Délmagyarország, 1969. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-20 / 42. szám

AZ UTAS ÉS CSOMAGJA A vám szerepe a népgazdaságban és a turista­forgalomban Az új gazdaságirányítási rendszerrel egyidejűleg a múlt évben új kereskedelmi vámtarifa lépett életbe Ma­gyarországon. Elsősorban ab­ban különbözik a korábbi­tól, hogy az importot terhelő közadó — a vám — árképző tényező lett Ez a vám egyik fontos szerepére utal, éspe­dig arra, hogy a vám védi a hazai ipart a túlzott kon­kurrenciótóL Termelői ár­rendszerünk ugyanis egyre inkább a hazai ráfordításo­kat, tényleges költségviszo­nyokat veszi alapul (ame­lyek általában napvobbak a nemzetközi költségszintnél), s így az importtermékek sok esetben olyan konkurrenciát támasztanának, amely előbb­utóbb a hazai termelés el­sorvadását eredményezné. Differenciál a vám szerepe azonban nem korlátozódik csupán er­re — a régi mechanizmus­ban az importot különféle adminisztratív eszközök (pl. ímportkeretek) szabályozták és irányították. Az új me­chanizmusban az egységes devizaszorzó mellett a vám a szabályozás és irányítás egyik legfőbb közgazdasági eszköze. A tarifa ugyanis cikkcsoportonként eltérő. A nyersanyagok például rész­ben vámmentesek, a félter­mékekre 5—20, a gépekre 40 —70, a késztermékekre, va­lamint a fogyasztási cik­kekre kb. 50 százalékos vá­mot állapítottak meg. A cikkcsoportonként eltérő vá­mok az import összetételét szabályozzák. A vám azonban nemcsak az import összetételére, szer­kesztésére hat, hanem a be­szerzési piacok között is dif­ferenciál. A kereskedelmi vámtarifa ugyanis egyazon cikkre, cikkcsoportra is há­romféle vámtételt határoz meg. A maximális, a bün­tető vámokat alkalmazzuk azokkal az országokkal szem­ben, amelyek a magyar árukra ugyancsak maximá­lis vámot rónak ki. A vám­tarifa kedvezményes tételeit alkalmazzuk azoknak az or­szágoknak áruira, amelyek viszonossági alapon Magyar­ország számára is biztosítják a legnagyobb kedvezmény elvét S végül vannak úgy­nevezett preferenciális vá­mok is, amelyek lehetővé teszik, hogy a fejlődő or­szágok áruit kivételes elbá­násban részesítsük. E három­féle vámtétel a beszerzési piacok szerint differenciálja az imopert termék árát s ennek megfelelően a kétol­dalú kereskedelmi forgalmat szabályozza. (A kedvezmé­nyes vámtarifa kölcsönös al­kalmazása nemcsak a keres­kedelmi partner szállításai­nak, hanem a magyar ex­portnak is kedvez.) nerei nem voltak hajlandók tágyalni, mondván, hogy Magyarország vámrendszere fiktív, s így nem tud ellen­szolgáltatást nyújtani. Az új vámrendszer alig egy esz­tendeje van érvényben, s hatékonyságát máris jelzi, hogy több tőkés partnerün­ket ösztönözte vámtárgyalá­sokra, kölcsönös vámkedvez­mények nyújtására. Turizmus és árumozgás Az áruk nemcsak a nem­zetközi kereskedelem csator­náin át áramlanak, jutnak egyik országból a másikba; a napjainkban tömegméretű turizmust, a nemzetközi utas­forgalmat is jelentős áru­mozgás kíséri. Nemzetközi idegenforgalmunk méreteit érzékelteti: 1967-ben a vám­szervek 5,5 millió kilépő és ennél valamivel több belépő utasnál végeztek vámvizsgá­latot Az utasforgalomra vo­natkozó vámjogszabályok mindenekelőtt azt határoz­zák meg, hogy a be- és ki­lépő utasok milyen érték­ben és mennyiségben hoz­hatnak-vihetnek magukkal vámmentesen nem kereske­delmi jellegű árut (A belé­pő hazai ós külföldi utasok személyenként 4000, csopor­tos útlevéllel utazók 1000, a kiutazó turisták, utasok pe­dig 1000 forint értékű árut, ajándékot hozhatnak be, il­letve