Délmagyarország, 1969. március (59. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-20 / 66. szám

59. évfolyam, 66. szám A MAGYAR SZOCIA L ff T A M U N KJÁ'S PÁ RT L A P J A 1969. MÁRCIUS 20., CSÜTÖRTÖK Megjelenik hétfő kivé­telével mindennap, hét­köznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR 1919 történelmi tetteket hajtott végre Megyei ünnepség Szegeden a jubileum alkalmából A Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei bi­zottsága, a Csongrád megyei tanács, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa és a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottsága együttes ünnepi ülést rendezett tegnap, szerdán délelőtt 10 órakor Szegeden a Szabadság-filmszín­házban, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. év­fordulója alkalmából. Az ünnepség elnökségében a megye közéletének vezetői, munkások, a termelőszövetkezeti pa­rasztság, a dolgozó értelmiség, az ifjúság, a fegyveres tes­tűletek képviselői foglaltak helyet, közöttük Győri Imre ejvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Komócsin Mihály és Rózsa István elvtársak, a megyei pártbizottság titkárai, Sípos Gé­za elvtárs, a Szeged városi pártbizottság titkára, dr. Biczó György elvtárs, a Szeged m. j. városi tanács vb elnöke, Ju­hász József elvtárs, az SZMT vezető titkára, Katona Sán­dor elvtárs, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottsá­gának titkára. \ Az ünnepi fllés a Himnusz hangjaival kezdődött — a Szegedi Tanárképző Főiskola vegyeskarának és zenekarának előadásóban —, majd Szabó Kálmán, a Szegedi Nemzeti Színház művésze Tóth Árpád Az új isten című költeményét adta elő. Megnyitó beszédet Tombácz Imre elvtárs, a forra­dalmi mozgalom veteránja, az együttes ülés elnöke mondott: köszöntötte a meghívottakat, a megyei pártbizottság, a me­gyei tanács, az SZMT, a Hazafias Népfront, a társadalmi és tönaegszervezetek, a fegyveres erők képviselőit. Külön sze­retettel köszöntötte az együttes ülés szovjet vendégeit, a ha­zánkban ideiglenesen tartózkodó szovjet katonai alakulatok képviselőit Török László elvtárs ünnepi beszéde Az ünnepi ülésen Török László elvtárs, a Csongrád megyei párt-végrehajtóbi­zottság tagja, a megyei ta­nács vb elnöke mondott meg­emlékezést a Magyar Tanács­köztársaságról. Méltatta azok emlékét, akik életüket áldoz­ták a magyar nép szabadsá­gáért, az első magyar prole­tárhatalomért, a Tanácsköz­társaság megteremtéséért, és elismeréssel szólt a Csong­rád megyei forradalmi moz­galom veteránjairól, akik ötven évvel ezelőtt, majd ké­sőbb egész életükben áldozat­vállalásukkal és munkájuk­kal segítették véglegesen győ­zelemre juttatni hazánkban a szocialista forradalmat. Megemlékezett az ünnepi előadó az 1918—19-es ma­gyar forradalmi mozgalom és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom harcosainak esz­mei és harcostárs! kapcsola­tairól, a forradalom győzel­mének előzményeiről, majd a következőket mondotta: — Ez az esemény kivívta a magyar dolgozó tömegek és a világ haladó erőinek elisme­rését, támogatását, s egyben a hazai, valamint a nemzet­közi osztályellenség harag­ját Azokban a forradalmi napokban hatalmassá erősö­dött a proletár internaciona­lizmus, amely országhatáro­kon át segítette a szocializ­mus harcosait. — Sajnos, a mi megyénk­ben az imperialista túlerő már az első hetek után ki­csavarta a fegyvert a saját hatalmukat védő munkások, dolgozó parasztok kezéből. Szegeden március 27-én, Ma­kón április 27-én, Szentesen április 28-án, Csongrádon au­gusztusban döntötték meg a tanácshatalmat. Nem egy he­lyen véres összecsapások zaj­lottak le, melyekben a dol­gozó osztályok kiváló hősei vesztették életüket. A Magyar Tanácsköztársa­ság fennállásának rövid ideje alatt is történelmi tetteket hajtott végre — mondotta Török László, és ismertette a Forradalmi Kormányzóta­nács törvényeit, államhatal­mi, szociális és kulturális in­tézkedéseit. Méltatta az előadó a mar­xista forradalmi párt jelen­tőségét, és megállapította, ho© a kíméletlen ellenforra­dalomnak sem sikerült fel­számolnia hazánkban a szo­cialista mozgalmat. Pártunk volt a vezető ereje a máso­dik világháború idején is annak a küzdelemnek, amelynek az volt a célja, ho© hazánk kilépjen a há­borúból és független, szabad, demokratikus Magyarorszá­got teremtsünk. Ezt a harcot népünk saját erejéből nem tudta ©őzelemre vinni, sza­badságunkat a Szovjetunió hadserege hozta el. Így nyílt meg népünk előtt a társa­dalmi haladás lehetősége, an­nak feltétele, hogy befejez­zük azt a történelmi művet, amelyet az 1919-es Tanács­köztársaság csak elkezdeni tudott. Dolgozó népünk büsz­kén vallja magát 1919 örö­kösének és folytatójának, és büszkén gondol a felszabadu­lás _őta eltelt évek fejlődésé­re, ami hatalmas forradalmi átalakulást hozott A fiatalok köszöntése Megható percek követték az ünnepi beszédet: dobszóra, zászlókkal, virágokkal a sze­gedi Zrínyi Tlona általános iskola úttörői vonultak be. Megyeri Valéria úttörő lelkes szavakkal köszöntötte az ün­nepi ülés résztvevőit a szege­di fiatalság nevében, maid Kocsis Gabriella és Hallai Mihály úttörők hatalmas vö­rös szegfúcsokrot adtak át Tombácz Imre elnöknek Az idős veterán meghatott sza­vakkal köszönte meg a fia­talok kedvességét: — Ti, akik ma iskolások, fiatalok va©íok, bizonyára megéritek majd a Magyar Tanácsköztársaság ICO. év­fordulójának ünnepségeit is. A mai ünnepi ülés nevében kérlek benneteket, adjátok majd át a 19-essk forró üd­vözletét az akkor élőknek, az akkor ünneplöknek. Az e©úttes ünnepi ülésen befejezésül a Tanárképző Fő­iskola ve©eskara és zeneka­ra az Internacionálét adta elő. Fogadás Délben, az ünnepi ülés után a Csongrád me©ei ta­nács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa a Tisza­szálló koncerttermében foga­dást rendezett a jeles évfor­duló alkalmából, melyre for­radalmi veteránokat, mun­kásokat. termelőszövetkezeti parasztokat, az értelmiség, az ifjúság vezetőit, pártmunká­sokat, tömegszervezeti veze­tőket a fegyveres testületek vezetőit és szovjet vendége­ket hívtak meg. A fogadá­son Győri Imre elvtárs mon­dott pohárköszöntőt. Minde­nekelőtt az 1919-es harcok­ban részt vett veteránokat köszöntötte. — Egész történelmünk leg­ra©ogóbb lapjait írták a 19­esek akkor, amikor a Na© Októberi Szocialista Forrada­lom példájára, Lenint követ­ve, Európában Oroszország után elsőként vívták kl a proletariátus diktatúráját — mondotta. Hangsúlyozta- 1919 nélkül nem lehetett volna egységbe szervezni azokat az erőket, amelyek a második világháború alatt harcoltak hazánkban a fasizmus ellen, s amelyek új utat tudtak mu­tatni a jövő felé. 1919-nek na© szerepe volt abban is, ho© 1945 után elemi erővel nyilvánult meg hazánkban a forradalmi lendület. 1919 nél­kül nem lett volna eredmé­nyes a második munkásha­talom kivívása. Emlékeztetett rá, ho© volt 'dö, amikor 1919 jelentőségét nem méltatták kellően, ma azonban méltó helyen szerepel a dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság emléke, és azok számára, akik akkor harcoltak, legyen történelmi elégtétel, hogy ma szilárd munkásfiatalom van Magyarországon, nyugodt kö­rülmények között ünnepelhe­tünk, és hazánkban diadal­masan épül a szocializmus. Szovjet vezetők üdvözlő távirata A Ma©ar Tanácsköztársaság kikiáltásának fél évszázados jubileuma alkalmából a szovjet vezetők: L. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, N. Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke, A. Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke üd­vözlő táviratot küldött Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának, Losonczi Pálnak, a népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és Fock Jenőnek, a kormány elnökének. Az üdvözlő távirat a többi között megállapítja: A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksé­ge, a Szovjetunió Minisztertanácsa és az egész szov­jet nép nevében forró üdvözletünket és legjobb kíván­ságainkat küldjük valamennyiüknek és az Önök sze­mélyén keresztül a testvéri Ma©ar Népköztársaság dolgozóinak a ma©ar nép történetében kiemelkedő jelentőségű esemény — a Ma©ar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója — alkalmából. A Ma©ar Tanácsköztársaság kikiáltásával még in­kább nyilvánvalóvá vált a szocialista forradalmak kor­szakát megnyitó Na© Október nemzetközi jelentősége és internacionalista jellege... A Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet kor­mány és valamennyi szovjet ember örül azoknak a si­kereknek, amelyeket a Ma©ar Népköztársaság a szo­cializmus építésében és nemzetközi síkon elért. A szov­jet nép na©ra értékeli az országaink között ha©omá­nyossá vált teljes e©séget, testvéri barátságot és sok­oldalú e©úttmúködést. Szívből köszöntjük Önöket és az egész testvéri ma©ar népet a Ma©ar Tanácsköztársaság fél évszá­zados jubileuma alkalmából. Ezen a nevezetes napon, amelyet Önökkel e©ütt, drága ma©ar elvtársaink, megünnepelnek a Szovjetunió dolgozói is. új sikereket kívánunk Önöknek a szocialista társadalom építésében, a békéért, a demokráciáért, a nemzeti felszabadulásért és a szocializmusért vívott közös na© harcunkban. Forradalmi emlékkiállítás A Tanácsköztársaság Szegeden és Csong­rád megyében címmel nyílt meg tegnap délelőtt a Horváth Mihály utcai képtárban a jubileum e©ik reprezentatív kiállítása. A megnyitóra szép számban össze©űlt vendégeket. — akik között ott volt Győri Imre, az MSZMP KB tagja, a Csongrád me©ei pártbizottság első titkára, vala­mint a Tanácsköztársaság harcaibán részt vett több szegedi veterán és az együttes ünnepi ülés számos résztvevője — Dömö­tör János múzeumigazgató köszöntötte. Ünnepi megnyitó beszédet Juhász József, a Csongrád me©ei párt vb tagja, az SZMT vezető titkára mondott. A megnyitó után a résztvevők megte­kintették az értékes anyagú kiállítást, mely a földszinti teremben a Tanácsköz­társaság előtti időszakot, az első emeleten 1 )edig az 1919. március 21-e utan követ­kező 133 nap történetét ismerteti. A gondos válogatású anyagban eredeti pla­kátok — Móra Ferenc gyűjteményéből — fényképek, röplapok, kéziratok és e©éb dokumentumok mutatják be a forradalom eseményeit. Több kiemelkedő értékű do­kumentum ez alkalommal került először a közönség elé. Többek között a szegedi di­rektórium ügyiratai, a direktórium több tagjának, például a francia fogságba ke rült és ott meghalt Kovács Péternek a fényképe, valamint Wallisch Kálmán szaty­mazi tevékenységére vonatkozó írások. A kiállítás anyagát Csongor Győző muzeológus és Tóth Béla, a Somogyi­könyvtár tudományos munkatársa állítot­ta össze. Kitüntetések a Tanácsköztársaság évfordulóján A Ma©ar Tanácsköztár­saság kikiáltásának 50. év­fordulója alkalmából Szege­den, a megyei tanácsházán tegnap délelőtt kitüntették a felszabadulás előtti forra­dalmi mozgalom, a Magyar Tanácsköztársaság számos idős harcosát. Csongrád megye valamennyi városá­ból és járásából e©be©űl­tek az élő kortársak, a for­radalmi harc e©kori részt­vevői, akiket Győri Imre elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a me­gyei pártbizottság első titká­ra köszöntött. Forradalmi helytállásuk méltatása után bejelentette, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa a jublieum alkalmából kitüntette a forradami mun­kásmozgalom 1919-es vete­rán harcosait. A kitüntetéseket Török László elvtárs, a megyei párt-végrehajtóbizottság tag­ja, a Csongrád me©ei ta­nács vb elnöke nyújtotta át. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta a szegediek közül Katona András és Bodnár Lajos. A Munka Ér­demrend ezüst fokozatával tüntették ki a szegediek kö­zül Bozóki József, Csehók Borbála, özv. Dáni Jánosné. Fodor Géza, Füssy László, Galiba Imre, Gladics Gyula, Gombai Mihály, Gyólai Ist­ván, Koncz Károly, Keresik Ferenc, Kiss Károly, Kiss Pál, özv. Lengyel János­né, Müller Dezső, ördögh Etelka, Pintér Béla, Rékasi László, Soós Károly, Tóth Sándor, Tombácz Imre, Var­ga János és Waltner Mihály elvtársakat, Dobó József, Guczi Ferenc, Papdi Pál mórahalmi és Majláth Ist­ván zsombói elvtársakat. A kitüntettek nevében Török János elvtárs, a munkásmozgalom szentesi veteránja mondott köszöne­tet. a tudományegyetem megemlékezésén A József Attila Tudo­mányegyetem központi ün­nepségén tegnap délután részt vettek az e©etem ju­bileumi ünnepségsorozatára érkezett külföldi vendégei — dr. Friedrich Mach profesz­szor, a greifswaldi egyetem rektorhelyettese és dr. Willi Knappé docens, a pártszer­vezet titkára, Újvidékről dr. Dragoljubov Dimkovic rek­tor és dr. Szeli István pro­fesszor — akik né© napot töltenek Szegeden. Az ünnepségen dr. Márta. Ferenc rektor megemlékező beszéde után pályadíjakat adtak át nyertes dolgoza­táért Lőrincz Ilona Mária IV. éves matematika fizika, Marian Miklós V. éves bio­lógia és Kormányos József III. éves jogász hallgató­nak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom