Délmagyarország, 1969. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-23 / 45. szám

Egy hét a világpolitikában Zajlanak az események a nemzetközi életben. Az el miílt hét különösen példázta a szocialista országok, a Szovjetunió látványosság nélküli, csendesnek te mondható, de következetes, \ilágos és szilárd, emberközpontú politi­káját. Ezzel szemben a nyugati világbél zűrzavarról, el­lentétek éleződéséről* nyugtalanságokról, válságokról ér­keztek hírek. Nyugat-európai válság Különösen fe Nyugat-európai Unió állandó tanácsának Londonban mefitartott ülése váltott ki Franciaország ré­széről felháborodást Ugyani* formailag szabálytalannak tartották azt a tényt, hogy nem egyöntetű határozattal hívták össze az ülést és Franciaország jelenléte nélkül vi­tatta meg a szervezet Londonban a közel-keleti helyzetet, holott ebben a kérdésben éppen Franciaország volt az egyik fő kezdeményezője az elindított diplomáciai offenzí­vának. Ennélfogva a londoni ülést Párizs bojkottálta, de az állandó tanács ennek ellenére előkészítette parlamenti tagozatának ülését, amelyre sor is került a francia fővá­rosban. Ezen már részt vettek a francia képviselők is, de az ott született határozat — bár egyáltalán nem volt egy­séges — Londonnak kedvezett Párizs tehát nem tudta sérelmét orvosolni, a Közös Piac hat országa közül öt delegáció a gazdasági közössé­gen kívülálló brit törekvéseket támogatta. Most csak poli­tikailag — a részletek nem lényegesek —, de egy kiskapu lehet a Nyugat-európai Unió, hogy Anglia betörjön a fran­cia vétó ellenére a Közös Piacba. A Benelux államok,. meg Olaszország és különösen Bonn persze kifelé a „békftgető" szerepet vállalta, belül azonban a hatalmi marakodás folyt, hogy erősödjön a London—Bonn-tengely Párizs ellenében. Látszatra ezt „nem Franciaországgal szemben tervezik". A valóságban azon­ban mégis Párizs elszigetelésére törekedtek, hogy amikor jön a „nagy vezér", az új amerikai elnök, akkor ne De Gaulle vigye a prímet, hanem Wilson és Kiesinger, a ki­sebb nyugat-európai hatalmasságok hajbókolása közepette. Ez a nyugat-európai válság rányomta a bélyegét az érintett országok egész heti politikájára, az ellentétek töm­kelegét kavarta fel. így hát Nixon ilyen légkörben, ame­lyet nem sikerült még látszatra sem elsimítani, érkezhet ma Európába, szövetségeseinek első látogatására. Az NSZK veszélyes készülődése Nixonra várva Bonn kitarvelte, hogy egy mestersége­sen kierőszakolt nyugat-berlini válsággal és egy, a múlt hét elején kiadott „Fahér könyvvel" a NATO megerősí­tésének szükségességére terelje a figyelmet Arra számí­tanak, a Fehér Ház ura ls tulajdonképpen azért kel át az óceánon, hogy szorosabbra vonja Washington és a NATO szövetségeseinek kötelékét Ügy tüntette fel Bonn, hogy az NSZK elnökének nyugat-berlini megválasztása természe­tes, hagyományos és a „keleti országok" méltatlankodása, tiltakozása és az NDK ellenintézkedései „érthetelenek", és így tovább. Maga a nyugat-berlini NSZEP rendkívüli kongresszusa ls elítélte az NSZK provokációs makacsságát » város la­kói, a diákok, a nyugatnémet Szabad Demokrata Pért és más jelentős diplomata azt javasolta, hogy az elnökvá­lasztást a Német Szövetségi Köztársaság területén tartsák, és ne az NDK közepén, Nyugat-Berlinben, amely különöe státust képvisel a potsdami szerződésből fakadóan. Amennyiben az amerikalak, az angolok és a franeták nem veszik észre, vagy nem akarják látni Bonn revansista politikáját, és készülődését katonai fölülkerekedését a NATO-n belül, akkor úgy tatszik elfelejtették Hitlert e második világháborút Telán Ismét azt hiszik — mint pon­tosan 30 évvel azelőtt, 1030-ben! —, hogy az NSZK mili­tarista törekvése „arccal Kelet felé" — a régi, első világ­háború után kiadott jeUzó szarint — csak a Szovjetunió és a szocialista országok ellen irányul. Ez a naiv elképzelés a nyugati nagyhatalmak számára végzetes tévedés lehet — minként 30 évvel ezelőtt ls ez voltl A négyhatalmi tárgyalások elhúzódnak A múlt hét kösel-keleti eseményei azzal kezdődtek, hogy „kielégítő az előrehaladás a Biztonsági Tanács négy állandó tagja közötti előzetes megbeszéléseken" — jelen­tették jól tájékozott amerikai források. Aztán újabb izraeli légitámadás volt Jordánia ellen, fokozódott a feszültség a Szuezi-csatorna mentén, bombamerényletet követtek el az arab ellenállók egy izraeli repülőgép ellen a zürichi pol­gári repülőtéren, amelyért az EAK sem vállalt felelőssé­get Nem úgy a palesztinai ellenállási szervezet amely j meg is nevezte a támadókat, akik önként megadták magu­kat Az Al Fatak még a Blztonaági Tanáea 1867-es hatá­rozatát sem fogadja el és a gerillaharc kibővítésére szánta el magit Ugyanakkor Riad, az EAK külügyminisztere az arab országokban tett körútján az egyetértés megterem­tésén fáradozott S végül francia javaslat szegte be e va­júdó, a még mindig feszült és bonyolult közel-keleti ese­mények sorozatát: a négyhatalmi ENSZ-tárgyalásokat ha­lasszák el Nixon európai látogatását követő időszakra. Káosz Pakisztánban Ázsiából ls súlyos összecsapásokról érkeztek jelenté­sek. Nemcsak Vietnamból, ahol az amerikai agrasazió foly­tatódik, hanam Pakisztánból is, ahol egyáltalán nem csil­lapodtak le a kedélyek. Pedig Ajub Khan tanácskozásra hívta meg az ellenzéki pártok vezetőit képviselőit sza­badon bocsátotta Bhutto volt külügyminisztert és más el­lenzéki személyiségeket. A tüntetések és az Incidensek en­nek ellenére tovább folytatódtak rendőri terror közepette. Ebben a véres káoszban mindenféle nacionalista elemek, Mao Ce-tung-barát szélsőségesek keveredtek. A kialakult helvzet láttán A1uk Khan a hét végén bejelentette, hogy jövőre nem jelölteti magát elnöknek, visszalép, de addis a rend helyreállítására megteszi a szükséges intézkedé­seket. Ugyancsak jelentős volt egy meg nem történt esemény; elmaradt az USA—Kína 133. nagyköveti találkozó Varsó­ban. amelyet a Kínai Népköztársaság kezdeményezett, de váratlanul lemondott, állítólag a hágai kínai ügyvivő dlsz­szldátasa miatt. Valójában a nyugtalanító nyugati politika hátráltatta meg Kínát, hogy megegyezést keressen az USA-val — e Szovjetunió ellenében. Ez a későbbiekben sem fog sikerülni egyik félnek sem. Csak, sajnos, bonyo­lultabbá teszik az amúgy te bonyolult pemzatköz: életet. Koszigin—Dzur megbeszélés 9 Moszkva (MTI) Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök szombaton a Kremlben fogadta azt a csehszlovák küldötteéget, amely Martin Dzur vezérez­redes, nemzetvédelmi mi­niszter vezetésével tartózko­dik a Szovjetunióban. Megbeszéléseik során Ko­szigin és Dzur foglalkoztak a szovjet—csehszlovák együttműködés további meg­erősítésének ügyével, majd áttekintették a Jelenlegi nemzetkőzi helyzet kérdéseit te. Mindkét kérdéscsoport­ban megállapították nézet­azonosságukat Hifieri hangok Schwabachbait bx NPD kongresszusán 0 Schwabach (MTI) Az újfasiszta Nemzeti Demokrata Párt szombaton' mégis megtarthatta rendkí­vüli pártikongresszusát. Mi­után Bayreuth városa nem bocsátotta rendelkezésére a városi csarnokot, sikerült a Nürnberg közelében fekvő Schwabachban kibérelnie egy gyűléstermet Az egyik referátumot Siegfried Poehlmann helyet­Poehlmann nagy hatást kel­tett egyébként azzal, hogy arra hivatkozott: a többi bonni pártban sincs keve­sebb náci. mint az NPD­ben. „Hogyha azt javasol­nám a Budestag elnökének — mondotta —, rendelje el az új parlament első ülésé­re, hogy minden képviselő abban az uniformisban je­lenjen meg és azokat a ki­tüntetéseket viselje, amelye­ket 1940. előtt kapott és vi­tás pártelnök tartotta „Az selt, akkor rögtön vége len­álszentek uralma" címmel- ne a nácibűnösök kutatásá­nak." Görög hárfa Adolf von Thadden, az új „vezér" referátumában hosz­szú külpolitikai analízist végzett, s ebből olyan követ­keztetéseket vont le, ame­lyek rendkívül ismerősek a Hitler hatalomra kerülése előtti IdőkbőL — Az a véleményünk — hangoztatta —, hogy az az állam, amely belül nem tud véget vetni a zűrzavarok­nak, kifelé sem képes sem­mit elérni. A külpolitika csak úgy lehet hatásos, ha „rendre és erőre" épüL Thadden nyíltan visszakö­vetelte „Németország" szá­mára nemcsak az NDK-t, hanem a lengyel területeket „Fenntartjuk igényünket egész Németországra. Tud­juk, hogy ezen igényünk ke­resztülvitelére ma nem ren­delkezünk eszközökkel. De nem lehet tudni, hogy fog Európa 1975-ben kinézni és énért fel kell készülnünk mindenre" — hangsúlyozta. Az újnáei pártkongresszus végleg bebizonyította, hogy az NPD nemcsak a belpo­litikájában fasiszta, hanem külpolitikájában te A hitleri „Nagy-Németország" gon­dolatit tűzte zászlajára. Kiesinger—Carapkin találkozó DÉLMAGYAR0RSIAG Markovit* Tibor VASÁRNAP, 1969. FEBRUÁR 23. 0 Bonn (AP, DPA) Nyugat-BerTlnban Kiasinger kancellár aaom- 5-re kitűzött elnökválasztás­ba ton délután hivatalában ról volt szó. Az AP jelen­fogadta Carapkin nagykova- tése szerint Kiesinger át­tét A megbeszélés tartal- adta A nagykövetnek kor­máról közleményt nem jsd- mánya válasz jegyzékét A tak ki. de tájékozott fórrá- jegyzék tartalma nem isme­sok tudni vélik, hogy a retea. Bhutto hatalomra tVr? 0 Ksraeht (Reuter, AFP) Zulílkar Ali Bhutto, volt pakisztáni külügyminiszter, Ajub Khan egyik legelkese­redettebb ellenfele a jelek szerint megindította kampá­nyát az ország vezetésének megszerzésére. A 41 éves po­litikus erre a lépésre néhány órával azután szánta el ma­gát hogy Ajub Khan beje­lentette, nem Indul a jövő évi elnökválasztáson. Bhutto levelet Intézett az elnökhöz, és ebben hangoztatta: helyes lépésnek tartja, hogv vissza­vonul az ország éléről. Pakisztánban egyébként megelégedést váltott ki Ajub Khannak az a döntése, hogy lemond a hatatlomról. Kara­chiban a kijárási tilalom el­lenére éneklő tömegek árasztották el az utcákat ahonnan a rendőrség már korábban visszavonult. Ajub Khan egyébként szombaton közkegvelemben részesített 34 politikai foglyot, akiket három évvel ezelőtt vettek őrizetbe és összeesküvéssel vádoltak. Bhutto a legközelebbi na­pokban megbeszéléseket folytat a politikai pártok képviselőivel és a független gondolkodású politikusokkal ?.z orszóebar. kialakult új helyzetről, s velük közösen kívánja megoldani Pakisztán legsürgősebb problémait. Bhutto vasárnap Kelet-Pa­kisztánba repül vezető poli­tikai személyiségekkel foly­tatandó eszmecsere céljából. Ky hétfőn Párizsba repül 0 Saigon (Reuter, AP) Saigoni kormánykörök szerint Ky alelnök, a párlzal tárgyalásokon résztvevő dél­vietnami küldöttség fő ta­nácsadója, aki február 9-én érkezett vissza Saigonba, hétfőn Ismét a francia íóva­rosha utazik. Ky tábornok Thieu elnökkel, a saigoni kormány külügyminiszteré­vel, valamint az Egyesült Államok saigoni nagyköveté­vel tanácskozott. B—52-eg amerikai óriás­bombázók Saigontól északra a szabadságharcosok foltéte­lezett csapatösszevonásait és felvonulási útvonalait tá­madták. Amerikai ejtőernyő­sök szombaton hajnalban Saigontól mintegy 160 kilo­méterre keletre harcba ke­veredtek partizánokkal. Abrams tábornok, a Dél­Vietnamban állomásozó amerikai erők főparancsno­ka kllelentette: számos jel­ből ítélve rövidesen nagyobb támadást indítanak a parti­zánok Saigon ellen. nz usa és Európa 0 Moszkva (TASZSZ) Az új amerikai elnök ma kezdődő nyugat-európai uta­zásával kapcsolatban ag Egyesült Államok és az eu­rópai kontinens kapcsolata a világ figyelmének központjá­ba került Maguk az ameri­kaiak is sokat beszélnek er­ről a témáróL A múlt tapasztalatai alap­jan joggal várhatnánk, hogy; ezekben a mérlegelésekben a hagyományos „még többet ugyanabból" tendencia kere­kedik felüL Pontosan ezt az utat követik azok a politika' alakításához közel álló ame­rikaiak, akik a választás előtti „több figyelmet Euró­pának" jelszót úgy igyekez­tek magyarázni hogy az az Atlanti Szövetség katonai aktivitásának nyújt elsőbb­séget Valóban a különböző választási beszédekben sok minden hangzott el arról; hogy „szilárdítani kell a NATO-t". A józan gondolkodású amerikaiak azonban feltetle­nül elgondolkodnak azon, hogy a jövőbeli amerikai po­litika mennyire egyértelmű magyarázatát mennyire lehet összeegyeztetni a következő problémákkal: a Franciaor­szággal való viszony javitil­sával, az amerikai fizetési mérleg egyensúlyba hozásá­val, a kedvező feltételek megteremtésével, hogy a Szovjetunióval a stratégiai fegyverek csökkentéséről le-f h essen tárgyalni. [ Az amerikaiaknak dSntea niök kell, megengedhetik-9 maguknak azt a fényűzést; hogy az új az eddiginél épí+ több Jellegű európai politi; kát feláldozzák a fegyver-, csörte lésnek. Európa nemcsak NfUBí * Európa agyben szocialista* földrénz la. S ha valakit ér­deke) ennek az Európánaki a véleménye, kitűnő anya­gokat talál a szocialista or­szágok bukaresti értekezlet, tén megfogalmazott deklará­ció közös javaslataiban. Eí javaslatok közismertek: Is­merjék al és tartsák tiszte­letben a második világhábo­rú után kialakult határokat és államokat, legyen békét, együttélés a két társadalmi: rendszer között, mondjanak, le azokról a tervekről, hogy az NSZK-t bérmilyen for­mában atomfegyverekhez juttatják, szervezzék meg az államok közötti egyenjogú gazdasági éa más természe­tű együttműködést, • végül, kollektíve vizsgálják meg az általános európai biztonság tarveit A legtöbb, amit az Egye­sült Államok már ebben a szakaszban megtehet: hívja fel erre a programra azok­nak a szövetségeseinek a fi­gyelmét amelyek sehogy sem tudnak elszakadni a NATO fegyverkezési hajszájának vezérlő-pultjától. hogy » március napiétól megváltozik. a vék«nv>|i kör* vAltosat­A Szegedi Fémfeldolgozó 4a Finommechanikai Vál­lalat ezúton értééit) az ér­dekelt ügyfeléket, hoj váiláUt neve 1969. tevé Un marad. Új neve: SZEGEDI FÉMIPARI VALLALAT Bódegh JAltos o. X. H- KL 99 A KENDERFONÓ- ES SZÖVŐIPARI SZAKMUNKÁSKÉPZŐ ISKOLA 1909 február 28-ig egyéves tanulóidőre szövőipari tanulónak fi általános Iskolát végzett lánvokat felvesz Vidékiek részére szállást biztosítunk. A tanulók pénzbeni és természetbeni juttatásban részesül­nek. Jelentkezni lehet személyesen, vagy levélben minden nap 7 órától 15 óráig, szombaton U óráig. A képzéssel kapcsolatban bővebb felvilágosítást nyújt a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat központi gyárának szakoktatási előadója. Szeged, Alsókikötő sor 0. HK 102 < \ 1 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom