Délmagyarország, 1969. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-15 / 11. szám

A Dél-Magyarország bemutatja Eötvös Péter zeneszerző Augusztus óta bejelentett Lakása van Szegeden, még­sem merném határozottan szegedinek mondani. Több időt töltött külföldön és Bu­dapesten, mint itt. De ott sem tudják pontosan, tulaj­donképpen hol is él. Novem­berben és decemberben európai hangversenykörúton járt, s a műsorfüzetek azt írták róla, Magyarországon és Nyugat-Németországban lakik. Mindez igaz, s nincs ben­ne semmi titokzatos. Eötvös Péter, a fiatal zeneszerző, miután 1958—65 között el­végezte a Zeneakadémiát, ahova csodagyerekként 14 éves korában került, Köln­ben folytatta tanulmányait. Három éven át, 68 nyaráig, a karmester szakon tanult, azután költözött Szegedre, feleségével, Molnár Piroská­val, a szintén tavaly nyá­ron végzett színésznővel, a szegedi színház frissen szer­ződtetett új művészével. A fiatal magyar zeneszer­ző Kölnben nemcsak a kar­mester szakot végezte el, hanem a világhírű nyugat­német zeneszerző, a zene­világban fenegyerekként számontartott Stockhausen szemináriumában is dolgo­zott. Itt ismerte meg a mai zene legújabb törekvéseit, s legnagyobb műve, a 20 perces terjedelmű Mese is ezeknek az izgalmas tanul­mányoknak köszönheti szü­letését A magyar népzene­világ motívumkincsére épülő kompozíciót tavaly nyáron a modern zene nagyhírű darmstadti fesztiválján mu­tatták be, magyar művészek tolmácsolásában, és figye­lemre méltó visszhanggal. A Mese természetszerű­leg nem Eötvös Péter egyet­len műve. Kölnbe már mint ismert zeneszerző érkezett: ő írta többek között a Nap­pali sötétség, az Álmodozá­sok kora című film, Az em­ber tragédiája, az Amerikai Elektra, az Üvegfigurák és a Becket színpadi előadásai­nak kísérőzenéjét. Ebbe a műfajba tartozik már a kölni tanulmányút után a szegedi Bánk bán-előadás­hoz tavaly ősszel írt érdekes kísérőmuzsika is. E mozgalmas és munkás esztendők legnagyobb és leg­izgalmasabb élménye a Stockhausen-féle szeminári­um volt. Hogy ez a radiká­lisan új zene tulajdonkép­pen mi is, legszemléleteset>­ben a novemberi és decem­beri hangversenykörút il­lusztrálja. Négy hangszeren, brácsán, zongorán, egy or­gonához-harmóniumhoz ha­sonlító elektróniumon és tam-tamon játszottak, illet­ve improvizáltak a hang­versenyek szereplői. Eötvös Péter a zongáránál ült, a többi három hangszer mel­lett nyugatnémet muzsiku­sok, mindannyian zeneszer­zők. Stockhausen a magne­tofont kezelte. A különös összeállítású kvartett ugyan­is Stockhausen magnetofon­szalagról felhangzó Him­nuszok című művéhez imp­rovizált Ez a rögtönzés nem abszolút improvizáció volta zeneszerző bizonyos felada­tókat tennivalókat adott a szólistáknak. Ezeket azonban nem hagyo­mányos kottafejekkel, ha­nem matematikai jelekkel. plusz, mínusz és egyenlősé­gi jelekkel rögzítette. Az a hangzásvilág, ame­lyet ez a koncert létrehozott, nyilvánvalóan nem hasonlí­tott semmiféle hag>ományos hangverseny-muzsikára, egyáltalán semmiféle hang­versenyre, Nemcsak újszerű zenéről, újszerű hangver­senvről van itt szó. hanem a közönség és az előadók, az alkotók és a befogadók ra­dikálisan új kapcsolatáról. Mindennek értékéről ter­mészetesen lehet vitatkozni, s vitatkoznak is. Érdekes­ségéről, úiszerűségéről és főképpen arról, hogy van. létezik, aligha. Éppen ezért érdemes és szükség lenne ezzel a muzsikával itt ná­lunk. Maevarországon ls megismerkedni, hiszen ezt a fajta zenét nálunk még a szakemberek sem ismerik. Annyian, mint Nyugat-Né­metországban, Belgiumban és Franciaországban kíván­csiak voltak ezekre a hang­versenyekre — átlag 150— 200 hallgató — nálunk ls biztosan összejönnének. A magyar zenei élet, amely az Irodalomhoz, a színházhoz és a képzőművészethez ké­pest úgvis meglepően és ért­hetetlenül maradi, legalább­is érdekes színfolttal gyara­podna egy ilyen bemutató­sorozattal. Eötvös Péter egyébként e hangversenykörút közben zeneszerzőként is dolgozott. A pesti gyermekszínházban január 19-én bemutatásra kerülő Twist Olivér című zenés játék muzsikáját ír­ta. A kottalapokat postán küldözgette haza. Ökrös László Könyvszemle A világ ipara A világ ipara című könyv szerzője, dr. Aba Iván ava­tott kézzel nyúlt a témához, s vállalkozása olyannyira si­került, hogy nyugodtan ál­líthatjuk: ilyen átfogó, vi­lággazdasági szemlélettel írott munka a világ iparáról nálunk eddig nem jelent meg. A mű külön értéke, hogy igen jó felfogásban adja vissza a második világháborút köve­tő meggyorsult fejlődés üte­mét, struktúráját és változá­sának minden mozzanatát. A könyv első részében az ipar egészének fejlődéséről, a gyáripar kialakulásáról ol­vashatunk, külön kiemelve a főbb ipari országok termelé­sének fejlődését Foglalkozik a világszerte folyó műszaki kutatással, ennek Ipari hasz­nosulásával. Közérthetően tárgyalja az ún. technológiai rés fogalmát, amely az utóbbi években az USA és Nyugat­Európa országai között létre­jött Több szakértőt idéz, és közös megállapítások sze­rint a technológiai rés azért jöhetett létre, mert Nyugat­Európában a technikai fej­lődés ámogatása fogyatékos, mert a műszaki tudást meg­felelő mértékben nem hasz­nosítják, bár a kiváló műsza­ki alkotók Nyugat-Európában éppen úgy megvannak, mint az USA-ban. Tárgyalja to­vábbá az ún. agyvásárt, a nagy és a kis tudományok képviselői között folytatott vita eredményét és hatását a műszaki-tudományos forra­dalomra. Termelési adatok közlésével is bemutatja a Szovjetunió hatalmas előretö­rését a műszaki fejlődésben. A következő fejezetek fog­lalkoznak a nyersanyag-ter­meléssel és az energiagaz­dálkodással. mint a termelés alapvető letéteményeseivel. A maga történelmi és világgaz­dasági szükségszerűségében mutatja be az energiahordo­zók és alkalmazástechniká­juk fejlődését. Törvényszerű­ségeket ad arra a jelenségre, hogy hogyan fejlődnek a bá­nyászatnak azon ágazatai, amelyeket a korszerű ipari termelés egyre inkább sürget. Mindezek mellett terjedelmes fejezetek foglalkoznak a gép-, a vegy-, a könnyű-, az élel­miszer-, az építő- és építő­anyagipar fejlődésével és je­len termelési eredményeivel. Minden fejezetben bőven ta­lálunk utalást a fejlődés jövő útjaira, a minőségi szemlélet térhódítására, az automatizá­lásban és a számítógépek al­kalmazásában rejlő óriási le­hetőségekre. Az ipari fejlődés konkrét eredményeit bemutató sta­tisztikai adatok az ENSZ-je­lentésekre és a szaksajtó anyagaira támaszkodnak. így azokat az olvasó szinte nap­rakész állapotban kapja. A könyv, amelyet a Köz­gazdasági és Jogi Könyvki­adó jelentetett meg, a szak­embereknek, de az érdeklő­dő olvasónak is nagyon hasz­nos áttekintést ad a világ ipari termeléséről. Bátyai Jenő TU-repülök exportja A hang sebességénél gyor­sabban haladó TU—144-es szovjet repülőgépek sikeres próbaútjai után, üzleti körök­ben megnövekedett az érdek­lődés a Tupoljev által szer­kesztett szovjet utasszállító repülőgépek iránt A kisebb gépek közül a harkovi repülőgépgyárban több darab 70 személyes TU —134 gyártását kezdték meg Jugoszlávia részére. Jubileum A Magyarországi Tanítók Szakszervezete megalakulá­sának 50. évfordulója alkal­mából a Pedagógusok Szak­szervezetének Központi Ve­zetősége kedden műsoros ün­nepséget rendezett Páter Ernő, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára ünnepi beszédében emlékez­tetett arra, hogy a század­forduló éve ben Magyaror­szágon félmillió gyermek számára nem jutott hely az iskolákban, s másfél millió volt az olyan fiatal, aki sem­miféle oktatásban nem ré­szesült Amíg 1906-ban Ma­gyarországon a csendőrségre a költségvetés több mint egy százalékát költötték az egtez r.énoktatási-j a'ig másfél szá­zalékot fordítottak. A továb­biakban részletesen Ismer­tette a tanítók 1918. december 30-án megalakított szakszer­vezetének tevékenységét, maid hangsúlyozta: történel­münk egvi'c legdicsőbb kor­szaka. a Magyar Tanácsköz­társaság 133 napja olyan eredményeket mutatott fel a kultúrpolitikában, anvűyre méltán vagyunk büszkék ma is. Péter Ernő ezután a Peda­gógusok Szakszervezetének mai tennivalóiról beszélt Szerény kérdés Nem az az újsághír, ha egy kutya megharap egy embert, hanem az, ha egy ember megharap egy ku­tyát — így szól az öreg új­ságíróktól hallott zsurna­lisztikái alapszabály. Ezek után nem tudom, hírnek tekinthető-e, hogy egy hét­köznap délben — tehát fé­nyes nappal — a Tisza Szálló sarkán egy iskolá­ból jövő tízéves kisfiút há­rom idegen, és természete­sen nagyobb gyerek meg­ver. Azt hiszem, idáig a történetben nincsen semmi különös, hiszen ilyesmi gyakran előfordul. Azt hi­szem, még az sem külö­nös, hogy a kisfiú az arcát ért ökölcsapás súlya alatt a földre esik, és a többiek röhögő káromkodása köz­ben tápászkodik föl és sír­va fut hazáig. Ilyesmi is előfordul. Ami ezt az ese­tet mégis említésre méltó­vá teszi, az, hogy a felnőt­tek közül — akik pedig szép számmal nyüzsögtek az utcán ebben a napszak­ban — senki nem akadt, aki segítségére lett volna, akár hogy a földről fölse­gítse, akár hogy legalább szóban mellé állt volna. Senki nem állt meg sietős útján, senki nem fordult vissza, senki nem mormol­ta el: ejnye, ezek a köly­kök ... A gyerek így a megvert és megalázott ku­tya megszégyenülésével ért haza, nemcsak az ütéstől, de a kiszolgáltatott tehetet­lenségtől is szenvedve. Mit mondjon ilyenkor a szülő? Mondja azt, hogy üss vissza, kisfiam, ilyen az élet, akinek erősebb az ök­le. annak van igaza? Vagy mondja el, hogy bizony ilyenek a felnőttek. Vagy mondja azt, örülj, hogy ép­séeben megúsztad, ne tö­rődj vele? De vajon mit mond majd az a szülő, aki most közö­nyös járókelőként nem avat­kozott be, amikor a saját gyereke kerül hasonló hely­zetbe? Az állatok megvédik a kicsinyeiket akkor is, ha azok nem vér szerinti le­származottaik. A kiskacsá­kat nevelő tyúk, a más ál­lat kölykeit szoptató kutya. Csak az ember lenne erre alkalmatlan? K. E. ssíHíPfo.. Nyugdíjévek „vásárlása" F. S.-né termelőszövet­kezeti tagot tavaly május­ban férje termelőszövet­kezetébe felvették tagnak, ahol eddig mint segítő családtag dolgozott Férje a tsz-nek már tíz éve tag­ja. Ügy tudja, hogy ha a segítő családtag belép a szövetkezetbe mint tag, ak­kor a segítő családtagként eltöltött időt nyugdíjévnek be lehet számítani, s hogy tiszta képet kapjon, kéri a rendelkezés ismertetését Az 1967. január 1-től élet­be lépett új termelőszövet­kezeti nyugdíjtörvény a ter­melőszövetkezeti taggal együtt dolgozó segítő család­tag részére lehetővé teszi, hogy ha a tsz-be tagként be­lép, kérheti annyi — legfel­jebb azonban öt — nyugdíj­év elismerését, ahány nap­tári évben a közös munká­ban részt vett, a kötelező munkanapokat ledolgozta, s utólag a nyugdíjjárulékot is megfizeti. A rendelkezés szerint kö­zös háztartásban élő család­tagnak számít: az életközös­ség fennállása alatt a házas­társ vagy élettárs; minden olyan személy, akit a csa­ládfő vagy a tartásra kötele­zett családtag ugyanazon háztartásban eltart; aki a családdal közös fedél alatt él, s munkával vagy más szol­gáltatással a közös háztar­Országos ifjűscigi bélyegkiőllltös A MABÉOSZ, a KISZ Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Úttörők Szövetsége, a megyei és a városi tanács, a KISZ megyei és városi bizottsága és úttörőelnöksége, valamint a Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága együttes rendezésében Szegeden kap bemutatást április 4-től 13­ig a VII. Országos Ifjúsági SZK—4-es kombájnok Az Agrotrőszt 1969-re ezer SZK—4-es gabonakombájnt rendelt a szovjet külkeres­kedelemtől. A jól bevált gép iránti igényeket ezzel teljes mértékben ki tudják elégí­:eni. sőt a megállapodás sze­rint a szállítási határidők is kedvezően alakulnak. Az Ag­rotrőszt kérésére ugyanis a szovjet fél vállalta, hogy az 1969-re leszerződött kombáj nokat július 30-ig maradék­talanul leszállítja. így az új SZK—4 esek nyáron mái­munkába állhatnak. (MTI) Bélyegkiállítás. Az ország minden részéből több mint 100 ifjúsági bélyeggyűjtő ál­lít majd ki. A részvételi fel­tételek szerint erre pályáz­hat minden bélyeggyűjtő, aki még nem töltötte be 18. élet­évét, valamint kollektív gyűj­teménnyel szerepelhet min­den úttörő és ifjúsági bélyeg­gyűjtő szakkör. A kiállításon a részvétel díjtalan. A kiállításra az e célra szolgáló űrlappal kell jelent­kezni legkésőbb február 15­ig. A jelentkezési lapokat az Országos Ifjúsági Bélyegki­állftás Rendező Bizottsága, Szeged 1. postafiók 159. cím­re kell küldeni. A rendező bizottság február 28-ig köz­li a gyűjtővel az elfogadásra vonatkozó határozatát, majd a gyűjteményeket március 10 és 15-e között kell meg­küldeni a rendező bizottság címére. A postaköltséget a feladó viseli. tás fenntartásához vagy a család gazdálkodásának foly­tatásához rendszeresen hoz­zájárul, kivéve, ha őt a csa­lád vagy annak valamely tagja munkaszerződéssel al­kalmazta, vagy a szolgálta­tást más megállapodáson (pl. lakásbérlet, albérlet, szállás nyújtása stb.) alapul. Kötelező munkanapnak számít: az 1967. január 1. előtti időben, ha a férfi csa­ládtag évi 120, a nő család­tag pedig 80 munkaegységet naptári évenként ledolgozott, illetve 1967. január 1. utáni időben a férfi családtag évi 150, a nő családtag pedig 100 tízórás munkanapot dolgo­zott le. A családtag számára, illet­ve javára csak olyan nap­tári éveket lehet beszámí­tani, amelyekre a családtag­ként teljesített munkameny­nyiséget az eredeti nyilván­tartások szerint a családtag munkája alapján jóváírták. Ha a volt családtag az is­mertetett feltételeitkel ren­delkezik, akkor a nyugdíj­éveket „megvásárolhatja". A nyugdíjévek „vásárlá­sát", illetve elismerését azok­nál a családtagoknál, akik a tsz-be tagként 1967. január 1-ét megelőzően léptek be, 1967. december 31-ig lehe­tett rendezni. Ha a család­tag 1967. január 1-ét köve­tően lépett be a tsz-be, leg­később a szövetkezetbe tör­tént tagfelvételt követő egy éven belül kérheti a nyug­díjévek megállapítását A kérelmet a volt család­tagnak a tsz székhelye sze­rint illetékes SZTK-hoz kell a vezetőség útján előterjesz­teni. A kérelemben fel kell tüntetni a kérelmező szemé­lyi adatait; annak a tsz-tag­nak személyi adatait, akivel a beszámítani kívánt évek­ben mint családtag közös háztartásban élt; a kérelme­ző tag felvételének pontos idejét, és a beszámítani kért években családtagként telje­sített munkamennyiséget, il­letve munkanapok számát, évenkénti megosztásban; vé­gül pedig a kérelmező tag nyugdíjosztályának számát. Olvasónknál nyugdíjévként legfeljebb öt év ismerhető el. ha az ismertetett feltéte­lek megvannak. Ha élni kí­ván ezzel a lehetőséggel, ak­kor kérelmét a tagfelvétel napjától számított egy éven belül terjessze elő, és az SZTK által közölt nyugdíj­járulékot fizesse be. A „meg­vásárolt" nyugdíj évek a nyugdíj megállapításánál mint szolgálati időt figye­lembe veszik. Azonban az így megszerzett nyugdíjév járadék megállapítására nem ad lehetőséget, csak kizáró­lag nyugdíj-megállapításnál számítható be. Dr. V. M. Február 1-töl MINDEN HÉTKÖZNAP oldalas /esz a Dói­Magyarország A LAP TERJEDELME EGYHARMADDAL Nö. előfizetési fa bayi 28 iorinl A FÉMTEX KISIPARI SZÖVETKEZET PONYVAKÉSZÍTŐ RÉSZLÉGÉ VÁLLAL: Közületek és lakosság részére mindennemű sátor- és védőponyva készítést, javitást. szőnyegszegést, zsákjavítást, speciális kívánalmaknak megfelelő kivitelben. Címünk: Szeged, Tolbuhin sgt. 50. S. 359 SZERDA, 1969. JANUÁR 15. sm 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom