Délmagyarország, 1969. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-09 / 6. szám

Sz-tai Z-ig A Természettudományi lexikon befejező, hatodik kö­tete 890 oldalon, Sz-től Z-ig ismerteti a matematikai, fi­zikai, csillagászati, kémiai, biológiai fogalmakat A meg­jelenésével teljessé vált az utóbbi esztendők egyik leg­komolyabb, ismeretterjesztő vállalkozása. Nagyjavítás a (öld alatti színházteremben Szerdán megkezdték a „té­li nagyjavításokat" hazánk egyetlen föld alatti színház­termében, az aggteleki csepp­kőbarlangban. Az elmúlt években a „cseppkőbiroda­lom" egyik hatalmas szikla­üregében ezerszemélyes né­zőteret és színes reflektorok­kal megvilágított színpadot alakítottak ki, ahol a nyári hónapokban nagy zenekarok, operaénekesek, közreműkö­désével hangversenyt tarta­nak. Az idei évre is változa­tos. színes zenei programot állítottak össze. A föld alatti színházat május 25-én nyit­ják meg.Offenbach, Orfeusz az alvilágban című operájá­val. • A kereskedelemben, a ven­déglátásban tapasztalt hi­bák, bejelentések többsége — amely beérkezik az Ál­lam; Kereskede'mi Felügye­lőséghez Szegeden — maga­tartásbeli fogyatékosságokból ered: udvariatlan kiszolgálás sértő, bántó hangnem, cini­kus elszólás úgy, hogy a pult előtt más vevők is értsenek belőle. Holott az eladó, a felszolgáló nagyon is érde­kelt. hogy a vásárló, a ven­dég oda térjen be máskor ls, ahol a lehető legudvariasabb kiszolgálásban, vendéglátás­ban részesült. A jó üzletem­ber nem ls hagyhatja, hogy üres kézzel távozzon, aki vá­sárlási szándékkal lépte ál az üzlet küszöbét. Jó. a magatartási vétsé­gekre is van paragrafus vagy legalábbis volt a ko rábbi szabálysértési eliárá sok szerint — mondhatja a vásár'ó — s az ÁKF annak alapján szabhatott ki há romezer forintig terjedő bír ságot is. Az új szabálysár 'ési kódex azonban nerr •ende'kezik ilyen esetekre' Következésképpen emiatt fo Tatékosnak is nevezhetjük Ez a „fogvatékosság" azon­ban csak látszólagos. Az ál­'ami. és a szövetkezei keres­kedelemre, vendéglátásra vonatkozó szabálvsértési pa­ragrafusok mesa'kotói az út gazdasági mechanizmus szel­'emébő' indultak ki amely arra ösztönöz, hoey eladó é~ vevő között ne legyen disz szonancia. A verseny mind erősebben bontakozik ki az üzletek és vend glátók között a vásárló, a vendég megnyeréséért, vagyis nem kifizetődő olyan kereskedőt, felszolgálót al­kalmazni, aki nem megtart­ja, hanem e'riasztja a ven­déget. A jelen körülmények között ezért is épült a kiala­kul1 helyzetre az új szabály­sértési kódex. A maga'ar'ási vétségek, ki­fogások elbírálása most már az i'iető üzlet vállalatának hatáskörébe tartozik. A vál­lalat tekintélyének védelme ezzel mintegy előre lépett a kulturált kereskedelem érde kében, a piac megtartásáért. A vállalati presztízs és a vásárló megbecsülése így találkoznak és hatnak affel' hogy fehér hollókánt se ta lálkozzunk kulturálatlan ki­szolgálással. A vevőket, a vendégeket nem lehet kivá lógatni a pult előtt. A pén­zé'rt mindenki egyforma ki szolgálásra érdemes. L. F. Kezdeményező ifjú műszakiak Textiles szakdolgozatok MTI foto — Szilágyi Pál felvétele Az elmúlt években számos siker fémjelezte Szegeden is a Fiatal Mérnökök és Köz­gazdászok Tanácsának mun­káját Vonatkozik ez a ta­valyi esztendőre is. A KISZ irányította Kiváló Ifjú Mér­nök, Technikus és Közgaz­dász mozgalom keretében, a szakdolgozatok országos pá­lyázatán szépen szerepeltek a szegedi fiatalok. A műszaki ifjú gárda bizonyította tehet­ségét, szorgVmát, kutató- és újítókedvét Tavaly Csongrád megyében 9 — köztük 8 sze­gedi — válla'attól 26 szak­dolgozatot nyújtottak be a KISZ Csongrád megyei bi­zottságához és az országosra továbbított művek jórésze „dobogóra" is került vagy különdíjat nyert A mostani .pályamunkák­nál számszerűleg alig van előrelépés. 