Délmagyarország, 1969. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-23 / 45. szám

„Löszök úr Mórahalmán !f Segédüzem a tsz ben Hiába is mondanák nekem, ludom nagyon jól, hogy nem is olyan régen itt, a Szeged környéki homoki világban nagyon sok megnyomorított emberke élt. Mert számtalan boldogtalan embert nevelt a szegedi homok, akinek a szí­véről lefújta a reményt, az örömöt az úri világ, úgy el­vitte, úgy elfújta, mint átok­házi homokot a nehéz vihar, mint a számtalan, boldogta­lan „kismóraferencekeL" Miska esete Mindjárt mondhatnánk ls a „löszök úr, Papp Miska" esetét Jól ismerték a nagy­faluban, Mórahálmon. Min­dig azzal hivalkodott, hogy ;.z ő apja volt az utolsó bőr­dudás. az utolsó Kossuth­betyár, a nagyhírű Madarász csárdában. Néhány eszten­dővel ezelőtt 3—4 hold földje volt a könnyúkezű mesterúr­nak. néhai Papp Miskának, mivelhogy a fodrász mester­ségre futotta a sorsa. Elüldö­gélt a műhelyében, ha meg ritkán kopogtattak rá ajtót a vendégek, hegedűigetett Fiatal legénykék jártak be hozzája, danolgattak, zenéi­gettek. Egyedülélő ember volt Papp Miska, s mindig azt tnondta, azt hitte, „lö­szök úr" és még Mórahal­mán, Március 15-én. vagy éppen más ünnepeken nyárban, aratásban, de minden jeles napokon puccba vágta ma­gát. ünneplő gúnyát húzott árvalányhajas kalapot, piros­fehér-zöld szalaggal átvetett kabátot hordott. Rogyottszá­rú csizmát sarkantyúval Ekkorra már egy kicsit agyá­ra ment a leszek úrság. Mert az istennek se sikeredett ne­ki vagyont szerezni, módos­ságot Bezárta az üzletét is. kiköltözött a tanyára, művel­te a földecskéjét Egyszer meg motort csinált magának, neki is legyen. Kerékpárját alakította át. végül olyan si­keresen, hogy zörgött, csat­togott de azért ment A falu­ban elnevezték kályhacsöves m otorkerékpárnak. Jóska legendája Löszök úr Papp Miáka Jó szöváf túdött mesélni az öreg betyárról, apjáról, a néhai bőrdudásról, meg a Madarász csárdáról, aminek hiteles és hímeves története van. Igaz, ma már a múlté ez is. Nem 90k maradt meg belőle, csak egy domb, amelyen va­lamikor ott gubbaszkodott a csárda épülete. A Szabadká­ra vezető határút mentén. Sokszor mulatoztak itt a gyorslovú betyárok, a Sán­dor is. Idejárt el bálozni, mulatozni a pusztai világ. Nem igen múlt el bál anél­kül, hogy valamelyik legény vére ne festette volna piros­ra a homokot. Nótát is mon­dott erről a nép, amit a késői mórahalmiak sokszor elját­szottak a csutri bálakon, ta­nyai mulatozásokon. Szécsi Jóska legendáját máig is tudják a faluban. Újesztendő napján 112 órakor Szécsi Jóska készül [a Madarászba. Szép Erzsike mosolyogva [azt mondja, Siess haza, mert megunom [magamat... .,. Szécsi Jóska bement [a kocsmába, Pörnyész Jóska a lámpát [elfújta, Ekkor szúrták szivibe [a nagyítást „Jaj Istenem, [Julcsa néném, megöltek Ez volt az utolsó szava [szegénynek... YY. „Julcsa lányom, [mi történt az éjszaka? Piros vérrel kivirágzott [a csárda." Mennyik kend [a csárda szobába. Ott látja kend Jóska fiát [meghalva. Piros vérét a padlón [szétfolyva '.'..Jaj de porzik a horgosi [nagy utca Szécsi Jóskát viszik végig [rajta. Szép Erzsike ja) szavakkal [ezt mondja: Verd meg Isten, aki ezt [meggyilkolta. (Szécsy György gyűjtése) Valamikor nagy puszta­ság volt itt Futóhomok, tó­csák, nádasok; járhatatlan utak s dombok váltogatták egymást Itt éltek, kint a baromjárásokon a pásztorok, galyibákba, kunyhókba hú­zódtak, s ha eljött az ide­jük, Ide is temetkeztek. Sze­gedről meg rendszeresen ki­jártak a gazdák a terménye­kért Ahol most a templom áll, valamikor azt nevezték Kenyérváró-dombnak. Ide gyülekeztek a pásztorok, be­hajtották a birkákat, tehe­neket, hozták a gomolyát, a túrót, tejfölt, amit aztán hosszú kocsisorok szállítot­tak a városba. A gazdák meg sót szalonnát, lisztet, tarhonyát vittek kl, fejelt csizmát, subát, ködmönöket. A hatalmas barom járásokról ritkán jöttek be a pászto­rok, csak akkor, ha a gaz­da így kívánta, meg a szo­kás, a kis vásár, a létszük­séglet. r Ut Szegedre Messze volt az út Szege­dig. A tanyákon élők estén­ként indultak el kocsikkal, s reggelre értek be. A mai öregek még jól emlékeznek rá, hogy ha egy-egy sürgős dolog beparancsolta őket a városba, beteg lett a gyerek, vagy bajuk támadt a tör­vénnyel, milyen vesződség, kínlódás volt a bejutás. Sokszor aztán maguk gyó­gyították a betegségei is, hittek a babonákban, a szemmelverésben. Innen egy mondás is; szem nem látta víz. Hányan de hányan meg­próbálták, gyógyítottak ve­le. Ha az újszülött, a kis­gyerek megbetegedett, azt nyilván csak a szemverés­nek köszönhette. Éjszaka el­ment az anyja vízért, de csak olyan kútból mert, amelynek vizét senki nem látta, s őt sem látta a sötét­ben senki. Hazafutott a víz­zel, abba fürösztötte meg a csecsemőt. Aztán kiöntötte a vizet, de úgy, hogy akkor se lássa meg senki. Erre meggyógyult a gyerek. Mindez nem is olyan ré­gen történt. Negyven esz­tendővel ezelőtt még sok tanyában így gyógyították az ártatlan gyerekeket Régi világ. Lassan-lassan elfelejtődik egészen. A fiata­labbak meg nem hisznek, nem gondolnak rája. Pedig löszök úr Papp Miska is itt élt, s meglehet, nagyon meg­lehet, boldog se volt Később, most kellett vol­na születnie. FE É L föld A víz természeti csapást is jelent a mezőgazdaság­nak, néha akkor is, ha van, meg akkor is, ha nincs. A belvizek ellen jó levezető csatornákkal lehet védekez­ni, az aszály elien viszont öntöző művekkel, örvende­tes, hogy a megyében erő­teljesen növekszik az öntö­zött földterület nagysága. Amíg 1967-ben az állami gazdaságok és termelőszö­vetkezetek csak 25 ezer ka­tasztrális hold területet ön­töztek, 1968-ban már közel 47 ezer holdon növelték az arányt. A műszakilag berende­zett állandó öntözőteleppel ellátott földterület nagysága 25 ezer 764 hold, amelyből a termelőszövetkezetekre 17 ezer 703 katasztrális hold jut. Érdemes megemlíteni, hogy tavaly több mint 40 ezer holdas szántóföldi terü­let kapott vizet, amelynek fele részén szálastakarmá­nyokat termeltek. A múlt évben kiöntözött víz meny­nyisége meghaladta az 1967 évi mennyiség kétszeresét Jó hirü szövetkezet a mihályteleki üj Elet. Nemcsak arról nevezetes, hogy több száz holdon termesztik évről év­re a piros aranyat, a fűszerpaprikát és egyre jövedelmezőbb a tehenészeti telep, hanem arról is, hogy gondoskodnak a szövetkezeti tagok téli foglalkoztatottságáról. Ezt szolgálja a bővülő segédüzemág, a bevált tésztagyártó üzem, nem utolsósorban a képünkön látható faüzem is. rek, maga az elnök is, Nies­ner Ferenc országgyűlési képviselő. A Zetort Pesten adták át Ketten utaztak fel érte, Mar­ÁLLT A. BÁL... Beszoktak a tanyasiak a művelődési otthonba. Főleg télen veszik igénybe a nagy­termet, s itt tartják a lako­dalmakat. Olykor-olykor nemcsak hét végén áll a mulatság, hanem hétközben, szerdán is. Legutóbb Jáger András, a zákányszéki Ho­mokkultúra Tszcs tagja bú­csúztatta „kislányát". A do­maszék! határból jöttek ér­te, oda vitték esküvő után az újasszonyt. Már kora délután mozgal­mas lett a Mikszáth Kálmán művelődési otthon környéke, hordták a jóféléket, meg az innivalót. Szánkóval érkezett a zenekar is a távoli Üllés­ről. Hetven házra terítettek. Régi, kedves szokás a kettős esküvő a faluban. Általában megkötik a polgári esküvőt, azután vagy a menyasszony, vagy a vőlegény házánál ülik a lagzit. S rendszerint az ifjú pár a szülői házak­nál marad, külön-külön. Egy hét múlva aztán a másik háznál, a másik fél vendé­geivel tartják a lakodalmat. Ilyenkor viszik el az újasz­szony ágyát, s végre vala­hára egybekelnek a fiatalok. Az ajándékozás mind a két esetben divatos. Igaz, manapság megrövi­dítik az időt, egy napon tartják mind a két háznál az esküvői ceremóniákat.. A zákányszékiek sokat adnak erre, s igen fontos a vendé­gek meghívása, mulattatása. Éppen ezért rangos személy a vőfély, 6 hívogatja a ven­dégeket, a násznagyokat, nyoszolyólányokat. Felcico­mázza magát, vőfélykardot szorongat markában. ami persze lehet egy ócska kis faágból, körültekerve színes krepp-papírral. A kalapját is hasonlóan díszíti, lobog a fehér lakodalmi kendő, amit felső zsebébe gyűr. A fehér szalag pedig, amit átalvet a kabátja kihajtóján, messzi­ről mutatja a lakodalmi mu­latozás jeles vőfélyét. A szerdai lakodalomban Farkas Szilveszter szorgos­kodott, vőfélyeskedett. Beté­ve fújta a mondókákat. Amikor búcsúztatták a menyasszonyt a szülőktől, meghatódottan álltak ott va­lamennyien. A sok kedves mondóka felhangzott, aztán elvitték a menyasszonyt, a szomorúság helyébe ismét vi­dámság lépett. Hamar söté­tedett, s minden ételt külön beköszöntött a vőfély. Alit a bál egészen reggelig. A pártfogó A tanácselnök szerint na a helyes útra, de igen nem is olyan régen kétszer- nagy volt az esély, hogy háromszor is fordult a rossz vágányra vált Meg mentő egy-egy bál után. kellet fogni a kezét. Ha le­Ehhez képest a bosszúállás csukják, lehet, hogy ruaz­csendesebb formája, hogy szabb. Vagy bélyeget hord néhány fiatalkorú italtól magán egész életében, vagy mámoros hangulatban ke- eltanulja ott benn a mes­resztülfektet egy négyméte- térséget a többitől. Szívesen res gerendát az úton, hadd járt ide a kultúrházba to­bukjanak egy kicsit a mo- vább is, torosok. Vagy körmönfon- rúak kezdtek tabb? Szerencsére, nem tör- mellőle. Hiába tént baleset Időben észre- tsz kőművesbrigádjában el­vették, de azért bírósági ügy helyezkedni, nem vették be. lett belőle. A banda tagjai megkap- mindenképpen. Volt ták büntetésüket, le is töl- ipari tanuló is, de tötték. Akinek ba szegődtem. kapott, de próbára bocsátot- zett barátok után. ta a bíróság. Korára való A próbaidő tekintettel a gyámhatóságra olyan hajzattal jelent meg bízta. A gyámhatóság rendeletnek megfelelően községi gyermek- és ifjúság- az ügyvéd között. Mivel a védelmi albizottság javas- bíróság nem látott garan­latát figyelembe véve, párt- ciat a jövőre nézve, újabb fogót rendelt mellé. ket nevelnek. Ez gyobb. Kicsúszott a legna­a kezük­ből. Barátok közé került, ri- íák két hónapra, legalább csa.ioztak, virtuskod tak. Csi- megtanulja az életet, nálni kell valamit, hogy — örültem, hogy vissza­észrevegyék őket a faluban került hozzám. Napról nap­— gondolták. ra lehetett látni, mennyire A művelődési házban: van komolyodik. Lehet, hogy először büszke is volt a barátai előtt, hogy ő már tett valamit az életben. En­nek a hímpora lehullott, fi otthagyta társait, levágatta a ha.iát, normális öltözék­ben járt. Beszegődött hoz­Az első traktor után... Nagy ideje már annak, tak vele, s elindultak hát Aszályos, szűkös esztendő amikor az első traktor meg- haza, a faluba. járt tavaly a Tisza—Maros érkezett Tiszaszigetre. Am szögében. De a tiszaszigetiek azóta sem felejtik eL Gyak- — Hova mennek maguk? már megszokták a mostoha ran szóba hozzák az embe- M kérdezte félúton egy időjárási viszonyokat, hiszen rendőr. * falu egész történetében mindig a vízzel, a száraz­— Szegedre. sággal kellett megküzdeniük Haza is érnek? * szorgalmas földművelők­nek, tavaly is. S az ered­Hazaértek. Hosszú út volt mény nem maradt eL A nő­ci bácsi, a traktoros, és az Az elnök ott rázkódott há- vénytermesztés hozama meg­elnok. Munkagépeket is ad- tul a munkagépeken. Itthon haladta a 18 millió forin­körülállták az új szerze- tot, ami az 1967-es esztendőt ményt Nem akartak hinni a tekintve 154 százalék. A ko­szemüknek. Traktora, új rábbi esztendőkben a nő­traktora lett a szövetkezet- vénytermesztés volt az az "ek. üzemág, ami leginkább adós Valahogy így kezdték • maradt a tervekkeL » bei­közös életet. A közgyűlése- víz okozta károk mindig több ket a diófák alatt tartották, millió forintot elvittek a kó­Mára meg addig jutottak, zös kasszábóL Most nem hogy nem akarnak férni se- „orult kölcsönkenyérre a nö­hoL Nem is olyan régen 153 , . ' ezer forintért vásárolták az vénrtermesztés. Búzából hol­irodaházat. Berendezték szé- dánként 13,5 mázsa, árpából pen, modern bútorokkal. 16,4 mázsa, kukoricából 30.2 Akkoriban de mondogatták: mázsa, cukorrépából pedig — MI lesz ezzel az épü- 228 mázsa, míg fűszerpapri­letteL mit raknak bele? kából 69 mázsa termett tpt­Most meg alig férnek el dánként benne. Mindennel így van _ M«t»uihSv -­a szövetkezet Évről évre, ~ toT , , , sót napról napra gyarapo- *** * számításukat. A leg­dik új épületekkeL gépek- újabb agro- és zootechníkát kel. Ma már több erőgébet alkalmazzuk. így aztán az tartanak itt mint valamikor eredményt már az országos a deszki gépállomáson. Sa- ,., , . , , , 6 ját javítóműhely, fúrógépek- átlag°khoz is mérhetjük, hi­kel, köszörűgépekkeL eszter- szen nem kevesebb, mint 125 gapadokkal. És rendben tar- holdon nagy hozamú kuko­££ ricákat termesztettünk és rint készlettel rendelkező „ . .... raktár. ezek meftfizették « munkát, — . ....u. „ át,a?ban 35 8 mázsát adtak — na a vezetés nem él . , , , , . ,, vissza a tagság bizalmával, bo,danként. májusi morzsolt­akkor megvalósíthat min- ban- S akármilyen esz­dent Ez a legnagyobb erő tendőben értük ezt ei, ha­most a szövetkezetben. Nem nem talán az évszázad lee­olyan régen történt velünk, hogy jártam kint a határ- M7i,y<mbb évében­ban, s odajutottam az asz- Jelentós szonyokhoz. Panaszkodtak, töttek a vele egyko­rihúzódni akart Pedik kőműves akart lenni már akkor én nyomá- ácsra volt szükség. Azt ott­hathónapot hagyta. Ismét másutt né­leteltével a tárgyaláson, hogy külön vitatéma lett az ügyész és két hónappal hosszabbította A szülők nyolc gyerrne- meS a próbaidőt. Az apja engem biztatott, hogy ne védjem annyira. Ha becsuk­színjátszó csoport is, tánc­csoport is. Tagja volt mind­kettőnek. Bölcs intézkedés­sel a művelődési otthon igazgatóját rendelik pártfogóul. Eredményes munkája be­összegeket kfll­Erre aztán kijelentettem; ^^uATÉ^ lesz Itt majd üvegház is - m®R®mHtenönk' ho*y tavaly fejezéseként most kapta ?,fíLaz A kul' turhaz kerítesét és mellék­kézhez Nagy János igazga- "f™** « ^'ék­tó a gyámhatóság köszönő be]yiségeit építettük akkor, levelét. Ügy látszik.'tényleg kőmű­. „ , , vesnek való. Azóta sike­- Első alkalommal voltam rüIt állandó munkát ván j_ külön megbízás alapjan f.a- nia. Félegyházára ment az talkoru melle rendelve, hogy építőiparba Kíváncsi egészséges erkölcsi fejlő- gyokj eljön-e hozzám, deséert kezeskedjem — • mondja az igazgató. Vég­eredményben ez a feladatom egyébként is. Külön meg­terhelést nem jelentett, r1";'"""0' rc«,wt«tt bíztak meg partfogói va­ha hazalátogat. A rúzsai volt az első eset a szegedi járásban, hogy művelődési otthon igazgatót fel­csak éppen rákényszeritett, ^"'"f ,lel" hoev nanról nanra mértem adattal: A tapasztaltak alap­munkám eredményét. Nem volt elveszett gyerek. ta­lán magától is rátalált vol­ján bátran ajánlom a foly­tatást is. n. D. mondja az elnök. — Mikor? — kérdezték azonnal vissza. — És lett. Akár meg Is nézhetjük, az idén már mi is üvegházakban neveljük a zöldségféléket. 3 és fél millió forintot for­dítottak belvízrendezésre. Tehénistállót építettek, szé­naszárítókat, színeket, teher­gépkocsikat, személygépko­csit és sok hasznos gépet vá­sároltak. A saját erő értéke Kevés szövetkezet mond- rnaidhoSy elérte az 5 millió hatja el magáról a szegedi forintot, járásban, de az országban is, Tízesztendős hogy sok fiatal dolgozik a szövetke­nagvüzemben. Tiszaszigeten zet' NaSy ót van mögötte. A ez így van, és ez természe- hajdani szegénységtől a meg­tes Három esztendővel ez- alapozott. megszilárdult előtt kezdtek visszaszállin- „„ . . . ~~ gózni a vándormadarak. "agyuzemi gazdasagig. Pél­Az első esztendőben 65-en dázza ezt az első traktor is. kérték felvételüket a Búza- Akar kiállításra is vihet­kalász Tsz-be. Jelenleg az nék, okulásként, a legszebb atlageletkor a férfiaknál 41 történ*!™, „ét/i, - * esztendő, a nőknél pedig tortenelmi Példaként. 44 év- Sz. L. L VASÁRNAP. 1969. FEBRUÁR 23. DÉLMAGYARORSZÁG »

Next

/
Oldalképek
Tartalom