Délmagyarország, 1969. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-16 / 39. szám

Egy hét a világpolitikában Számos jelentős esemény zajlott a nemzetközi életben az elmúlt héten. Időrendi sorrendben például az indiai választások, amelyeknek során szélsőséges nacionalisták szervezkedése miatt súlyos zavargásokra került sor, több személy meghalt, megsebesült, s százakat tartóztattak le. Bhutto volt pakisztáni külügyminiszter szabadonbocsátása — a nagyméretű kormányellenes tüntetések hatására — az ország közvéleményében sikernek számít. Következményeiben győzelmet jelentett a 20 millió olasz dolgozó egynapos sztrájkja. Részlegesen ugyan, de az alapvető követelések szerint ren'dezték a nyugdíjakat Olaszországban. Nixon nagy propaganda közepette jelentette be, hogy az atomsorompó-szerződés tervezetét a szenátus elé terjesztették ratifikálás végett. (Korábban az új amerikai elnök ellene volt a ratifikálásnak — amely még elhúzódik — holott magénak a szerződésnek társszerzője az Egyesült Államok!) Jan Marko új csehszlovák külügyminiszter ötnapos, gazdag programú szovjetunióbeli látogatása a két ország közötti együttműködést segítette elő. Kádár János moszkvai utazása a nemzetközi élet szintén jelentős állomása volt. Az NSZK provokatív erőlködése Felkavarták a világpolitika színterét a bonni provokációból fakadó NDK ellenintézkedések, amelyek az NSZK revansista próbálkozásainak meghiúsítására irányulnak. Mert az a tény, hogy a múlt héten von Hassel lett a Bundestag elnöke, nem különös. De, hogy ez az űj elnök, — a kormány utasítására — Nyugat-Berlinbe, amely soha nem volt része az NSZK-nak, hívta össze a nyugatnémet szövetségi gyűlést, ez már egyáltalán nem közömbös, különösen a mai helyzetben, egész Európa számára. Ezért rendelte el az NDK belügyminisztere, hogy a Bundestag képviselői nem utazhatnak az NDK-n keresztül NyugatBerlinbe. A reális ugyanis az volna, hogy az NSZK elnökét Nyugat-Németországban válasszák meg és ne az NDK szívében, habár volt már erre négy Ízben szintén provokációs példa. Igen ám, de most már 22 barnainges új fasiszta képviselő ls tagja a Bundestagnak és a Csehszlovákia elleni aknamunka fő részese volt az NSZK. Fokozódott tehát a nyugatnémet militarista törekvés, a náci veszély. Ennek ellenére a három nyugati hatalom hivatalos jegyzékben Bonn mellett foglalt állást, de állítólag titokban nem tapsoltak az NSZK ilyen irányú erőlködésének. Egyelőre tény, hogy kitűzték Nyugat-Berlinben március 5-re — a szovjet, az NDK, a lengyel, a csehszlovák tiltakozások ellenére, — az elnökválasztó nyugatnémet szövetségi gyűlést Bonn és London „üzlete" Szintén az elmúlt héten került sor a Varsói Szerződéshez tartozó országok fegyveres erői képviselőinek találkozójára az NDK-ban. A találkozó — Jakubovszkij marsall főparancsnok vezetésével — a testvéri harci barátság és kölcsönös együttműködés szellemében folyt le. Ennek az ellenkezője mondható el az Európai Unió londoni tanácskozásáról, amelyen Franciaország nem képviseltette magát, sót tiltakozott az egyetértés nélkül megtartott értekezlet ellen és az Unióból való kilépéssel fenyegetőzött Wilson és Kiesinger megbeszélései sem hoztak semmiféle konkrét megegyezést, lényegében az angol miniszterelnök szolidaritásáról biztosította az NSZK provokációs politikáját Ennek ellenében Bonn segíti Nagy-Britanniát a Közös Piac tagságához vezető törekvésében. Washington vietnami háborúját mindvégig támogató Wilson most a revansista NSZK-val is elkötelezte magát, és ki nem mondott London—Bonn tengelyt hozott létre az agresszív felkészülésű NATO-n belül. Nincs előrelépés Vietnamban és Közel-Keleten Wilson és Kiesinger „európai egysége" merőben más a párizsi elképzelésektől. Bár az FKP a De Gaulle által meghirdetett hamis önkormányzati népszavazásra „nem"-et mondott, és erre hívta fel a francia választópolgárok figyelmét, a kormány vietnami és közel-keleti kérdésében elfoglalt külpolitikai koncepcióját az FKP is helyesli, mert a kérdés rendezésének oldalán áll. Párizs látja vendégül a Vietnammal foglalkozó négyes tanácskozás delegátusait, de a vendéglátás sokkal barátságosabb — bizonyára történelmi jelentőségű lesz — mint a francia munkáskezek készítette kerekasztal körül ülő amerikai és saigoni képviselők magatartása. A múlt csütörtöki negyedik Vietnamkonferencia — az agresszor és bábja jogtalan és félrevezető vádaskodásai miatt — továbbra sem jelentett az eddigiekhez képest előrehaladást. Saigon körül pedig az USA B—52-esekkel szőnyegbombázást hajtott végre a láthatatlan és 8. születésnapját ünneplő DNFF feltételezett egységei ellen. El nem ért célja az volt, hogy a párizsi tárgyalások közben és a DNFF által meghirdetett tűzszünet előtt katohai sikert érjen el. Mindezt pedig Nixon vezérletével cselekszi a Pentagon! Az új amerikai elnök csendben meghúzódik a Fehér Házban, a múlt év novembere óta -szerzi az értesüléseket" és készül európai szövetségeseinek meglátogatására. Annyira „igyekszik" a közel-keleti kérdést: is rendezni, hogy rövidesen leszállítja Izraelnek áz 50 Ptiant.om típusú szuperszónikus nehézbombázót és valószínű, hogy a franciák kezdeményezte négyhatalmi tárgyalásokra majd csak akkor lesz hajlandó, ha kitavaszodik. Addig pedig Izrael brit fegyvereket is vásárol, incidenseket provokál — a múlt héten többször is — és a vészjeles hírek szaporodnak Közel-Keleten Hiába jelenti be sorrá az EAK a politikai rendezés érdekében engedékeny gesztusait — mint az elmúlt héten az arab—izraeli háborúban a Szuezi-csatornán rekedt külföldi hajók kiszabadításának lehetőségét — Izrael makacsul ragaszkodik bizonyos megszállt arab területekhez az „erősebb jogán" Alkotó pártkongresszus Egy hétig tartott az Olasz Kommunista Párt XII. kongresszusa és a Luigi Longo beszámolója feletti vitában felszólaltak a testvérpártok küldöttei is. Alaposan és mélyrehatóan elemezték az olasz politikai élet körülményeit, a nemzetközi munkásmozgalom közös stratégiájának szükségességét. Bár nem minden kérdésben voltak azonos véleményen a felszólalók, de az olasz pártkongresszus alkotó, marxista—leninista szelleme igen jelentős tényező. Ugyancsak megkezdte munk-siAt « mn Kommunista Párt XXIII. kongresszusa is. Markovi ts Tibor Számvetés Bolognában Ismét Luigi Longo a* Olasz KP főtitkára 0 Bologna (MTI) Az Olasz KP XII. kongresszusán az utolsó nap a szántvetésé volt. Enrico Berlinguer. a vezetőség és a Politikai Bizottság tagja, utolsó felszólalóként lényegében lezárta a vitát Bevezetőben hangoztatta, hogy a kongresszus lefolyása igien pozitívnak mondható. Mindenki számára bebizonyította, hogy a párt nyilt párt amelyben ellentétes eszmék és vélemények szabadon jelentkeznek, anélkül azonban, hogy bármikor is elvezetnének a frakciózás és a szervezett irányzatok elfogadhatatlan határához:. Berlinguer a továbbiakban kiemelte, hogy az OKP állásfoglalása a prágai eseményekkel kapcsolatban egyáltalán nem viseli magán egy szakítás jegyeit amint azt sokan szerették volna, mivel ilyen törés megengedhetetlen. Berlinguer nagy nyomatékkal hangsúlyozta, hogy a mai világhelyzet felé vezető úton a fordulatot az Októberi Forradalom jelentette: az Olasz Kommunista Párt következésképpen a szocialista országok és a Szovjetunió mellett sorakozik fel, visszautasítja a szovjetellenesség bárminő formáját még akkor is, ha magát a társadalom építésének szovjet modelljét megismételhetetlen tapasztalatnak tekinti. Éppen ezért, mert ez a modell nem ismételhető meg, az Olasz Kommunista Párt Olaszországban egy olyan szocialista társadalomért harcol — jelentette ki— amely eltér minden eddigi megvalósított szocialista társadalomtól. Az OKP internacionalista párt volt és marad, amely szorosan összefog a kommunista világmozgalommaL Egyébként az egység az egyedüli érvényes perspektíva a béke, a haladás és a fejlődés világproblémáinak megoldásához. Az OKP a kummunlsta és világmozgalom szerves része. Ueyanakkor véleménye szerint az a súly, amelyet ez a világmozgalom gyakorol, kisebb annál, mint ami lehetne, újjá kell tehát épiteni a mozgalom belső egységét — hangoztatta Berlinguer. — Mindenekelőtt meg kell találni azokat a közös pontokat, amelyeken legalábbis most újjá lehet építeni az akcióegységet. Természetesen az akcióegység nem elegendő, ennél többre van szükség. Berlinguer a nyilt, komoly, felelősségteljes vitát sürgette a marxista mozgalmak között, olyan eszmecserét, amely tiszteletben tartja mindenkinek a véleményét. A kommunista és munkáspártok küszöbönálló moszkvai tanácskozása hasznos lehet e cél érdekében — mondotta a szónok. Feladata lesz egyebek között közös platformokat kidolgozni — még ha azok korlátozottak is — a közös harcra. Ezután a politikai bizottság beszámolóját — a kongreszszus tulajdonképpeni határozatát — ismertette Aldo Tortorella, az OKP vezetőségének tagja. A beszámoló külön aláhúzza a kongresszus teljes egyetértését a téziseknek és a beszámolónak három alapvető fontosságú kérdésben elfoglalt álláspontjával kapcsolatban. Ez a három kérdés: a békés együttélés értelmezése, az Olasz Kommunista Párt koncepciója a szocializmus felé vezető demokratikus útról. A politikai dokumentum elfogadása után emelkedett szólásra Luigi Longo. a párt főtitkára. Félórás zárszavában leszögezte: a vita valóban igazolta, hogy nem csupán „ügyvivő" kongreszszusról volt szó, hanem olyan tanácskozásról, amely nagyon sokban gazdagította a párt politikáját. Longo részletesen elemezte azokat a feladatokat, amelyek a kongresszus után a határozat végrehajtásában a kommunistákra várnak. A kongresszus egyhangúlag elfogadta az ország népéhez intézett felhívást, amely Olaszország helyzetének elemzése után a középbal kormányzat felszámolására, egy új többség létrehozására szólít fel, egy olyan többség létrehozására, amelynek központja a munkásosztály. A kongresszus végül megválasztotta a régihez képest 21 taggal kibővített 171 tagú új Központi Bizottságot és a 41 tagú Központi Ellenőrző Bizottságot. A pártvezetés megfiatalodásának jele, hogy a Központi Bizottságának 59 új tagja van. Az újonnan megválasztott Központi Bizottság első ülésén egyhangúlag Luigi Longót választotta ismét a párt főtitkárává. A Központi Bizottság az esti órákban újra összeült, Enrico Berlinguert megválasztották1 a párt főtitkárhelyettesévé és megválasztották a pórt vezető szerveit Riad megkezdte körútját 0 Kairó (1JP1) Mahmud Riad, az Egyesült Arab Köztársaság külügyminisztere szombaton Kairóból Damaszkuszba, a hat arab országot — Szíriát, Libanont, Irakot, Szaúd-Arábiát, Kuwaitot és Jordániát — érintő körútjának első állomáshelyére érkezett Az UPI egyiptomi forrásokra hivatkozva, azt állítja: a külügyminiszter Nasszer elnök személyes üzenetét viszi a meglátogatandó országok államfőihez. Lassacskán Az NSZEP rendkívüli kongresszusa DÉLMAGYARORSZÁG VASÁRNAP. 1969. FEBRUÁR 16. 0 Nyugat-Berlin (TASZSZ) Szombaton Nyugat-Berlinben megnyílt a nyugat-berlini Német Szocialista Egységpárt rendkívüli kongresszusa. Gerhard Danelius, a párt elnöke beszámolót mondott a párt jelenlegi helyzetéről és legközelebbi feladatairól. A pártkongresszuson 390 szavazati és 140 tanácskozási joggal rendelkező küldött vesz részt A világsajtót, amely nagy érdeklődéssel kíséri a kongreszus munkáját, mintegy 150 újságíró képviseli. Danelius beszámolójában kijelentette, hogy az európai feszültség enyhülését elsősorban az Egyesült. Államok agresszív köreitől támogatott nyugatnémet imperializmus akadályozza „Nyugat-Németország uralkodó körei érdekeltek abban — mondotta, a párt elnöke —, hogy városunkat továbbra ls felforgató központnak használják es még jobban elrontsák kapcsolatát az NDK-val. Ezért tartják itt a Bundestag bizottságaínak üléseit. Ezért tartották itt a CDU kongreszusát, és készülnek megtartani az elnökválasztó szövetségi gyűlést, amelyen a fasiszta NPD 22 képviselője is részt venne." Gerhard Danelius konkrét példákkal bizonyította, hogy az NSZK kormányának „új német és keleti politikája" nem más, mint Bonn régi agresszív koncepciójának variánsa. Célja: a szocialista országok elleni ideológiai aknamunka, a belsó bomlasztás. Ezt a csehszlovákiai események is igazoljak. A párt elnöke ezután így folytatta: az imperialisták - globális stratégiája, annak nyugatnémet változata — az „új keleti politika" — nem változott. Célja változatlanul a status quo megváltoztatása. A politikai határok módosítása a .szocializmus, vagy a népek nemzeti függetlenségétnek rovására, a katonai apparátus bővítése, a monopoltőke hatalmának és jövedelmének növelése. A nyugat-berlini NSZEP, amelynek végső célja a szocializmus felépítése, a jövőben még határozottabban síkra száll a békéért és a demokráciáért, az antifasiszták, a demokraták és a szocialisták jogaiért. A párt elnöke végül éles szavakkal bírálta a nyugatberlini városi törvényhatóság irreális politikáját A szenátus — mondotta — fenntartás nélkül elfogadja, hogy Bonn beavatkozik a város belügyeibe, sőt szinte arra ösztönzi Nyugat-Németország uralkodó köreit, hogy Nyugat-Berlint a hidegháború színtereként használják fel. Pedig egyre többen követelik a politikai vonal meg változtatását és az NDK elismerését. Meg kell változtatni a politikát városunkban, véget kell vetni az NDK elleni hidegháborúnak, meg kell szüntetni a provokációkat — fejezte be beszámolóját Danelius. A nyugat-berlini Német Szocialista Egységpárt rendkívüli kongresszusának küldöttei megtárgyalták és elfogadták a párt programját, továbbá a szervezeti szabályzat módosítására és a párt nevének megváltoztatására előterjesztett javaslatokat. A program végsó célként a szocializmus megvalósítását, közelebbi feladatként pedig a béke megszilárdítására irányuló munkát, a demokrácia és a dolgozók jogainak kiszélesítéséért, valamint a társadalmi baladasért folytatott harcot jelöli meg. A párt új elnevezése: Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt, amely az eddigi elnevezésénél jobban kifejezi a város különleges helyzetét és az ebből eredő nnljtikai feladatokat Viharos tüntetések Pakisztánban 0 Kararhl (MTI, AP) Képünk Pakisztán viharos pénteki napján, Karachi utcáján készült, amikor az általános sztrájk és az ellenzék vezette országos tüntetések meghátrálásra kényszetrítették Ajub Khánt, akj bejelentette, hogy hétfón felfüggesztik az országban a rendkívüli állapotot és véget vetnek Ali Bhutto volt külügyminiszter háziőrizetének. Larkanában, Bhutto lakóhelyén, éneklő, táncoló tömegek lepték el az utcákat szombaton, hogy ünnepeljék Bhutto kiszabadítását. Ali Bhutto larkanai otthonában újságíróknak elmondotta, hogy folytatni szándékozik az Ajub-rezsim politikájának megváltoztatását célzó harcát, még akkor is, ha ezért ismételten börtön vár rá. Az Ajub-allén ej, hangulat országszerte olyan méreteket öltött, hogy már-már a nyílt lázadás jellegét ölti magára. Ajub Khán az ellenzék megbékítésére számos engedményt tett, eztek azonban egyre újabb követelésekhez vezetnek. Megfigyelők véleménye szerint négy hónappal ezelőtt még biztosnak látszott, hogy 1970 januárjában újraválasztják Ajub Khánt, a jelenlegi politikai helyzetben már az is kétségesnek látszik, hogy az elnök mandátumának lejártáig a helyén tud-e maradni Ugyanis a nagyszabású kormányellenes tüntetések szombaton Is folytatódtak Pakisztánban. Lahoréban, a rendőrség által pénteken megölt diák temetésén mintegy tlíezer főből álló gyászmenet tüntetett a kormány ellen „Vért a kiömlött vérért!" jelszóval. A másik tüntetést — amelyen háromezer nő és mintegy tízezer diák vett részt — Bhutto felesége vezette A tüntetők „Nem tárgyalunk Ajubbal!", „Szocializmust akarunk!" jelszavakkal vonultak az utcákon. t * 4