Délmagyarország, 1969. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-20 / 42. szám

AZ UTAS ÉS CSOMAGJA A vám szerepe a népgazdaságban és a turistaforgalomban Az új gazdaságirányítási rendszerrel egyidejűleg a múlt évben új kereskedelmi vámtarifa lépett életbe Magyarországon. Elsősorban abban különbözik a korábbitól, hogy az importot terhelő közadó — a vám — árképző tényező lett Ez a vám egyik fontos szerepére utal, éspedig arra, hogy a vám védi a hazai ipart a túlzott konkurrenciótóL Termelői árrendszerünk ugyanis egyre inkább a hazai ráfordításokat, tényleges költségviszonyokat veszi alapul (amelyek általában napvobbak a nemzetközi költségszintnél), s így az importtermékek sok esetben olyan konkurrenciát támasztanának, amely előbbutóbb a hazai termelés elsorvadását eredményezné. Differenciál a vám szerepe azonban nem korlátozódik csupán erre — a régi mechanizmusban az importot különféle adminisztratív eszközök (pl. ímportkeretek) szabályozták és irányították. Az új mechanizmusban az egységes devizaszorzó mellett a vám a szabályozás és irányítás egyik legfőbb közgazdasági eszköze. A tarifa ugyanis cikkcsoportonként eltérő. A nyersanyagok például részben vámmentesek, a féltermékekre 5—20, a gépekre 40 —70, a késztermékekre, valamint a fogyasztási cikkekre kb. 50 százalékos vámot állapítottak meg. A cikkcsoportonként eltérő vámok az import összetételét szabályozzák. A vám azonban nemcsak az import összetételére, szerkesztésére hat, hanem a beszerzési piacok között is differenciál. A kereskedelmi vámtarifa ugyanis egyazon cikkre, cikkcsoportra is háromféle vámtételt határoz meg. A maximális, a büntető vámokat alkalmazzuk azokkal az országokkal szemben, amelyek a magyar árukra ugyancsak maximális vámot rónak ki. A vámtarifa kedvezményes tételeit alkalmazzuk azoknak az országoknak áruira, amelyek viszonossági alapon Magyarország számára is biztosítják a legnagyobb kedvezmény elvét S végül vannak úgynevezett preferenciális vámok is, amelyek lehetővé teszik, hogy a fejlődő országok áruit kivételes elbánásban részesítsük. E háromféle vámtétel a beszerzési piacok szerint differenciálja az imopert termék árát s ennek megfelelően a kétoldalú kereskedelmi forgalmat szabályozza. (A kedvezményes vámtarifa kölcsönös alkalmazása nemcsak a kereskedelmi partner szállításainak, hanem a magyar exportnak is kedvez.) nerei nem voltak hajlandók tágyalni, mondván, hogy Magyarország vámrendszere fiktív, s így nem tud ellenszolgáltatást nyújtani. Az új vámrendszer alig egy esztendeje van érvényben, s hatékonyságát máris jelzi, hogy több tőkés partnerünket ösztönözte vámtárgyalásokra, kölcsönös vámkedvezmények nyújtására. Turizmus és árumozgás Az áruk nemcsak a nemzetközi kereskedelem csatornáin át áramlanak, jutnak egyik országból a másikba; a napjainkban tömegméretű turizmust, a nemzetközi utasforgalmat is jelentős árumozgás kíséri. Nemzetközi idegenforgalmunk méreteit érzékelteti: 1967-ben a vámszervek 5,5 millió kilépő és ennél valamivel több belépő utasnál végeztek vámvizsgálatot Az utasforgalomra vonatkozó vámjogszabályok mindenekelőtt azt határozzák meg, hogy a be- és kilépő utasok milyen értékben és mennyiségben hozhatnak-vihetnek magukkal vámmentesen nem kereskedelmi jellegű árut (A belépő hazai ós külföldi utasok személyenként 4000, csoportos útlevéllel utazók 1000, a kiutazó turisták, utasok pedig 1000 forint értékű árut, ajándékot hozhatnak be, illetve vihetnek ki vámmentesen.) Az utasforgalommal kapcsolatos „behozatal" és „kivitel" áruszerkezete jól szemlélteti a vámszabályok szerepét A vámvizsgálati tapasztalatok szerint a kiutazók — mind a magyarok, mind pedig a hazautazó külföldiek — elsősorban élelmiszereket és élvezeti cikkeket (szalámit, kolbászt, cigarettát, bort, pálinkát) visznek úticsomagjukban, míg a hazatérő magyar utasok és külföldi turisták túlnyomórészt ruházati cikkeket és vegyes iparcikkeket hoznak az országba. A turizmust kísérő árumozgás szerkezetét tehát az árarányok, országok közötti eltérése határozza meg. Köztudott, hogy nálunk az élelmiszercikkek árszínvonala — a külföldi árszínvonalhoz képest — alacsony, az élelmiszeripari termékeket az állam dotálja, tehát nem véletlen, hogy 50 —60 százalékos arányban ezek alkotják a kiutazók úticsomagját. Ugyanilyen törvényszerű a „behozatal" áruszerkezete is, miután az iparcikkek fogyasztói árszínvonala nálunk magas. Miért vámkötelesek ? Felvethető: miért vámkötelesek a külföldről érkező ajándékcsomagok, általában a külföldön élő rokonok, a külföldi ismerősök ajándékai? Legyünk pontosak: a rokon, var-"- ismerős, ha Magyarországra jön, vámmentesen hozhat be 1000 forint értékű ajándékot, a csomagban és az egyéb módon érkező ajándékok azonban túlnyomórészt nem szokványos ajándéktárgyak, hanem használati javak; olyan ipari termékek, amelyeknek külföldön alacsony, nálunk pedig magas az árszínvonala. (A tipikus külföldi ajándék a textília, a tranzisztoros rádió és a használt autó.) Tegyük fel a kérdést: mi kár származna abból, ha külföldről megkötöttségek nélkül áramolhatna be a turista „import" az országba? Ha nem lennének vámelőírások, semmi sem gátolná a forintkiajánlást, amely csak azok számára szül „új értéket", hoz hasznot, akik megszegik a deviza-jogszabályokat. Ez viszont a fórint értékét rontja, s a belső piacon is zavarokat okozhat. Végül; utalni kell arra is, hogy az ajándékozásnak, a hazai rokon támogatásának vannak a csomagküldésen kívül egyéb legális lehetőségei Ls. Az OTP keretében működő IKKÁ-n keresztül például mód van valutaátutalásokra, öröklakás vásárlására, sőt életjáradék folyósítására is. Garamvölgyi István 99 99 ci polcokon — Az ökörfarkkóró kifogyott, tessék érdeklődni a jövő héten. — A különös szó hallatán már nem kerülget a nevetés, hiszen az irnént békarokkát, bodzavirágot és kutyabenge-kérget vásároltak itt. A Herbária szegedi gyógynövény boltjában vagyunk. Egy idősebb bácsi, Kiss Imre, mustármagot kér. — Mire jó ez? — kérdezzük. — Többek között gyomorégés ellen és epebántalmakra, ha nem rágja szét a mustármagot az ember gyereke, egyben kell lenyelni belőle egy kiskanállal, csak úgy, éhomra — Honnan hallotta ezt? — Ki tudja azt már, régen ismert dolog ez családunkban. A „csodafüvek" használata egy-egy családban apáról fiúra száll, sőt több generációra öröklődik a hagyomány. Nem túlzás azt mondani, ősi tudomány ez. Thébában három és fél ezer éves gyógynövény-receptkönyvet találtak az egyik sírkamrában. A mirha, balzsam, rózsaolaj, alve, mustármag gyógyító hatása ősi ismerete az emberiségnek, a Talmud és a biblia is többször emlegeti. Hippokratész, a nagy görög polihisztor is jól ismerte a gyógynövényeket. A szakirodalom a középkori tudós Paracelsus számtalan növény gyógymódját tartja számon. Ebből az időszakból, az 1500-as évek végéről származik az a magyar könyv, amelyet Horrhi Melius Péter „Herbárium az fáknak, füveknek nevekről, természetekről és hasznairól" címmel írt, és már több mint 600 gyógyító hatású növényt sorol feL Ma sem csak a nagymamától lehet tehát hallani a növények erejéről. Ami érdekes: hiába a sok szintetikus gyógyszer, néhány éve reneszánszát élik a gyógynövényismeretek, az orvosok is szívesen ajánlják a természetes gyógymódot. S az emberek is hisznek benne. — Milyen betegségéire kérnek gyógynövényeket? — Felsorolni is nehéz lenne, de meg a füvek, teák hatása sosem egy betegségre jó — mondja Gergely Miklósné üzletvezető. — Van, aki itt vitaminos szörpöt vesz, mások éppen italaromát Kétirányú a vámok áralakító, árbefolyásoló hatása kétirányú. A vámmal nemcsak a felhasználónak kell számolnia, hanem a szállítónak, a külföldi termelőnek — exportőrnek — ls. A szállító csak akkor versenyképes, ha termékének vámmal növelt ára nem haladja meg az adott termék belső árszintjét, vagy egy más — kedvezményes vámot élvező — országból származó azonos termékárt. Az aktív vámrendszer tehát a szállítót (versenyképessége érdekében) árengedményre készteti. Nem véletlen, hogy az államközi tárgyalások egyik fő kérdése a vám, a vámok csökkentése, a kedvező beviteli és kiviteli lehetőségek biztosítása. Magyarország a múltban, amikor vámterheket az állam vállalta magára, hátrányos helyzetben volt, mert a fejlett nyugateurópai országok vámrendszere évente mintegy 50 millió dollár értékű árengedményre kényszerítette, s a vámok csökkentéséről partVitatkozás a vásárlók terhére Hegedűs Józsefné (Korondi utca 6.) olvasónk panaszlevelet írt szerkesztőségünknek azzal kapcsolatban, hogy február 11-én telefonon megrendelt propán-bután gázpalackot napok múlva sem kapta meg a gáztöltő állomástól. A szállítást másnapra remélte, viszont azt péntekre ígérték, de akkor sem teljesítették. A gázpalackot szombaton sem szállították le, s így kénytelen volt levelet írni a töltőállomásnak a megrendelés nem teljesítése miatt. A panasszal kapcsolatban Szombati András, a gáztöltőtelep vezetője úgy nyilatkozott, hogy részben a rossz útviszonyok okozták a nehézségeket a szállításban, másrészt a 10. sz. AKÖV is kevesebb kocsit küldött, mint amennyit megrendeltek. Hangsúlyozta, hogy árujuk volt, csak gépkocsi nem. Érdeklődtünk a másik partnernél is. Szőke László, a 10. AKÖV csoportvezetője viszont arról tájékoztatott, hogy mindig annyi kocsit indítottak útnak, amennyit a gáztöltő telep aznapra rendelt. Általában két tehergépkocsira szól a megállapodásuk, de volt, hogy hármat, sőt négyet is küldtek, amikor a szállítás azt úgy kívánta. Szőke László megítélése szerint a gáztöltő telepen a kocsirendelést intéző Havasi nevű diszponens összekülönbözött a gépkocsivezetővel, aki emiatt panasszal fordult feletteséhez. Szőke László úgy döntött, hogy ezt az esetet, s általában a gépkocsirendelés körül általuk tapasztalt hiányosságokat szóvá teszik a gáztöltő telep felettes hatóságánál, rendteremtés végett. A szerkesztőség megjegyzése: Egy dolog mindenképpen bizonyos: a 10. AKÖV és a gáztöltő telep illetékesei mielőbb egyezzenek meg egymással a rendszeres és pontos munkában, vitatkozásuk ne hátráltassa megrendelésükben a vásárlókat, fogyasztókat. Kinek a zsebére? Juhász Miklós (Budapesti út. 4.) gumigyári dolgozó olvasónk figyelemre méltó levelet küldött szerkesztőségünknek egy nemkívánatos jelenséggel kapcsolatban. írja, hogy február 15-én a Marx térről 14 óra 35 perckor induló Szeged—Gumigyár—Sándorfalva vonalon közlekedő autóbuszon utazott a vele egy műszakban dolgozó társaival. Közben arra lett figyelmes, hogy többen odaadták a jegy árát a kalauznak, 21 év körüli fiatalembernek, de jegyet nem kaptak. Az utasoknak feltűnt ez a jelenség, a kalauz azonban mindent rendbenlevőnek talált, mert egy kollégájával beszélgetett. Olvasónk felesége a sándorfalvi elágazásnál lépett fel ugyanarra a buszra, szintén odaadta a kalauznak a jegy árát, jegyet azonban ő sem kapott, csak akkor, amikor arra a kalauzt egyenesen felszólították. Olvasónk véleménye szerint is a fiatal kalauz megsértette a szabályokat. Megkárosította vállalatát, s ezt a jelenséget az utasok nem nézhették jó szemmel. Kátai Ferenc, a 10. sz. AKÖV személyforgalmi osztályának vezetője köszöni olvasónk levelét, bejelentését, ígéretet tett, hogy az ügyet soron kívül kivizsgáltatja, s a szabálytalanságot vétő kalauzt felelősségre vonják. kérnek, de újabban sokan fordulnak hozzánk régen használt, s ma megint divatos ételízesítőkért: szerecsendiót, tárkonyt, gyömbért és majorannát kérnek. Vagy újabban fogyasztó teakeveréket vásárolnak sokan. Több százra becsülhető az üzletben az efféle áru. Talán nem érdektelen a kérdés: hogy lehet ezt megtanulni, milyen áruismeret szükséges itt? — Drogista vizsgám van és 1953-tól, a bolt megnyitása óta itt dolgozom. Ma már ritkán kell az alapvető könyvünket, Rápóti Jenő —Romvári Vilmos Gyógyító növények című könyvét forgatnom. Sokat segített gyógyszerész férjem is. Ha csak furcsa, népies neveket nem használnak, eligazodom a vevők kívánságain. Legtöbben évek óta idejárnak. Imént egy jó receptet hallottam Dolleschall Vilmosnétól: hogyan lehet kitűnő ízű „füstölt" húst csinálni füstölés nélkül, az itt kapható sonkapáccal. Mások a kamillatea tablettát dicsérték. Itt ugyanis megbeszélik a vevők a tapasztalatokat. Hát még ha nem lenne a boltban farkasordító hideg! A kirakat belső részén nincs üveg, így ott jártunkkor, délelőtt 10-kor még nem tudott megbirkózni a hatalmas cserépkályha a hideggel: mindössze 14 fok volt. — Hamarosan üvegeznek, azt ígérték — mondta Gergely Miklósné. Bizony sürgős is lenne. Különben az üzletvezető is kipróbálhatja a meghűlés ellen ajánlott gyógyteát... P. Szőke Mária Szóvá tesszük Szemle — szemlélő nélkül A Tanácsköztársasági Művészeti Szemle keretében Kiskundorozsmán rendezett vers- és prózamondó verseny egybehangzó híradások szerint színvonalasabb volt az eddigi járási szavalóversenyeknél. Egyetlen szépséghibája, hogy zártkörű rendezvényként került lebonyolításra. A különböző népművelési kampányok egyik alapvető célkitűzése, hogy tömegekhez szóljanak. Talán eredményesebb lett volna, ha a művelődési ház szervezhetett volna közönséget Nagy község Kiskundorozsma, van, aki szereti a verseket. Új szobor sütétben Nemrég avatták fel az Ady-portrét a szegedi panteonban. Járókelők, érdeklődők nézik nappal, és néznék este is, ha a fényesen megvilágított többi szobor mellett arra a szakaszra, ahol az új szobor van, nem borulna éjszakai sötétség. Ne tagadjuk le este se, hogy új szobrunk van! H. ». Épült: 1957—1969 Londoni (17.) A nagykörúton, mint szigetecskék a tengerben emelkednek ki a többemeletes új házak a régi földszint tesek monoton, kisvárosi sorából. Ez a lakóépület — Szabó József terve — talán az egyetlen a Londoni körút szakaszán az újak közül. CSÜTÖRTÖK, 1969. FEBRUÁR 20. I