Délmagyarország, 1969. március (59. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-18 / 64. szám

Nyers Rezső Bukarestbe utazott A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására hétfőn Buka­restbe utazott Nyers Rezsó, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai. Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára és Bálint Jó­zsef, a Központi Bizottság osztályvezetője. A küldöttsé­get a ferihegyi repülőtéren Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagja. a budapesti pártbizott­ság első titkára búcsúztatta. Nyers Rezsőt, a bukaresti repülőtéren Manea Manescu. a Román Államtanács elnö- I ke, a gazdasági tanács el- j nöke. az RKP Központi Bi-! zottságának titkára üdvö-, zölte. (MTI) A hiba nem a készülékben van! Hazánkban két nagy tele­víziós készülékeket gyártó vállalat működik, az ORION és a VIDEOTON. Rangjuk és nevük van a nemzetközi piacon, s itthon is elégedet­tek készülékeikkel. Szegeden nyílt meg az első szaküzlet, amelyet a székesfehérvári gyár ..koprodukcióban'' tart fenn a nagy- illetve a kis­kereskedelmi szervekkel. Ennyit a tényekről. A valóságról sokkal rövideb­ben: hónapok óta nincs az üzletekben televízióké­szülék. Még a szaküzletben sincs. Miért? Nem rendeltek Érdeklődtünk a székes­fehérvári VIDEOTON gyár­ban. Szabó László árufor­ffj 1 * •• H mT Somogyi Iíárolyné felvétele OBSIT. Vasárnap Szegeden, a MAV iníivelődési ott­honban bensőséges ünnepségen kapták ineg az obsitot az 1918-ban született férfiak. Az obsitot-kapottakat, s a fiatalokat, akik apáiktól veszik át a fegyvert a népha­talom védelmében, Ács József, a Csongrád megyei Ki­egészítő Parancsnokság vezetője meleg szavakkal köszön­tötte. Képünkön: Györki György átadja a fegyvert a tényleges katonai szolgálatot teljesítő fiának. Űj termékekkel jelentkeznek a ktsz-ek Az OKlSZ-ban megvizs­gáiták, mit tehetnek és már eddig is mit tettek a kisipari szövetkezetek a Gazdasági Bizottságnak a hiánycikkek megszüntetésére vonatkozó határozata végrehajtására. Ezzel kapcsolatbari a kö­vetkező tájékoztatást adták.. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium az OKISZ-szal együttműködve közvetlen tárgyalásokat szervez a me­gyei kis- és nagykereskedel­mi vállalatok s a megfelelő termelőkapacitással rendel­kező kisipart szövetkezetek között Első alkalommal Bács-Kiskun és Békés me­gyében tartottak ilyen „üz­letkötő" tanácskozásokat, s a szövetkezetek számos aján­latot tettek a keresett és sok üzletből hiányzó közszük­ségleti cikkek, vasáruk, kézi­szerszámok, háztartási esz­közök stb. gyártására. Az ennek nyomán kapott meg­rendelésekre máris sok szö­vetkezet hozzálátott ú.i cik­kek gyártásához. A közeljövőben számos úi termékkel jelentkeznek a kisipari szövetkezetek. A debreceni Fémfeldolgozó Ktsz elkészítette a hiány­cikknek számító gyermek ikerkocsi mintapéldányait « az idén háromszázat gyárt belőle. A kaposvári Agyag­ipari Ktsz olyan cserépkály­hát készít, amely belépített víztartályt is melegít s így folytonégő koksztüzelésű kályha állandóan i'orróvizet ad a háztartáshoz és fűti a többi helyiségben elhelye­zett radiátorokat is. A ki­sebb építkezésekhez 75 lite­res robbanómotor meghajtá­sú betonkeverőgépet készít a pécsi Vasas Ktsz. A több száz új gyártmány között található orkánanyag burá­val ellátott hajszárító, au­lóscipő. többféle kávéfőző, kemoingfelszerelés. ruházati cikk. A kisipari szövetkezetek tervszeré piackutatásra tö­rekszenek, amellett, hogy ru­galmasságuknál fogva gyor­san át tudnak állni az ese­tenként váratlanul fellépő keresletek kielégítésére is. galrrii főelőadó azt mondta, hogv ilyen állapot még nem volt: — Ekkora kereslet. Hihe­tetlen! A gyárak többet gyárta­nak. mint a megelőző