Délmagyarország, 1969. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-15 / 38. szám

Kötik a kollektív szerződéseket A rendelkezések szerint a ; „Tetőzik" a demográfiai hullám Tovább böngészve a Központi Statisztikai Híva'-" >-- gyei igazgatóságának 1968vállalatoknál január 1. és! róí s\ól° jele"teset> • J szamokat es tényékét talalmarcius 31. között kötik meg hatunk a lakosság egészséges hirdetik ki az 1969—70. évi ügyi helyzetéről- és az oktaMérleg tavalyról új kollektív szerződéseket. A Munkaügyi Minisztérium a SZOT-tal együtt figyelemmel kíséri a szerződések előkészítését, vitáját. A tapasztalatok általában kedvezőek. A legtöbb helyen megfelelő időt biztosítottak arra, hogy a dolgozók véleményt nyilváemelkedtek a balesetekkel összefüggő megbetegedések. tásban részt vevő fiatalok és felnőttek számarányainak változásairól. A megye lakosságának egészségügyi helyzete és az egészségügyi ellátás körülményei tavaly általában javultak. Kevesebb fertőző megbetegedés volt, mint egy évvel ko- halesetek száma is rábban. A csecsemőhalandó- emelkedett tavaly. A baleseszemélyi ellátottságnak az utóbbi években bekövetkezett javulása elsősorban a járóbeteg-ellátásban mutatkozott meg, melynek színvonala Szegeden és Csongrád megyében kedvezőbb az országosnál. Az egészségügyi ágazatnak az úgynevezett „dologi'' olEzer munkásra 52 baleset dala viszont már kifogásoljutott. ható Csongrád megyében. Különösen a körzeti orvosi és a szakorvosi rendelés körülményei gyengék. A közezen belül az élelmiszeriparban 18, az építőiparban 20 százalékkal több, mint egy . . . , ,, , , évvel korábban. A közúti fgl drY0S1 rendeleseknek tovább harmadrészé magánrendelőben történik. Nem elegendő _ rauuan A csecsemonaianao- — " az e látásra Szentesen és Marathassanak es sokoldalúan i sag változatlanul alacsony, tck 12 szazalekkal, az ezek . rpnrip,„t - !•-=--——— /' következtében megsérülteké kon a rendelöintezet. Szegemegvitathassák az új szerződéstervezeteket. A vállalatok egy részénél a tervezet már kész, sőt egyeseknél, mint például a Kismotor- és Gépgyárban, a Hazai Pamutszövőben már alá is írták az új kollektív szerződést. (MTI) egészségügyi ^g^^srózalékkír haladta f^n a^szakorvosi rendelésekGyerekcipőben Egész életünkben, amikor már régen „kinőttünk a gyerekcipőből", viseljük az első cipők következményeit. Sok a lábfájós ember — jók voltak-e az első kis cipők? Az egészséges láb rendkívül fontos, ezért különös gonddal kell kiválasztanunk gyermekeinknek cipőiket Mire ügyeljünk vásárláskor? Hogyan vesszük észre, hogy kinőtte a kicsi a régit? Lépést tart-e iparunk a követelményekkel ? Fájós lábú a gyerekem! kisebb arányú SP ^TSSS rosrrör rfSii'SS utal, hogy egyes mtézmenyek A lakosság egeszsegugyi csak a járási rendelőintézet igenybe vétele mérséklődött helyzetének javulásához hoz- felépítésével szűnik meg. új és nyilvántartott betegei- zájárult a jobb személyi el- . . . .. , ... , .... ., ' _ nek száma pedig kevesebb, látottság. Az orvosok és az A jelentesbol kttónik, hogy mint 1967-ben volt egyéb egészségügyi munka- az oktatasi intezmenyek napÁrnyas oldallal is találkoz- körben foglalkoztatottak szá- pa.ü' est' ,es. , eíe?° tagoza" hatunk a számok között: ma 3—3 százalékkal nőtt. A tam a tolyo wnevben 71 ezren tanultak, számuk 6 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A tanulólétszám csökkenése a tanköteles korú népesség kisebb számával és a felnőttkorúak iskoláztatásának mérséklődésével áll öszszefüggésben. A mostani tanévben 5 százalékkal kevesebb az általános iskolákban, több mint 20 százalékkal az esti és levelező tagozatokon tanulók száma, mint egy évvel korábban. A tanulólétszám alakulása megfelel a korábbi évek előirányzatának. A demográfiai hullámot követő kis létszámú korosztályok tanköteles korba lépésével, s az esti és levelező tagozatokon tanulók számának rohamos csökkenésével a tanulólétszám a folyó tanévben közel 20 százalékkal volt kevesebb az őt évvel korábbinál. Ezen belül a nappali tagozatos tanulók száma 10, az esti és levelező tagozatos tanulóké közel 60 százalékkal csökkent. Nagyrészt a demográfiai hullám „tetőzése" következtében az utóbbi két tanévben .jelentősen megnőtt az általános. iskolát befejezők Panaszkodik sok szülő, pe-: dig a gyerek nem születik fájós lábúnak. Sőt, lábuk kevésbé kényes, mint a felnőtteké: kevés gyerek veszi észre, „hol szorít a cipő"; olyan lágy és hajlékony a lábuk, néha két számmal ki- |1 sebb lábbelit is panasz nél kül elhordanak. Ebből köI^awóT 0rVwaKH ^f" cipőt.) A lábujjnak nem sza- reskedelem, valamint a szürektúlHed"dXriseL bad végigérnie, akkor lesz lók között gyerekcipőügyben.1 101 uc clpot VMeu elegendő hely arra, hogy já- Mintha javulna a helyzet. A gyerekcipők a 18-as bé- rás közben a láb kellemesen Annál is inkább, mert a szü- j bitipegőtől ma már a 38-as mozogni tudjon. lők zöme belátja, hogy nem számlaszámig terjednek, s ez köz- „ , , , a tartósságot kell számonkértudott, hogy a hosszúság ada-u^va, u^ .,»- Széleséggel kapcsolatban ni. Meddig jó egy gyerekta: egy cipőszám - nemzet- alapvető kovetelmeny, hogy nek a cipőv Átlag 8-10 héközi mértékként elfogadva - szuk ugyan ne legyen a ci- tig _ de nem sokkal to6,7 millimétert jelent. A kis P?; d° ha tul szeles, az ls vább _ hordhatja a lab lábak évente 1—3 számot nő- f1®8 ,h?ba' me* n?m. tartja károsodása nélkül. (Mégsem uek, életkor szerint (és a 3 illóképpen a lábat, így az hirdetünk megbocsátást az számnál ez már két centimé- . JÍSBFKSS?11^ iparnak, ha 3-4 hét után tor!). Hozzászámítva, hogy Nem helyeselhető, hogy sok tönkremegy a cipő, de nem ugrásszerűen nő a gyerekláb, 'pa!pucs<£ J£2Í követelünk „évekig hordhanéha két hónap alatt egy 32 óvodaban, sőt meg otthon tó» gyereklábbelit.) Tehát számot, aztán fél évig sem- ^ hordja Keiknek szán- inkább azt kérjülc hogy fl_ mit az orvosok azt tanácsol- daIt 13 c?ak oly3t ®5tbad VIe/; nomabb belső kidolgozást | jó^hogy 8-10 hetenként el- 1amely,ik>,0legilább kapjanak a kis cipők, és leienőrizzük a méreteket. tartja_ a ™nt eg jó gyen bennük harántemelő. félcipő. A nagyobb testsulyu Néhány kereskedő emlékszik Hogyan tudjuk mi magunk gyerekeknél különösen fon- arra> hogy néha egy fazonból mérni? Állítsuk papírlapra a fos a cipő szélessegere ügyel- két-három szélességi méretet kicsit, és rajzoljuk körül a ni- Számukra az eresebb, jól js gyártanak, de rinkán, pelábát (Lényeges, hogy álljon: felépített cipók javasolhatok, dig ez kellene. Ma már joba testsúly miatt álló helyzet- hiszen nagyobb ^ munkára bak a gyerekcipők is, hiszen a nagy gyárak orthopéd orvosok szaktanácsai alapján készítik a tervet. De miért ben nagyobb, de legalábbis vannak ítélve lábaik. szélesebb a láb.) Igaz, hogy A forma: ne legyen a cihosszúságra szoktuk venni a .A"1/""' " lt hosszméreW cipőbeif^ár'ó ©tó- " Z « PÖKnól "em a divat az első- Az üzletekben - és rekeknek legalább négyfajta szélességű cipőt kellene gyárszámú követelmény! A folyó tanévben mintegy 7200, az előző tanévivel egyező, az 1966—67. tanévinél viszont 13 százalékkal több tanuló fejezi be éltalános iskolai tanulmányait. A továbbtanulással kapcsolatos gondok viszont megmaradtak. A középfokú intézmények jelentősebb fejlesztésére nem kerül sor, a továbbtanulás korábbi arányának biztosítása érdekében a szakmunkástanuló-képzés további bővítése szükséges, A középiskolák nappali tagozatain végzők száma az előző évi szinten marad. es I Siker nyugtalanság dónként fellángolnak a viták Szeged szellemi életéről. Hivatalos fórumokon éppúgy, mint baráti társaságokban. Nemrégiben a tudományegyetem rektora szólott erről, nem kevés nyugtalansággal mutatva rá, hogy Szeged szellemi élete nincs olyan élénk és színvonalas, mint amilyenek a város lehetőségei. A napokban a Művészklub alakuló megbeszélésén vettem részt; a téma ott is vitét váltott ki. Aki valamennyire is ismeri Szeged életét, tudja, hogy ezek a hol szabatosan, hol pontatlanul, de mindig indulatosan megfogalmazott bírálatok nem teljesen alaptalanok. Nem arról van szó, hogy a városnak nincsenek helyzetéhez és hagyományaihoz méltó kiemelkedő szellemi teljesítményei. Csak néhányat említve: a szegedi matematikai iskola világszerte nagy tekintély, az operaegyüttes híre is régen túljutott az ország határain, s említsük meg a nyári fesztivált, annak ellenére, hogy az említett vita egyik sarkpontja éppen e körül alakult ki. A fesztivál szükségességét és eredményeit természetesen senki nem vitatja. Azonban sokaknak úgy túnik, a város megelégszik ezzel a sikerrel, s nem igyekszik az év fesztiválon kívüli tizenegy hónapjában olyat produkálni, ami — rangját, visszhangját tekintve — méltó lenne hozzá. Ez a gondolatmenet — tudjuk — könnyen sebezhető. A szellemi munkának ugyanis sok olyan ágazata van, amelynek a sikerei a dolog természete miatt nem kerülhetnek a közélet fórumaira. Elsősorban a tudományos munka eredményei ilyenek; a sokszor hosszú évek fáradságos munkájával létrehozott diadalmas részeredmény a nagyközönség számára magától értetődően érdektelen; nem lehet minden évben C-vitamint felfedezni. Természetesen a tudományos munkának is vannak nagyközönség elé kívánkozó sikerei, s nyilvánvalóan még inkább a művészetinek, amely ízig-vérig közéleti természetű: közönség nélkül nem élhet. Ha ilyen szempontból, tehát a közélet fórumaira való teljesítmények szempontjából nézzük Szeged szellemi életét — s ebben van igaza az előbb bírált felfogásnak — valóban nem lehetünk mindennel elégedettek. Nem eléggé izgalmas, nem elégge eleven ez az élet. Ha a dolgok okait és gyökereit keressük, tulajdonképpen itt találjuk meg a magyarázatot arra, hogy miért nincs élő kapcsolata a közönséggel, hogy miért nem jött létre a kívánt és nélkülözhetetlen kontaktus. Erre is csak egyetlen közismert példát említünk, a színházét, amelynek kapcsolata a közönséggel egyenesen katasztrofális. Ennek több oka van, de ezek között nyilvánvalóan a főszerepet játssza, hogy a színház munkája egészében nem ad valódi gondolati izgalmat, Ha most nem tekintünk a lényegtelen és könnyen cáfolható tévedésekre, kimondhatjuk: igazuk van azoknak, akik Szeged szellemi életétől közéleti értelemben izgalmasabb, nagyobb szabású teljesítményeket várnak, azon az alapon, hogy ehhez adottak a lehetőségek. A szabadtéri sikereit ne tespedt nyugalom kövesse az év 11 hónapjában, hanem alkotó nyugtalanság, lendületes cselekvés. Ezt kell megszervezni. Mit lehetne tenni? A kérdés nem egyszerű, nincs receptje A megoldás kidolgozása a jövőre vár. A bírálaton azonban ennek ellenére is érdemes elgondolkodnunk; a kritikát nem utasíthatjuk vissza azzal, hogy nem egyszerre érkezik a megoldással. Hivatkozhatunk a pécsi filmszemlére. Külsőségeit tekintve nem valami látványos rendezvény ez, alig száz ember, rendezők, színészek, kritikusok vesznek részt rajta, s mégis, amíg tart, reá figyel az egész ország. Miért? Azért, mert ami ezekben a napokban ott történik, az az egész ország számára fontos és érdekes. Érdemes rá odafigyelni. Természetesen senki sem akar egy másik, egy szegedi ellenfilmszemlét. De azt már igenis sokan akarják, hogy a szegedi szellemi élet adottságait, Lehetőségeit felhasználva olyan akciókat szervezzenek itt. amely tartalmi érdekességénél, izgalmánál fogva képes arra. hogy közvetlen közreműködőit közéleti érdekű színvonalas teljesítményekre sarkallja, másrészt arra is alkalmas, hogy Szegeden túl figyelmet, visszhangot váltson ki. Az illetékesek dolga, hogy ezt a programot kimunkálják. em napi feladat ez. Senki sem várja a város szellemi életének irányítóitól, hogy már holnap kesz programmal lépjenek a nyilvánosság elé; több évre szóló munka ez. Szeged nyári fesztiváljával „kiugrott" a hasonló városok közül. Az év többi 11 hónapjában viszont mintha elmaradt volna tőlük. Nyilvánvalóan nem a fesztivál ebben a hibás, de az is nyilvánvaló, hogy a nyugtalanoknak, a „békétlenkedőknek", akik ez ügyben felszólalnak, igazuk van. Fórumokat, lehetőségeket kell szervezni Szeged szellemi élete számára ahhoz, hogy önnön lehetőségeit kibontakoztathassa. Ökrös László M megkérdeztük nem egy szegedi tani" - ?a,e8y i,y®n A cTők ruganyosságáról eíad^^mehTk^ár1^ketezlt rajzot korulvagtunk es el- mit kell tudni? A cipőtalp ®laddk''k ^LJ^t tesszük, 8-10 hét múlva az ne legyen mereV) de ha túl Sf l újabb rajzot összehasonlít- iágy, különösen 2-3 éves ™ n*™' Akadt hatjuk vele és azonnal lát- gyerekeknél, az sem jó. Lehe- elad°> ak' t61^JtUd£ juk, jó-e még a régi cipő? től bőrbői legyen, mert jobban szellőzik. /ák akkor ajánlani a vásárMikor kell új cipő. ho- ió szülőknek? A lábméretet gyan vesszük észre, hogy ki- nem tudjak pontosan megcsi a régi? Ha elfehéredett állapítani („megkérdezzük, foltok, nyomási tünetek van- hogy hány éves a gyerek" Kongresszust tartanak a nemzetiségi szövetségek Hallószemüveg Erre ügyeljünk vásárláskor naka lábujjakon - fehér az mondta az egyik eladónő): ai^j;^ anénTefés'Tromán nemretiségi óv^dTáTÍ'a leg- vezett hallószemüveg kercA cipő hivatása az hogy öreS "Ü vége! — vagy fel- Duna-cipoboltban láttunk _ szövetség. A tanácskozá- kisebbek rendelkezésére. Két- tének prototípusát, amelybe sérülésektől, hidegtől és ned- dörzsölt a kis láb, kicsi a egy tablazatos merőt, de az sokon felmélik a szövetsé- százötvennégy általános is- behelyezhető a Medicor álvességtől védje a lábat. Mik cipő. A gyerekek nem szol- | wMwi tőntőrtUő mintegy fél- kólában több> núnt 18^OOjh- ,;a, k,s/ítet, Tavasszal rendezik meg kongreszusai mélyrehatóan kongresszusaikat a hazánkban elemzik majd a nemzetiségi , Az Esztergomi Szemüvegműködő nemzetiségi szövet- iskolák és a pedagógusképzés; g ár elkészítette az úgyneségek — fgy a délszláv, a helyzetet. Országosán 42 az egeszsegugyi Koveteime- ------ -- -- - --- színre, fazonra ajánlanak Sn^ * PCS°" át állítják, S S a lá- hogy melyik jobb, melyik buk. Ez a szoros cipó miatt egészségesebb, alig-alig tudHosszúságra legyen megfe- van. Biztos jel az is, ha nem jak. igaz, a szülők is elsősorlelő, hogy maga a cipő sérti- gördülékenyen, hanem kény- külcsínt nézik, lést ne okozzon, hosszabbnak szeredett tartassal jar a kikeli lennie, mint a láb. A ki- esi. csiknél 10 milliméterrel, iskolás gyerekeknél és felnőtA szegedi orthopédiai szakrendelésre a betegek 75 száteknél 15 milliméterrel le- T Q ílLí 6V6S Vlt3 zaléka lábpanaszokkal forgyen nagyobb. (Ezt a számo- dul. Rossz volt a „gyerekcizásnál már úgyis beleszámít- Tessék új cipőt venni! De pöjük" ... ják, de 26-os lábú gyereknek milyet? Évek óta folyik a mégse vegyünk éppen 26-os hadakozás az ipar és a keP. Szőke Mária millió nemzetiségi dolgozó ák tanulja anyanyelvét heti helyét társadalmi életünk- három-négy órában. Az úgy- j Sombakkumulator. ben és részvételét az ország nevezett kétnyelvű iskolákszocialista építésében. ban — 23 tanintézetben — . , . . _... . ,_ csaknem kétezer diáknak 156 A szovetsegek egyik koz- d ó„ oktatia a humán ponti feladatuknak tekintik a f^f/8. /„^„^„„.t nemzetiségi kultúra ápolá- Uugyakat anyanyelVen' a re" sát. Jelenleg hazánkban 30 al targyakat pedig magyarul, német, 25 szlovák, 30 dél- (MTI) szláv és 7 román kultúresoport működik. Tevékenységükhöz az állam jelentős SZOMBAT anyagi támogatást biztosít. 1969 KEBRüAr 15. A nemzetiségi dolgozók kicsinyített A hallószemüveg esztétikusabb, mint a dobozos hallókészülék. A prototípus már az SZTK-nál van és úgynevezett fárasztópróbának vetik alá. (MTI) DÉLMÁGYARORSM