Délmagyarország, 1969. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-09 / 33. szám

VTLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1969. FEBRUÁR 9., VASÁRNAP 59. évfolyam, 33. szám Megjelenik hétfő kivé­telével mindennap, hét­köznap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 1 FORINT g a i s A legfőbb esztendő a húszból Jubileumi közgyűlés a kisteleki Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben Kistelek homokján nehéz az élet és a gazdálkodás. Kü­lönösen, ha a maga karjára és igyekezetére marad csu­pán a parasztember. Ezért kezdődött a Magyar—Szovjet Barátság Tsz tegnapi jubi­leumi zárszámadó közgyűlése az úttörők dicséretével, azok bátorságának és hitének meg­becsülésével, akik húsz esz­tendővel ezelőtt elsőnek hagyták el a hagyományos életformát az új termelési és boldogulási lehetőség remé­nyeiért. Amikor Busa Vilmos tsz-elnök felsorolta a nevü­ket (ma is itt dolgoznak még közülük heten), az egész köz­gyűlés hálásan megtapsolta Bedecs Lajost és feleségét, id. Boros Illést és feleségét, id. Horváth Zs. Istvánt, .Ürmös Lajosnét és Seres Józsefet Azóta már 319 tag jött utá­nuk a gazdaközösségbe. S a fennállás 20 éves jubileumát az évek legszebb eredményé- | vei köszöntötték. A természet igen szeszélyes •olt ugyan 1968-ban, a kö­zösség ereje és a nagyüzemi gazdálkodás biztonsága még­is kivételesen szép számokat produkált. Az egyik legna­gyobb állattenyésztő szövet­kezetté vált a Magyar—Szov­jet Barátság Tsz. Tavaly több mint 14 millió forint értékű árut értékesített, s az állam­nak eladott áru mennyisége 45 százalékkal több volt, mint a megelőző esztendőben. A tiszta vagyon már megköze­líti az 5 és fél millió forin­tot, s mindinkább csökken az állami tartozás. Ez az év jó 2 millióval gyarapította a tiszta vagyont A tagság re­ményei is valóra váltak: 15 828 forint az egy tagra eső átlagrészesedés (1967-ben: 11 ezer 237 forint). S kevés he­lyen jellemző, hogy ugyan­ekkor az alkalmazottak jó­Képünkön: Sz. Sz. Szatocsin Busa Vilmos vedelme nem nőtt hanem még valamelyest csökkent is. A jubileum jegyében előbb az alapítókat köszöntötték a közgyűlésen — azután az úja­kat: negyvenen kériék most felvételüket az ünnepi köz­gyűlésen. Erre a szép ünnepre Kiste­lek tsz-gazdái vendégeket is hívtak. Eljött közgyűlésük­re és meleg hangú beszédet mondott Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KB titkára, a község országgyűlési képvise­lője; Győri Imre, az MSZMP KB tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára; több járási párt- és tanácsi vezető. A Szovjetunió buda­pesti nagykövetségének kép­nagykövetségi titkár és tsz-clnök » viseletében Sz. Sz. Szatocsin nagykövetségi tanácsos gra­tulált a szorgalmas kistele­ki gazdaközösségnek. . A jubileumi közgyűlésnek több fontos dologban is sza­vaznia kellett. Közös irányí­tással dolgozott már koráb­ban is a Magyar—Szovjet Barátság és a Perczel Mór Tsz. Ott már megszavazta a tagság az egyesülés gondola­tát, most itt is ráadta a kö­zösség az áldását. „Nem lesz rangon aluli házasság egyik részről sem" — így minősí­tette az egyesülés tervét egy felszólaló. S ennek a „há­zasságnak" már csak a hiva­talos „anyakönyvezése" van hátra. Sz. & L Növekvő export, import Dr. Bíró József kül keres­kedelemi miniszter szomba­ton sajtótájékoztatón vála­szolt a napilapok, valamint a rádió és a televízió kérdé­seire. A többi között az idei feladatokról megállapította: — Fokozottabban kell tö­rekednünk, hogy a belső pi­aci egyensúly megszilárdítása mellett a külkereskedelmi forgalom és a nemzetközi fi­zetési mérleg egyenlege az eddigieknél kedvezőbben ala­kuljon. Az áruforgalom a ter­vek szerint 1969-ben 6—7 százalékkal, jövőre pedig mintegy 9 százalékkal nö­vekszik. Ez feltételezi, hogy az iparágak jelentős részének külkereskedelmi forgalma mind szocialista, mind tőkés viszonylatban a termelést meghaladó ütemben növe­kedjék. Megkezdődött az OKP XII. kongresszusa A bolognai sportcsarnok zászlódíszbe öltözött épületé­ben szombaton délelőtt nyílt meg az Olasz Kommunista Párt XII. kongresszusa, amely felméri az 1966-ban megtartott előző kongresszus óta megtett utat és kijelöli a párt előtt álló feladatokat. A tanácskozást Armando Cossutta, a vezetőség és tit­kárság tagja nyitotta meg, az elnökségre tett javaslatát egyhangúlag jóváhagyta a pártkongresszus. Ezután ugyancsak egyhangúlag meg­választották a kongresszus titkárságának három tagját, majd Fanti, Bologna jelen­legi kommunista polgármes­tere emelkedett szólásra. Hangoztatta, hogy a párt­kongresszusra nagy érdeklő­déssel tekint nemcsak Olasz­ország, hanem külföld is. Azok az elemzések és azok a döntések, amelyek az olasz kommunisták tanácskozásán születnek, mély és konkrét következményekkel járnak, majd mind az olasz tömegek harcában, mind pedig az im­perializmus elleni általános nemzetközi küzdelemben. Luigi Longo beszámolója Ezután Luigi Longó lépett a küldöttek tapsvihara kö­zepette az emelvényre, hogy elmondja beszámolóját. Az OKP főtitkára három részre osztotta beszámolóját: az első az olasz, a második a nemzetközi helyzettel fog­lalkozik — ebben kapnak helyet a nemzetközi mun­kásmozgalom problémái is — míg a harmadik rész a párt belső kérdéseit taglalja. Bevezetőben rámutatott: a kongresszus bonyolult és el­lentmondásos, lehetőségekben és veszélyekben egyaránt bő­velkedő helyzetben ült össze. Olaszországban mélyreható társadalmi és politikai vál­ság alakult ki. A beszámoló első része a továbbiakban a feladatokat (Folytatás a 2. oldalon.) Százezer röntgenfelvétel A szegedi Kálvin téren 1963 óta működik az ország egyik legjobban felszerelt, legkorszerűbb módszerekkel dolgozó tüdőszűrő-állomása. Itt évente szinte valamennyi szegedi lakosról készítenek mellkas-röntgenfelvételt, s a filmek átvizsgálásából a tü­dőgondozó-intézetben megál­lapítják, hogy kinek van szüksége orvosi beavatkozás­ra, gyógykezelésre. Tavaly 1968-ban első ízben halad­ta meg az állomáson megje­lentek száma a százezret. Közülük 93 új tüdő-tuberku­lózis beteget fedtek fel. Ez a szám az egészségügyi hely­zet kedvező alakulását mu­tatja, hiszen 1957-ben — amikor még jóval alacso­nyabb volt a lakosság szá­ma — az akkor még mozgó állomás felvételei alapján 400 fertőző tüdő-tbc-s beteget ta­láltak. A tüdő-tbc terjedésének megakadályozására, vissza­szorítására írta elő 1960-ban a 42. számú kormányrende­let, hogy a tüdőszűrő-vizsgá­latokon kötelező részt venni a lakosság minden 10 éven felüli tagjának. Az e kornál fiatalabbakat megelőző mód­szerekkel igyekeznek meg­menteni a fertőzéstől. Köz­tudott, hogy az újszülöttek még a szülőintézetbcn BCG­védőoltásban részesülnek, majd három-, hét- és tízéves korukban úgynevezett próba­tuberkulin ellenőrzést kap­nak. Ezeken az ellenőrzése­ken megállapítják, hogy meg­felelő-e a kiskorú védettsége és szükség esetén azonnal be­avatkoznak. E tekintetben is megnyugtató rekordot ér­tek el a tüdőgondozó­szakemberek tavaly Szege­den. Míg 10—15 évvel ea*­előtt évente 150—300 volt a 14 évnél fiatalabbak közötti tüdő-tbc-s megbetegedettek száma, 1968-ban egyetlen egy sem. A szegedi tüdőszakorvosok jelszava, hogy az egészségügy egyeséges, s ezt gyakorlai munkájukkal is igazolják. Tavaly július óta nemcsak a tuberkulózist kutatják, ha­nem a felvételekből a tüdő­rákot és az egyéb mellkasi rendellenességeket is „feltér­képezik". 1968-ban 41 új tü­dőrákos beteget utaltak en­nek alapján kezelésre, ezek közül 17-et az I. számú Se­bészeti Klinikán műtötték meg. Jellemző, hogy a tüdő­rákosoknak több mint a fele semmilyen tünetből nem tu­dott előzőleg betegségéről. A tüdőszűrés során kiterjesz­tett vizsgálatok tehát tám­pontul szolgálnak a belgyó­gyászati. sőt — terhes anyák esetében — a nő- és a gyer­mekgyógyászati orvosi ellá­táshoz is. A tüdőgondozó­intézet, a klinikák és kórhá­zak között ezért jól alakuló együttműködés szolgálja a közegészségügyet. Az idén megint élőiről kezdik a tüdőszűrő-vizsgála­tokat. Mindannyiunk érdeke, hogy a hívásnak a megjelölt időpontban tegyünk eleget. K. J. szakítás nélküli pihenés Tájékoztató az áprilisi munkaszüneti napokról Ebben az évben április 4­ét a húsvéti ünnepektől egy munkanap választja el. A dolgozók megszakítás nélküli pihenésének biztosítása érde­kében és gazdasági szempont­ból is célszerű, hogy az ün­nepek közötti szombati mun­kanapon a dolgozók a mun­kavégzés alól mentesítést kapjanak. Ezért a kormány úgy határozott, hogy április 5-én szabadnapot kell bizto­sítani. Annak érdekében, hogy a szabadnap miatt ne legyen munkaidő-kiesés. a következőképpen kell eljár­ni: Ahol kéthetenként szabad szombatot tartanak, ott ezt április 5-én kell kiadni ak­kor is, ha a munkaidő-be­osztás szerint más napra es­nék. Ahol szabad szombat nincs, ott az április 5-i szabadnap miatt kiesett munkaidőt le kell dolgozni. A szabadnap miatt kiesett munkaidő ledolgozásáról a vállalatok — a szakszerve­zeti szervvel egyetértésben — az alábbi három megol­dás szerint rendelkezhetnek: 1. Március 30-án, vasárnap tartanak teljes munkanapot. Ahol szombaton rövidebb a munkaidő, mint más napo­kon, március 30-án az április 3-i, csütörtöki. teljes munka­napot kell ledolgozni és a szombati rövidített munka­napot április 3-ára kell át­tenni. Ha az április 5-1 szombati munkaidő nem rövidebb, mint az egyéb napokon, ak­kor március 30-án ezt a mun­kaidőt dolgozzák le. így a to­vábbi munkanapokon válto­zás nem szükséges. 2. Az április 5-i munkaidő­kiesést (akár rendes, akár rövidebb ez a munkanap) az április 4-ét megelőző, vagy azt követő két hétre elosztva dolgozhatják le. 3. Ha a vállalati kollektíva ezzel egyetért, az április 5-i szabadnapot az évi rendes szabadság terhére adják ki A költségvetési szerveknél a szabadnap következtében kiesett munkaidőt, a szak­szervezeti szervvel egyetér­tésben, megállapított időben, az április 4-ét megelőző vagy azt követő két hétre eloszt­va kell ledolgozni. A terme­lő munkát folytató részlegek­nél és a fegyveres testüle­teknél azonban a vállalatok­ra vonatkozó bármelyik meg­oldás alkalmazható. Azoknál a vállalatoknál és költségvetési szerveknél, amelyek a jogszabály rendel­kezése szerint ötnapos mun­kahétben dolgoznak és sza­badnapjuk rendszeresen szombatra esik, munkaidő­átcsoportosításra nincs szük­ség. Ha azonban a szabadnap nem szombatra esik, az ápri­lis első hetében szombatra célszerű áthelyezni. Ha ez nem lehetséges, az április 5­re eső munkaidőt az előbbiek szerint le kell dolgozni. A kiesett munkaidő pótlá­sára munkában eltöltött idő­re a túlmunkáért, illetve a heti pihenőnapon végzett munkáért járó pótlék nem fi­zethető ki. A kormány határozatában foglaltak nem érintik a meg­szakítás nélkül üzemelő vál­lalatok, illetőleg az ilyen jellegű munkakörökben fog­lalkoztatottak munkaidő-be­osztását. Szfinx A Tömörkény István mű­vészeti szakközépiskola diszí­lő-szobrász tagozata második osztályos tanulóinak ez az el­ső nyilvános bemutatkozása. Tóth Sándor szobrász-tanár vezetésével emeletnyi magas hószobrokat készítettek isko­lájuk elé. A látványossággal nagy sikert arattak! Somogyi Károlyn íelvét -4e *

Next

/
Oldalképek
Tartalom