évek­ben. A belkereskedelem 36— 38 ezer darabot rendelt az első negyedévre. A Szege­den székelő VIDIA nagyke­reskedelmi vállalat 2500 da­rabot. A rendelt mennyisé­get le is szállították időre, sőt elfogadtak pótrendelése­ket is, s február végén, március elején két-három naponként 110—110 darabot küldtek Szegedre, összesen 550-et. — S ha többet rendeltek volna? — Minden mennyiségben eleget tudunk tenni a meg­rendeléseknek. A hazainak és a külföldinek egyaránt. Elmondta még az árufor­galmi főelőadó, hogy hama­rosan új típusokkal is je­lentkeznek: a Favorit és má­sik két fajta készüléket két­normás megoldással gyárt­ják. amelyeken a színes adást is lehet venni fekete­fehérben. „Nincs pénzünk" A Csongrád—Békés me­gyei Vas- és Műszaki Nagy­kereskedelmi Vállalat, újabb nevén VIDIA igen kézenfek­vő okokra hivatkozik. Forgó Gergely áruforgalmi főosz­tályvezető azt mondja, hogy nincs elegendő pénzük a rendeléshez. Elismeri, hogy a VIDEOTON rendben ele­get tett a szállítási kötele­zettségének, sőt annál töb­bet is küldött, amikor kér­ték. Az ORION gyárra sincs panaszunk, legfeljebb egy­két típus esetében ütemezési eltolódás jelentkezik. — Mi az igazi ok? — Nem volt megfelelő mennyiségben nyitókészle­tünk — mondja a főosz­tályvezető. — A tavalyi évet 3600 tévé készülékkel. az ideit csak 451 darabbal nyi­tottuk. Abból a 451-ből is 300 darab Minivizor volt;, amely­ből ma sincs hiány. Szege­den. Említem, hogy mit mondtak a gyárban, ha töb­bet rendelnek, többet szál­lítanak. — A mi pénzügyi helyze­tünk csak ennyire adott le­hetőséget — hangzik a tö­mör válasz. Készlet nélkül nehéz A nagykereskedelmi vál­lalat a készletezési nehézsé­gekre panaszkodik. Az idei esztendőre 45 millió forint értékű rendelést mondtak vissza a kiskereskedelemmel együttesen, mert a pénzügyi előírásoknak, a rentábilis gazdálkodás feltételeinek csak ebben az esetben felel­hettek meg. Tavaly a nagykereskede­lem 160 milliós készlettel rendelkezett s az árukész­let átfutási ideje (forgási idő) 84 nap volt. Az idén csak 138 milliós készletet tarthatnak 70 napos fordu­lattal. Panaszkodtak, hogy nehéz lesz így a zavartalan ellátást biztosítani. Állítólag azt a választ kapták, hogy ..Ez van, ennyiből kell meg­élniük." Ha nem tudják biz­tosítani az ellátást, legfel­jebb egy vákuum keletkezik, s az általa szorított helyre majd „betör" más ellátó szervezet. Ezt még el is fogadná az ember, de azok a feltétele­zett más ellátó szervezetek hasonló cipőben járnak a készletezés pénzügyi oldalát illetően. Lehetséges volna mondjuk az iparnak, a gyártó cégnek üzletet nyit­nia, de az is megbukik az üzlethelyiség hiánya miatt. A VIDEOTON szaküzlete is olyan „öszvér" dolog, áru­val éppen a Klauzál-téri bolt látja el. Ez egyébként is nevetséges megoldás. Mi várható? A VIDIA kérne ugyan hi­telt a banktól, rövidlejárat­ra. De félnek attól, hogy a készletük összértéke 138 mil­lió fölé emelkedik, s akkor a bank más eljárást, követ. Tartós forgóalap növekedés­nek tekinti a helyzetet, amely valóban ráfizetéssel járna a kereskedelmi szerv számára. Inkább nem kér hitelt, hogy a saját hitel­képességét el ne rontsa az iparvállalatok előtt. A VIDIA két megyét — Csongrád és Békés megyét, — és Szegedet látja el. Ke­vésnek tűnik a 138 milliós készlethatár. A mai pénz­ügyi szabályok szerint éven­te legfeljebb 3 millióval sza­poríthatja saját erejéből. Az viszont egyenlő a nullá­val. Valami változásra lenne szükség: talán a nagykeres­kedelem is lehetne rugal­masabb. A vevők érdeké­ben. A vásárlót ugyanis nem érdeklik a banki és a ke­reskedelmi pénz- és készlet­gazdálkodás szabályai. Várható-e gyors javulás? A VIDIA főosztályvezetője azt mondta, hogy két héten belül megváltozik a