vihetnek ki vámmen­tesen.) Az utasforgalommal kap­csolatos „behozatal" és „ki­vitel" áruszerkezete jól szemlélteti a vámszabályok szerepét A vámvizsgálati ta­pasztalatok szerint a kiuta­zók — mind a magyarok, mind pedig a hazautazó kül­földiek — elsősorban élel­miszereket és élvezeti cik­keket (szalámit, kolbászt, ci­garettát, bort, pálinkát) visz­nek úticsomagjukban, míg a hazatérő magyar utasok és külföldi turisták túlnyomó­részt ruházati cikkeket és vegyes iparcikkeket hoznak az országba. A turizmust kí­sérő árumozgás szerkezetét tehát az árarányok, orszá­gok közötti eltérése határoz­za meg. Köztudott, hogy ná­lunk az élelmiszercikkek ár­színvonala — a külföldi ár­színvonalhoz képest — ala­csony, az élelmiszeripari ter­mékeket az állam dotálja, tehát nem véletlen, hogy 50 —60 százalékos arányban ezek alkotják a kiutazók úticsomagját. Ugyanilyen törvényszerű a „behozatal" áruszerkezete is, miután az iparcikkek fogyasztói árszín­vonala nálunk magas. Miért vámkötelesek ? Felvethető: miért vámkö­telesek a külföldről érkező ajándékcsomagok, általában a külföldön élő rokonok, a külföldi ismerősök ajándé­kai? Legyünk pontosak: a rokon, var-"- ismerős, ha Ma­gyarországra jön, vámmen­tesen hozhat be 1000 forint értékű ajándékot, a csomag­ban és az egyéb módon ér­kező ajándékok azonban túlnyomórészt nem szokvá­nyos ajándéktárgyak, hanem használati javak; olyan ipari termékek, amelyeknek kül­földön alacsony, nálunk pe­dig magas az árszínvonala. (A tipikus külföldi ajándék a textília, a tranzisztoros rá­dió és a használt autó.) Tegyük fel a kérdést: mi kár származna abból, ha külföldről megkötöttségek nélkül áramolhatna be a tu­rista „import" az országba? Ha nem lennének vámelő­írások, semmi sem gátolná a forintkiajánlást, amely csak azok számára szül „új értéket", hoz hasznot, akik megszegik a deviza-jogszabá­lyokat. Ez viszont a fórint értékét rontja, s a belső pia­con is zavarokat okozhat. Végül; utalni kell arra is, hogy az ajándékozásnak, a hazai rokon támogatásának vannak a csomagküldésen kívül egyéb legális lehetősé­gei Ls. Az OTP keretében működő IKKÁ-n keresztül például mód van valuta­átutalásokra, öröklakás vá­sárlására, sőt életjáradék fo­lyósítására is. Garamvölgyi István 99 99 ci polcokon — Az ökörfarkkóró kifo­gyott, tessék érdeklődni a jövő héten. — A különös szó hallatán már nem kerül­get a nevetés, hiszen az irnént békarokkát, bodza­virágot és kutyabenge-kér­get vásároltak itt. A Herbá­ria szegedi gyógynövény boltjában vagyunk. Egy idősebb bácsi, Kiss Imre, mustármagot kér. — Mire jó ez? — kérdez­zük. — Többek között gyo­morégés ellen és epebántal­makra, ha nem rágja szét a mustármagot az ember gye­reke, egyben kell lenyelni belőle egy kiskanállal, csak úgy, éhomra — Honnan hallotta ezt? — Ki tudja azt már, ré­gen ismert dolog ez csalá­dunkban. A „csodafüvek" használa­ta egy-egy családban apáról fiúra száll, sőt több generá­cióra öröklődik a hagyo­mány. Nem túlzás azt mon­dani, ősi tudomány ez. Thé­bában három és fél ezer éves gyógynövény-recept­könyvet találtak az egyik sírkamrában. A mirha, bal­zsam, rózsaolaj, alve, mus­tármag gyógyító hatása ősi ismerete az emberiségnek, a Talmud és a biblia is több­ször emlegeti. Hippokratész, a nagy görög polihisztor is jól ismerte a gyógynövénye­ket. A szakirodalom a kö­zépkori tudós Paracelsus számtalan növény gyógy­módját tartja számon. Ebből az időszakból, az 1500-as évek végéről származik az a magyar könyv, amelyet Horrhi Melius Péter „Her­bárium az fáknak, füveknek nevekről, természetekről és hasznairól" címmel írt, és már több mint 600 gyógyító hatású növényt sorol feL Ma sem csak a nagymamá­tól lehet tehát hallani a növé­nyek erejéről. Ami érdekes: hiába a sok szintetikus gyógyszer, néhány éve rene­szánszát élik a gyógynövény­ismeretek, az orvosok is szívesen ajánlják a termé­szetes gyógymódot. S az em­berek is hisznek benne. — Milyen betegségéire kérnek gyógynövényeket? — Felsorolni is nehéz len­ne, de meg a füvek, teák hatása sosem egy betegségre jó — mondja Gergely Mik­lósné üzletvezető. — Van, aki itt vitaminos szörpöt vesz, mások éppen italaromát Kétirányú a vámok áralakító, árbe­folyásoló hatása kétirányú. A vámmal nemcsak a felhasz­nálónak kell számolnia, ha­nem a szállítónak, a kül­földi termelőnek — ex­portőrnek — ls. A szállító csak akkor versenyképes, ha termékének vámmal növelt ára nem haladja meg az adott termék belső árszint­jét, vagy egy más — ked­vezményes vámot élvező — országból származó azonos termékárt. Az aktív vám­rendszer tehát a szállítót (versenyképessége érdeké­ben) árengedményre kész­teti. Nem véletlen, hogy az államközi tárgyalások egyik fő kérdése a vám, a vámok csökkentése, a kedvező be­viteli és kiviteli lehetőségek biztosítása. Magyarország a múltban, amikor vámterhe­ket az állam vállalta magá­ra, hátrányos helyzetben volt, mert a fejlett nyugat­európai országok vámrend­szere évente mintegy 50 mil­lió dollár értékű árenged­ményre kényszerítette, s a vámok csökkentéséről part­Vitatkozás a vásárlók terhére Hegedűs Józsefné (Koron­di utca 6.) olvasónk panasz­levelet írt szerkesztőségünk­nek azzal kapcsolatban, hogy február 11-én telefonon meg­rendelt propán-bután gázpa­lackot napok múlva sem kapta meg a gáztöltő állo­mástól. A szállítást más­napra remélte, viszont azt péntekre ígérték, de akkor sem teljesítették. A gázpalac­kot szombaton sem szállítot­ták le, s így kénytelen volt levelet írni a töltőállomás­nak a megrendelés nem tel­jesítése miatt. A panasszal kapcsolatban Szombati András, a gáztöltő­telep vezetője úgy nyilatko­zott, hogy részben a rossz útviszonyok okozták a nehéz­ségeket a szállításban, más­részt a 10. sz. AKÖV is ke­vesebb kocsit küldött, mint amennyit megrendeltek. Hangsúlyozta, hogy árujuk volt, csak gépkocsi nem. Érdeklődtünk a másik part­nernél is. Szőke László, a 10. AKÖV csoportvezetője vi­szont arról tájékoztatott, hogy mindig annyi kocsit in­dítottak útnak, amennyit a gáztöltő telep aznapra ren­delt. Általában két tehergép­kocsira szól a megállapodá­suk, de volt, hogy hármat, sőt négyet is küldtek, ami­kor a szállítás azt úgy kíván­ta. Szőke László megítélése szerint a gáztöltő telepen a kocsirendelést intéző Havasi nevű diszponens összekülön­bözött a gépkocsivezetővel, aki emiatt panasszal fordult feletteséhez. Szőke László úgy döntött, hogy ezt az ese­tet, s általában a gépkocsi­rendelés körül általuk ta­pasztalt hiányosságokat szó­vá teszik a gáztöltő telep fe­lettes hatóságánál, rendte­remtés végett. A szerkesztőség megjegy­zése: Egy dolog mindenképpen bizonyos: a 10. AKÖV és a gáztöltő telep illetékesei mi­előbb egyezzenek meg egy­mással a rendszeres és pon­tos munkában, vitatkozásuk ne hátráltassa megrendelé­sükben a vásárlókat, fogyasz­tókat. Kinek a zsebére? Juhász Miklós (Budapesti út. 4.) gumigyári dolgozó ol­vasónk figyelemre méltó le­velet küldött szerkesztősé­günknek egy nemkívánatos jelenséggel kapcsolatban. ír­ja, hogy február 15-én a Marx térről 14 óra 35 perc­kor induló Szeged—Gumi­gyár—Sándorfalva vonalon közlekedő autóbuszon utazott a vele egy műszakban dolgo­zó társaival. Közben arra lett figyelmes, hogy többen oda­adták a jegy árát a kalauz­nak, 21 év körüli fiatalem­bernek, de jegyet nem kap­tak. Az utasoknak feltűnt ez a jelenség, a kalauz azonban mindent rendbenlevőnek ta­lált, mert egy kollégájával beszélgetett. Olvasónk fele­sége a sándorfalvi elágazás­nál lépett fel ugyanarra a buszra, szintén odaadta a ka­lauznak a jegy árát, jegyet azonban ő sem kapott, csak akkor, amikor arra a kala­uzt egyenesen felszólították. Olvasónk véleménye szerint is a fiatal kalauz megsértette a szabályokat. Megkárosította vállalatát, s ezt a jelenséget az utasok nem nézhették jó szemmel. Kátai Ferenc, a 10. sz. AKÖV személyforgalmi osz­tályának vezetője köszöni ol­vasónk levelét, bejelentését, ígéretet tett, hogy az ügyet soron kívül kivizsgáltatja, s a szabálytalanságot vétő ka­lauzt felelősségre vonják. kérnek, de újabban sokan fordulnak hozzánk régen használt, s ma megint diva­tos ételízesítőkért: szere­csendiót, tárkonyt, gyöm­bért és majorannát kérnek. Vagy újabban fogyasztó teakeveréket vásárolnak so­kan. Több százra becsülhető az üzletben az efféle áru. Talán nem érdektelen a kérdés: hogy lehet ezt megtanulni, milyen áruismeret szüksé­ges itt? — Drogista vizsgám van és 1953-tól, a bolt megnyi­tása óta itt dolgozom. Ma már ritkán kell az alapve­tő könyvünket, Rápóti Jenő —Romvári Vilmos Gyógyító növények című könyvét for­gatnom. Sokat segített gyógyszerész férjem is. Ha csak furcsa, népies neveket nem használnak, eligazodom a vevők kívánságain. Legtöbben évek óta ide­járnak. Imént egy jó recep­tet hallottam Dolleschall Vilmosnétól: hogyan lehet kitűnő ízű „füstölt" húst csinálni füstölés nélkül, az itt kapható sonkapáccal. Mások a kamillatea tablettát dicsérték. Itt ugyanis meg­beszélik a vevők a tapaszta­latokat. Hát még ha nem lenne a boltban farkasordító hideg! A kirakat belső ré­szén nincs üveg, így ott jár­tunkkor, délelőtt 10-kor még nem tudott megbirkóz­ni a hatalmas cserépkályha a hideggel: mindössze 14 fok volt. — Hamarosan üvegeznek, azt ígérték — mondta Ger­gely Miklósné. Bizony sürgős is lenne. Kü­lönben az üzletvezető is ki­próbálhatja a meghűlés el­len ajánlott gyógyteát... P. Szőke Mária Szóvá tesszük Szemle — szemlélő nélkül A Tanácsköztársasági Művészeti Szemle kere­tében Kiskundorozsmán rendezett vers- és próza­mondó verseny egybe­hangzó híradások szerint színvonalasabb volt az eddigi járási szavalóver­senyeknél. Egyetlen szépséghibája, hogy zárt­körű rendezvényként került lebonyolításra. A különböző népmű­velési kampányok egyik alapvető célkitűzése, hogy tömegekhez szólja­nak. Talán eredménye­sebb lett volna, ha a mű­velődési ház szervezhe­tett volna közönséget Nagy község Kiskundo­rozsma, van, aki szereti a verseket. Új szobor sütétben Nemrég avatták fel az Ady-portrét a szegedi panteonban. Járókelők, érdeklődők nézik nap­pal, és néznék este is, ha a fényesen megvilá­gított többi szobor mel­lett arra a szakaszra, ahol az új szobor van, nem borulna éjszakai sötétség. Ne tagadjuk le este se, hogy új szob­runk van! H. ». Épült: 1957—1969 Londoni (17.) A nagykörúton, mint szigetecskék a tengerben emelkednek ki a többemeletes új házak a régi földszint tesek monoton, kisvárosi sorából. Ez a lakóépület — Szabó József terve — talán az egyetlen a Londoni körút szakaszán az újak közül. CSÜTÖRTÖK, 1969. FEBRUÁR 20. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom