Délmagyarország, 1969. március (59. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-18 / 64. szám

K - 2 W 59. évfolyam, 64. szám 1969. MÁRCIUS 18., KEDD Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8. vasárnap I? oldalon. ARA: 80 FILLÉR Beffelezfidott a ¥arsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülése A Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülésére vasárnap délelőtt és délután megérkeztek a küldöttségek Budapestre. A bolgár küldöttséget a BKP IÍB első titkára, Todor Zsivkov, a csehszlovák küldöttséget Alexander Dubcek, a CSKP KB első titkára, a lengyel delegációt Wladislaw Gomulka, a LEMP KB első titkára, az NDK küldöttségét Walter Ulbricht, az NSZEP KB első titkára, a román küldöttséget Nicolae Ceausescu, az RKP KB főtitkára, a szovjet küldöttséget Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára vezeti. Valamennyi küldöttséggel, annak tagjaként érkeztek a Varsói Szerződés tagállamainak kormányfői, külügyminiszterei és honvédelmi miniszterei. A tanácskozásra ugyancsak Budapestre érkezett Ivan Jakubovszkij marsall, a Varsói Szerződés egyesített erőinek főparancsnoka és Szergej Stemenko hadseregtábornok, a főparancsnokság vezérkari főnöke is. Az érkezőket a magyar küldöttség, élén Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, valamint a Politikai Bizottság, a Központi Bizottság és a kormány tagjai fogadták. Hétfőn délután Budapesten a Parlament épületében a Varsói Szerződés tagállamainak politikai tanácskozó testülete megkezdte munkáját, és még aznap be is fejezte ülését. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a forradalmi munkás—paraszt kormány hétfőn este a Parlamentben díszvacsorát adott az ülésen részt vett külföldi küldöttségek tistzeletére. A szívélyes, baráti hangulatban lezajlott díszvacsorán Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pohárköszöntőt mondott. VILÁG PROLETARJAI, EGYESÜLJETEK! A Varsói Szeriődes tageaSIamainak ffelhíBfüsa Európa országaihoz A Varsói Szerződés tagállamai: a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége — a Politikai Tanácskozó Testű tét ülésének részvevői — fejezik óhajukat, hogy né:ik békében és jószomszédi rzonyban kívánnak élni a t ,.bbi európai néppel, továbbá azon szilárd elhatározásukat, hogy közreműködnek ] ontinensünk biztonságának es az együttműködés légkörének kialakításában, felhívással fordulnak valamennyi európai államhoz, egyesítsék erőfeszítéseiket az európai béke és biztonság megszilárdítására. Európa népeinek jelene és jövöje elválaszthatatlan kontinensünk békéjének megőrzésétől és megszilárdításától. Az igazi biztonság és a szilárd béke akkor szavatolható, ha az európai államok szándékaikkal, tetteikkel és minden erejükkel a feszültség enyhítését szolgálják, a realitások figyelembevételével célul tűzik ki a megérett nemzetközi problémák megoldását, a sokoldalú együttműködés kialakítását összeurópai alapon. A jószomszédi viszony, a bizalom megteremtéséhez és az egymás megértéséhez vezető út valamennyi európai ország népeinek és kormányainak akaratától és erőfeszítéseitől függ. Napjaink Európája, ahogy a második világháború után kialakult, tobb mint 30, nagy és kicsi, különböző társadalmi rendszerű, földrajzi elhelyezésű és érdekű országot jelent. A történelem akaratából azonban egymás mellett kell élniök, s ezen a tényen senki sem változtathat. Egyre több kormány, parlament, párt, politikai és társadalmi személyiség érzi át felelősségét a mai és az eljövendő nemzedék iránt azért, hogy ne kerülhessen sor újabb háborús konfliktusra Európában. Változatlanul hatnak azonban Európában olyan erők is, amelyek az európai fejlődéshez nem a vitás kérdések rendezésével, és békés megállapodásokkal akarnak hozzájárulni, hanem ehelyett évtizedekre kidolgozott új katonai programok alapján újabb hadosztályokat és rakétákat vonultatnak fel. Egy gyékényen árulnak velük azok is, akik nem vonták le a kellő tanulságot a második világháborúból, a német militarizmus és nácizmys szétzúzásából. Fondorlataik fokozzák a feszültséget, bonyodalmakat idéznek elő a nemzetközi kapcsolatokban. Az ülésen részt vevő államok kötelességüknek tartják, hogy a jövőben is minden tőlük telhetőt megtegyenek annak érdekében, hogy Európát megóvják az új háborús konfliktusok veszélyétől és a békés egymás mellett élés elvei alapján tág teret nyissanak az összes európai országok közötti együttműködés fejlesztése előtt, függetvlgovszKi rerenc leiveietej 4 Parlamentben tanácskozik a Varsói Szerződés tagállamainak Politikai Tanácskozó Testülete lenül azok társadalmi rendszerétől. Bármennyire bonyolultak is a még rendezetlen problémák, megoldásuk csak békés eszközökkel, tárgyalások útján, nem pedig erőszak, illetve erőszakkal való fenyegetés alkalmazásával történhet. Az európai helyzet elemzéséből kiindulva, a Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik, megvan a reális lehetősége annak, hogy — Európa valamennyi államának és népének érdekeit szem előtt tártva — közös erőfeszítésekkel teremtsék meg az európai biztonságot. A Varsói Szerződés tagállamai közel három évvel ezelőtt Bukarestben javaslatot tettek egy össze-európai értekezlet összehívására az európai biztonság és békés együttműködés kérdéseinek megvitatására. Az azóta létrejött személyes találkozók arról tanúskodnak, hogy egyetlen európai kormány sem emel szót az össz-európai értekezlet gondolata ellen, s hogy megtartására megvannak a reális lehetőségek. A második világháború után az európai államok még egyszer sem jöttek össze valamennyien, jóllehet egész sor kérdést kellene tárgyalóasztalnál megvizsgálniok. Ha a béke megszilárdításának érdekeiből indulunk ki, semmilyen nyomós ok nem lehet az össz-európai értekezlet összehívásának halogatására. Egy ilyen értekezlet megfelelne valamennyi európai állam érdekeinek. Lehetőséget nyújtana ahhoz, hogy közösen találják meg azokat az utakat és módokat, amelyek elvezethetnének Európa katonai csoportosulások szerinti megosztottságának felszámolásához és az európai államok és népek békés együttműködéséhez. A világon azonban vannak olyan erők, amelyek igyekeznek fenntartani kontinensünk megosztottságát oly módon, hogy a feszültség fokozásának politikáját folytatiák, elutasítják az államok és a népek békés együttműködésének kialakítását, ellenzik egy ilyen értekezlet összehívását és az európai biztonság megerősítését célzó egyéb intézkedéseket. A jelenlegi tanácskozáson részt vevő államok meggyőződése, hogy az össz-európai együttműködés fejlesztése az egyetlen reális alternatíva volt és marad, ellentétben a veszélyes katonai szembenálM'n roto — Vlgovszm Ferenc felvétele Kádár János, a magyar küldöttség vezetője aláírja a közös okmányt, a felhívást Európa országaihoz lássál, a fegyverkezési versennyel, viszálykodásokkal. amelyeket továbbra is igyekeznek rákényszeríteni Európára a második világháború eredményeinek megsemmisítésére és Európa térképének átalakítására törekvő agresszív. erők. A Varsói Szerződés tagállamai megerősítik a világ katonai tömbökre való felosztása ellen, a fegyverkezési hajsza ellen, a békét és a népek biztonságát veszélyeztető fenyegetések ellen irányuló javaslataikat valamint azokat az egyéb intézkedéseket, amelyeket az európai béke és biztonság megerősítéséről szóló 1966. évi bukaresti nyilatkozat tartalmaz. Az európai népek számára létkérdés az újabb katonai konfliktusok megakadályozása, az államok közötti gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatok erősítése az országok egyenjogúságának, függetlenségének és szuverenitásának tiszteletben tartása alapján. A szilárd európai biztonság; rendszer megteremti annak objektív lehetőségét és szükségességét. hogy az energetika. a közlekedésügy, a vízi- és légi tér hasznosítása, valamint az egészségügy területén az egész földrész lakosságának jólétével elválaszthatatlanul összefüggő na© terveket valósítsunk meg. Éppen ez az, ami közös és ez kell ho© le©en az európai együttműködés alapja. Európa biztonságánál, alapvető előfeltétele az Európában fennálló határok — köztük az Odera—Neisse határ, valamint az NDK és az NSZK közötti határok sérthetetlensége, az NDK és az NSZK létének elismerése, ho© az NSZK lemondjon az egész német nép képviseletének igényéről, és az atomfe©-ver bármilyen formában történő birtoklásáról. Nyugat-Berlinnek különleges státusza van, és nem tartozik Nyugat-Németországhoz. (Folytatás a 2. oldalon.) Emlékezünk A

Ma©ar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulójára, fennállásának dicsőséges 133 napjára emlékezik az ország. Emberöltők távolában most közelinek, szinte tegnap voltnak tűnik minden, hiszen szocialista múltunkra emlékezünk és közöttünk élnek még sokan azok közül, akik részesei, megalkotói és harcosai voltak az első magyar proletárállam megteremtésének. Ünnepiünk és emlékezünk itt Szegeden is: meghallgatjuk a nagy napokat felidéző szónokokat, a veteránokat, egykori vörös katonákat, költők, írók azokról az időkről szóló műveit, s tudjuk, hogy tulajdonképpen napi dolgainkról beszél valamennyi.-Ilyen hangulatban zajlanak le a párt-alapszervezetek ünnepi taggyűlései, és a többi rendezvény is. Könnyű idézni: a kórház tudományos ülésszakot, a jogász szövetség klubestet, a vízügyi igazgatóság lakatostanulóinak mestermunkáiból kiállítást, az orvostudományi e©etem ülést rendez. Ki-ki a maga „szakmájában" i©ekszik felmutatni az eredményeket, a tennivalókat, mert ú© érzi, ez egyezik meg leginkább a Tanácsköztársaság életének és munkájának szellemével. Nagy évfordulót nagy forradalmat ünneplünk. mely bár fennállásának rövid 133 napja alatt beteljesülni nem tudott, messze előre mutatott. Tanulságot és példát adott a mána'is: szocializmust építő társadalmunknak. A most következő napokban sok eseményről, sok megemlékezésről számoluiiK majd be lapunkban, de mindről természetesen nem tudunk. A Magyar Tanácsköztársaság emléke népünk szívében él. F. K. i