helyzet, lesz elengendő tévékészülék. Mit lehet ezekután monda­ni? A hiba nem a televíziós­készülékben van. Gazdagh István Nyelvtudással felvértezve 4 maratoni verseny céljába, a Széchenyi téri tanacsháza elé zihálva érkezik az egyik német futó. — Wasser, Wasser, Wasser — mondogatta, amint átfu­tott a célon. Az ott levő rendezők nem tudtak németül, és csak mt odahívott tolmácstól tudták meg, hogy vizet kér. Ez a jellegzetes anekdota, melynek végét már mindenki ismeri, lapunk karácsonyi vidám sportösszeállításának egyik sziporkája volt. Ha fabula lett volna, azaz, amolyan jelké­pes történet, akkor alatta minden bizonnyal ott áll a ta­nulság, a morál, yalami olyasmi, hogy nem árt, ha egy nemzetközi verseny rendezői tudnak valamelyik világnyel­ven. Általában nem árt az idegenforgalomnak, ha egy kül­földiekre várakozó varos lakói közül minél többen beszél­nek idegen nyelven. Ha minél több bolt kirakatának sar­kában áll a színes tábla: „Beszélünk németül, angolul, oro­szul vagy szerbhorvátul. Az elmúlt évben — főként a turistautak szaporodása ré­vén — alaposan megnőtt a nyelvtanulók száma Szegeden. Még ennél is meglepőbb, hogy a szaknyelvet elsajátítani akarók tábora is éppen most kezd kialakulni. Az MSZBT nyelviskoláinak újabb típusa lett a kereskedői tanfolyam, melyhez speciális tankönyvet készítettek, többek között a Cenrum Áruház dolgozói számára. „Entschuldigen Sie, wann fahrt der erste Omnibus nach Warschau ab." — tanulják még ebben az évben a szegedi közlekedési dologzók a TIT nyelvtanfolyamán. Ez a német könyv annyira friss, hogy Szegeden még a nyelvtanárok sem ismerik. Eddig csak Budapesten tanítottak belőle a városi és a vasúti közlekedési alkalmazottaknak. Hasonló igények­kel jelentkezett a vendéglátóipar, érthetően, hiszen a nyá­ri szezonban is előnyben vannak az olyan idiglenes munká­ra jelentkező egyetemisták, akik beszélnek valamilyen ide­gen nyelven. A TIT vezetői nem titkolják azt sem, hogy szívesen indítanának több speciális, audiovizuális tanfolyamot, főként olyan üzemek és vállalatok részére, amelyek termékeik nagy részét exportálják. Erre egyelőre nincs igény, ahogy mond­ják. Budapesten arra is van példa, hogy az üzemek és válla­latok fizetik dolgozóiknak a nyelvtanfolyam költségeit, s azzal segítik őket, hogy szabadságot adnak az intenzív tan­folyam elvégzésének idejére. Hasonló kezdeményezés már volt Szegeden: az MTESZ és a TIT speciális kcmyvek felhasználásával a gumigyár­ban és a Pannónia Műszőrme Gyárban tartott tanfolyamot 22, illetve 16 dolgozó részére, hogy szakszövegfordítást tanul­janak. Az UNESCO egyik felmérése szerint míg jelenleg az is­meretek 88 százaléka angol, 67 százaléka német, 48 száza­léka orosz neylven található meg, a századfordulóra az ará­nyok alapos eltolódása után az ismeretek 95 százalékához angol, 85 százalékához orosz és 55 százalékához német nyel­ven lehet hozzáférni. Néhány évtized múlva csak azok a szakemberek tudnak érvényesülni — s ez minden szakmá­ra vonatkozik —, akik alapos nyelvtudással felvértezve, tud­ják tartani a lépést a technika rohamos fejlődésével. degenforgalom. kereskedelem, ipar. Ebben a tekintetben nem is esik oly távol egyik a másikától. Svájc lakói I például már nagyon-nagyon régen felismerték azt, amit ml csak mostanában kezdünk kapisgálni, hogy az idegenforga­lam is ipar, méghozzá olyan, mely valutát termeL Éppen Szeged a példája annak, hogy mit jelent e három tevékeny­ség összefonódása: szépen példázzák ezt nyári vásárai. A társadalom igényeinek növekedése azonban túl mutat azon a néhány kezdeményezésen, melynek az utóbbi időben va­gyunk szemtanúi. A jövő igénye ez már, hogy a szakmai tudás nyelvtudással is párosuljon. V. M. CSONGRÁD MEGYÉBEN: B ielölögyíílések után 720 ülnököt választanak Bizottság alakult Szegeden Hátrál a hideg A hét első napján észa­kon. tőlünk 1000 kilométer­nyire következett be egy olyan jelenség, amely előbb utóbb meghozhatja időjárá­sunk javulását A sarkvidék' eredetű hideg levegőt hát­batámadta az enyhülés első hulláma, amely dél felé ha­ladva hétfőn reggelre már a Riga—Moszkva vonalon tú! taszította maga előtt a telet. Ahova eljutott, ott már csalt mínusz 2—10 fokig hűlt le a hőmérséklet, pedig délebb­re még mindig mértek mí­nusz 20—25 fokos hideget is. Közben az eddig del felé tartó hideg levegő megtor­pant. és hazánkba áramlása is megszűnt. így nálunk hét­főn a kora délután órákban már 3—9 fok közötti hőmér­sékleteket miértek olyan he­lyeken is. ahol pedig teljesen borult volt az ég és időn­ként szitált az eső. Meteorológusaink most ar­ra számítanak, hogy bár a hideg levegő még uralma alatt tartja Közép- és Nyu­gat-Európa nagy részét, las­san-lassan nyugati Irányban kihátrál Európából, mégpe­dig nemcsak az észak felől, hanem a délkeleti-déli irányból is érkező enyhe lég­tömegek elől. Hazánkban 1949 óta vezet­ték be a bíráskodásban a né­pi ülnöki rendszert, amely­nek keretében három éven­ként újjáválasztják az ülnö­köket. Az Elnöki Tanácsnak a napokban kiadott határo­zata szerint ez év május 16 és június 30 között ország­szerte ismét újjáválasztják a bíróságok népi ülnökeit. Az ezzel kapcsolatos munkák Szegeden és • Csongrád me­gyében máris megkezdődtek. Tegnap, hétfőn délelőtt a szegedi megyei bíróságon megalakult a megyei ülnök­választási bizottság, amely­ben képviselteti magát a Sze­ged mj. városi és a Csongrád megyei tanács, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottsága és a Szakszerveze­tek Csongrád megyei Taná­csa.. Dr. Simon Lászlónak, a Csongrád megyei bíróság el­nökének tájékoztatása sze­rint az üzemekben, vállala­toknál, intézményekben, tsz­ekben és lakókörzetekben Szegeden és Csongrád me­gyében április I. és 15. kö­zött tartják meg a jelölőgyű­léseket az új, illetve újjává­lasztásra javasolt ülnökökre. A munkaviszonyban nem ál­ló dolgozók jelölésére a Ha­zafias Népfront kerületi bi­zottságai tesznek javaslatot, míg a munkahelyeken a szakszervezeti bizottságok. A javaslat, alapján az illetékes tanácsok május 16. és június 30. között választják meg a bíróságokhoz a népi ülnökö­ket. Szegeden és Csongrád megyében 720 ülnököt válasz­tanak. A szegedi járásbíróság ülnökeinek száma 370 lesz. A szegedi kerületi tanácsok mindegyike 100—100 ülnököt választ, 70 ülnököt pedig a szegedi járás községei dele­gálnak. A szegedi megyei bí­rósághoz — amely zömmel helyben tárgyal — 40 ülnö­köt választanak Szegedről tízet pedig, Csongrád megye más városaiból. Szövetkezeli pékségek A szóvetkezetek sütőipari ellátásának kérdéseiről tál ­.gyalt hétfőn a SZÖVOSZ igazgatósága. A fogyasztási szövetkeze­tek évente mintegy negy­venezer vagon kenyeret és 420 millió péksüteményt hoznak forgalomba. Meny­nyisógileg az igényeket ki­elégítik, nem megfelelő azonban a forgalomba ke­rülő kenyér minősége. To­vábbi probléma., hogy a vi­déken nem kielégítő a sütő­ipari termékek választéka. A községek egy része — fő­leg az apró falvak és tanyai települések — hetenként csak egy-két alkalommal kapnak kenyeret. A SZÖVOSZ igazgatósága kedvezően fogadta a kor­mány határozatát, amely le­hetővé teszi, hogy a fogyasz­tási és értékesítő szövetke­zetek önállóan, vagy a ter­melőszövetkezetekkel koo­perálva saját alapjaikkal na­gyobb mértékben' vegyenek részt a vidéki sütőipar fej­lesztésében. A kormányha­tározat óta már eddig 15-­20 szövetkezet létesített ss ját pékségei. KEDD. 1969. MÁRCIUS 18. DÉLMAGYARORSZÁG

Next

/
Oldalképek
Tartalom