Délmagyarország, 1969. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-07 / 31. szám

Reklám volt — tévé nincs Látóhatáron Nagyon jól emlékszünk a televíziós készülékeket gyártó vállalatok, az Orion és a Videoton tavaly nyári, őszi reklámhadjáratára, sőt egymással való versenyére. Akkor a mexikói olimpia volt az üzleti propaganda ütőkártyája: nézze minden magyar lakása süppedő fo­teljában a 15 ezer kilomé­terre zajló sportjátékokat. Még típust is neveztek el az olimpiáról. Aztán kedvez­ményeket adtak: hitelre is lehet venni, a szavatossági időt is felemelték a kétsze­resére. Csak vigye a kedves vevő. a szép külsejű, jó szó­rakozást nyújtó készüléke­ket. Néhány üzlet a házhoz szállítással, az otthoni be­szereléssel, olvasólámpa ajándékozásával is igyeke­zett vásárlókat szerezni. A Csongrád—Békés me­gyei Vas-Műszaki Nagyke­reskedelmi Vállalat tavaly 20 ezer tévékészüléket ren­delt, s ezt a tételt még 900­zal meg is toldotta. Év vé­gére az utolsó darab is elfo­gyott (S korántsem csak az olimpia miatt amelynek idején még több mint 10 ezer készülék volt raktáron, és a kereskelők egy része pánikba esett hogy nem fogy el a készlet.) Az ország más területein nem volt ilyen kelendő a tévé, több nagykereskedelmi vállalat •40—45 százalékkal csökken­tette eredeti gyári rendelé­sét. Ez az egyik oka annak, hogy most év eleje óta va­dászni kell a tévékészülé­kekre. Különösen egyes kedveltebb típusokra. A gyárak ugyanis az itthoni pangás láttán külföldi pia­cokat kerestek és találtak termékeiknek. A másik ok, hogy a nagy­kereskedelem sem rendelt 1969. első negyedévérc a je­lenlegi keresletnek megfe­lelő mennyiségű tévékészü­léket. Az itteni, már említett nagykereskedelmi vállalat a Videotontól 1300-at, az Orl­ontól 810 darabot igényelt. Abban igazuk van, hogy ami­kor a rendelést megadták — tavaly ősszel — akkor még nagy eladatlan készleteik voltak. A harmadik ok, hogy a Videoton is, az Orion is ja­nuár első felében leltározott, nem termelt, s közben ex­portált is. A nagykereske­delmi vállalat egyébként a januárra esedékes megren­delést megkapta: a Videoton 480, az Orion pedig 300 té­vékészüléket szállított ed­dig, s mindkét gyárból úton vannak újabb szállítmá­nyok. Kétségtelen, hogy a termelőüzemek nem a ren­delés szortimentja szerint szállítottak eddig s így ép­pen a legkeresettebb készü­lékek hiányoznak az üzle­tekből. A Centrum Áruház köz­vetlenül is tárgyalt a gyá­rakkal, egyelőre eredmény nélkül. A nagykereskedelmi vállalat naponta sürgeti a szállításokat — nem egészen eredménytelenül, de a mos­tani keresletet félig sem ki­elégíthető sikerrel. Ha jön egy vagon tévékészülék, pár darab jut belőle üzle­tenként, s úgy viszik, mint a cukrot < Hiába, ebben a nem elég­gé gyakorolt gazdálkodásban még sok a tanulni való. Eb­be az új színű és indítékú kereskedelembe merészeb­ben kell belekalkulálni a vásárló-moloch szeszélyes ingadozását is. Ez kockázat. Na, de a jó üzlet nincs meg kockázat nélkül. Még ha a reklám néha azt próbálja ls helyettesíteni. Kondorosi János Lesz-e Szegeden filharmo­nikus zenekar? A kérdés so­káig csak költői formában, a megválaszolás igénye nél­kül hangzott el: akik feltet­ték és akiknek feltették, alig­ha vették komolyan. Az ön­: álló hangversenyzenekar merő utópiának tetszett. Ti­zenhat esztendeje ugyanis változatlan a helyzet: a szín­házi együttes amolyan félál­lásos szerződésben a filhar­móniával igyekszik megolda­ni a város komoly-zenei igé­nyét. Ami természetesen egy­re nőtt, a lehetőségek korlá­tai viszont óhatatlanul ki­kezdték a hangversenyélet színvonalát. Az ifjúsági és kamarakoncertek sokasodá­sával egyre kevesebb próbaal­kalom maradt a zenekarnak, a színház opera, operett, mu­sical (tehát általában zenés darabok) előadásai, próbái mellett művészileg meglehe­tősen másodlagossá vált a szimfonikus hangversenyek ügye. A mennyiségi megter­helés a minőségi munka ro­vására ment, s művészeti kérdésekről lévén szó, az okok nagyon is indokoltak. 1/ •« LR Kozos nevező Megoldást kellett tehát ke­resni. A probléma kulcsa ez esetben is inkább anyagi ter­mészetű, s amikor Szeged m. j. városi tanácsa tavaly ok­tóberében állást foglalt az önálló szimfonikus zenekar mellett, nyilvánvaló volt, hogy az anyagi konzekven­ciákat vállalva komoly lépést tett az ügy érdekében. A vb titkársága a határozatról ér­tesítette az érdekelt szerve­ket, a Művelődésügyi Minisz­térium zenei és táncművésze­ÜJ FILMEK Két újdonsággal várják len a nézőket. A Fáklya pcs címú francia filmet veti kanélküliekröl szól, akik az menekülnek. Csodákat várn csodák azonban nem jönn olyan szomorú és kilátástal A film csöndes, lírikus alap szép. A másik bemutató a szen­zációs hírekkel beharango­zott Kleopátra. A filmet ná­lunk kétféle kritika fogadta. Az egyik tüzes villámokat szórt rá, a másik ironizált vele. Nem értem ezeket a bírálatokat Szerintem se a tüzes haragra, se az ironi­zálásra nincs ok. Egyszerű­en nincs mire haragudni és nincs min gúnyolódni. Ha valaki csodát várt volna et­től az amerikai filmtől, ha azt várta volna, hogy le­nyűgöző hatása lesz, hogy olyan élményt nyújt, ami­lyet film talán még soha, KLEOPÁTRA a szegedi mozik ezen a hé­moziban a Tiltott határátlé­tik. A film portugál mun­éhség elől Franciaországba ak ebben az új országban. A ek, sorsuk továbbra is épp­an marad mint otthon volt. hangja néhol megragadóan éppúgy csalódik, mint aki azt gondolja, hogy valami botrányosan rossz filmet lát majd. Méretben, apparátusában, a statisztéria számában, a díszletek nagyságában a film csakugyan lenyűgöző­en hatalmas. De amilyen monumentálisak a mennyi­ség méretei, olyan jelenték­telenek a film művészi igé­nyei. Pontosabban: tisztes­ségesen, becsületesen meg­csinált iparosmunka ez a film, a szakmát kitűnően értő mesteremberek szép teljesítménye. A film alko­A azonnal felvesz központi telephelyére: esztergályos, marós, lakatos, iv-, lánghegesztő, motorszerelő, villanyszerelő, elektroműszerész és kőműves szakmunkásokat, pneumatikus irányítástechnikai berendezések vizsgálatához, mérő és szabályozókörök üzembehelyezéséhez technikusokat, továbbá férfi segédmunkásokat. A központi telephelyen 44 órás a munkahét, MINDEN MÁSODIK SZOMBAT SZABAD; KÜLSZOLGÁLATOS MUNKAKÖRBE: műszer- és technológiai-szerelési munkahelyekre (Orosháza. Szeged környéke. Százhalombatta, Szőny) csőszerelő, központifűtés-szerelő, lakatos, hegesztő és villanyszerelő szakmunkásokat, továbbá férfi segédmunkásokat. Vidéki munkahelven 44 órás munkahét van, MINDEN SZOMBAT SZABAD; Munkásszállás, üzemi konyha van. Bér megegyezés szerinti Segédmunkások részérc hegesztőképzést szervezünk. Jelentkezés a vállalat, munkaügyi osztályán: BUDAPEST XVIII., GYÖMRÖI ŰT 79—83. HL 10 tói nem akartak többet, mint képeskönyvszerűen bemutatni Kleopátra életét, szerelmeit és szenvedélyeit, politikia törekvéseit és női érzelmeit. Ezt a szolid igényt nincs okunk kigúnyolni. Szükség van ilyen filmekre. Nem­csak azért, mert feltétlenül szórakoztatók, hanem azért is, mert nem mentesek bizo­nyos fontos tanulságoktól. De a nagy méretek bűvöleté­ben nem szabad elfeledkez­nünk a lényegbeli igényte­lenségéről sem. Arról tehát, hogy nem művészfilmmel állunk szemben olyan érte­lemben gondolva ezt, hogy a film tulajdonképpen az ég­világon semmi újat, eredetit, izgalmasan fontosat nem akar mondani se Kleopátra koráról, se a máról. Egyál­talán: a múlt és a jelen ilyen értelmű összekapcso­lása teljesen hiányzik a rendező Joseph L. Manke­vcicz szándékaiból. Enélkül pedig nincs — nem lehet — semmiféle valóban művészi értékű alkotás. Mindezzel természetesen nem akarjuk menteni a film tényleges hibáit, példá­ul hajlamát a giccsre, az ér. zelmessegre. A befejezés operaszerű, üres romantiká­ja egyebek közt vitathatat­lan. Azt sem akarjuk azon­ban mondani, hogy a film híján van minden művészi értéknek. De ez az érték szinte sehol sem a rendezés puszta dekorativitásnál többre alig képes megoldá­saiban, hanem mindenek­előtt a szereplők, pontosab­ban a három főszereplő, Elizabeth Taylor, Richárd Burton és Rex Harrison já­tékában mutatható ki. Ö. L. ti főosztályát, a színházi fő­osztályt, az Országos Filhar­móniát és a Szegedi Nemzeti Színház igazgatóját. Megkez­dődött tehát az elképzelések egyeztetése, összehangolása — természetesen nem minden zökkenő nélkül. Ám végre látóhatárra került a szimfo­nikus zenekar. Sikerült is közös nevezőre jutni, s meg­állapodtak: a város zenei éle­tének fejlesztése érdekében megosztják a jelenlegi zene­kart egy szniházi és egy szim­fonikus együttesre. A szim­fonikus zenekar a városi ta­nács felügyelete mellett ön­állóan gazdálkodó művészeti szervként működik, ellátja a helyi „gördülő" (tájoló) ope­ra, balett, továbbá a szege­di és dél-magyarországi fel­nőtt ég ifjúsági hangverse­nyek igényeit. 64 taggal évi 352 szolgálattal, melyből 220 színházi, 132 filharmóniai el­foglaltságot jelenti A próbá­kat a színházban tartják, a szabadtéri zenés darabjaiban az igazgatósággal kötött szer­ződés szerint játszanak. A Szegedi Nemzeti Szín­ház 26 tagú zenekarának fel­adata pedig a könnyebb faj­súlyú darabok: operettek, musical-ek, zenés vígjátékok és a prózai előadások esetle­ges kísérőzenéjének ellátása, operai kisegítés lenne— évi 440 szolgálattal. Az Achilles-sarok Az átszervezés mikéntjére is több elképzelés született: a jelenlegi 54 tagú zenekar némi kiegészítéssel filharmó­niai együttes, vagy némi csökkentéssel színházi ma­radjon. Ebből a szempontból természetes érdekellentétek támadtak a színházi főosz­tály és a filharmónia között. A városi tanács a kézen­fekvő átmeneti megoldást ja­vasolta: az adott együttes ésszerű felosztásával alakít­sák ki a két zenekart — új muzsikusok szerződtetésével. A megegyezés Achilles-sarka azonban még mindig nyitott: az érdekelt intézmények anyagi hozzájárulása kevés a két zenekar megvalósításá­hoz. Az elkövetkezendő na­pok hamarosan választ ad­nak, sikerül-e központilag megszerezni a különbözetet. Amennyiben nem: minden marad a régiben, ha igen: az ; 1969,/70-es évadban Szegeden is lesz önálló szimfonikus ze­nekar. És addig? Csak átmeneti A szegedi zenekar filhar­móniai szerződése ugyanis az őszi szezon végével lejárt, s i az eddigi feltételekkel nem l vállalták a küszöbönálló \ nagyzenekari és kamarakon­certeket. Hivatkoztak a foko­zódó megterhelésre, az ala­csony fizetésekre stb. Ne fir­tassuk a jogos vagy vélt sé­relmeket: több követelésük méltányos, a megegyezés rá­juk és a filharmóniára tar­tozik. Egyetlen szempontból azonban nem közömbös ez Szeged zenekedvelő közönsé­gének. A soros koncerteket sikerült ugyan biztosítani a filharmóniának: február 9-én a miskolci szimfonikusok mu­tatkoznak be Szegeden Lehel György dirigálásával, Antal István zongoraművész közre­működésével (tegnapi szá­munkban tévesen Antal Imre nevét közöltük), majd később az Állami Hangversenyzene­kart, a Rádió és Televízió ze­nekarát, a budapesti és a deb­receni MÁV-együttest hall­juk Szegeden — a megoldás azonban csak átmeneti lehet. Szeged hangversenyéletét a szegedi filharmonikus zene­karnak kell megoldani! Kü­lönben óhatatlanul alkalom­szerűvé válik a város zenei élete. S ha meggondoljuk, a hagyományok is köteleznek. N. L Magyar üzem Colombóban Philip Gunavardene, Ceylon iparügyi és halászati minisztere és Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter megnyitotta szerdán este Colombóban a Tungsram­Ceylon lámpagyárat. Az öt­ven munkással dolgozó mo­dern üzem automata lámpa­gyártóit az Asian Electrical and Mineral Industries LTD ceyloni cég vásárolta az Egyesült Izzólámpa és Vil­lamossági RT-től. A magyar üzem a ceyloni cég kérési­re anyagilag is részt vett a vállalkozásban. A rész­vények csaknem húsz száza­léka van az Izzó kezében. Ezeket azonban a megálla­podás szerint a ceyloni fél meghatározott időn belül visszavásárolja. Az Egyesült Izzó vezérigazgatója, Dienes Béla megnyitó beszédében utalt arra, hogy Magyaror­szág az első szocialista or­szág, amely ilyen jellegű kö­zös vállalkozást valósít meg Ceylonban. A colombói gyár- f avatáson, amely egy hagyó-j mányos olajlámpa meggyújt tásával és törzsi dobosok felvonulásával kezdődött, részt vett a ceyloni kormány három minisztere, több par­lamenti képviselő, valamint a Ceylonban tárgyaló ma­gyar ipari delegáció és dr. Kós Péter nagykőveti Az ünnepség után megkezdőd­tek a hivatalos tárgyalások, magyar részről Horgos Gyula, ceyloni részről Philip Gunavardene vezetésével a két ország közötti gazdasági kapcsolatok kiszélesítéséről, A magyar delegációt, amely­kedden részt vett a ceyloni függetlenségi ünnepségeken, csütörtökön fogadta Dudley Szenanajake, Ceylon minisra terelnöke. (MTI) íróaszfalexport Kiviteli premier a Tisza Bútoripari Vállalat szegedi gyárában, hogy íróasztalokat exportál Csehszlovákiának. A múlt hét vége óta folya­matosan szállít 1500 korsze­rű irodabútort különféle tí­pusokban. Tárgyaltak ter­mékeikről svéd üzletfelek-; kel is, s miután figyelembe vették azok igényeit, elküld­ték az új változat mintáját,' így várható, hogy még az idén tőkés exportmegrende­lést is kap a szegedi gyár. Épült: 1957—1969 OslcoBa utca 8 Az utca keleti oldalának lenésében sikerült egyéni káról a kerékvető követ, lEület "k ridlakáSé? hangnemet kialakítania. Az melynek formája a régi ti­aPTiszamrP: kivezető "gya- átíáróhos tették ál kö- szai halászbárkák orrkikép­logos átjáró, valamint egy zelben lebontott épület sar- zését őrzi. ajándékbolt van. A lakások típusterv szerint készültek, azonban a tervező Borven­deg Bélanak (munkatárs: Barna György) a ház megje­PÉNTEK. 1909. FEBRUÁR 7. DÉLMAGYARORSZÁG 5 4 • 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom