Délmagyarország, 1969. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-02 / 27. szám

MAGYAR SZOCIALISTA MUN KJÁ^SPÍÁ RT LÁPJA •9 ! 1969. FEBRUÁR VASÁRNAP 59. évfolyam, 27. szám Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 1 FORINT . ILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! az olvasók 3

6 hangulat uralkodott tegnap a szerkesztőségben. Ennek oka: olvasóink ismét ékes bizonyságát adták a Délmagyarország iránti ragaszkodásuknak. Mint a posta precíz jelentéséből kiderült, az újabb lapáremelkedés ellenére ls kitartottak mellette a hűséges tízezrek. Jóllehet, alig több mint egy éven belül már másodízben kényszerültünk igen hálátlan lépésre, nagy-nagy örömmel állapítjuk meg: a nyolcoldalasra növekedett, de két forinttal megdrágult Délmagyarország ma minden eddiginél nagyobb számú előfizetőt tarthat számon Szegeden és környékén. Hála olvasóink megértésének és bizalmának, jelenleg több mint 34 ezren járatják rendszeresen lapunkat, a napi példányszám pedig erősen megközelíti a negyvenezret. Ez a bizalom kétségtelenül annak a szimpatikus pártpolitikának szól elsősorban, amely már több mint egy tucatnyi esztendő óta töretlen, nyílt és becsületes, amely i 'yekszik hűen kifejezni népünk vágyait, amelynek a mi lapunk is egyik szerény közvetítője. Mindig hangoztattuk, hogy a Délmagyarország kommunista újság, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt célkitűzéseit népszerűsíti, támogatja teljes meggyőződéssel. Ugyanakkor az utóbbi időben mindig nagy gondot fordítottunk arra, hogy egyúttal néplap is legyünk, vállalva ezzel a differenciáltabb, olvasmányosabb, információképesebb lapkészítés sok-sok gondját, baját Mert pénzre, anyagiakra igazán nem „utazunk": a tavalyi és a mostani áremelés következtében egyetlen újságírónak sem lett több a fizetése, csupán a munka meg az izgalom lett hatványozottabb. mint eddig. De ez nem baj, hiszen a feltornyosult tennivaló csak serkenti, fokozza energiánkat Akkor érezzük igazán jól magunkat, akkor nyugodtabbak az éjszakáink, ha sikerül Szeged igényes és kulturált lakosságának megfelelő lapot készítenünk. Ügy érezzük, a Délmagyarország tekintélyes olvasóközönsége egészében véve megértett bennünket és tudja: csupán a nagyobb papírköltség egy részének megtérítéséhez kértek többet postás kollégáink a február havi előfizetések összegyűjtésekor. Miért tagadnánk, az elmúlt hetekben több olyan levelet is kaptunk — túlnyomórészt kispénzű nyugdíjasoktól —, amelyekben korholtak bennünket az ár- | emelés miatt. A levelek csaknem mindegyike így fejeződött be: „... ezért kénytelen vagyok lemondani kedves lapomról, amelynek már nagyon hosszú idő óta előfizetője és hűséges olvasója vagyok." Nem tudtunk és nem is akartunk vitatkozni e nyilvánvalóan alaposan megfontolt véleményekkel hiszen mindenki maga tudja legjobban, hogy mennyit bír ki a pénztárcája. Megértjük az egyéni gondokat s nem neheztelünk senkire, csak fájó szívvel köszönünk el az ilyen régi barátoktól. Talán később eljön az idő, amikor úgy érzik majd, hogy hiányzik az otthonukból a Délmagyarország, és megváltoztatják elhatározásukat A százalékban alig kifejezhető laplemondások helyett azonban seregestől jelentkeztek újabb barátok. Olyan új emberek jöttek előfizetőink táborába, akik eddig csak alkalomszerűen, példányonként vásárolták lapunkat, de a terjedelemnövekedésben a tartalom gazdagodásának lehetőségét is észrevették. Az ő figyelmüknek köszönhető, hogy a nyolcoldalas Délmagyarországot most néhány százzal többen járatják Szegeden és a járásban, mint 1969. január 1-én. Igaz, e kedvező állapot megteremtéséhez fáradhatatlan kézbesítő barátaink is kimagaslóan hozzájárultak. Ha mi nem voltunk képesek mindenkinek érthetően írásban elmondani az olvasók véleményére alapozott elgondolásainkat a lap tartalmi gyarapodását illetően, úgy a postások kisegítettek bennünket lelkesedésükkel, meggyőző érveikkeL Csak köszönetet mondhatunk ezért a szép munkáért * E

s most rajtunk a sor. Szerkesztőségi gárdánk nagyon komolyan veszi az olvasók igényeit s elhatározott szándéka azt — a terjedelem nyújtotta lehetőségeken belül — minél magasabb szinten kielégíteni. Tudjuk azonban, hogy úgyszólván egy pillanatig sem létezhetnénk olvasóink állandó támogatása, bírálatai, hasznos észrevételei nélkül. A hivatásos újságírók mellett szükségünk van sok-sok külső munkatársra, tudósítóra, levélíróra, akik napról napra segítenek frissé, elevenné tenni a lapot, és összekapcsolnak minket a küzdelmes, izgalmas és sokszínű valósággal. Ezért is szándékozunk mindig fórumot, megjelenési lehetőséget adni mindenkinek — párttagoknak és pártonkívülieknek egyaránt —, aki írásaival, közérdekű észrevételeivel segít azoknak az elveknek a megvalósításában, amelyeket a párt szegedi lapjaként magunk elé tűztünk. F. NAGY ISTVÁN U Thant Londonban U Thant ENSZ-főtitkár pénteken este Londonba érkezett, ahol szombaton megbeszélést folytatott Michael Stewart brit külügyminiszterrel arról a tervről, hogy a Biztonsági Tanács négy állandó tagja — a Szovjetunió, az Egyesült Államok, NagyBritannia és Franciaország — a világszervezet égisze alatt magasszintű értekezleten vitassa meg a Közelkeleti helyzet rendezésének lehetőségeit. Diplomáciai forrásból származó értesülés szerint a brit kormány támogatja a találkozó tervét • világszervezet főtitkára tegnap este tovább utazott Addisz Abebába, ahol részt vesz az ENSZ afrikai gazdasági bizottságának jubileumi ülésszakán, amelyet a bizottság fennállásának 10. évfordulója alkalmából tarU* Thant. az ENSZ főtitkára szombaton Londonból elutazott az etiópiai fővárosba, ahol részt vesz a világszervezet afrikai gazdasági bizottsága megalakulásának 10. évfordulója alkalmából tartandó ünnepi ülésen. Az ENSZ főtitkára Michael Stewart brit külügyminiszter meghívására egy napott tölött Londonban. Hazánkba látogat a jugoszláv miniszterelnök Fock Jenőnek, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének meghívására a közeli napokban nem hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik Mika Spiljak, a Jugoszláv Végrehajtó Tanács elnöke. Pártvezetők tsz-közgyűlésen Komócsin Zoltán elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Győri Imre elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára tegnap, szombaton Hódmezővásárhelyre látogatott A város vezetőinek társaságában résztvettek a hódmezővásárhelyi Marx Tsz ünnepi zárszámadó közgyűlésén. Felszólalt a közgyűlésen és köszöntötte a szövetkezeti gazdákat Komócsin Zoltán is. A délutáni órákban Komócsin Zoltán és Győri Imre megbeszélést folytattak a hódmezővásárhelyi városi párt-végrehajtóbizottság és a tanács vb vezető képviselőivel időszerű politikai és gazdasági kérdésekről. Temetés, fogyasztás A Központi Statisztikai Hivatal feientésa a népgazdaság 1968. évi fejlődéséről Tavaly a magyar népgazdaság az irányítás új rendszerére tért át Az 1968. évi gazdálkodás biztosította a termelés fejlődésének folyamatosságát Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése sem a termelés, sem a forgalom területén nem idézett elő számottevő nehézségeket A reform első évének tapasztalatai azt mutatják, hogy a fejlődés a legtöbb vonatkozásban jobban megfelel a tervezettnek, mint korábban. 1968-ban a nemzeti jövedelem kb. 5 százalékkal meghaladta az 1967. évi színvonalat Hasonló mértékben emelkedett a lakosság fogyasztása is. A felhalmozáson belül beruházásokra kb annyit fordítottak, mint az előző évben, a készletek növekedése valamivel nagyobb volt, mint 1967-ben. Az ország nemzetközi fizetési mérlege. ezen belül a külkereskedelmi mérleg is kedvezőbben alakult a tervezettnél és az 1967. évinél. A főbb termelő ágazatok közül az ipar 5 százalékkal, az építőipar kb. 6 százalékkal, a mezőgazdaság 1—2 százalékkal termelt többet 1968-ban, mint egy évvel korábban. 1968-ban a foglalkoztatottak száma nagyobb arányban emelkedett, mint a korábbi években. Előzetes adatok szerint a munkások és alkalmazottak száma több mint 3 százalékkal nőtt. a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben dolgozók (tagok és alkalmazottak) száma pedig 1968-ban — a korábbi évektől eltérően — nem csökkent Az 1968. évi munkaerő-gazdálkodást általánosságban az jellemezte, hogv a munkát keresők kedni (egyes területeken a kereslet nagyobb volt mint a rendelkezésre álló munkaerő), s az év folyamán a munkahely-változtatások száma csak kismértékben haladta meg az előző évekét. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 1968-ban a tervezettnél kisebb mértékben emelkedett Az egy munkaórára jutó termelés az iparban kb. 5 százalékkal nőtt A vállalatok gazdálkodását 1968-ban nem központi tervutasítások, hanem a népgazdasági tervről kapott központi információk, az úgynevezett közgazdasági szabályok, valamint a piaci viszonyok figyelembevételével maguk a gazdálkodó egységek határozták meg. A kereslet aktívabb hatást gyakorolt a termelésre. Az ipar számos új termék gyártását és forgalombahozatalát kezdte meg. illetve készítette elő. Elsősorban azok az ágazatok növelték termelésüket — gépgyártás, híradástechnikai ipar, fémtömegcikk ipar, műtrágyagyártás, műanyagipar stb. — melyeknek termékei iránt a hazai, vagy külföldi piacokon növekedett a kereslet. Azok az ágazatok, amelyeknek elhelyezési nehézségei voltak, vagy egyáltalán nem, vagy csak kismértékben fokozták a termelést (pL villamosgépipar, textilipar, textilruházati ipar stb.). Emellett egyes esetekben előfordult — indokolatlanul — megrendelés nélküli termelés is. 1968-ban a legtöbb vállalat jövedelmező volt A vállalati nyereség a gazdálkodás eredményei mellett az év elején kialakított árak és az államj támogatás következtében — előzetes adatok szerendszerint el tudtak helyez- rint — jelentősen meghaladimiwi,\. Somogyi Károlyne felvétele A GYAR JUBILEUMA. Húszéves a Szegedi Ruhagyár. Ebből az alkalomból tegnap a szegedi Tisza Szálló nagytermében ünnepséggel emlékezett meg a gyár kollektívája. (A jubileumi ünnepségről lapunk 3. oldalán számolunk be.) Képünk a ruhagyár korszerűsített 4-es munkatermét mutatja be, akol férfizakók készülnek ba a tervezettet A szocialista ipar termelői árszínvonala az árreform során végrehajtott év eleji 8 százalékos emelkedés után az év folyamán gyakorlatilag nem változott Az emelkedés év közben nem érte el a fél • százalékot sem. Az év folyamán a beruházási javak iránt fokozódott a kereslet A vállalatok beruházási kezdeményezése aktív volt Ennek maradéktalan kielégítését akadályozta az elégtelen építőipari és építőanyagipari kapacitás, valamint az előző évinél alacsonyabb gépimport Az 1968. évi beruházások volumene kb. elérte kiemelkedően magas 1967. évi színvonalat. (1967-ben a beruházások 1966-hoz képest 22 százalékkal nőttek.) 1961-ban az építési beruházások aránya valamivel nagyobb, a gépberuházásoké pedig kisebb volt mint az előző évben. A vállalatok készletgazdálkodása számottevően nem változott. Az anyagkészletek általában nem csökkentek, hanem kisebb-nagyobb mértékben növekedtek. A késztermék-készletek emelkedése azt mutatja, hogy a termelés nem minden esetben az értékesítés lehetőségéből kiindulva fokozódott A lakosság pénzbevétele « főbb bevételi forrásokból a termelés növekedésénél és a tervezettnél nagyobb mértékben, több mint 8 százalékkal emelkedett. Ez a növekedés a munkások és alkalmazottak számának, kisebb mértékben átlagkeresetének emelkedéséből, továbbá a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos paraszti bevételek (tsz-tagok munkaegységrészesedése. felvásárlás stb.) számottevő növekedésből adódott A megnövekedett lakossági vásárlóerő túlnyomó részét áruvásárlásra fordították. A kiskereskedelemben 7 százalékkal több árut értékesített 1968-ban. mint az előző évben (ezen belül az élelmiszer- és iparcikkeladás kb. azonos mértékben emelkedett). Szolgáltatásokra mintegy 9 százalékkal költött többet a lakosság, mint 1967ben. A bevételek egy része — 4,4 milliárd forint — a takarékbetét állományt 29,2 milliárd forintra növelte. A kiskereskedelmi árak színvonala az év egészét tefkintve lényegében megegyezett a tavalyival, a szolgáltatásoké mintegy 4 százalékkal magasabb volt az előző évinél. A fogyasztói árindex — amely a kiskereskedelem, a szolgáltatások, a fűtés, világítás stb árváltozásait együttesen tartalmazza — előzetes adatok szerint a munkás-alkalmazotti népességnél az előző évi színvonalon maradt. a parasztságnál valamelyest (kb. 1 százalékkal) csökkent A magasabb jövedelmű munkás-alkalmazotti kategóriák fogyasztói árindexe kissé emelkedett I i