Délmagyarország, 1969. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-05 / 29. szám

Jegyes tejet A kűbekházi kismamák nevében írt egyik olvasónk: „Akiknek 2—3 vagy ennél több kisgyermeke van, itt a faluban is örömmel vásárol­na 1 forint 50 fillérért lite­renként jegyes tejet, mint ahogy örülnek ennek a ked­vezménynek a városban la­kók. Mi négy forintot fize­tünk a tejért. Kérjük, hogy a kűbekházi tsz-tejboltban is árusítsanak jegyes tejet" Félmunka Kovács Jakab (Gyöngy­tyúk utca 9.) nincs megelé­gedve az ingatlankezelő vál­lalat tatarozási munkájával, amit tavaly nyáron kezdtek el a házban, ahol lakik. Par­kettozták a lakásokat de a szegélyléceket máig sem rakták fel. Az ereszcsatornát pedig a háznak csak az ut­cai oldalára szerelték fel, a többi csatornaanyag a padlá­son vár további sorsára. Ugyanakkor a felszerelt csa­tornát sem csatlakoztatták az utcai vízelvezetőbe, s így a víz a fal tövébe ömlik, fel­szívódik a falba. Észrevéte­leiket közölték az IKV-val, de szavuk ott süket fülekre talált Bélyeg a jegyen Újszegedi KRESZ Terhes Antal Erretnr B4n' "te* < szim alatt lakó olvasónk, aki újszegedi lévén maga la erősen érdekelt a villamosközlekedés megszűnésében, a következő szellemes rajzokat juttatta el szer­kesztőségünkbe Gyapjas József (Gutenberg utca) január 30-án a 17 óra 40 perckor Algyőről Szegedre induló vonatra kért jegyet az algyői vasúti pénztárnál. Hozzátette, hogy nem kell neki biztosítási bélyeg. A pénztáros azt válaszolta, hogy ő bélyeg nélkül nem Zúg a neon D. Béláné lakásának abla­ka mellett, a Marx tér 17. •szám alatti ruházati bolt ne­on reklámja hosszú ideje zúg. délután 4 órától este 11-ig. Valószínűleg az elektromos vezeték hibája okozza, mert a lakásban levő tv-készülék is használhatatlan. Levél­írónk többször kért intézke­dést a ruházati kiskereske­delmi vállalattól, de eddig hiába. ad jegyet, levélírónk kér­jen a kollégájától, s lehúz­ta az ablakot. A kolléga is csak azzal a megjegyzéssel szolgálta ki bélyeg nélkül, hogy „ezzel nem lesz gaz­dagabb". Miért nem bízzák azt az utasra, hogy kér-e biz­tosítási bélyeget vagy nem? Hegtalált kesztyű özv. Keller Árminné (Jósi­ka utca 23.) a Kárász és a Kölcsey utca sarkán levő élelmiszerboltban vásárolt január 30-án kora reggel. Közben másutt is járt, s egyik kesztyűjét elveszítette. Délután 4 órakor bement a boltba, hogy érdeklódjék. A kesztyű ott volt, félretették, s várták, hogy majd jelentke­zik a gazdája. Köszöni le­vélírónk a figyelmességet. A VAROS RENDJE Volt rá példa Emeletet építenek az Áp­rilis 4. útja és a Batthyányi utca sarki és a mellette ál­ló épületre. Ez a megoldás egyáltalán nem meglepő Szegeden, lassacskán min­den olyan házat „megfejel­nek", amelyik bírja a na­gyobb terhelést. Az már kissé szokatlanabb, hogy az építkezés miatt nemcsak a járdát zárták el a gyalogos­forgalom elől, hanem a mellette levő parksávot is. Át kell menni a túloldalra. Csakhogy az emberek több­sége, s főleg persze gyere­kek, (az Április 4. útja az iskolások utcája) erre nem hajlandók. A villamossínen mennek inkább, háttal a villamosnak. Ez pedig na­gyon balesetveszélyes. Olvasónk, aki erre a do­logra felhívta a figyelmet, nyomban javasolt is meg­oldást: alakítsanak ki fe­dett gyalogjárót a parksáv­ban, elkerítve a villamos­pályától és az építkezéstől is. Ilyesmire szintén volt már példa Szegeden, leg­utóbb a Zsótér-ház felújí­tása idején. Egy honapja, kettő? Kilyukadt a vízvezeték VÁM Átmenő forgalom Körforgalom Emelkedő Kalász Sándorné (Borbás utca 20.) olvasónk attól tart, hogy utcájukban egyszercsak befagy a vízvezeték, vagy szennyezett vizet kapnak a lakásokba, ősszel ugyanis gázvezetéket fektettek le ott, s a föld alatt a munka során kilyukadt a vízvezeték. Ak­kor ideiglenesen parafadugó­val tömítették el a munká­sok a lyukat, rádobtak pár lapát földet, s azt mondták, majd visszatérnek a hibát ki­javítani. A lakók azóta is hiába sürgetnek, reklamál­nak. Félő, hogy komolyabb hidegben befagy a lazán le­takart vezeték, esetleg a pa­rafadugón keresztül meg­szennyeződik a víz. Annak idején, amikor a Népkert sor házai között felállították az első fém­lemezből készült kuka­edény-tárolót, méltatlan­kodtunk a lapban, hogy egy kellemes parkszobor­díszt „agyonütöttek" vele. A tartály egyébként be­vált, sokkal rendesebb és használhatóbb, mint a kapu alatti tárolók. A jelekből ítélve el is határozták az illetékesek, hogy másutt is alkalmazzák. A jelek: az Oskola utcai tömbbelső há­zai között is megjelentek a tartályok. Külön a forgat­ható szerkezetek, külön az ezek befedésére szolgáló do­bok. Ennek egy hónapja, kettő. Azóta is úgy vannak, ahogy annak idején egymás mellé hajigálták őket Természetesen a nagyobb rend és használhatóság je­gyében. u • "íthÍI r * J 5 lessék választani! Kossuth-szobrok Balra: Terelőút gyalogosoknak — Jobbra: Jármúolhnpfa — szaka­datlanul Évszázados művészbarátság A kapcsolat régebbi, mint gondoltuk: nemcsak a kép­zőművészetben oly fontos ce­zúraként számontartott szá­zadfordulótól, de jóval ko­rábban is igen erős szálak kötik össze Magyarország és Jugoszlávia művészetét. Biztos nyomok mutatják, hogy már államalapításunk idején magyar kőfaragók dolgoztak Dalmáciában, s éppígy István király szarko­fágjának díszítésében is több délről jött mester vett részt. A mestercseréket a templom­formák hasonlósága mutatja a legjobban. Az újabb kuta­tások bebizonyították, hogy számos egyezés fedezhető fel a nálunk épített német és a mai Jugoszlávia területén te­tő alá hozott bizánci templo­mokon. A kapcsolatok később to­vább erősödtek. Különösen Tll. Béla király idejéből fennmaradt épületromok egyes elemei mutatnak erős bizánci hatást A korabeli kapcsolatok leg­biztosabb érvét a mostaná­ban újraelemzett jaki temp­lom adja; ennek az épület­kincsnek szinte pontos má­sa található meg ugyanis a szomszédos Szerbiában. Az egymáshoz kötődés né­hány későbbi nyoma: egy szerb származású művész — bizonyos Cesjar — hagyaté­kát fedezték fel nemrégiben Budán; mintegy 80, főként a magyar fővárosból lehozott kiállítás rendezésének doku­mentumai kerültek elő Nagy­becskereken; s az első vaj­dasági rajziskola megterem­tése is egy Szegedről elszár­mazott művész nevéhez kö­tődik. Mindezt, a sok szívesen hallott újdonságot Béla Du­ránci, a szabadkai múzeum igazgatója mondotta el ab­ban az előadásában, amelyet az újságíróklubban működő Szegedi Múvészklub hétfő es­ti foglalkozásán tartott, s amely még számos egyéb ér­dekességgel is meglepte a klubest vendégeit. Elmondotta Béla Duránci többek között azt is, hogy a szabadkai festők közül jó néhányan a Szeged—Pest­Prága útvonalon próbáltak eljutni a mozgalmasabb éle­tű művészközpontokba, s utalt arra is, hogy — a két világháború közötti kénysze­rű elzárkózástól eltekintve — mindig igen élénk volt déli országrészünk és a Vajdaság képzőművészeti kapcsolata. A. U Frissen eljutott hozzánk — ilyen meszire — a monoki Kossuth Emlékmúzeumba, lapunk január 29-i, még a nyomdafesték illatát árasztó száma, amelynek 5. oldalán nagy érdeklődéssel olvastam át — többször is! — Kulka Eszter Hol a legtöbb Kos­suth-szobor? című írását — írja levelében Zsuffa Ti­bor, a múzeum gondnoka. A világon szerte található Kossuth-ábrázolások (szob­rok, reliefek, plakettek, port­rék stb.) összegyűjtésének gondolatával jó tíz évvel ez­előtt levélírónk is foglalkoz­ni kezdett, s nagy örömére szolgált, amikor dr. Ádámfy •József főorvos szegedi „nyu­galmát" ennek a figyelmet érdemlő kérdésnek szentelve Monokra is személyesen el­látogatott. Nem tudok azonban szó nélkül elsiklani a fent idé­zett írás egyik tárgyi tévedé­se felett — írja monoki olva­sónk. A Horvay-féle Kos­suth-szobrot New Yorkban nem 1899-ben avatták fel, hanem 1928. március 15-én, s erre egy 500 főnyi magyar za­rándoksereg ment ki ha­zánkból. A nap hőse akkor Kossuth szülőfalujának, Mo­noknak községi bírája volt, aki a szülőház udvaráról ha­zai földet vitt ki a szobor talapzatába. Mióta a hídon nem jár a villamos, egyik olvasónk szerint többen mennek át rajta gyalog, mint azelőtt. Nem számoltam utána, de az biztos, hogy a gépjármű­forgalom felgyorsult, mert megszűnt a „szűk kereszt­metszet" oka. Az autók, a buszok nagy sebességgel suhannak el a gyalogjárdák mellett, melyeken az embe­rek minden korábbi ren­detlenséget hajazva össze­vissza jönnek-mennek, hiá­ba a „Szeged felé", meg az „Újszeged felé" tábla, te- ' dig most sokkal nagyobb a baleseti veszély, mint ko­rábban. vMint ilyenkor általában, most is két megoldás lehet­séges: vagy érvényt szerez­nek a hatóságok az előírás­nak, mely szerint a gyalo­gosoknak a hídon „balra hajts" van, hogy a jármű­vekkel mindig szembe le­gyenek, vagy megvárják az első balesetet. Tessék vá­lasztani! Fehér Kálmán r Épült: 1957—1969] Megjelent a Tiszatáj februári száma Címlapján Zombori Lász­ló szép festményének máso­latával megjelent a Tiszatáj februári száma. Mint meg­szoktuk: ez a szám is bóven ad olvasnivalót. Bizonyára nagy érdeklődést kelt majd az az összeállítás, amely a kárpát-ukrajnai magyar írók, költők műveiből ad bő válogatást, s amely a Szov­jetunióban élő magyar toll­forgatók portréit is felvil­lantja. A Kilátó rovat válo­gatását — stílusosan — a Hódmezővásárhelyen bemu­tatott kárpát-ukrajnai tár­lat méltatása, valamint az itt járt képzőművészekkel készített interjú egészíti ki. A folyóirat új számának kritikai rovata is példamu­tatóan foglalkozik á hatá­rainkon túl megjelent ma­gyar nyelvű könyvékkel. Csehszlovákiai. romániai. jugoszláviai és szovjetunió­beli magyar írók, költők kö­teteit elemzik a kritikusok. A többi rovat sem mond­ható szegényesnek. Verset többek között Demény Ot­tótól, Veress Miklóstól, Si­mái Mihálytól olvashatunk, novellával pedig Kulcsár István és Nagy Faddi Éva jelentkezett A Forrás rovat* két fiatal novellistát, Anóka Esztert és Temesi Ferencet mutatja be Illusztrációival Ezüst György Glück Gavriló, Lie­ber Éva, Medveczky Miklós, Mihajlo Fedir, Miklós Ist­ván, Pataky Sándor, Sepa Anton, Sülé István, Szvida Vaszili, Vincze András és a már említett Zombori László gazdagítja a februári szamot, amelyhez az 1968-as évfolyam Reguly Ernő ösz­szeállította tartalommiún tó­iát is csatolták. J» 99] Oskola utca (4.) Nemrég költöztek be a lakók az Oskola utca 18­ba, mely megjelenésével és belső tartalmával egyaránt újszerű lakóház Szegeden. Emeletes lakások vannak benne, s ez a szokásostól el­térő beosztás természetesen a ltülsö homlokzatról is le­olvasható. Az épület terve Borvendég Béla alkotása. Földszintjén fodrászszalont rendeznek majd be. Miben járnak az űrhajósok? Ezt a valóban aktuális kérdést boncolgatja a TECHNIKA című népszerű, általános műszaki lap leg; újabb, februári száma. A Szojuz- és, Apollo-űrhajóte sikeres útja a világ közvéle-í ményének középpontjába áL lították az űrtechnikai vív­mányokat. Az űrkutatás leg­újabb eseményei történelmi jelentőségűek. A TECHNIKA Magyarországon először köz­li az eddigi űrkísérletek va­lamennyi eseményének ösz­szefoglaló táblázatát. Vajon hogyan tudják nap-' jainfc alapanyag-kutatásai meggyorsítani a lakásépíté­sek ütemét? Ezzel a prob­lémával foglalkozik a TECHNIKA címoldalán sze. replő „Műanyagházak" cí­mű cikk. Érdekes beszámo­lót közöl egy amerikai labo­ratórium műhelytitkairól, megtudjuk, milyen lenne a telefonon továbbított újság. Érdekes a motorkerékpár­gyártás mini divatjáról szó2 ló anyag. A TECHNIKA több tízezer olvasó kérésé­nek lesz eleget, mikor foly­tatja motor-típusismerteté­sét és bemutatja a legújabb törpe-motorkerékpárokat. Érdemes kivágni a TECH­NIKA új pályázatának rész­vételi szelvényét, amellyel univerzális robotgépet lehet nyerni. SZERDA, 1969, FEBRUÁR 5. DÉLMAGYARORSZÁG 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom