Délmagyarország, 1969. február (59. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-05 / 29. szám
Jegyes tejet A kűbekházi kismamák nevében írt egyik olvasónk: „Akiknek 2—3 vagy ennél több kisgyermeke van, itt a faluban is örömmel vásárolna 1 forint 50 fillérért literenként jegyes tejet, mint ahogy örülnek ennek a kedvezménynek a városban lakók. Mi négy forintot fizetünk a tejért. Kérjük, hogy a kűbekházi tsz-tejboltban is árusítsanak jegyes tejet" Félmunka Kovács Jakab (Gyöngytyúk utca 9.) nincs megelégedve az ingatlankezelő vállalat tatarozási munkájával, amit tavaly nyáron kezdtek el a házban, ahol lakik. Parkettozták a lakásokat de a szegélyléceket máig sem rakták fel. Az ereszcsatornát pedig a háznak csak az utcai oldalára szerelték fel, a többi csatornaanyag a padláson vár további sorsára. Ugyanakkor a felszerelt csatornát sem csatlakoztatták az utcai vízelvezetőbe, s így a víz a fal tövébe ömlik, felszívódik a falba. Észrevételeiket közölték az IKV-val, de szavuk ott süket fülekre talált Bélyeg a jegyen Újszegedi KRESZ Terhes Antal Erretnr B4n' "te* < szim alatt lakó olvasónk, aki újszegedi lévén maga la erősen érdekelt a villamosközlekedés megszűnésében, a következő szellemes rajzokat juttatta el szerkesztőségünkbe Gyapjas József (Gutenberg utca) január 30-án a 17 óra 40 perckor Algyőről Szegedre induló vonatra kért jegyet az algyői vasúti pénztárnál. Hozzátette, hogy nem kell neki biztosítási bélyeg. A pénztáros azt válaszolta, hogy ő bélyeg nélkül nem Zúg a neon D. Béláné lakásának ablaka mellett, a Marx tér 17. •szám alatti ruházati bolt neon reklámja hosszú ideje zúg. délután 4 órától este 11-ig. Valószínűleg az elektromos vezeték hibája okozza, mert a lakásban levő tv-készülék is használhatatlan. Levélírónk többször kért intézkedést a ruházati kiskereskedelmi vállalattól, de eddig hiába. ad jegyet, levélírónk kérjen a kollégájától, s lehúzta az ablakot. A kolléga is csak azzal a megjegyzéssel szolgálta ki bélyeg nélkül, hogy „ezzel nem lesz gazdagabb". Miért nem bízzák azt az utasra, hogy kér-e biztosítási bélyeget vagy nem? Hegtalált kesztyű özv. Keller Árminné (Jósika utca 23.) a Kárász és a Kölcsey utca sarkán levő élelmiszerboltban vásárolt január 30-án kora reggel. Közben másutt is járt, s egyik kesztyűjét elveszítette. Délután 4 órakor bement a boltba, hogy érdeklódjék. A kesztyű ott volt, félretették, s várták, hogy majd jelentkezik a gazdája. Köszöni levélírónk a figyelmességet. A VAROS RENDJE Volt rá példa Emeletet építenek az Április 4. útja és a Batthyányi utca sarki és a mellette álló épületre. Ez a megoldás egyáltalán nem meglepő Szegeden, lassacskán minden olyan házat „megfejelnek", amelyik bírja a nagyobb terhelést. Az már kissé szokatlanabb, hogy az építkezés miatt nemcsak a járdát zárták el a gyalogosforgalom elől, hanem a mellette levő parksávot is. Át kell menni a túloldalra. Csakhogy az emberek többsége, s főleg persze gyerekek, (az Április 4. útja az iskolások utcája) erre nem hajlandók. A villamossínen mennek inkább, háttal a villamosnak. Ez pedig nagyon balesetveszélyes. Olvasónk, aki erre a dologra felhívta a figyelmet, nyomban javasolt is megoldást: alakítsanak ki fedett gyalogjárót a parksávban, elkerítve a villamospályától és az építkezéstől is. Ilyesmire szintén volt már példa Szegeden, legutóbb a Zsótér-ház felújítása idején. Egy honapja, kettő? Kilyukadt a vízvezeték VÁM Átmenő forgalom Körforgalom Emelkedő Kalász Sándorné (Borbás utca 20.) olvasónk attól tart, hogy utcájukban egyszercsak befagy a vízvezeték, vagy szennyezett vizet kapnak a lakásokba, ősszel ugyanis gázvezetéket fektettek le ott, s a föld alatt a munka során kilyukadt a vízvezeték. Akkor ideiglenesen parafadugóval tömítették el a munkások a lyukat, rádobtak pár lapát földet, s azt mondták, majd visszatérnek a hibát kijavítani. A lakók azóta is hiába sürgetnek, reklamálnak. Félő, hogy komolyabb hidegben befagy a lazán letakart vezeték, esetleg a parafadugón keresztül megszennyeződik a víz. Annak idején, amikor a Népkert sor házai között felállították az első fémlemezből készült kukaedény-tárolót, méltatlankodtunk a lapban, hogy egy kellemes parkszobordíszt „agyonütöttek" vele. A tartály egyébként bevált, sokkal rendesebb és használhatóbb, mint a kapu alatti tárolók. A jelekből ítélve el is határozták az illetékesek, hogy másutt is alkalmazzák. A jelek: az Oskola utcai tömbbelső házai között is megjelentek a tartályok. Külön a forgatható szerkezetek, külön az ezek befedésére szolgáló dobok. Ennek egy hónapja, kettő. Azóta is úgy vannak, ahogy annak idején egymás mellé hajigálták őket Természetesen a nagyobb rend és használhatóság jegyében. u • "íthÍI r * J 5 lessék választani! Kossuth-szobrok Balra: Terelőút gyalogosoknak — Jobbra: Jármúolhnpfa — szakadatlanul Évszázados művészbarátság A kapcsolat régebbi, mint gondoltuk: nemcsak a képzőművészetben oly fontos cezúraként számontartott századfordulótól, de jóval korábban is igen erős szálak kötik össze Magyarország és Jugoszlávia művészetét. Biztos nyomok mutatják, hogy már államalapításunk idején magyar kőfaragók dolgoztak Dalmáciában, s éppígy István király szarkofágjának díszítésében is több délről jött mester vett részt. A mestercseréket a templomformák hasonlósága mutatja a legjobban. Az újabb kutatások bebizonyították, hogy számos egyezés fedezhető fel a nálunk épített német és a mai Jugoszlávia területén tető alá hozott bizánci templomokon. A kapcsolatok később tovább erősödtek. Különösen Tll. Béla király idejéből fennmaradt épületromok egyes elemei mutatnak erős bizánci hatást A korabeli kapcsolatok legbiztosabb érvét a mostanában újraelemzett jaki templom adja; ennek az épületkincsnek szinte pontos mása található meg ugyanis a szomszédos Szerbiában. Az egymáshoz kötődés néhány későbbi nyoma: egy szerb származású művész — bizonyos Cesjar — hagyatékát fedezték fel nemrégiben Budán; mintegy 80, főként a magyar fővárosból lehozott kiállítás rendezésének dokumentumai kerültek elő Nagybecskereken; s az első vajdasági rajziskola megteremtése is egy Szegedről elszármazott művész nevéhez kötődik. Mindezt, a sok szívesen hallott újdonságot Béla Duránci, a szabadkai múzeum igazgatója mondotta el abban az előadásában, amelyet az újságíróklubban működő Szegedi Múvészklub hétfő esti foglalkozásán tartott, s amely még számos egyéb érdekességgel is meglepte a klubest vendégeit. Elmondotta Béla Duránci többek között azt is, hogy a szabadkai festők közül jó néhányan a Szeged—PestPrága útvonalon próbáltak eljutni a mozgalmasabb életű művészközpontokba, s utalt arra is, hogy — a két világháború közötti kényszerű elzárkózástól eltekintve — mindig igen élénk volt déli országrészünk és a Vajdaság képzőművészeti kapcsolata. A. U Frissen eljutott hozzánk — ilyen meszire — a monoki Kossuth Emlékmúzeumba, lapunk január 29-i, még a nyomdafesték illatát árasztó száma, amelynek 5. oldalán nagy érdeklődéssel olvastam át — többször is! — Kulka Eszter Hol a legtöbb Kossuth-szobor? című írását — írja levelében Zsuffa Tibor, a múzeum gondnoka. A világon szerte található Kossuth-ábrázolások (szobrok, reliefek, plakettek, portrék stb.) összegyűjtésének gondolatával jó tíz évvel ezelőtt levélírónk is foglalkozni kezdett, s nagy örömére szolgált, amikor dr. Ádámfy •József főorvos szegedi „nyugalmát" ennek a figyelmet érdemlő kérdésnek szentelve Monokra is személyesen ellátogatott. Nem tudok azonban szó nélkül elsiklani a fent idézett írás egyik tárgyi tévedése felett — írja monoki olvasónk. A Horvay-féle Kossuth-szobrot New Yorkban nem 1899-ben avatták fel, hanem 1928. március 15-én, s erre egy 500 főnyi magyar zarándoksereg ment ki hazánkból. A nap hőse akkor Kossuth szülőfalujának, Monoknak községi bírája volt, aki a szülőház udvaráról hazai földet vitt ki a szobor talapzatába. Mióta a hídon nem jár a villamos, egyik olvasónk szerint többen mennek át rajta gyalog, mint azelőtt. Nem számoltam utána, de az biztos, hogy a gépjárműforgalom felgyorsult, mert megszűnt a „szűk keresztmetszet" oka. Az autók, a buszok nagy sebességgel suhannak el a gyalogjárdák mellett, melyeken az emberek minden korábbi rendetlenséget hajazva összevissza jönnek-mennek, hiába a „Szeged felé", meg az „Újszeged felé" tábla, te- ' dig most sokkal nagyobb a baleseti veszély, mint korábban. vMint ilyenkor általában, most is két megoldás lehetséges: vagy érvényt szereznek a hatóságok az előírásnak, mely szerint a gyalogosoknak a hídon „balra hajts" van, hogy a járművekkel mindig szembe legyenek, vagy megvárják az első balesetet. Tessék választani! Fehér Kálmán r Épült: 1957—1969] Megjelent a Tiszatáj februári száma Címlapján Zombori László szép festményének másolatával megjelent a Tiszatáj februári száma. Mint megszoktuk: ez a szám is bóven ad olvasnivalót. Bizonyára nagy érdeklődést kelt majd az az összeállítás, amely a kárpát-ukrajnai magyar írók, költők műveiből ad bő válogatást, s amely a Szovjetunióban élő magyar tollforgatók portréit is felvillantja. A Kilátó rovat válogatását — stílusosan — a Hódmezővásárhelyen bemutatott kárpát-ukrajnai tárlat méltatása, valamint az itt járt képzőművészekkel készített interjú egészíti ki. A folyóirat új számának kritikai rovata is példamutatóan foglalkozik á határainkon túl megjelent magyar nyelvű könyvékkel. Csehszlovákiai. romániai. jugoszláviai és szovjetunióbeli magyar írók, költők köteteit elemzik a kritikusok. A többi rovat sem mondható szegényesnek. Verset többek között Demény Ottótól, Veress Miklóstól, Simái Mihálytól olvashatunk, novellával pedig Kulcsár István és Nagy Faddi Éva jelentkezett A Forrás rovat* két fiatal novellistát, Anóka Esztert és Temesi Ferencet mutatja be Illusztrációival Ezüst György Glück Gavriló, Lieber Éva, Medveczky Miklós, Mihajlo Fedir, Miklós István, Pataky Sándor, Sepa Anton, Sülé István, Szvida Vaszili, Vincze András és a már említett Zombori László gazdagítja a februári szamot, amelyhez az 1968-as évfolyam Reguly Ernő öszszeállította tartalommiún tóiát is csatolták. J» 99] Oskola utca (4.) Nemrég költöztek be a lakók az Oskola utca 18ba, mely megjelenésével és belső tartalmával egyaránt újszerű lakóház Szegeden. Emeletes lakások vannak benne, s ez a szokásostól eltérő beosztás természetesen a ltülsö homlokzatról is leolvasható. Az épület terve Borvendég Béla alkotása. Földszintjén fodrászszalont rendeznek majd be. Miben járnak az űrhajósok? Ezt a valóban aktuális kérdést boncolgatja a TECHNIKA című népszerű, általános műszaki lap leg; újabb, februári száma. A Szojuz- és, Apollo-űrhajóte sikeres útja a világ közvéle-í ményének középpontjába áL lították az űrtechnikai vívmányokat. Az űrkutatás legújabb eseményei történelmi jelentőségűek. A TECHNIKA Magyarországon először közli az eddigi űrkísérletek valamennyi eseményének öszszefoglaló táblázatát. Vajon hogyan tudják nap-' jainfc alapanyag-kutatásai meggyorsítani a lakásépítések ütemét? Ezzel a problémával foglalkozik a TECHNIKA címoldalán sze. replő „Műanyagházak" című cikk. Érdekes beszámolót közöl egy amerikai laboratórium műhelytitkairól, megtudjuk, milyen lenne a telefonon továbbított újság. Érdekes a motorkerékpárgyártás mini divatjáról szó2 ló anyag. A TECHNIKA több tízezer olvasó kérésének lesz eleget, mikor folytatja motor-típusismertetését és bemutatja a legújabb törpe-motorkerékpárokat. Érdemes kivágni a TECHNIKA új pályázatának részvételi szelvényét, amellyel univerzális robotgépet lehet nyerni. SZERDA, 1969, FEBRUÁR 5. DÉLMAGYARORSZÁG 5