Délmagyarország, 1969. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-15 / 11. szám

Magyar-szovjet kulturális együttműködés —— illlilp ^ • H mi ' M > fi - ' fr v-?- ' x ajf'í- w & * ••w V f .•• ^Sji-i, •§•:• ; v Fiill i! tó l'/'/:' ' " KT • ' « ' ' Á w 1 i 1 m : w váBSP kii ^ W W' H HÍ iil 7 / fe íf f jBp 13 „4 >s < v -a •EST'- 1 '^mmS m , „Mini"-szálló Szegeden? Az IBUSZ 40 milliós forgalma egy év alatt Mint Európa második uta- egyre növekvő idegenforga- hetősége, hogy összetettebben zási irodája, Magyarországon lommal. Az utóbbi években lássa el feladatát; több részt vállaljon a várost érintő pro­pagandából. Szerepe eddig is pozitív Szeged életében, s ha­tása kiterjed a Szeged kör­nyéki községekre. Rendezvé­nyei általában — és a végre­hajtó bizottság megítélése A magyar—szovjet kulturális együttműködési bizottság tárgyalás közben. Képünkön balról a harmadik Ilku Pál magyar, jobbról a második Jekatyerina Iurccva szovjet művelődésügyi miniszter (Telefoto — TASZSZ — MTI — KS) Kedden Moszkvában folytatódott a magyar—szovjet kulturális együttműkö­dési kormányközi bizottság 4. ülésszaka. Az Ilku Pál művelődésügyi miniszter vezette magyar és a Jekatyerina Furceva művelődésügyi miniszter vezette szovjet küldöttség három bizottságot alakítva tárgyalta meg az ülésszak napirendjének kérdéseit. Az első bizottságban az iro­dalom, a könyvkiadás és a könyvkeres­kedelem, a második bizottságban a rá­dió és a televízió terén megvalósítandó együttműködésről folyt a tanácskozás. Külön bizottság foglalkozott az 1969— 1970-ben sorrakerülő jubileumok — a Ma­gyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50„ hazánk felszabadításának 25., Lenin szü­letésének 100. évfordulója — közös ren­dezvényeinek témakörével. Az ülésszak okmányainak ünnepélyes aláírására szerdán kerül sor. ? rt nevezni. ÉtelválasztékaJ* ho8y a lehetőségekhez ^ calpörkölt, illetve rántott hús mérten építsenek és nyissa­A nagykörúton kívül Sokat barangolok mostaná- ményekre, a postára, sőt a dát ki kell telepíteni a szóm­ban a nagykörúton kívül, Közlekedés- és Postaügyi Mi- szédságbóL Ha egy Postako­mint felnőtt ember. Húszon- nisztériumra is, meg más fő- esi csárda életképes lehet az ot-harminc évvel ezelőtt is szerettem a körúton kívül, hatóságokra. S különben sem ut mellett, akkor a város for­mivel otthonom volt Persze lehet mindent egy városra galmasabb, lakottabb, gyá­a gyereknek más a néző- hagFni. hlsz?L1» szerves ré- rakkal körülvett területe leg­pontja. Kielégített bennün- sz® az orszagnak. Olyan ez alább ^ életképességet ket egy jól megvarrt és ki- valamiképpen, mint a kozos- jelent tömött rongylabda, s ünnep- 32 ePuén» é""dek, « Boldogság és nagyon 16 ér­nap számba ment egy igazi gettót nem lehet egymástól Bo dogság és nagyon óér bőrlabda. Akkor sok minden különválasztani, mert kulon zés tölti el az embert, ha fel sem tűnt. Nem is igen eSyik ^m letezik onmagá- szülővárosának új arculatát tűnhetett fel semmi. Mosta- baa- _ látja „külvárosi" barangolá­nában viszont furcsa érzések ,,E koruton kívüli barango- közb^ Mé„is rösteiiked­_ iríviii lás során szerettem volna M Ruíuen- me&ls rusteuKea KetSs icúaktó vllSTa meginni egy kávét, de szí- ve tekinget, mert olyan ér­külső városrészek: Alsóvá- vesen elfogyasztottam volna zése támad, hogy elhagyta az ros, Móraváros, Rókus, Fel- ^ Jjg** igazi várost- vagy al­sóváros, sőt a körtöltésen kí- ^o^ nincs hoL ibten a sz^ hogy a város hagyta el £ vánoztóJm^ré? IZFZlSítZtt körúton kívüli területét. Nem képet. Mint nyitott olló két tezik csupán a ruhagyárral azt hiányolja, hogy nincse­szára. Úgy fogja, határolja ffmbeni Cuki, amely zsu- nek még emeletes üzlethá­nyérnyi ^ tulkát nyilvános telefonállomá­SlíTfSbuhTn fugártí van> kiszolgálás pedig nin- sok (bár azok lehetnének, éífannak gondolatban mS cs"?: S ™ efflr étterem is, különösen a munkásszálloda S^rtn^ hldutóírtal ^ehet éttererrmek ^rnyékéni), hanem azt vár­2? Vannak régiek - —zni. Ételválasztéka: még több az uj. burgonyaszirommaL Semmi nak arrafelé is tiszta, szép Soroljam? Csak a nagyját. egyéb H valaki Budapest vendéglátó helveket Dresz­EMERGÉ gumigyár, tejüzem, felől érkeazik Szegedre, csak " f M! falemezgyár, jutaárugyár, Pa- a körúton belül talál presz- szokat Ne legyen mostoha e tyolat, betonelőkészítő üzem, szbti juetve éttermet. Bo- tekintetben sem a nagykör­textilművek, kenyérgyár, ön- iyonghat jobbra is, bálra is, úton kívüU városrész, töde Vállalat AKOV-telep, a Körtöltés utcától a Hattyas autójavító, Vas- és Fémipari sorigi a nagykörúton kívül Ktsz, Konzervgyár, Ruha- nem lel nyesmire. Gondolom gyár, Ecset- és Seprugyár, a helybeü lakosok még in­Cipész Ktsz, Gázmüvek. Erő- kább hiányolják, különösen a mű. Közlekedési Vallalat felsorolt gyárak, üzemek, in­Rókus pályaudvar, téglagyár, tézmények dolgozói. da... Több is van, kiseb- vendéglátó kombinát s né­bek, nagyobbak; Kábelmű- hány presszó; esetleg hangu­vek, Gyufagyár, kórházak és latos kisvendéglők. Valami­intézmények. Az iparvállala- kor voltak ilyenek a Kos­tok környékén lakóházak, de _„.„ T . .„„A.t , „ ebben a térségben fut át az sugáruton' meg a E—5 jelzésű nemzetközi mű- Tolbuhm sugaruton is. Per­út amely összeköti Szegedet sze lehetne az mellékutcában az ország fővárosával. Ügy is, közel a sugárutakhoz. A is mondhatnám, hogy expo- töltésen túl két nagy forgal­nált része a városnak e „nyi- mű benzintöltő állomás van. tott olló" által bezárt terű- Közelükben egy talponálló, let Az iparnegyed és a illetve még egy a dorozsmai nagykörút között pedig „lakó- útelágazásnál. Mind a kettő zóna" helyezkedik el. öreg butikjellegű. zóna ez. Több exponáltabb, központi Hova akarok kilyukadni? helyet is meg lehetne jelölni, S miért mondtam, hogy fur- ahol szükség volna normális csa érzések kerítenek hatal- kereskedelmi és vendéglátó­mukba a nagykörúton kívül? ipari „objektumra". A ruha­Azért mert az a benyomá- gyár és a Cserzy Mihály ut­som, hogy elhagytam a vá- ca térségében, akár a Cuki rost, ha kívül kerülök a bel- presszó helyén, vagy valahol ső félkörből. Persze a gon- mellette. Azután az Űttörő dolataim tovább futnak-vagy tér környékén és még attól a város hagyta volna el a kissé lejjebb is volna lehető­körúton kívüli részeit? A ség. Az Izabella-hídon túli „város" alatt nem csupán a terület is legalább ilyen al­tanácsra gondolok, hanem kalmas lehetne, az új ben­másokra is: vállalatokra, ke- zinkút környékén, de előbb reskedelmi szervekre, intéz- természetesen a sertéshizlal­1906-ban alakult meg az elért eredményeinek tükré­1BUSZ. 1934-ben Szegeden 's ben vizsgálta szerepét, hatá­megnyitotta irodáját, noha sát és jelentőségét tegnapi menetjegyiroda néven már ülésén a városi tanács vég­1886-ban volt már ilyen jel- rehajtó bizottsága. A megál­iegű szolgáltatás. A felszaba- lapítás egyöntetű volt: asze­dulástól kezdve nagy utat gedi IBUSZ tevékenysége tett meg Szegeden is az eredményes a város társadal- szerint is — tartalmasak és IBUSZ. Annak idején, mint mi, gazdasági és kulturális népszerűek. a MAV hivatalos menetjegy- életében. Továbbra is kívána- A szegedi IBUSZ is épít te­irodája kezdte működését tos, hogy ilyen alapon mű- vékenységében az egyre szé­ma viszont idegenforgalmi ködjön közre a város más, lesebb körű fizető-vendég­szerv és utaztató iroda. Te- hasonló jellegű szerveivel, az szolgálatra. A szállodai férő­vékenységéhez fűződik az Is- Idegenforgalmi Hivatallal, helyek azonban Szegeden vé­merd meg hazádat mozgalom és más utaztatási irodák- gesek, különösen a szabad­ápolása, számos nagy rendez- kai, az Expresszel, a Volán- téri játékok időszakában. Le­vény lebonyolítása. Hatáskö- nal. Ha eszközeik eltérőek is hetőségeihez képest hozzájá­re a bel- és külföldi társas- egymásétól, egyben közös a rulhatna az ilyen jellegű gon­utazások, útlevél- és vízum- vonásuk: egyre több és széle- dok enyhítéséhez. A szegedi ügyek intézése, belföldre és sebb körű szolgáltatást nyúj- IBUSZ is örülhetne annak, külföldre egyaránt vasúti, tani a hazai és külföldi tár- ha lenne már — mai szóhasz­autóbusz-, hálókocsi és re- sasutazásokon résztvevőknek, nálattal élve — egy „mini"­pülőjegyek biztosítása, a ju- A szegedi IBUSZ ebben ed- szállodája, ahol vendégeit fo­goszláv és román határátkelő dig is jeleskedett: tavaly 198 gadhatná, elhelyezhetné. Er­helyeken a szolgáltatás biz- autóbusszal és 8 különvonat- re kínálkozik is lehetőség: a tosítása éjjel-nappal. Ellátja fal utaztatott szegedieket az város biztosítana számára a hazánkba érkező turistákat ország különböző tájaira, telket megfelelő helyen, s ar­az őket érdeklő információ- Utazó közönségének 60 száza- ra is van mód, hogy a költ­val stb. léka szegedi és Szeged kör- ségekhez társulását adja — A szegedi IBUSZ forgat- nyéki tsz-gazdák, 40 százaié- bizonyos mértékig — az Ide­ma az elmúlt tiz év alatt ka pedig az üzemi munkás- genforgalmi Hivatal. csaknem tízszeresére emel- ság soraiból került ki. Ügy határozott a végrehaj­kedett. Tavaly negyvenmillió A szegedi IBUSZ-nak van tó bizottság a szegedi IBUSZ 600 ezer forint forgalmat bo- lehetősége a nemes versen- tevékenységének megtárgya­nyolított le, míg tíz évvel ez- gésre amellett is, hogy bizo- lása kapcsán, hogy egy ha­előtt, 1968-ban 4 millió 900 nyos vonatkozásban össze- sonló jellegű tanácskozáson ezer forint bevételt számol- hangolja tevékenységét a ha- legközelebb együttes előter­hatott. Jelentős fejlődése ősz- sonló szolgáltatást végző in- jesztés alapján vizsgálja meg szefügg a Szegedi Ünnepi He- tézményekkel. A szegedi ide- a többi idegenforgalmi ren­tek létével, az évről évre genforgalomban megvan a le- deltetésű szerv munkáját is. Gazdagh István Tapasztalatok a kollektív szerződésekről A vállalati kollektív szer­ződések tavaly elterjedt új módszere szorosan össze­függ a korszerű gazdaság­irányítás bevezetésével. A gazdálkodásban lehetővé vált önállóság a felelősséget is növelte, egyúttal széles teret nyitott a demokratikus elvek gyakorlati kiterjeszté­sének. A tavaly egy évre megkötött kollektív szerző­dések már ilyen elvek alap­ján készültek, s a most két évre érvényes szerződések elkészítéséhez elegendő ta­pasztalatot nyújthatnak. Aranyozott juhok fogú Szokatlan jelenségre fi- fel, amely alatt „aranykin­gyeltek fel Bulgáriában. A eset" találtak. A Bolgár Tu­múlt év őszén egy elhovoi dományos Akadémián hang­család birkafejeket vásárolt, súlyozták, hogy korai lenne ami Bulgáriában kedvelt ele- még végleges következtetést del. Amikor főzni kezdték a levonni, de tény. hogy a nö­birkafejeket észrevették, vények egyes fémlelőhelyek hogy az egyiknek a fogai közelében különleges sajátos­aranyosan fénylenek. Másnap ságokat vesznek fel. bevitték a birkafejet az et­nográfiai múzeumba, ahol megállapították, hogy a foga­kon arany bevonat van. Ez­után az elhovai Metelik Fém­ipari Vállalatnál is megerő­sítették, hogy a fogakon va­lóban arany van. Korábban Ausztráliában történt hogy aranylelőhelyet találtak a birkák fogán felfedezett aranybevonat alapján. Az esetnek villámgyorsan híre futott és ennek alapján jelentkezett Peter Dzsango­zov vasutas, aki elmondta, hogy ugyancsak Elhovóban vásárolt birkafejek között talált olyant, amelynek a fo­gait aranybevonat fedte és hallotta, hogy elhovoi pász­torok „aranyfüvet" fedeztek Az állami, társadalmi és gazdasági vezetők közösen elkészített szerződésterveze­tét ankétokon, konzultatív tanácskozásokon megvitat­ták, véleményükkel, javas­lataikkal egészítették ki a dolgozók. A kollektív szerződések egyes esetekben fogyatékos­ságokat is tartalmaznak. Nem feleltek meg teljesen a célnak azok a kollektív szerződések — állapította meg tegnapi ülésén a Csong­rád megyei Tanács végre­hajtó bizottsága —, ame­lyek csupán a Munka Tör­vénykönyve általános elő­írásait tartalmazzák, helyi jellegű szabályozásokat vi­szont nem. Ez a módszer formális és a vállalatokon belül nem elég hatékony. Hiányosságok tapasztalha­tók a munkaviszony létesí­tésének és megszüntetésének kétoldalú írásba foglalásá­val kapcsolatban is. A tör­vény előírása szerint mun­kaviszony létesítését csak akkor kell írásba foglalni, A szovjet tudósok merész szélesítenék ki. Az Azovi­tervet ajánlanak a Kaspi- tengernek a Káspi-tengerbe tenger évről évre csökkenő öml6 viae megszüntetné a vízszintjének megemelésére , Az új megoldás - a Kaspi- Párolgás folytán apadó Kás­tenger és az Azovi-tenger pi-tenger vizének „elsózott­csatornával való összekötése ságát" és kedvezőbb életfel­- egyrészt figyelembe veszi téte]eket teremtene az itt te­áz Azovi-tenger és a Kaspi­tenger közötti földrajzi dom- nyesző halaknak, borzát 28 méteres lejtését, másrészt azt a horpadást, amely az ősi időkben össze- SZEJ^D^ kötötte a két tengert Ezt a ig69 JAnUAR 15. horpadást, robbantásokkal ha azt a dolgozó kifejezetten kéri. Ezzel ellenkezik pél­dául a Csongrád megyei Vegyesipari Javító-Szolgál­ta tó Vállalat kollektív szer­ződése, amely szerint három napnál hosszabb munkavi­szonyt csak írásos megálla­podással lehet létrehozni. A kollektív szerződések több­sége a fizetés nélküli sza­badságok mértékét három hónapi időtartamban maxi­málta. A törvény konkrétan nem határozza meg, hogy meddig terjedhet a fizetés­nélküli szabadság, ennek mérlegelése a vállalat veze­tőjének jogköre. Nem szerencsésen alakí­tották ki több vállalatnál a részesedési alap felosztásá­val kapcsolatos I—III. kate­góriába sorolást. Az I. ka­tegóriába olyan beosztású vezetőkel is felvettek, akik­nek az eredményekre gya­korolható hatása nem áll arányban a csoportra elő­írtakkal. Ugyanígy a II. ka­tegóriába is kerültek olya­nok, akik a jogszabály alap­ján nem tartoznak oda. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága a munka­ügyi osztály jelentése alap­ján utasította a tanácsi vál­lalatok felügyeleti szerveit, hogy az iparági szakszer­vezet megyebizottságával egyetértésben a tavalyi ta­pasztalatok alapján adjanak segítséget az 1969—70-re szóló kollektív szerződések elkészítéséhez. 12 ŰEL-MAGYARORSZÁG

Next

/
Oldalképek
Tartalom