Délmagyarország, 1969. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-25 / 46. szám

Ne dühösen! Egy veiéSkodö ürügyén A vetélkedős időtöltés, a ték össze tudásuk legjavát — szórakozva tanuló, kellemes, s bizony be kell vallani, a tetszetős Időtöltés két klvá- vetélkedő egyébként szelle­nalma: legyen kérdező és le- mes anyaga-menete nem gyen felelő. Mindez történ- hívta tetemre az együttesek het csoportosan: egy kérdező igazi kvalitásait, hát a csa­— több felelő, több kérdező patok némelyike más úton­— egy felelő, több kérdező módon bontotta ki a ver­— több felelő. Valamit azon- senyre felszaporodott ener­bun be kell számítani ahhoz, giáit. A reklamálások, utó­hogy a részvevők szórakoz- lagos gunyoros észrevételek, zanak, és ne ideges vitatko- sértődések, az át nem vett zásban merüljenek ki. A sze- oklevelek persze nem komoly rencsét. Tudomásul kell ven- dolgok. A pipiskedők mérgét ni, hogy a kancsulszemü For- rövid kereszthuzat kivitte a tuna hol ide, hol oda bazsa- teremből, ám hogy mégis lyog, hogy két egy egyfor- beszélünk róla, annak nyo­mán nehéz kérdés nincs — mós oka: belátható ideig ;unint legfeljebb bosszan- még vetélkedik az ország, kodni szabad, elkeseredni, Vetélkedjünk hát mi is. elragadtatásokba feledkezni Csak könyörgöm, ne dühö­butaság. Hanem a vetélkedő sen. Csináljuk játszva, szóra­manapsag — a dialektika örökigaz szabályai szerint — valóságos társadalmi üggyé fejlődött Részint, mert túl- vekben í°galmazva. burjánzott — kiscsoportos dedósoktól meglett felnőtte- , , kig, vonatkerék-pumpálóktól ,émaja a Tanacsköztársaság kilincs-szidolozókig vetélke- hagyományainak ápolására dik az ország s részint hivatott- tehót a flatalok ha" mert elkomolyodott, harcias- zafias kelésének tartalmas sá változott Ügyet csinálnak Ehetőségét mutatta elő. belőle. Hovatovább egy ve- A szegedi területi vetélke­télkedőterem a századelej i dőt egyébként a mezőtúri parlamenthez hasonlít, csak teleki Blanka gimnázium éppen a feltrancsírozott szé- együttese nyerte a szarvasi lcek, egymáshoz vagdosott Vajda Péter és a kecskeméti tintásüvegek, felborult asz- Katona József gimnázium talok meg a szenvedélyesen el°tt. A szegediek már az csattanó pofonok hiányoznak első forduló után elbúcsúz­még a kelléktárból. Kis köly- tak: a Ságvári gimnazisták kök kakaskodnak így a kör- biztató kezdet után munkás­úton. mellszélességből: az mozgalmi dalokból produ­én apukám erősebb ám, mint káltak kevesebbet, a texti­a t(ed_ lesek a szellemi totó kitölté­., sénél. A vetélkedőt dr. Koncz Ha persze tulzasokkal is, ,, . .„„„ ,, , János, a megyei KlSZ-blzott­ohatatlanul megmosolyog- aj Cs. Pataj Mihály kiállítása kozva, miként a cél sem le­het több: értelmes játék. El­a sza­bad idő kultúrált eltöltése. S játék akkor is, ha ezúttali pártatlan szemlélőt ság titkára nyitotta- Jelinek P István, a KISZ központi is­tatta a az a szenvedély, ami leg­utóbb a Hősök nyomában te­rületi vetélkedő némely fi­atal hősét, versenyzőjét ha­talmába kerítette — vasár­nap délelőtt Szegeden. A vá­rosi tanács Művelődési Köz­pontjában Bács-Kiskun, Bé­kés, Szolnok és Csongrád megye legjobbjai méricskél­kola vezetője a zsűri elnöke zárta, s közreműködött a Szeged! Nemzeti Színház két művésze: Kiss Gábor, Cser­nák Árpád. A játékvezető Ambrus György, a József Attila Tudományegyetem klubjának vezetője volt Nikolényl István •tep- jgt mmm fj *!íf ISm Lfe^^— ffL IGTT; m ' "xujm |P \ x | BE m ggf i 1 lyp II Wi 1 Textilmunkások Szép ez az elősereglés! Jól csiszolódtak a régebben in látni, hogy festőink miként állnak — szorosan egymás nyomába lépve — a szegedi közönség elé: bemutatkozni vagy az éppen bejárt pálya­szakasz terméséről számot adni. a rendet! Mennyivel többet mond el most Cs. Pataj ré­gi, igen tág színskálájánál a Vasárnap délben az utób- néhány árnyalatában megidé­bira került sor. Cs. Pata) Mi- zett homoksárga, és mennyl­hály — kinek termékeny vei több tartalmat közöl az munkásságáról nem ritkán egy-egy képre „felvitt" né­szerezhetnek híreket az ér- hány motívum. Mintha csak deklődők — az elmúlt évek- egy túlirt és túldíszített kéz­ben festett képeit tette lát- irat határozott „meghúzását" hatóvá a Móra Ferenc Mú- végezte volna el a festő; tö­zeum képtárának falain. Tár- mörített, elhagyta a virágo­latnyitását méltán kísérte sabb jelzőket, s ezzel a meg­nagy figyelem — a művész maradt értékeknek adott hat­valóban újdonságokkal szol- ványozott súlyt gáit;. . .. ,. , ., . . Érdeklődési kőre persze ­Aki hosszabb ideje kisen és ez a j6! _ nem válto­figyelemmel Cs. Pataj Mihály zott Képeinek többségéről munkásságát, tudhatja, hogy most is csak az Alföld mu­korábbi bemutatkozásai más tatja magát, a kazlak, a gé­arcot mutattak. Színesebb, meskutak a kis házak vilá­majdhogynem tarka volt ez gai amelynek vonzásától úgy az „arc", inkább az első meg- látszik nem is tud soha meg­pillantás alkalmi megfigye- szabadulni. Csak éppen egy­léseit villantotta elő. Külö- értelműbb, bátrabban vál­nösen a művész itáliai képei ^jt iett ez a kapocs; talán mutatták ezt a tényleg köny- durvább szálú, de erősebben látogató sem panaszkodhat. Egymást követik a dugig tele lárlatnyltók, egymást éri a sok szívesen látott „helybé­li" meglepetés. És ebben a S milyen jó látni vegre ezt mind zajosabb forrásban majdcsak „megfő" vala­mi... kább csak egymás mellé so­rolt formák is. Rend lett a művész képein. Akácz László Postás szimfonikusok koncertbe A Magyar Tanácsköztársa­ság jubileuméra, a forradal­mi múlt emlékeit idéző ki­állítás szombati premierjét vasárnap délután meleg si­kerű koncert követte a pos­tásoknál. A Tisza szálló nagytermében dr. Vasndy Balogh Lajos vezetésével lé­pett közönség elé a fővárosi Postás Szimfonikus Zenekar; bemutatott műsorukban zöm­mel orosz-szovjet és ma­gyar szerzők művei és a ze­neirodalom olyan forradal­mi-gyújtó hatású alkotásai szerepeltek, mint Beethoven Egmont nyitánya. A Szeged­ről elszármazott Moldován Stefánia és a szabadtéri all round vendégművésze, Pal­csó Sándor, az Állami Ope­raház tagjai voltak a kon­cert szólistái. A postás szimfonikus együttes mindenekelőtt erő­teljes fúvósgárdájával kel­tett feltűnést, fa- és rézfú­vósai egyaránt kiegyensúlyo­zott, jó teljesítményre képe­sek. Kiemelt szerepüket a választott művek jellege (mint a Tanácsköztársaság dalaiból, indulóiból összeál­lított csokor) indokolta. nyű könnyedséget Most be­mutatott újabb munkái vi­szont — úgy érezzük — meg­sodort a kötél. Így aztán nem csoda, hogy Szegedi siker Franciaországban A L'Ex Nancy-ban cia grafikai szaklap 1969. évi első számában Chairles Favet érdekes tanulmányt írt Sző­lő és bor az ex librisen cím­mel. Cikkében ír Szentes né­hai nagy fiáról, Drahos Ist­Libris Francais Antal, Nagy Arisztid, Meny­megjelenő fran- hárt József és a szegedi Ko­pasz Márta szőlős-boros fa­metszerű lapjairól. Ezen fe­lül eredeti nagyságban közli Drahos István, Kopasz Már­ta és Fery Antal több fa­vánról, Stettner Béla, Fery metszetét hozták a régen várt lehigga- a vasárnap megnyílt Vinkler dást. „Kifakultak" a túl lát­ványos színek, s összébb­László rendezte tárlatról szólva már egy másokéhoz csak nehezen hasonlítható Alföld-idézésről beszélhe­tünk. Az elbeszélő Alföld­idézésről, amely nem a múlt­siratók nosztalgiájával, de nem is a régebbi évekre mit sem adók közönyével tekint a mostanában túlhaladott ta> I I I III•II II I I I T I I I I I I I•IIIII I I • I II • III•II• filmjei-a hét filmjei «a hét I I I I I I I I I I I I í I I II I í I I I I I I I I I I I II I I I I I Július hatodika Kívülről szemlélem a vilá- — Messze-e? Egy darabig igyekszik befelé? Végrehajtó, got Nagy a hó, nagy a hi- szívesen elviszem — mondja vagy finánc? deg ls. Az utat hóeke sza- köszönésképpen. Járatni kell — Tanárember vagyok, badította meg a torlaszok- úgyis a motort egy kicsit. — Matekos? Mert a gye­tói, látszik rajta, hogy hasz- — Hogy meg ne macská- rek abból gyönge. Pártfogó náljók. Wartburg jön szem- sodjon a lába? kellene mellé, ben. Fejkendős parasztasz- — Olyan ez is, mint a jó- Ettől kezdve szívesen lút­szony vezeti. Az utat figyeli, szág. Nem szeret sokáig áll- nak_ Kern baj, ha nem is ér­dé azért ott az arcán a gon- ni. Kimegy az erő az akku- tek a számtanhoz, csak el­mulátorból. lenőrizzem a gyereket. Bent Beszállok, köszönök. !akiki kéz alá kéne venni — Hova igyekszik, ha meg A fizetségen felül mindent nem serteném? beszállít, ami a ház körül Tanyát nézni. kelL Vagy iegaiább ajánljak — Avval most jól el va- valakit. Az a fontos, hogy Tán venni meg ne bukjon a gyerek. — Rá meri bízni az asz­dolat: hát ez ugyan ki le­het? A kövesúton megfor­dul, elmellőz. Aztán megint szembe jön. Az újabb talál­kozás hócsinálta útszűkület­ben történik. Féllábbal én is a hóba kerülök, meg az autó gyünk látva, is. Én ki tudom húzni a lá- akar? Ha egyetlen szóval akar- ellen. Érvelésük „farradal­o. "únk jellemezni ezt a Julij mi", már-mar meggyőző; nyavilágra, hanem a józanul Karaszik rendezte szovjet mindenesetre nagyon hatá­mérlegelők tiszta látásával! filmet. aligha találnánk sos. Ügy tűnik lehetetlen „írja le" a lassan kuriózum- ! szemléletesebb megjelölést vitatkozni velük, igazuk má váló látványt. Dokumen- az egyszerűségnél. Igen, ez van. Mit tegyen az, aki tál, megőriz, feljegyez. Ez j a film mindenekelőtt és el- csak a felszínt látja? Elfo­volt — mondja el az utána | sősorbam egyszerű. Eszközei- gadja az eszerek tetszetős és ben, módszerében, felfogású- látványos érvelését? Ezek az ban, szellemében egyszerű, érvek nem ellenforradalmi­Maga a kor is ilyen volt, ak. Nagyon is baloldalinak, amelyről szól A felszíne, forradalminak látszanak. persze, egyáltalán nem. Ez Itt lép be Lenin és a bol­a felszín, tehát az, ami a sevikok érvelésének egysze­legkiütközőbb, legfeltűnőbb rúsége. Lenin nagyon is ér­volt benne, nagyon is bo- zi, hogy az eszerek forra­nyolult, már-már áttekint- dalminak látszó érvelése hetetlenül kusza és zavaros, mélyén — az egyszerűség jövőknek. Érdekes módon azért néha már egy kis groteszk „fel­hangot" is ad képeinek: majd hanyattvágódó kútgémeiből ugyanis nehéz nem a meg­mosolyogta tás szándékát ki­olvasni. A téli tárlaton is lá­bam, a Wartburg ottmarad. Bocsánatkérően magyaráz- szonyra a kocsit? Forog előre, forog hátra, de za, hogy nem akart ő rosz- _ Az övé_ £n hozzá gondolni, tudja, hogy nyúlhatok" Bementem már vesz három: tanyát, de beszédnek a hiá- nekem is adjanak papírt marad. Kíváncsian mikor nyitja ki száját autós- ? tT^V "^u^310*- . . . módra az asszony, amiért tenyát de be^^- háromszor is vizsgázni, hogy éppen most, éppen ide ke- bavaló^g is jó veredtem. — Előadódik az ilyen — mondja. — Segítek szívesen — mondom. — Ha bement a maga lá Horváth Dezső róla, de száraz torokkal nincs Üj tetejű, rangos tanya bátorságom elindulni, ha előtt áll meg. iszom, akkor meg nem en­— Én itthon vagyok. To- gednek kormányhoz. Ö ve­vább nem vihetem. zeti csak. — Nem is akarok tovább _ Pesten is? bán, ki is kell annak jönni, menni. — Hát. Én fogom a tér­Kiszáll a kocsiból vödröt — Mihozzánk jött? Azt se kePel mutatom, merre men­hoz magával, és mintha a tudom, hogy kicsoda, és még JUBk- Pesten még nem volt tyúkoknak hintené a magot, én hozom ide. Kicsoda maga dolgunk rendőrrel, szórja a hamut a kocsi elé. tulajdonképpen? Mind a két oldalra, hacid — Kisegítettem a kocsit, fogjon a kerék. Beszáll, in- most meg elküldene? dít. Szuszog a motor, aztán — Az bücsületből volt, leáll. maga miatt mentem bele a A férfikocsis is zavarba hóba. De hát bejöhet, ha jön, ha idegen szemeláttára akar, úgyis mi vagyunk töb­mondja a motor, hogy itt ben. megállunk. Az asszony is Erősen rózsaszínű arccal jön elénk a gazda. — Kit hoztál anya? — Én se tudom. Kezelünk. Fürkészi az ar­comat. — Mi járatban? — Almát vennék. — Van kérem. Mennyit? — Melegedjünk meg előbb. Ajtót nyíl beenged. — Kl maga, hogy úgy tott Szuszék című képe ha- I De ennek a látszatra kiis- logikájának szempontjából sonló kettősséget mutat: fel­idézi a régi bútordarabot, de ugyanakkor annak finom torzképét is adja. Ügy tűnik, ez a „felelge­tősdi" erősödik majd fel az ezután készülő Cs. Pataj-ké­peken. Az alkotó elemek még | tovább egyszerűsödnek, s a mérhetetlennek tűnő való- — ott leselkedik a halálos súgnak a mélyén ott hú- veszedelem. S ez a veszedelem zódtak a lényeg egyszerű és aztán tényleg halálossá vá­az értő szem számára fel- lik: az eszerek fegyvert ismerhető erővonalai; csak emelnek a szovjet hatalom­szem kell hozzá, hogy meg- ra. lássa. Vagyis a helyzet és a Lenin és a bolsevikok helyzetet kitűnően tükröző érezték ennek a kornak az film egyszerűsége nem vala­egvszerűségét; azt hiszem, ml vulgáris kezdetlegesség, | ezért tudtak győzni. S ennek hanem — történelmi és po­a filmnek az egyik legna- litikai értelemben — vérbeli motívumok fogytával nem- j gyobb érdeme, hogy ezt a izgalom. De nemcsak így. A csak megmaradt elemek ér­téke lesz nagyobb, de feltét­lenül a jelzett irányba válto­zik majd azok hangulata is. Ami pedig ismét csak Sze­geti jelen festészetét illeti. szégyellősen néz, aztán ide­ges lesz. Az önindító se fo­rog már. — Adja ki a biztatót, majd fordítok rajta! — Ettől elspórolták. Megy a maga lábán, ha tud, ha nem, akkor marad. Üres a kocsi, könnyű tol­ni. Meleg a motor, az első döccenéskor már indul ls. Gépesített vasútépítés Celldömölkön megkezdték netében. A géplánc kiaiaki­a kipróbálását annak a gép- tására a szombathelyi és a láncnak, amelyet a Balaton pécsi MAV igazgatós^ ,szö­déli partján és a porpác— vetkezett. Segítségével 4—5 hegyeshalmi vasútvonal kor- óra alatt fél kilométernyi SKTk M.H25S *** építenek át 200 uagyobbszabású gépi munka pályamunkád kozremukóde­a hazai vasútépítések törté- sével I | különös vonását a különös film puritán előadásában történelmi helyzetnek, meg- ugyanígy eggyé ötvöződik az győzőén feltárja. egyszerűség és az lzgalmas­A cselekmény néhány óra ság; a film szelleme nem alatt, egyetlen éjszakán ját- esik áldozatul semmiféle ba­szódik, az októberi forrada- nális romantikának, lomnak egy sorsdöntő nap- A Július hatodiká-baxx ke­jún, 1918. július 6-án. Moszk- verednek a játékfilm és a arra a legigényesebb tárlat-; vában ülésezik a szovjetek dokumentumfilm elemel. A V. összoroszországi kong- szerepeket — a forradalom resszusa. A helyzet nagyon vezetőinek szerepeit — jsz?­nehéz; az ország ereje vég- neszek játsszák, de a cselek­só határán van. De már ménv annyira ragaszkodik » életben van a breszti béke: megtörtént események be» egy erőforrás a kimerült, és mutatásához, hogy szinte re* elgyengült népnek. konstruált híradónak is te­S mi történik. A baloldali kinthetnénk, ha képes lenno eszerek. akiknek vezetői a híradó valaha is ilyen mély­cári időkben együtt harcol- ségben és elevenséggel ki­tak a bolsevikokkal, meg- lesni a történelem lényegé­iárták a börtönöket. most nek titkait, fellázadnak a breszti béke f>. L. KEDD. 1969. FEBRUÁR 25. 5 DÉLMAGYARORSZÁG '

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom