Délmagyarország, 1969. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-21 / 43. szám

IRÁNYTŰ ÉS TÉRKÉP Bordanyban Második éve teljesítenek szolgálatot Czászár János és Sánta László határőrök. Császár János egyébként kőműves, Sánta László pedig szobafestő. Csongrád megyéből vonultak be és együtt kerültek a Tisza menti őrsre. * — Mély álomból ébresztett akkor az ügyeletes — emlékezik Császár János. — Huszonkét órától hajnali négyig indultam szolgálatba. Hosszú lesz az éjszaka, gondoltam. Esett az eső. — Egy órakor a sötétben egy nő alakja tűnt fel előttem. Először azt hittem, Bertha Gizi, az egyik tanyából. De mit keresne ő itt éjjel? Egyre izgatottabb lettem. Még nem fedtem fel magam. Néhány méterre tőlem állt az idegen. Nézelődött A nyakába akasztott iránytűjét és a térképet nézegette fényénél, persze hiába. Rávilágítottam. s amikor fellőttem a jelzőrakétát, nagyon megijedt és sírni kezdett. Nem értettük meg egymást. Ö magyarul nem tudott, én meg németül. * Sánta László határőr éjfél után ellenőrzést kapott Hogy mi volt utána? — Álcáztam magam és több irányba figyeltem. A hídnál sötét alak tűnt fel. Megállt Én még jobban fiTegnap délelőtt ülésezett Szegeden a járási tanács végrehajtó bizottsága. A felújított tanácsszékházban találkoztak a vb tagjai, délután pedig Bordányba látogattak. Itt Gallai András községi tanácselnök számolt be a homoki falu fejlődéséről, eredményeiről. Bordánynak 2717 lakosa van, s ebből belterületen 958-an élnek. Ipari üzem nincs, az emberek a MunTörök Imre határőr felvétele Császár János és Sánta László határőrök szolgálatban, a téli fehérségben 68 gyeltem, Ekkor vettem ész- egy történetet mondott el. zseDiampaja ^ hogy a férf. idegen a Egy év alatt akadt több is, jan. Határsértő, villant át az de számukra ez volt a legagyámon, és azonnal csele- izgalmasabb. Nem dicsekkedtem. Megfelelő távolság- szenek, egyszerűen, szeréből felszólítottam. A határ- nyen beszélnek. Az a vésértő nem tudta, merről jön leményük. hogy az éber a hang, s mindkét kezét a szolgálat kötelesség, akár magasba emelte. a fegyelem és a példás — Szemüveges, harminc munka is. ök, ketten, szépév körüli férfi állt előttem, pé tették az őrsöt is. TaHangja remegett, s össze- taroztak, festettek, és járvissza hazudozott. A való- dát építettek. Több ezer foság, hogy disszidálni akart, rint értékű társadalmi mun1c kát végeztek. A két határőr csak egy- Gazsii Béla Hantházak és paloták kásőr Tsz-ben és a termelőszövetkezeti csoportokban találnak megélhetést. Sokan eljárnak Szegedre, az ipari üzemekbe dolgozni. A községi vb kérte a tanácskozást, a szegedi járási tanács végrehajtő bizottságát, hogy többek között nagyobb segítséget adjon a jelenleg folyó kisajátításhoz, mert a lakosság telek- és építési igényét másképpen nem tudják kielégíteni. Nővén yvédelem Csütörtökön a Technika Házában dr. Jermy Tibor, a Növényvédelmi Kutató Intézet igazgatója és Nagy Bálint, a MÉM főosztály-vezetője sajtótájékoztatón ismertette a február 25—27 között megrendezésre kerülő 19. növényvédelmi tudományos értekezlet programját. Elmondták, hogy napirendre került a növényvédelem tudományos alapon való továbbfejlesztése. Üzemzavar, technológiai hiba Alig pislog a gáz Sok panaszos fordult teg- vektorokba és dugulást okoz- konvektorokban a szűrők nap is szerkesztőségünkhöz tak. tisztítását, vagy kicserélését amiatt, hogy észrevehetően — Mi az elhárítás módja? folyamatosan elvégeztük — csökkent a városi gáz nyo- — A szennyeződést rész- fejezte be tájékoztatását Bömása. Valóban volt-e ilyen ben szűrőkkel felfogtuk és lőni Imre. jelenség, s azt mi okozta? visszatértünk a korábbi, A szerkesztőség megjegy— érdeklődtünk a szegedi nedvesebb, párásabb gáz zése: A technológiai hiba gázműveknél. Az igazgató és szolgáltatására, hogy a régi sok családnak szerzett kela főmérnök távollétében ké- csövekben a még bentlevő lemetlen órákat, napokat — résünkre Bölöni Imre, a sze- szennyeződést lekösse. A megengedhetetlenüL Járom a környező tanyavilágot. A pusztamérges! vagy ásotthalmi kisvasút, autóbusz, személyautó, motorkerékpár a „paripám", de ha az időjárás engedi, leginkább a kerékpárt választom. A tanyai gyűjtőutak eredményei újabb „régiségök" a múzeumban, élőbeszédet muzsikáló „pántlikák", szaporodó jegyzetfüzetek és fényképek. Olvasom a napokban Sz. Lukács Imre „Házak tábla nélkül" című írását a Szeged környéki tanyák átalakulásáról. Tanulságosnak ígérkezik megfigyeléseit szembesíteni a magam tapasztalatával. Ott kezdem, ahol ő befejezte: érdemesnek tartaná, ha egy hantházat — a hajdanvolt szegénység, nyomorúság tanúját — megmentenénk muzeális értéknek. Hantház ma is akad még a volt szegedi tanyavilágban. 1963 tavaszán Rúzsán, a régi Kísjáráson és az ásotthalmi baromjáráson sikerült fölkutatnom két ilyen kezdetleges tanyaházat. Már lakatlanok voltak, de 1956 tájáig mind a kettőt lakták. Lássuk a körülményeket, amelyek közt megépültek. A Rúzsa 911. sz. tanya gazdája, Csordás Mátyásné mondotta: — 1900-ban osztotta föl a város a ménösjárást, apámék tíz holdat bérültek itt és a következő esztendőben építöttek. Gyöptéglákat vágtak ki a legelőből, a jó füves sömjékből, abból rakták a ház falát. Semmi kötőanyag nem került a hantok közé, csak kívül-belül jó vastagon betapasztották a falat. Melegebb volt ez még a veröttfalnál is, mi öregök laktunk itt, a fiatalok mög a másik tanyában, ami már vályogból épült. Rakonczai János rúzsai tanárral tervezgettük, hogy a hanthúzat megőrizzük „tanyamúzeum"-nak, de mivel messze esett a falutól, a kövesúttól, mégis sorsára hagytuk — remélve, hogy találunk még jobbat is. Az örökösök azóta elbontották. Az Ásotthalom 1605. szám alatti hantházat az odavalók gunyhónak nevezték. Ilyen földkunyhóban lakott évekig Ézsiás Antal i,s: — 1924-ben fogtam négy hold földet árendába a várostól. Elsőbb földgunyhó volt a lakásunk. Leástam partos helyen egy méter melyre, lehetett a gödör olyan hat méter hosszú. Két végén ágasoszlopot állítottam, annak a tetejére tettem a szelemengerendát. A gunyhó oldalát fél méter magasan, meg a két végét gyöphantokból raktuk ki. Aztán a tetejét lehorogfáztuk, rá szalmát, ricaszárat, földet hánytunk. Szoba volt benne, meg konyha, a szobában kemence, földbe vágott lépcsőkön jártunk le. Két évig laktunk benne, aztán a jószágokat itt. Sok tanyai kisbérlő lakott a megtelepedés utáni esztendőkben ilyen földházakban. Akik eredményesen küszködtek a siványhomokkal és valahogyan megerősödtek, azok pár év múlva rendes tanyaházat sikerítettek és a „lefelé emeletös"-nek csúfolt földkunyhóba az állatokat pásztorították. De a legroszszabb futóhomokon, Átokházán, és a mérgesi határban több család még a közelmúlt évtizedeket is hasonló földházban élte le. Tavaly Ásotthalmán, a Gátsor melletti dűlőben láttam ilyen gunyhót. Ez ugyan nem földbe ásott hajlék, tehát valamivel egészségesebb, de építésmódja, külső megjelenése a régebbi földházakat formázza. Itt csak néhány éve építettek új, tágas, cseréptetős tanyát, és a gunyhót ma is használják. Föllelhetők hát még a sivány homoktájon valamikor körömszakadtáig gürcölő kisbérlők régi hajlékai és Rúzsán sikerül is egy alkalmatosai megvédeni. A rúzsai vezetők támogatásának köszönhető, hogy a faluhoz közel, az öttömösi kövesút mellett egy századeleji bérlőtanya „tanyamúzeum" rangjára emelkedik. Lassan körülfolyja majd a fejlődő falu, de annál szembeszökőbben emlékeztet az itt élők múltjára, küzdelmes hétköznapjaira. A napjainkban épülő sátortetős kockaházak látványa ismertebb. Ma már nemcsak az izmosodó tanyaközségektartottuk ben sorakoznak utcahosszan modern lakóházak, hanem a határban is egyre több új cseréptető és kőporos házvakolat üde színe virít. Különösen ott, ahol a tanya körül barackos, almás és szőlőskert telepszik meg. A megszelídített, okosan kihasznált futóhomok megtermi a maga gyümölcsét. A javuló utakkal, újabban villanyvezetékekkel behálózott tanyai táj fokozatosan leveti régi, megkopott köntösét. De Sz. Lukács cikke a jelenben csak a domaszéki, üllési, balástyai „paloták"ra utaL Vannak még a tanyavilágban nádtetős, tenyérnyi ablakú, gerendás, sőt néhol szabadkéményes tanyaházak is, s bennük ere-\ jüktől telhetően dolgozó, de * már nehezen mozduló öregek. Igen, a fehér falú, nádtetős tanyákat többnyire az idősebbek lakják, s ők már nem építenek új házakat, ha futná a pénzükből, akkor sem. Ragaszkodnak a régihez, a megszokotthoz. A hagyományos életforma, az olykor visszahúzó múlt és a kialakuló új együtt van a mi tanyavilágunkban. Juhász Antal gedi gázművek szolgáltatási osztályának vezetője válaszolt kérdésünkre. Arról tájékoztatott, hogy tegnap, csütörtökön reggel 7 és 8 óra között a megszokotthoz viszonyítva mintegy 70 százalékos volt a várrosi gáz nyomása. A visszaesést áramszünet okozta. A fúvók, amelyek a középnyomású vezetékbe nyomják a gázt, nem működtek. Más napokon nem volt nyomási csökkenés. Arról is tájékozódtunk a , városi gázszolgáltatás vonatkozásában: mi okozta, hogy mostanában fóleg az NDKgyártmányú konvektorok égői túlságosan kormozódtak, egyik óráról a másikra nem volt fűtés a lakásokban. — A szűrők eltömődtek. Miért? — A korábbinál melegebb, szárazabb gázt adtunk, hogy csökkentsük a páratartalmat, amely az úgynevezett vízgyűjtő zsákoknál okozott problémát. Sajnos, nem számoltunk azzal, hogy a párában szegényebb gáz kiszárítja az 50—60 éves csővezetékeket, amelyeken a sok esztendő alatt szennyező anyagok rakódtak le. Ezeket a nedvesség már nem kötötte le, elváltak a csőfaltól és bejutottak a konKoncert a szakiskolában A Kiss György—Onczay hangját gondosan megforCsaba—Baranyai László ka- máló Onczay Csaba biztos maraegyüttes szerdai, szak- alapja, sőt irányítója a trióiskolai hangversenyének rit- nak. Az összetanultság és ka élménye volt a Csaj- alkalmazkodás, az elképzekovszkij-trió előadása. Az lés egyfajta megvalósítása a orosz romantika sok nagy Csajkovszkij-mű kirobbanó alkotása között ez az Anton hatásának titka. Rubinsteinre emlékező gran- A műsor első felében Modiózus mű a nemzeti tradí- zart finom E-dúr hármasa éa ciók és az Európa-szerte hó- Beethoven op. 1-ból való dító hangszeres virtuózitás Esz-dúr triójának a rokokón ötvözete. Nem öncélú ez a túli egyéni bírája az együtmuzsika, lírai mondanivaló- tes tolmácsolásában sok jávai egycsapásra magával részletszépséget csillantott ragadja a hallgatót, s szin- meg, de egészében nem sikete megdöbbent a drámai pil- rült oly egységesen és lanatok emberi mélységével, meggyőzően, mint a CsajEzekhez a romantikus kovszkij-előadás mindhárom szépségekhez áll közel a tételében. Elismerésre mélkitűnő technikai képességek- tó a Mozart-trió harmadik kel rendelkező együttes. Ze- tételének lendületes dallam-' nekart pótló, telt hangú zon- rajza és a Beethoven-trió gorázás Baranyai László erős- Adagiója, sége, s ebben még nőtt, ami- A Liszt Ferenc Zeneművéóta utoljára hallottuk. A sub- szeti Főiskola szegedi KISZtilis hegedűjátékú Kiss szervezetét elismerés illeti György az intonációban és az ilyen színvonalú hangaz anyag átélésében jelentő- verseny megrendezéséért sen fejlődött A minden Szatmári Géza Épült: 1957—1969 Lenin Kun BéSu egyik brosúrájáról A Szovjetunióban megjelent Lenin összes müvei ötödik kiadását új kötettel egészítik ki, amely újonnan feltárt Lenin-dokumentumokat tartalmaz. A Nauka I Zsizny szovjet folyóirat ezzel kapcsolatban ismerteti Lenin megjegyzését Kun Béla egyik Kolozsvári néven írt brosúrájáról. A Forradalomból forradalomba című 1920-ban kiadott könyvecskéhez Lenin a következő megjegyzést fűzte: „A brosúra jól tükrözi a szerző forradalmi meggyőződésének szilárdságát, a forradalomba vetett törhetetlen hitét. Jó észrevételek vannak benne a pártról, arról, hogy milyennek kell lennie. Jói hírálja a szociáldemokráciát is. Dc óriási fogyatékosságéi : a tények teljes hiánya. Ez gyengévé teszi a brosúrát". (18.) A különbözö típustervek adaptálásából, helyszín__ „ _ rc alkalmazásából általában kellemes m,egjelenésü bérháS'tfB0953E HCIVCI1 zak kerülnek a szegedi utcákra, Ez az épület — Berniczky József terve — sem csúnyább vagy szebb a többinél, ha homlokzata hasonlít is például a Jósika utca 45. számú Bcörüit 2I& házéral'ÉNTEK, 1969. FEBRUÁR 21, DÉLMAGYARORSZÁG 5