Délmagyarország, 1969. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-28 / 49. szám

A Január 19: A Tisza vjzullasa 20 láb 4 hü­velyk. A rendkívül mágus vízállás különben alig fog most már emelkedni, mert a íelsö vizekről is és a niel­u luisu vizühiui is es a uici­lékfolyóktól apadást jelente­nek. Tokajnál 17 centimétert apadt, többi mellékágon ls 15—20 centiméteres apálya van a víznek. S különben is itt a farsang' A színházban Mezei jutalom­játéka lesz! A Tisza vízállása az egy hete tartó országos esőzés következtében tetemesen emelkedett: február 25-én 21 láb. 12 hüvelyk, azaz hat mé­ter 16 centiméter 0-fok fö­lött 22-en 6 méter 27 centi­méter 0 fölött A Vízvédelmi Bizottság összeült a városházán a szükséges intézkedések meg­tételére. A város körül a védelmi területet felosztották. I. szakasz. A tápai kaputól a vasúti hídig, felelőse Ma­gyar János mérnök. — II. szakasz. A vasúti hídtól Szentmihálytelekig. Felelőse DieW Károly, vezető mér­nök. — III. szakasz. Szentml­hálytelektől Paposhalmáig. Vezetője Lázár János. — IV szakasz. IJjszegedi töltései*. Vezetője Gróf János. — A város fölötti Baktó—Sziliért töltésekhez beosztva Szeker­ke József é3 Kátal Ferenc ta­nácsbeliek. A Szegedi Napló írja: kell az előkészület, jobb félni mint később megijedni, de közeli nagyobb veszedelemtől nem kell tartanunk! Am a tanács illetékesei tudták, hogy a Percsora-, Sze­ged Armentesítő Társulat pénzügyei, gátjai nincsenek rendben. Ezért február 23-án táviratot küldenek Kende Kanut országgyűlési képvi­selőnők, az említett társulat kormánybiztosénak, hogy jöjjön le Szegedre, a veszély közeleg. De Kende Kanut a füle botját sem mozdította. Hogy ki volt Kende Kanut Mikszáth Kálmán a Szegedi Napló főmunkatársa így írja le: Kende Kanut magas, szi­kár ember, őszülő hajjal és szakállal. Örök ifjú. Fiatal korában kitűnően tudott for­golódni nők körében, a ci­gánnyal mulatni, ruháit első­rangú szabóknál készíttetni. Ezért lett ő percsorai kor­mánybiztos- O maga is cso­dálkozott rajta, miképp ju­tott a vízműépítészetii tudo­mányhoz. Dehát az úr a pokolban ls úr, az magától is beleszületik mindenféle tudományba. így fogadta el a percsorai kormánybiztosi hivatalt, hihetőleg a fizetés kedvéért, s így jutott Szeged kapuinak kulcsa gyenge és laikus kezekbe. Kende nem jött le a táv­irati hívásra, de hiszen úgy­sem értett semmihez sem. Kende Kanut iránt nem volt semmi bizalom a város vezetőiben, mert dilettantiz­musát nem is tudta, talán nem is akarta takargatni, már pedig éppen a szegedi szólás szerint: — a tanulat­lan doktor kész hóhéra a betegnek. Március 1-től kezdve a vízvédelmi bizottság vész­bizottsággá átalakulván, ál­landó készenlétben tartóz­kodott, intézkedett a város­házán, a városban, s a gáta­kon. Március 3-án Taschler Jó­zsef Szeged város főkapi­tánya. a vészbizottság elnö­ke a következő felhívást in­tézte sajtóban. plakátokon és dobolás útján a lakosság­hoz: — A mi történetünkben legnagyobb vízállásnál pil­lanatnyilag két hüvelykkel följebb jár a Tisza árja. A Dolgozik az új festéküzem Mint ismeretes, a volt sze­gedi Magfeldolgozó Vállalat egyesült a budapesti BUDA­LAKK festékgyárral. Az egyesülés elősegíti a régi sze­gedi vegyipari üzem fejlődé­sét. Elkészült az új festék­és lakk-készítő üzemrész a BUDALAKK szegedi 7. szá­mú gyáregységének Bajai úti telepén. A gépeket, felszere­léseket a vállalati központ adta az üzemnek, a szerelést Segítség az egyetemi felvételi vizsgához Kissebbfajta „hadjárat" kezdődik holnap, szombaton Csongrád megye és Szeged város középiskoláiban: a Jó­zsef Attila Tudományegye­tem 41 egyetemistája útra kel, hogy megtartsa első „óráját", amellyel — s per­sze a rákövetkező