Délmagyarország, 1969. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-02 / 27. szám

Téli ruházati vásár 30—40 százakéhos árkedvezmény A ruházati kereskedelem az idén korábban, február 3—17 között rendezi meg a hagyományos téli vásárt, amelynek során csupán az állami kereskedelem mint­egy 600 millió forint értékű ruházati cikket kínál 30—40 százalékos kedvezménnyel — jelentette be szombaton a Belkereskedelmi Minisztéri­umban tartott sajtótájékozta­tón Laután Ferenc főosztály­vezető. A kedvezményes vásárban a kereskedelmi vállalatok sa­ját kockázati alapjuk — a nagykereskedelmi vállalatok nyereségük — terhére vesz­nek részt, ki-ki saját elhatá­rozásától, helyzetétől, készle­teitől függően. A minisztériumhoz érke­zett vállalati információk szerint a vásárba vont cik­kek mennyisége mintegy 20 százalékkal haladja meg a tavalyit, s a luxusáruk kivé­telével mindenféle téli ruhá­zati cikk, köztük különösen sok konfekció és cipő került a kedvezményes árulistára. A vállalatok maguk állapít­ják meg, hogy mit, s milyen mértékű kedvezménnyel áru­sítanak a következő két hét­ben. ezért nemcsak országo­san, hanem vállalati viszony­latban sem lesz egységes a kínálat, az ár. A tájékozta- ] tás szerint igen bőséges a szövetek, a télikabátok, a szövetruhák, a szoknyák és ; a pantallók választéka, s ha- 1 sonlóan sokféle csizmát, bun­da- és hócipőt, sportos láb­belit hoznak forgalomba ol­csóbban. Ugyanakkor olcsób­ban vásárolható többek kö­zött szintetikus női kuli. gyapjú és ballon pulóver, férfi, női téli és gyermekfe­hérnemű, sertésbőr kesztyű sál, sapka, kendő stb. Néhány vállalati nem téli cikkeket — például férfiinget, bőrdisz­műárut stb. — is ajánl ked­vezménnyel a következő két hétben. Somogyi Károlyné (elvétele O L V A D A S A készletek kitartanak az újig Központi zöldség-és gyümölcsellátás A változó szabadpiaci fel- mát adni az üzleteknek. Bur­hozatallal szemben a köz- gonyából júniiÁ közepéig ponti zöldség-gyümölcs ellá- elegendő áll a lakosság ren­tás — a forgalomba kerülő delkezésére. Az egyesülés mennyiség 70—75 százaléka tagjai már az 1969. évi áru­— stabil, zavartalan. A Zöld- alapok összegyűjtésére ké­ség-Gyümölcs kereskedelmi szülnek. Zöldségfélékből ed­F gyes ülés tagjai télire — az dig több mint 43 000 vagon­előző évinél valamivel keve- nyira kötöttek termékértéke­sebbet — 18 650 vagon árut sftési szerződést a termelők­tároltak, s csupán burgonyá- kej ból ée almából került a •/.ükségesnél kevesebb rak­tárba. Ennek ellenére a kész­letek kitartanak az újig és lehetővé teszik a lakosság i,óáru" igényeinek a kielé­gítését, kivéve az almát, amelyből a hiány igen nagy, a tavalyinál mintegy 3000 vagonnal kevesebbet tudtak tárolni, s a rendelkezésre élló kisebb mennyiség gyen­ge minősége miatt nehezeb­ben tartható. Budapesten várhatóan már­eius végéig, vidéken pedig még néhány hétig tudnak al­Ötszázmilliós feladat Á ruhagyár jubileuma - Kitüntették az alapítókat Lenin­gyíííSemény D. Tylmofejev baskiriai lakos évtizedek óta gyűjti a Leninről szóló könyveket, Lenin írásait, műveit. Több ezer kötetes gyűjteményének legérdekesebb darabjai a húszas években megjelent monográfiák, visszaemléke­zések, Lenin-írások. ^m^mmmmnmmmmmmmmmmm Magyar­német együttműködés A dr. Sághv Vilmosnak, a mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter első helyette­sének vezetésével a Német Demokratikus Köztársaság­ban tartózkodó magyar me­zőgazdasági küldöttség ja­nuár 26. és 31. között terv­konzultációs tárgyalásokat folytatott a két ország mú­Húsz esztendővel ezelőtt sen 500 új modell került ki István nyújtotta át Molnár j szaki-tudományos és gazda­a Budapesti Egyenruhagyár a tervezők keze alól, ame- Andor technikusnak, Lippai , s^gi együttműködéséről ~ fióküzemeként alakult meg lyek közül .iónéhány orszá- Nagy Józsefné munkásnő­1949. február 1-én 32 munkás gos sikert aratott. Kedveltté nek, Révész Mihály munkás­kezdte meg a termelést a váltak a mai divatot követő nak, Bíró Mihály munkás­Kenderfonó- és Szövőipari iskolaköpenyek és munka- nak, Kreif Lajos meósnak, Vállalat egyik részlegében, ruhák. Sánta Árpádné művezetó­A kedvezőtlen körülmények A gyár előtt biztató jövő nek, Bakaity József meós­ellenére egy év alatt meg- áll: 1969-ben mintegy 500 nak. Nyilas György modell­erősödött és önálló lett az új milliós feladatot végez el, készítőnek és Báb a Antalné gyár. Évről évre fejlesztet- jelentősen növeli termeié- diszponensnek. Tizenkilen­ték technikai adottságait, a kenységét, 2—3 százalékkal cen kapták meg a Kiváló termelési módszereket és en- emelkedik a ruhagyáriak Dolgozó jelvényt, ketten nek nyomán az ország leg- keresete. A hazai vásárlók igazgatói dicséretben része­nagyobb munkaruha-készítő mellett külföldi piacon is sültek. A munka élenjárói üzemévé vált. A Kossuth megjelennek termékei: Ju- között mintegy 40 ezer fo­Lajos sugárúti szegedi üzem goszláviába és Hollandiába rint pénzjutalmat' osztottak mellé Szentesen és Bácsal- 50 millió forint értékű árut szét. máson is gyáregységet szer- exportálnak, a Szovjetunió mezőgazdaság és az élelmi­szeripar területén. Megbeszéléseket folytattak a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köz­társaság 1971—1975. évi táv­lati tervével összefüggő mű­szaki-tudományos együtt­működés, kooperáció, to­vábbá a mezőgazdasági, va­lamint élelmiszeripari ter­mékek kölcsönös szállításá­nak kérdéseiről. A tárgyalások eredményé­ről pénteken jegyzőkönyvet írtak alá. veztek — jó munkalehető­séget nyújtva a kisvárosok asszonyainak, lányainak. A jubileumot ünneplő szegedi könnyűipari üzem kihasználja a gazdasági mechanizmus adta kedvező lehetőségeket — számos új termékkel, próbálkozik. Földművelés a magasbői A Repülőgépes Nö­vénynemesitő Állomás 50 repülőgépe már kint van a földeken. Fejér, Szolnok, Csongrád, Bé­kés, Hajdú és Borsod megyék őszi gabonave­tése alá szórják a fej­trágyát. 10 szovjet és 40 lengyel különleges gé­gépen röpködnek a pi­lóták a földtől néhány méteres magasságban. Naponta 40—50 felszál­lást végeznek. megrendelésére 15 millió fo­rintért készítenek lastex nadrágokat és öltönyöket A Tisza szálló nagytermé­ben tegnap este megtartott jubileumi ünnepségen — amelyen Balog István, a Sze­ged városi párt-végrehaj tó­bizottság tagja, a pártbizott­ság osztályvezetője is meg­gyártmánnyal jelent, s üdvözölte a dolgo­Tavaly össze- zókat. — Ábrahám István igazgató emlékezett meg a ruhagyár történetéről. A munkáskollektivát köszön­tötte Varga József, a Ruhá­zati Ipari Dolgozók Szak­szervezetének főtitkára; a Honvédelmi Minisztérium nevében dr. Boros László emlékszobrot adott át Áb­rahám Istvánnak. Az ünnepségen kitüntet­ték a ruhagyár alapítóit. A Könnyűipar Kiváló Dolgo­zója kitüntetést Ábrahám tudományos eredményeinek tisztelet­ben tartása és a szocialista hazához való egyértelmű ragaszkodás kap benne kifejezést. Sok nemzetközi tu­dományos szervezet és társaság ve­zetőségében és szerkesztő bizottsá­gokban működnek magyarok (szép számmal szegediek is), s az ott levők felfogásából, magatartásából egyre inkább az rajzolódik ki, hogy teljes egyértelműséggel reperezentálják ha­zánkat, népünket, tudásunkat ezeken a fórumokon. Jócskán lekopott róluk kintjártukban a „szegény rokon" alá­zatos vonása, helyét jogos nemzeti büszkeség foglalja el, mert van mivel büszkélkedni. Szó sincs arról, hogy egy ízléstelen nemzeti gőg táplálja. De szolid életünk sok érdemeset és az emb^iség számára hasznosat produ­kált: ezért szükségtelen lenne a túl­zott szerénykedés Európában. De világnézeti alapállásunkból ere­dően sem meaculpázhatunk, szá­munkra már idegen életérzés, világ­felfogás az, amit a nyugati szellemi életben találunk. A magyar értelmi­ségiek egyre gyakrabban rálelnek azokra az összefüggésekre, amelyek „politikamentesen" előnyös gesztusok, személyes agyondicsérések, néha föl­magasztalások képét mutatják, s íme, egyszercsak kibújik az, hogy nem egészen politikamentesen történnek a dolgok. Világnézeti fölfogásunk erősödésével függ össze az is, hogy egyre több szó esik itthon a burzsoá életforma valóságosabb, mélyebb vo­násairól: arról a válságról, amelybe Közép- és Nyugat-Európa szellemi és tudományos élete került. Néha a meg­ejtöen csillogó felszín mögé láttat a nyugati kollega, aki elmondja; iri­gyel bennünket, mert mi egy lépéssel előttük járunk. Nem tudják, hogy ők hogyan és milyen módon lépik meg pzt a lépést, amely számukra is egy­re elkerülhetetlenebbé válik. Aho­gyan a Nyugatot járók elmondják tapasztalataikat, vagy ahogyan közreadják véleményüket lap­jainkban, abból is kiderül, hogy ér­telmiségünk őszinte törekvése szocia­lista hazánk gyarapítása. Életüket sorsukat, gyerekeik jövőjét e haza boldogulásával együtt látják. Most erőfeszítésekkel, elméleti és gyakorlati küszködésekkel járó mun­kák folynak, hogy szocialista építé­sünket magasabb fokra emeljük; kor­szerűbbé és célszerűbbé tegyük gaz­daságunkat. ipari és mezőgazdasági termelésünket; a valóságra erőtelje­sebben és mélyebbre hatóan fejlesz­szük demokráciánkat. (Belpolitikai életünkben talán nincs is fontosabb e két kérdésnél.) Napirendre került tu­dománypolitikánk vizsgálata és itt is a kor igényeinek jobban megfelelő irányítás kimunkálása. Egészséges közéletünkben szükséges tovább nö­velni a világnézeti tudatosságot, hogy érthetőbbé váljanak olyan nagy hord­erejű jelenségek, mint a jövedelem di ffefenciálódásának szükségessége, hogy ez jobban a társadalmi igazsá­gosságra épüljön, hasonlóan az egye­temeken kísérletképpen bevezetett új ösztöndíjrendszerhez. A munkás­paraszt hatalom becsületes erkölcsisé­gét bátrabban állítsuk szembe felfo­gásunktól idegen, számunkra immo­rálisnak tartott felfogással, cseleke­dettel. emberi magatartással. Ilyenkor — nagyobb erejű társa­dalmi mozgás idején — szükségsze­rűen megélénkülnek a velünk szem­benálló felfogások, nézetek. Erőtelje­sebbé fejlesztjük ideológiai tevékeny­ségünket és ellensúlyozzuk, visszaszo­rítjuk az antimarxista, antiszocialis­ta felfogásokat. Küzdelmes évek kö­vetkeznek ránk, mert egyidejűleg kell megbirkózni a burzsoá-kispolgár fel­fogásával és erkölcsével és a konzer­vatív, maradi tényezők visszahúzó makacsságával. Persze, nem új politika keletkezé­séről van szó, hanem az élet szükség­leteihez igazodóan tökéletesítjük, for­máljuk eddig folytatott és jól bevált politikánkat. Változatlanul megyünk a kijelölt irányba, amelyet 1957-ben, az ellenforradalom után alakítottunk ki. A szocializmus teljes felépítésére: elfogadhatóan kiegyensúlyozott élet­viszonyok megteremtésére; a szocia­lista demokrácia kifejlesztésére; egészséges, de szabad élet megterem­tésére törekszünk. Nem változtak te­hát elképzeléseink. A megvalósulás­hoz azonban a kor igényének megfe­lelő, célszerűbb eszközökre és mód­szerekre van szükség. Értelmiségünk úgy támogatja nagy nemezti céljainkat, mint sajátiát. Most a következő esztendőkben bo­nyolult, nagy kérdések megoldásában értelmiségünk közreműködése, alkotó munkája különösen nagy jelentőségű­vé válik. Meglevő iavaink. anyagi eszközeink megsokszorozásában a s -ollemi tevékenység nagy szerepet játszik. Nemcsak a technika fejleszté­sevel, az automatizálás bővülésével, hanem az intenzívebb és célszerűbb kereskedelemmel, exporttal és im­porttal, s tudományos tevékenysé­günk. kutatásaink eredményeinek gyors és célszerű gyakor-ati hasznosí­tásával. A bizalomra bizalommal felelni — most kétszeresen fontos. Értelmisé­günk felfogása, magatartása kifejez­te a politikai bizalom mellett a mun­ka és az alkotás valóságából sarjadó bizalmat is. JE. R 50 Történelmi emlékeztető 1919. február 3: A rend- ultimátumot intéz a szociál­őrség megszállja a Visegrádi demokrata párt utcai párthelyiséget. meg- 1919. február 18: A Sze­szűnik a Vörös Üjság. gedi Nemzeti Tanács ki­1919. február 4: Üjszege- mondja föloszlatását. - A det elszakították Szegedtől a minisztertanács határozatot szerb királyi csapatok, s hoz a kommunistákkal valc külön községet alapítanak. leszámolásra. • 1919. február 6: A szegedi 1919. február 20: Kommu­dohánygyári munkásnők nistaellenes provokáció a gyűlésén kommunista vita Népszava szerkesztősége bontakozott ki. Fölszólalt előtt. Wallisch Kálmán, Udvardi 1919. február 21: A Kom­János, Meszli Erzsébet, Belocerkovszki Antal. munista Párt vezetőinek — Kun Bélának és 42 társának 1919. február 7: A Palla- ~ letartóztatása, vicini-birtokhoz tartozó köz- 1919. február 22: Kiadják ségek sürgős földosztást kö- a kommunistaellenes ún. vetelnek küldötteik Szege- „néptörvényt", den megtartott gyűlésén. 1919. február 23: Ismét 1919. február 10: Megjele- megjelenik a Vörös Üjság. — nik a Kommunisták Szegedi Károlyi Mihály felosztja Szervezetének fölhívása kálkápolnai hitbizományát. az Oroszországból hazatért 1919. február 24: A szegedi elvtársakhoz. A fölhívás famunkások szakszervezete már a Kossuth Lajos sugár- viharos ülésen elutasítja a út 5. sz. alatti székházba kommunisták kizárásának hívja a hazatért hadifoglyo- tervét - Pesten munkás- és lcat- katonatüntetés a kommunis­1919. február 12: Megala- ták mellett, kul Szegeden a tanítók szak- J9I9_ február 27: A fölosz­szervezete. Elnöke: Bite Pál. lott Nemzeti Tanács propa­1919. február 16: Megjele- gandabizottsággá alakul át nik a földreformtörvény, a forradalom vívmányainak — A szegedi kommunistákhoz védelmére. Földosztás a Károlyi-birtokon VASÁRNAP, 1969. FEBRUÁR 2. DÉLMAGYARORSZÁG 3 í

Next

/
Oldalképek
Tartalom