Délmagyarország, 1969. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-27 / 48. szám

Paprika, paradicsom, karfiol Tavaszi készülődés a kertészetekben Elnézően mosolygunk még, ha a gyermekek áhítatos ta­vaszhívoga tóját halljuk: Süss fel nap, fényes nap! A Mátyás-prognózisra már jobban odafigyeltünk, és reménykedünk, tavasz lesz! Talált jeget Mátyás, s ha keveset is, de jöhet a jó idő. Még hófoltoktól tarka a határ, de a lápéi Tiszatáj Termelőszövetkezet emeletes irodaházában arról beszél Vass Lajos elnök Gáspár Gusztáv főkertésszel, hogy a jövő héten szabad földbe vetik a petrezselymet. A kertészek lendülnek ne­ki leghamarabb a munká­nak. Alig fejezték be a fű­szerpaprika szárítását föld­gázzal fűtött kiegészítő üzemükben. már a 240 holdra elegendő palánta me­legágyánál szorgoskodik 30 férfi. Az asszonyok tűzdelik üveg alá a paprika, para­dicsom palántákat, a fólia­alagútba pedig a karfiolt és a karalábét. A tsz jövedelmének 25 százalékát a kertészet hoz­za a konyhára. Érthető a buzgólkodás. Szinte tapossák a tél sarkát, ahonnét el­húzódott a hó, ott már szer­kesztik Csongrádi Fábiánék a hollandi ágyakat. Az iga­zi tavaszt 12 000 négyzetmé­ter üvegfelületű langyos­aggyal és tízezer négyzetmé­ternyi fólia-alagúttal vár­ják. A deszki Kossuth Tsz ker­tészetében nyolcvanan dol­goztak. Rögtönzött üvegház­ban Soós Balázs varrja a Gáspár Gusztáv. a tápéi Tiszatáj Tsz fökertésze hintákat szemléli a pa­fóliát öreg Singer-varrógé­pén. Az asszonyok befejez­ték már kétszázezer tő ko­rai saláta tápkockába ülte­tését, most a harmatgyenge karalábét tűzdelik a félma­réknyi tápdús talajba. Ne­kem még hidegnek tűnik a föld, de ők egész nap gyö­möszölik . az ötletes szerke­zetbe, mégis nevetve mond­ják, hogy jó dolguk van. Lesz-e szénsav? Minisztériumi tájékoztató A Nehézipari Minisztéri­um a következő tájékoztatást adta a Magyar Távirati Iroda munktársának: — Ismeretes az ország köz­véleménye előtt a szénsavter­melő vállalat répcelaki üze­mében január 2-án bekövet­kezett súlyos baleset. Ennek kapcsán az üzemi berendezé­sek egy része is használha­tatlanná vált. A szakértői bi­zottság jelentését a Minisz­tertanács megtárgyalta és meghozta a szükséges hatá­rozatokat. Ennek alapján bi­zonyos helyreállítási, illetőleg újjáépítési munkákat hala­déktalanul meg kell kezdeni, aminek eredményeképpen a következő fél év elején a részleges termelés megindul. — Közvetlenül a baleset után a tartalékok igénybe­vételével igyekeztünk pótol­ni az átmenetileg szünetelő termelést, egyben soron kí­vüli intézkedéseket tettünk a külkereskedelmi szervekkel együtt a külföldi beszerzé­sek érdekében. A széndioxid beszerzése és nagyobb távol­ságokra szállítása Európában rendkívül nehéz. Az első im­portkötések már megtörtén­tek — a szállítás meg is kez­dődött — ezek azonban csak töredékét fedezik a szükség­leteknek. A beszerzéshez mindezek ellenére március­ban az ellátás csak korláto­zott mértékű lesz és a fo­gyasztók igényeit csupán kis­mértékben tudjuk kielégíte­ni, a széndioxid-termékek­re ugyanis a lakosság szén­savpatronokkal való ellátásán túl az iparnak és a mező­gazdaságnak is nagy szüksé­ge van. A szénsavpatronok töltését a második negyedév elején kezdik meg. — Az ellátás tehát a kö­vetkező hónapokban korlá­tozott lesz. Szervezett elosz­tás lebonyolításával a Mi­nisztertanács megbízta az il­letékes szerveket. Áprilisban­májusban már várható az el­látás javulása és a részleges termelés megkezdésével meg­közelítjük a termelés tavalyi szintjét. — Kérjük ezért a lakossá­got, valamint az ipari és mezőgazdasági fogyasztók megértését és igényeik jó­zan, önkéntes korlátozását. Már dolgozhatnak, ez a fon­tos. Szorgos kezük nyomán naponként 35 ezer tápkocka kerül a ládákba, onnan a melegágyba vagy a fólia alá — remélhetőleg a hét végén már. A röszkei Kossuth Terme­lőszövetkezet szabadföldi kertészettel foglalkozik. A fűszerpaprika magját most osztják ki. Itt mindenki ma­ga termeli meg a palánta­szükségletét. A házikertek fóliája szinte egybeolvad még a hó színével, de vetik már a hónapos retket. -Van, aki a retekkel együtt a pap­rikát is veti. hátha elkerüli a fagy. Legsúlyosabb gondja a tsz vezetőinek a belvíz. Ed­dig 15 hold fokhagyma ke­rült viz alá. A vízügy most küldött csak kotrógépet a csatorna megtisztítására, fé­lő, hogy odavész a hagyma. A víz leeresztésénél mun­kálkodnak a tsz férfitagjai is. Most állítják munkába két öntözőberendezésüket, egyenlőre a belvíz átemelé­sére. Nem tud hát az idén olyan korán jönni a tavasz, hogy készületlenül találja a termelőszövetkezetek kerté­szeit. Ha holnap kezdődne a jó idő, már holnap indulna az élet a földeken. H. I). Fock Jenő a Fészek Klubban Fock Jenő, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke szerdán dél­után a Fészek-klubba látoga­tott, ahol találkozott a mű­vézeti szövetségek vezetői­vel és művészeti életünk szá­mos kiváló képviselőjével. Társaságában volt Ilku Pál, az MSZMP Politikai Bizott­ságának póttagja, művelődés­ügyi miniszter is. (MTI Nyers Rezső és Apró Antal a Szovjetunióba ulazott A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja Központi Bizottsá­gának meghívására szerdán Moszkvába utazott Nyers Rezső, a Központi Bizottság titkára, és Apró Antal, a kormány elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai. Kíséretükben utazott Párdi Imre, a KB tagja, az Országos Tervhiva­tal elnöke, Bálint József az MSZMP Központi Bizottsá­gának osztályvezetője, és Vályi Péter pénzügyminisz­ter. A küldöttséget a Ferihe­gyi repülőtéren Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a kormány elnökhelyettese búcsúztatta. Jelen volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe. Szerdán este Moszkvába érkezett a magyar küldött­ség. II konfekció bizonyítványa Dönt a KERMI — Kicsi a választék „Jó lenne, ha nemcsak a cipőügyeket emlegetné az újság, hanem a kötöttáruk, a harisnyák minőségét is megvizsgálná. Nemrég vet­tem kardigánt, meg egy ha­risnyanadrágot, s máris vi­hetem vissza" — közölte szerkesztőségünkkel egy in­gerült asszony. A téli kiáru­sításokon találkoztam újabb panasszal: az új kabát mű­anyag gombjai „lefagytak" a hidegben. Talán a konfekcióipar sze­retne hibaversenyre kelni cipőiparunkkal? — jut eszembe a kérdés. Erre ke­restem választ néhány szak­üzlet alkalmazottjától, veze­tőjétől, s egy ruhagyár kép­viselőjétől. Meglepő vélemény Az eladók, akik naponta sok ezer forint értékű kö­töttárut, inget, blúzt, nad­rágot. öltönyt, felöltőt adnak át a vevőknek, meglepően válaszoltak: „reklamáció alig akad". Meggyőztek az üzle­tekben vezetett naplók is, amelyekben alig-alig talál­tam alapos minőségi hibáról szóló bejegyzést. Feltűnően inkább az alapanyagot ma­rasztalták el, azt, hogy nem a szabásban, varrásban volt kivetnivalójuk, hanem a szö­vésben, az egyenetlen fes­tésben. A Komplett vállalat vezetői adták a következő véleményt: 1968-ban össze­sen húsz reklamáció fordult elő egész Csongrád megyé­ben! Ez nem mutat rossz Országgyűlési bizottságok ülé Egy korábbi interpelláció szolgáltatott témát arra az együttes ülésre, amelyet az országgyűlés kulturális, va­lamint szociális és egészség­ügyi bizottsága tartott szer­dán az Országház Gobelin­termében. Pázsit Árpád kép­viselő az elmúlt esztendő egyik ülésszakán szóvá tet­te, hogy több intézkedés — köztük a gyermekgondozási segélj" — hatására a követ­kező években mind a bölcső­dei mind az óvodai igények nagyobb mértékű növekedé­se várható. Ezek kielégítését viszont gátolja számos válla­latnak és üzemnek az a tö­rekvése. hogy gyermekjóléti intézményeit feladja. Az in­terpellációra adott pénzügy­miniszteri választ az ország­gyűlés azzal a kiegészítéssel vette tudomásul, hogy a kér­désben további vizsgálatokat tart szükségesnek. A két bizottság szerdai együttes ülésén már ennek a vizsgálatnak az eredmé­nyéről számolt be Köböl Jó­zsef, az Országos Tervhivatal főosztály-vezetője. Az előterjesztés mindenek­előtt azt a tényt hangsúlyoz­ta, hogy feltétlenül jogos a szülők kívánsága: bővítsék a bölcsődei, óvodai hálózatot. képet! Sőt: konfekcióipa­runknak állít ki jó bizonyít­ványt. A Centrum Áruházban is meggyőződhettem arról, hogy nem véletlen a hízelgő adat. A Centrum Áruház szakem­berei is hasonlóan kedvező konfekcióhelyzetről számol­tak be. Kiderült, hogy ta­valy az eladott konfekcio­nált ruhaneműekre összesen 50 reklamáció érkezett. Törik, szakad... De hiba volna egyértel­műen általánosítani a jó vé­leményt. Mert bosszúság azért előfordul, összezsugo­rodtak pulóverek, kardigá­nok, amelyek mosásánál hi­ába tartották be a haszná­lati utasítást, az olcsóbb női nyúlszőr- és gidabundák né­hány példánya hullajtotta a szőrét. Ugyancsak gondot okozott a kedvelt női nylon köntösök néhány darabja, a szövetet danulonnal bélelték, amely áttört a felületen és felbolyhosodott. A férfikonfekció osztályra leginkább a műbőr kabátok vásárlói tértek vissza, akik arról panaszkodtak, hogy a zsugorított műbőrből készült kabátjaik néhány helyen ki­repedeztek. A férfi kordbár­sony nadrágok bordái rövid idő alatt lekoptak. A vásárlók és az áruhá­zak között megfelelően, meg­nyugtatóan intéződnek el a reklamációból származó vi­ták. Amennyiben nem sike­rül egyértelműen bizonyítani a hiba okát, a KERMl-t hív­ják segítségül. A jól felsze­relt budapesti minőségvizs­gáló intézetben aztán — tu­dományos módszerekkel — eldöntik, kinek van igaza, ki a ludas. Szigorú ellenőrzés Eltekintve néhány esettől, jellemzően tehát megfelelő a konfekció minősége. Vajon miért? Természetesen nem azért, mert a ruházati iparban jobb, kedvezőbb technikai körülmények vannak, minta cipőiparban. Más oka van ennek. Olyan, amilyenre egy szegedi példa is bizonyítékul szolgál. A Szegedi Ruhagyában nemrég elkészült 4 ezer ex­port öltönyben mindössze nyolc sejejtet találtak. A gyárban a tavalyi termékek 0,5 százalékánál fedeztek fel gyártási hibát. Nemcsak a tűzőnők, a munkások végez­tek jó munkát, hanem a gyár, saját érdekében, igen szigorú belső minőségi ellen­őröket működtetett, működ­tet. Jó gyakorlat, hogy ala­posan megvizsgálják a ter­mékeket, mielőtt kijutnának a gyárkapun. Ugyanez a szokás dívik a HÖDIKÖT-nél. Itt a nagy­kereskedelmi vállalatok szakemberei végzik naphosz­szat minőségi vizsgálataikat. Természetesen emellett a gyár meója is igyekszik gon­dosan megszűrni a gépekről lekerülő termékeket. Ha hozzávesszük, hogy a nagykereskedelem raktárai­ban, a kiskereskedelmi bol­tokban újabb minőségi vizs­gálatok előzik meg az áru­sítást, végérvényesen választ kaphatunk arra, miért kevés a panasz a konfekcióra. Kár, hogy a hízelgő össz­képet mégis elrontja vala­mi: a boltokban alig van választék. Nem mindenki ta­lálhat megfelelő méretű fel­sőruhát, nadrágot, kabátot, különösen szegényes a gyer­mekruhák kínálata. Matkó István Somogyi Károlyné felvétele — KICSIK BÁLJA. Jelmezes, vidám farsangi bált endeztek a Toldi utcai Móra Ferenc napközi otthonos \ ódában a kicsinyeknek. \ kisfiúk, kislányok fehér ru­hában orosz népi táncot mutattak be szüleiknek, majd vi­dáman játszottak, szórakoztak — ha nem is hajnalig, de késő estig. Képünkön a „legfiatalabb korosztályt", az idén először óvodába került két és fél éveseket láthatjuk tánc közben. # • Ösztöndíj a központi kulturális alapból A Művelődésügyi Minisz­térium színházi főosztálya és a Színházművészeti Szö­vetség első ízben döntött azokról az ösztöndíjakról, amelyeket a központi kul­turális alapból adnak fiatal vidéki színészeknek. 16 név került listára, valamennyien az elmúlt öt év folyamán kerültek ki a főiskoláról, s színházukban kiemelkedő munkát végeztek. Az ösztöndíj egy évadra szól. A havi 600 forintos tá­mogatást erre az évadra a következők kapták: Dózsa László (Debrecen), Liska Zsuzsa, Molnár Piroska (Sze­ged), Vajda Márta (Pécs), Kardos Gábor, Kovács La­jos (Békéscsaba), S. Tóth József (Győr) Koltai Róbert (Kaposvár), Ábrahám István Horváth László (Kecskemét), Dobos Ildikó, Markaly Gábor (Miskolc), Székely Gábor, Szombathy Gyula (Szolnok), továbbá Balázs Péter és Joós László (Veszprém) (MTI) CSt TŰRTÖK, 1969. FEBRUÁR 27. DÉLMAGYARORSZÁG 3.. »

Next

/
Oldalképek
Tartalom