jó néhány üzembe helyezést azonban a foglalkozással — a munkás­Munkálatok az államvasút töltésén szegedi szakemberek végez­ték el. A napokban sikeresen lezárult a próbaüzemelés ls, amelynek tapasztalatai alap­j ján megkezdik a rendszeres í termelést. Kályha- és hőólló­| ezüstöt, valamint korrózió­gátló kumarol lakkot készíte­nek az új üzemban. Az új üzem egy esztendőben mint­egy 10—12 millió forint ér­tékű termelést végez; az itt készülő védőfestékek a ha­zai üzletekbe kerülnek. borzasztó fenyegető helyzet követeli, hogy minden erő és munka a város védelmét utolsó sorban biztosító töl­tések javítására fordíttassák. Szorongatott helyzetünk parancsolja, hogy a bekö­vetkezhető veszély elhárítá­sa, s városunk léte éa meg­és paraszt származású ta­nulók jövendő egyetemi fel­vételét segítik elő. A nagydiákoknak ez a ki­rajzása pesti ötlet alapján kezdődött, ám a főváros nagydiákjai után gyorsan felkerekedtek a miskolci egyetemisták, a nyíregyházi, a soproni főiskolások is. Holnap pedig a szegedi egyetemisták ülnek vonatra, és utaznak el Szentesre, Csongrádra, Makóra, Hód­mezővásárhelyre, Kistelekre, Üllésre, hogy a kijelölt kő­idén marcin* rt-re esik Szeged múlt száza­di katasztrófájának, a mindent elpusztító nagy árvíznek kilencvenedik évfordulója. Ebből a ju­biláris alkalomból kö­zöljük 14 folytatásban megjelenő „Tudósítások a szegedi nagy vízről" című dokumentumsoro­zatunkat. maradásának biztosítására minden alkalmat megragad­junk, s a város minden la­kosságának éberségét, mun­kásságát és lelkesedését tett­re, áldozatra hívjuk föl. E végből fölhívatik a la­kosság, hogy az utcakapitá­nyok és tizedesek utasításai szerint a szükséges felszere­lésekkel a kijelölt helyeken családjaik teljes erejével kötelesek megjelenni. A meg nem jelenők és múladékosok katonai kar­hatalommal fognak kénysze­ríttetni és egyébként is szi­gorúan fenyíttetni. A belterületi lakosság a szillér-baktói töltésre men­jen dolgozni, utcakapltányai. tizedesel utasítása szerint. Ha itt készen leszünk, az Alföld—Fiumei vasút tölté­sét magasítjuk föl nyúlgát koronával. A felsőtanyai lakosság a baktó-macskási vonal meg­erősítésére rendeltetik ki azonnal. Értesíttetik továbbá a la- í kosság, hogy minden nyíl- j vános vigalom tartása betli- [ tátott, az Iskolák bezárat­nak, a bormérők zárórája 11 órára tétetik. A töltésekén ! katonai őrjáratok tartatnak. | Figyelmeztetik mindenki, hogy az esetben, ha a per­csora-töltésen valami sza­kadás, vagy más szerencsét­lenség állna be, az vészlö­vések által tudtára adatik a lakosságnak. Ezek a vész­lövések csupán azon célból tétetnek, hogy a város min­den lakója kivétel nélkül, késedelem nélkül a védvo­nalakra vonuljon ki az ál­talános munkára, s a vész­lövéseket senki se tulajdo­nítsa oly jeladásnak, mintha ez a mentés és menekvésnek elhárító pillanata volna. Március 4-én ezer ember dolgozik a Baktó-Szilléri töltéseken, hó, havaseső esik. Sarat hordanak föl a gátak koronálra, az meg visszacsúszkál. Temesvárról 86 utászkatona érkezett vo­naton 11 darab vaspon ton­nái. Pulcz tábornoktól, Te­mesvár katonai parancsno­kától, aki Szegedet meglá­togatta a katonai segítség­nyújtás céljából, Pálfy pol­gármester további 100 darab ladikot és egy zászlóalj mű­szaki katonát kér. Ugyanak­kor a halászok, és a csó*­nakázó A Pál utcai fiúk sikere Amerikában Itthon még be sem mu- jos: „Kimondhatatlanul tatták Molnár Ferenc magyar nagyszerű filmet láttunk, —amerikai koprodukcióban mely mindanyiunkat meg­készült világhírű ifjúsági re- hatott, s a kiszivárgott hírek gényének filmváltozatát, szerint valószínű, hogy a fii­amikor a film sikerének híre met nevezni fogják az Acade­máris ideérkezett. A harmin- my Oscar-díjára, mint a leg­cas években Kaliforniába kl- jobb külföldi teljesítményt." vándorolt Taussig Lajos — (Erről, mint tényről lapunk Tardos Taussig Ármin hír- tegnapi számában beszámol­neves szegedi mérnök és tunk. A szerk.) Majd így rézkarcművész fia — Buda- folytatja: „Nagyon össze kel­pesten élő barátjának, Pfitz- lett szedni magunkat, ami­ner Sándornak megküldte a kor a kis Nemecsek rövid, de nyáron Budapesten készült annál tragikusabb életét Pál utcai fiúknak az Acade- szemléltük ..." my Of Motion Pictura Arts Reméljük, Molnár Ferenc And Scienses hivatalos köz- örökéletű ifjúsági regénye rö­leményét, mely részletesen videsen eljut a hazai filmkö­fejtegeti a film értékeit, an- zönség elé. nak tartalmát, s a gyártás­ban közreműködött szemé­lyeket. Akik közül az ugyan- , csak szegedi származású Bo- ' hém Endre a producer, Fábrt! Zoltán a rendező, Illés György az operatőr és Petro­vics Emil a kísérőzene szer­zője, Természetesen felsorol­ja az angol gyermekszereplő­ket, valamint Törőesik Mari és Pécsi Sándor nevét, mint a darab jelentősebb felnőtt­Jenő István zépiskolásokkal a matemati­ka és a fizika fontosabb tudnivalóit átismételjék. Ez a két — a legtöbb fel­vételi vizsga anyagát is képező — tantárgy ugyanis a „hadjárat" célpontja. Be­lőlük kell a már megszer­zett tudást a szombatonkint megtartott háromórás foglal­kozásokon megszilárdítani, igazán használhatóvá tenni. Főképp a példamegoldások töltik majd ki a foglalkozá­sok Idejét, hiszen ha vala­miből, hát akkor ebből fel­tétlenül nagyobb gyakorlatot kell szerezni az egyetemre készülőknek. összesen 21, harmadik osztályosokból álló csoport kezdi holnap a munkát, amely másfél éven át, egé­szen az érettségiig tart. Ér­dekessége az akciónak, hogy 5 csoport oktatására Szege­den kerül sor — ezek tag­jai között Igen sok bejáró diák akad. A kezdeményezés „mére­teire" jellemző, hogy a nagy munkához felajánlotta segít­ségét az Iskolatelevízió is*' amely rendszeres adásokban ismerteti majd a középisko­lás matematika- és fizika­anyag legfontosabb-, legne­hezebb tudnivalóit. Emellett egy sokszorosított jegyzet is a tanulók és Ifiú oktatóik rendelkezésére áll. A 41 önként jelentkezett hallgatót szerdán este a Bolyai Intézetben dr. Sza­lontay József, a Csongrád megyei pártbizottság osz­tályvezető-helyettese tájé­koztatta az akcióról. Hang­súlyozta: a tanításra vállal­kozók nem a középiskolai tanárok munkáját helyette­sítik majd, hanem a hát­rányos helyzetű munkás- és paraszt származású tanuló­kat készítik fel az eredmé­nyes felvételi vizsgákra. Te­hetséget csiszolnak, képes­ségeket bontanak ki. Meg­adják azt a bizonyos, hiány­zó „pluszt". A. B. egylet 200 darab I szereplőit, csónakot rakott szét kato- Az Academy a kint élő nai őrizet ala helyezve a magyarok és a gyártásban város kulonbozo, mélyen i részt vevők hozzátartozóinak fekvő utcaiban, a menekü- j bemutatta a film szinkroni­lesre szamitva. ; zált változatát, melynek si­(Folytat juk) i keréről így ír Taussig La­Patyolatakció • • 111111 • I § 11.11111«11111111 • • 11 • 111 >«I •'''1 filmjei • a hét filmjei • a hét | | | | | | | | I I I I | I I I I I I I I « I I I I I I I I I I I II I I I I I N A heti kettős filmbemutató darabjai közül feltét­lenül a Szabadság Filmszínház műsorára tűzött Fényes szelek című Jancsó-film váltja majd ki a nagyobb ér­deklődést — erről az országos premierje óta máris nagy vitát kavart filmről a zonban más alkalommal köziünk kritikát. Sógorom a zugügyvéd Hogyha milliomos lennék — énekli Zalatnay valame­lyik táskarádióban az Ala­bárdos-étterem előtt, az Os­kola utcában. Zengheti nyu­godtan, testileg nincs jelen, csak „hangilag". s így nem kell a falhoz tapadnia a két méter magasra sarat fröcs­csentő autó elől. A járókelőnek annál in­kább. Egy kis séta az esőben ezen az utcán hovatovább háromhetes Patyolatakciót jelent: nemcsak a csinos lá­bakat fröccsenti be térdig itt az autó, mint más rendes he­lyen, hanem a kabátot is. Hogyha milliomos lennék, rááldoznék valamennyit az Oskola utca rossz úttestére. Szerelik az új trafót Oj, nagy teljesítményű, azért, hogy gazdaságosabban nagy feszültségű Ganz- közvetítsék Del-Magyaror­transzformator egység szere- szág ipari üzemeihez, fo­lése kezdődött meg az OVIT gyasztóihoz az energiát. Az szegedi, Öthalmi úti telepén, uj berendezésnek az is elő­A korszerű transzfannátor- nye, hogy biztonságosabbá ral egy 15 éve működő be- leszi a villamosenergia-ellá­rendezést cserélnek kl, tást. Megérné! Nem kellene pél- kaphat egy kis soron kívüli dául majd időnek előtte új- magyar, sőt, szegedi speciali­ra festeni az Alabárdos-étte- tásl a nyakába, rem elegáns falát, melyre ho- A nyár azonban még rnesz­vatovább az árvizet idézó sze van. Egyelőre behúzott táblákhoz hasonló szöveg kí- nyakkal, falhoz lapulva rae­vánkozik embernyi magas- gyek a keskeny járdán és sagba: „It vót a sár." hallgatom Zalatnayt, aki ép­Mert nemcsak ősszel, té- pen ezt dalolja: milliomos 'len veszélyes ezen az utcán nem vagyok. Én sem! Ezért járkálni. Az úttest szélén nem tudok minden Oskola egy-egy nyári zápor után ls utcai séta után új öltönyt vá­meg fog állni a víz, és a Já- sárolni. tékok külföldi közönsége is V. M. A Fáklya mozi újdonsága, a Sógorom a zugügyvéd, ha vitát nem is, de nevetés­hullámokat minden bizony­nyal tengernyi mennyiség­ben kavar. A jó mulatság biztosítéka már maga a rendező, Billy Wilder is, akinek kamerája „alól" számos — nálunk is játszott — vígjáték került ki. Munkái közül elég csak a szintén végigmulatott Le­génylakásra emlékezni, s máris tudhatjuk, milyen könnyes-mosolygós, de még­inkább rekeszizom-próbálga­tó percek várnak ránk. Ám nemcsak a rendező neve a szívesen vett „ka­pocs", ugyanilyen örömmel fedezzük fel a szereplőlistu élén a főszereplő Jack Lem­inon nevét, aki ugyancsak régen kedvelt ismerősünk. Legénylakás? Irma, te édes? Mind, mind az ő já­téka miatt vált jóemlékeze­tű filmsikerré. És azzá válik minden bi­zonnyal a Sógorom a zug­ügyvéd ls! Annál is inkább azzá, mert ebben a munká­jában, ha lehet, még bizar­rabb témát bont ki Billy Wilder, s ba leliet, Jack Lemmon mellett, a koráb­ban kiválasztottaknál is jobb színészeket szerepellet. Közülük ls a népszerű Brodway-sztárt. a zugügyvé­det alakító Walter Matt ha u-t kell elsőként megemlíteni, aki — szó szerint értve — időnkint „lejátssza" partne­neit a vászonról. Kár, hogy az ellenállhatatlan prókátor karikatúra arca csak most először tűnt fel a magyar közönség előtt, egyéb — bi­zonyára hasonlóképp mulat­ságos — filmjeit is szívesen látnánk. A remek szereplőgárdán kívül természetesen hamisí­tatlanul Wilder-i a környe­zet is. Lefegyverző az a biztonság, ahogy az osztrák származású, de már jóideje Hollwoodban élő rendező a remekül megválasztott já­tékterek díszítését végzi. Egy kopott szőnyeg az ál­kandalló előtt, egy odado­bott törülköző a falból ki­nyúló fémrüdon — és máris él, mondhatni, „lélekzik" a lakás. Minden szögletével közli: Igen, itt napról-napra élő kisemberek laknak, olya­nok, akiknek sehogysem te­lik új pamlaghuzatra. Sajnos, egy körülmény erősen zavarja a film nézé­sét, mégpedig a magyar szinkron, amelyet hallgatva ugyancsak sajnáljuk, hogy nem eredetiben recseg fe­lénk a zugügyvéd, hanem — jobb híján — egy kevés­bé „befutott" színész hang­ján. L. A. PÉNTEK, 1969. FEBRUÁR 88. DELMAGYARORSZÁG 5 m

Next

/
Oldalképek
Tartalom