Délmagyarország, 1969. március (59. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-24 / 68. szám

a járás Második alkalommal rendezték meg az idén az Ifjú Gárda „Vöröskatonák útján" elnevezésű akadályversenyét. A vetélkedő Csongrád megyei döntőjét — amelyre március 22-én. szombaton Csongrádon került sor — a szegedi járás csapata (Jernei Ilona, Bódi Mihály. Ábrahám Márton, Széli Béla, Hajdü Károly) nyerte 74 ponttal. Második Szeged város (71 pont), harmadik pedig a kupavédő Csongrád (67 pont) csapata lett A versenyző fiatalok lövészetben. célbadobásban, a Tanácsköztársaságot idéző szellemi totóban, futásban és ..sebesültvivésben" mérték össze tudásukat Az akadályverseny részvevőit Szögi Béla, a KISZ Csongrád megyei bizottságának alsó titkára köszöntötte. B. L. Kilenc község 16 csoportja BBBfe-.: Szombaton deiután tartották a zsombói új művelődési házban a Tanácsköztársasági Művészeti Szemle járási bemutatóját Azok a csoportok adtak itt estébe nyúló műsort, amelyek a korábbi körzeti versenyeken már megmérettek. ott a legeredményesebben szerepeltek és külön meghívást kaptak. A járás legjobbjainak bemutatója alapján levonható az a következtetés, ho© rendszeres, szervezett és céltudatos nevelő munka folyik a művelődési otthonok kisebb-nagyobb együtteseiben. Bár az eredménynek tapsoltunk, a végzett munkára gondoltunk. A zsűri elnöke, Tavaszi nászruhábari a récék A napokban hivatalosan is beköszöntött tavasz egyelőre adós maradt a legszebb évszaktól várt jó idővel. A nem hivatalos madár-meteorológia azonban javulást igér. A Szeged környéki vadvizekre, területre újabb és újabb vendéglek érkeznek. A hosszú, hajlottcsőrü szélkiáltóknak az utolsó csapatai is elfoglalták a mocsarakat. A nép nevezte el szélkiáltóknak a na© gojzereket, mert hazajövetelük mindig szeles, változékony időjárással esik e©be. Csengő, kiáltozó hangjuk. miatt is rájuk illik ez a név. Díszes tavaszi nászruhában öltözötten várják az időjárás kedvezőre fordulását a récék. A legkorábban hazatért bíbicek más években ilyenkor már fészkeiken ülnek, most azonban egy-két héttel eltolódik a költés időszaka. U©ancsak fészekrakásra készülődnek a fehértói dankasirályok és az utóbbi években meghonceodott feketefejű saerecsensirályok. Az északi országokba, a tundrákra visszainduló madarak pedig egymást váltják a reaervációhan. Nem tartja már vissza őket a hideg va© hózápor sem. Ornitológusok megfigyelése szerint nincs rendellenesség a vonulásokban. Ez is arra utal, ho© az igazi tavasz | nem sokáig várat magára. | T. B. Zenei naptár Sándor Frigyes úr. Waldman József is. a kórusvezetők, koreográfusok, rendezők jól átgondolt tevékenységét dicsérte a bemutató értékelése során, miközben a legna©obb elismeréssel szólt az e©es műsorszámokról. A magas színvonalat jelezzék a számok: 9 község 16 csoportjábói 11 szerzett aranyfokozatú elismerő oklevelet. Tápé irodalmi színpada, citerazaneknra és énekes szólistája e©aránt kiválóan szerepelt, de Szigeti Istvánné nagyszerű teljesíményét külön is kiemelhetjük. A népdalok egyszerűségéhes: simuló szerény, póznélküli előadásmódja a műsor e©ik legemlókezetebb szereplőjévé avatta. Kedves élményt nyújtott az üllésl úttörők furulya-zenekara, az ásotthalmi lovász István mértéktartó gazdag díszítésű citeraszólója és a sándorfalviak szívvel muzsikáló, a népművész Budai Sándorveaette citerae©üttese. Klskundorozsma kitűnően szereplő Petőfi kórusa torna©: Hentz Gyula) mellett Gyuris Imre és Huszár László énekesek vívtak kl maguknak megérdemelt sikert. A néptánccsoportok közül a rövidmúltú, kamaszos lendülettel, fiatalságuk játékosságával táncoló zakánysaéki együttesé a pálma. Oj haj-, tás a kisteleki művelődési ház irodalmi színpada is. Akácz László érdeklődési keltő „Nincs rá törvény" című riportját hozták színpadra. meg©öző és megnyerő előadással. A fénykép második sorába a forráskúti Sándor Ferencné ezüstérmes énekes, a bronzérmesek közé pedig az üllési táncsoporot és Csongrádi Sándorné citerás került Szép tónusok, villódzó élmények rajzolják meg ezt a gyorsfényképét, beszédes bizonyítékaként annak, hogy falusi csoportjaink hű tolmácsoló! válaszott művészetüknek. A Szemle egyetemes értékelése még korai lenne, anynyit azonban máris mondhatunk, hogy méltó a névadó Tanácsköztársaság emlékéhez. A közreműködő csoportokat éltető elemükhöz, nyilvános bemutatkozáshoz, a résztvevő zsombólakat pedig nagyszerű műsorhoz juttatta H. D. Igazi csemegét ígért a filharmónia két összevont kamarabérleti sorozatának szombat délelőtti programja a színházban. Szegeden még nem járt együttes a barokk zene szinte hozzáférhetetlenül ritkán hallható remekműveit (illetve az egyik részleteit) játszotta — s ha semmi más, ez elég elcsodálkozni a hűvösebb (persze nem tartózkodó) érdeklődés láttán. A budapesti Liszt Ferenc Kamarazenekar u©anis sajtókritikák utján már elküldte névjegyét, a legutóbbit — igen hizelgő. elismerő, kitüntető véleménnyel — mindöszsae néhány napja. A rokonszenvesen fiatalokból verbuvált vonószenekarról tudtuk: a zeneakadémián Sándor Fri©es pedagógiai munkájának: eredményeként alakult néhány éve, s nőtt ki onnán. abo©an tagjait a kamaramuzsika szeretete együtt tartotta. (Arról is hallottunk, ho© az együtt-muzslkálás .szeretetére a kelleténél is nagyobb szükségül: van. mert más összetartó erő híján ez számukra létkérdés — tehát nagyon „ismerős cipőben" járnak!) A ritkán hallható művek pedig, melyeket Mozart F-dúr divcrtimentója mellett bemutattak Monteverdi Orfeo szvitje és Bach monumentális hattyúdalának A fúga művészetének hat tétele. Az Orfeót ú© másfél éve hallottuk már Szegeden — Monteverdi évfordulóra a konzervatóriumban mutatta be a szegedi akadémiai tagozat zenekara Vántus István hangszerelésével, vezetésével, a Bach-műról pedig csak annyit: 19 tételes ciklusa a füga és kánon szerkesztés azóta is felülmúlhatatlan, ám elvont zenei remeke, előadására semmiféle konkrét utalás nincs. Sándor Fri©es a preüdaszszikus stílus és a vonósinterpretáció kitűnő ismerője. Zenekara kie©enlíteU hangzású, felkészült együttes, melynek legfőbb ereje az a kollektív élmény, miként láthatóan játsszva ls mindig visszahallhatják a muzsikát, gyünyörűségük telik benne. Kürtön Tarjáni Ferenc működött közre. I. N. Magyar siker Dallasban A Dallasban rendezett kempingcikk-kiállításon a Palma Gumi©ár matracai ©őztek: 400 ezer darabra érkezett megrendelés az USÁból. (MTI) Nyugdíjas tsz-fiag a háztáji föld T. J. tsz-tag tavaly óta öregségi nyugdíjas, mert idős kora miatt a közös munkában már nemigen tudott részt venni. Nyugdíjazása előtt, amíg a közösben dolgozott minden évben e© hold földet topott háztáji használatra. Az elmúlt napokban a termelőszövetkezet irodájában arról tájékoztatták, hogy mivel tavaly a kötelező munkanapokat nem dolgozta le, erre az évre csak fél hold háztáji földet kap használatra. Olvasónk ú© tudja, ho© a nyugdíjas termelőszövetkezeti tagnak a korábbi években kapott háztáji földterület jár és azt nem lehet csökkenteni a nyug-1 díjazás miatt. Kérdezi: aj termelőszövetkezet helyesen jár-e el, aráikor erre az évre a nyugdíjazás miatt a háztáji föld területét csökkenti? A termelőszövetkezeti törvény értelmében az öreg (a termelőszövetkezeti tag öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elért, va© öregségi járadékos), a tartósan munkaképtelen vagy rokkant termelőszövetkezeti tag jogosult arra, ho© háztáji földjét a közös gazdaságban végzett munkájától függetlenül használhassa, tehát akkor is, ha már e©általán nem végez munkát a közös gazdaságban; a háztáji föld terűlet megállapításánál a korábban elért munkateljesítményt ve©ék alapul; megtarthassa háztáji földjét akkor is, ha a községből elköltözik; mással is (idegen munkaerővel, napszámossal stb.) ' megművel tetheti- a háztáji földjét; in©en szociális segélyként tophassa a termelőszövetkezettől a gépi munkát, szállítást és e©éb háztájival kapcsolatos szolgáltatást; saját kérésére a föld helyett pénzt va© terményt kaphasson. Olvasónk esetében a termelőszövetkezet a rendeletet tévesen értelmezte, mert az öregségi nyugdíjas termelőszövetkezeti tag háztáji föld mértékét a kisebb munkateljesítmény miatt csökkenteni nem lehet, ha a tag elérte az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt Olvasónk egyébként is 1968-ban ment nyugdíjba és az 1967. évi kötelező munkamennyiséget teljesítette, tehát 1968-tól kezdődően továbbra is e© hold háztáji földre jogosult, mint a nyugdíjazását megelőző években volt. — Tsz-alkalmazott jubileumi jutalma ..Volt közalkalmazott" aláírással szerkesztőségünkhöz küldött levelében arra kér tájékoztatást: ha a termelőszövetkezetben munkaviszonyban (alkalmazásban) levő dolgozó a 25 éves munkaviszonyt megszerzi, jogosult-e jubileumi jutalomra? A Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó dolgozók, függetlenül attól, hogy munkaviszonyuk állami vállalattal, termelőszövetkezettel áll fenn, ha jubileumi jutalomra való jogosultságot megszerezték, akkor egyhavi munkabérüknek megfelelő jutalomra jogosultak. Olvasónk másik kérdése: mint volt közszolgálati alkalmazott, a termelőszövetkezetbe történt átkerülése folytán jogosult-e korpótlékra? Korpótlék csal: a költsé©etésben gazdálkodó szervek dolgozóit illeti meg. A termelőszövetkezetben dolgozók részére korpótlék nem tár. Dr. Y. M. Sínkulik a téglagyárban Minte© 55 millió forintos beruházással 1967-ben kezdett hozzá a Csongrád me©ei . Allami Építőipari Vállalat a Szeged l-es számű téglagyár rekonstrukciójához. Az idén, július elsejére tervezik az átadást A felújítás után a vállalat évi kapacitása — változatlan állományi létszám mellett — 26—28 millió darab lesz, ami 45—50 százalékos termékmennyiség-növekedést jelent. A régi szárítószíneket, a sáros üzemi utakat az időjárástól függetlenített hőlégszárító, valamint korszerű üzemi betonút váltja feL A nehéz csilléket motoros targoncákkal, úgynevezett sínkulikkal vontatják. A karbantartó műhely korszerűsítésével megszűnnek majd az alkatrészellátás nehézségei: a gépi berendezéseket „házilag" állítják elő. A korábban üzembe helyezett blokküzem évente megközelítőleg 15 millió téglát dolgoz fel, amivel 18—20 ezer köbméter falelemet állítanak elő. Munkajogi szabályzat Első alkalommal dolgozták ki az OKISZ vezetőségének határozata alapján, a kisipari szövetkezetek tagjainak munkajogi szabályzatát, amely lényegében a szövetkezeti tagok munkatörvénykönyvét jelenti. A szabályzat a kisipari szövetkezeti tagsági viszonyon alapuló munkavégzés szabályait — az ezzel kapcsolatos jogokat és kötelességeket — a Munka Törvénykönyve rendelkezéseinek és a tagság viszonyából eredő sajátosságoknak a fi©elembe vételével határozta meg. Épült: 1957—1969 Én, Prenn Ferenc... Háromrészes tévéfiimmel emlékezett a képernyő március 21-re, a Tanácsköztársaság félszázados jubileumára: az ünnepnapok három estjén vetítették Lengyel József 1958-ban készült regényének (teljes címén Prenn Ferenc hányatott élete, avagy minden tovább mutat) adaptációját. A választás sikeresnek mondható, e©ben eklatáns példa (az alkalomra készült hazai filmek is igazolják): a kor prózában megírt szépirodalmi krónikájában gazdagabbak vagyunk (ha nem is túlontúl) annál, mintsem e©típusú emlékműsorok sorozatát mutassuk elő. Thurzó Gábor, az író, bevallott szorongások-kai fogott a regény szerteágazó, színpadra lefordíthatatlan kuszasága eseményességének dramaturgiai egyseg befoglalásahoz. A feladat nehéz volt, az eredményt viszont menti, ho© sikerült önálló produkciót teremteni, a filmi önállóság valamennyi fontos je©ét megteremteni ahhoz, ho© el lehessen vonatkoztatni a regénytől. Az Én, Prenn Ferenc... elsősorban cselekményének krimiszerű izgalmával biztosította közönséghatását, s erről a tényezőről csupán a harmadik fejezetben kezdtek megfeledkezni az alkotók, amiknek addigra viszont már seregnyi fontos közlendőt sikerűit elmondani. Elmondták — ha a lélektani indoklásban itt-ott darabosan, következetleáül —: a forradalom nemcsak hatalmi ügy, mely azáltal állítja maga mellé katonait, hó© sorsuk jobbra fordulásának reményét Ígérve fegyvert ad a munkáskezekbe, hanem hatalmas erkölcsi tényező is. Értelmet ad a csellengő útszéliek, a társadalom perifériájára szorult kisstílú-jósvádájú legények elbliccelt életének. Elmondták, ho© a forradalom emberérlelő, emberi életek katharzisa — s ennyiben a Keleti Márton rendezte film konzekvens Len©-el József regényének eszmeiségével. Főszerepében Sinkovits Imre pedig ismét tanújelét adta sokoldalú, nagyszerű művészetének. Mint megtudtuk, hamarosan vitát rendeznek a filmről. A látottak után kíváncsian várjuk . . N. I lossef sugarút 40. (42.) A II. kerületi tanács székházával átellenben a sugárút—korút találkozásánál másik jellegzetes új épület ez. Szántai László Lerve szerint készült. IIETFÜ, 1909. MÁRCIUS 24.