27 pályamunkát adtak elbírálásra az értékelő­bizottságnak. Ebbő' 14-e' küld tovább a napokban — január 15. a határidő — a szakszervezet és a KISZ együttes zsűrije. Az ered­ményt szokás szerint idén is a tavaszi Forradalmi Ifjúság Napok alkalmával teszik közzé. A textilművek 10 szakdol­gozata közű' 9-et, a Kender­fonó és Szövőipari Vállalat­tól beadott 8 ból 5-öt java­soltak továbbjutásra. Ezek mind jelentős munkák is; a vállalati szakemberek kalku­lációja alapján a feldolgo­zott tornák megvalósítása ké' és félmillió forintot ér a tex­tilműveknél. s másfél millió' a Kenderlonó és Szovőioar Vállalatnál. Egv részüke' már be is verették, a többi hamarosan alkalmazzák a terme'és gyakorlatában. A' em'ített adatok is bizonyít­ják. hogy a vá'lalatoknak ió' felfogott érdekük az FMKT /munka fellendítóse. A to­vábbnitott pálvamunkák szerzői: Orvos László, Rátva' János. Barna Károlyné, Né meth Jű'ia. Sebesi Mik'ósné dr. RAde: Ottóné. Vigh Zol­tán, Vlasics Anikó és Vajtai József, a textllműveknél, va­lamint Huszta Ferenc. B'Ue Gvörmmé Kószó Ferenc. Er dős József — két szakdol­gozat —, Balázs Antalné, Berényi István, Huszta Ist­ván és Marosi László a Ken­derfonó és Szövőipari Válla­latnál megbecsülést, elisme rést kapnak tevékenységű kért. Ezt még, reméljük, to vábbi sikerek egészítik ki. Sajnálatos viszont, hogy töbt válla'atnál vagv nem is mű­ködik az FMKT "agy stag­nál a munkája. Megkérdője lezzük. hogy Szegedről és a megyéből mindössze 2 válla lat műszaki fiataljaitól tel jen pályamunkára, önálló országos szintű produktumra. VIDEOTON­ÚJDONSÁG A székesfehérvári Videoton Rádió- és Televízió Gyár az új esztendőben több új ter­mékkel bővíti gyártmánylis­táját. Ezek között szerepel a képen látható Teenager típu­sú kis rádió is, amelyből az első példány szerelését leste el a fotókamera. KÖZLEKEDÉS Körforgalom Újszegeden Az újszegedi körforgalom jól debütált. Mióta a híd­ról csak jobbfelé lehet le­fordulni, s a hídra csak a másik oldalról szabad fel­hajtani. megszűnt a nyüzs­gés, a torlódás az újszegedi hídfőben. Ügy megy a for­galom, mint a karikacsa­pás, öröm nézni is! De még kellemesebb, ha járműben ül az ember, vagy ha gya­log jár. Egyszerűbbé, ve­szélytelenebbé vált a közle­kedés. Kár, hogy a gépjármű­vezetők még nem vették észre, hogy az egyirányú forgalom azokban az ut­cákban — a körforgalom útvonalán végig —, me­lyekben eddig kétirányú volt, lehetővé teszi most a párhuzamos közlekedést. Pedig szinte kínálja ma­gát, hogy a lassú járművek — kerékpárok, kocsik, von­tatók — az út jobboldali felét, a gyorsak baloldali felét vegyék birtokba, s ne előzgessenek akkor, amikor arra már nincs semmi szük­ség. Persze a fegyelmezett, a közlekedés új lehetőségeit jól kihasználó egyirányú és párhuzamos forgalomban még az eddiginél is veszé­lyesebb az a jármű, mely­nek vezetője fittyet hány a közlekedési szabályokra. Az újszegedi körforgalomban most még naponta több­ször is előfordul, hogy a Csanádi utcában — a ma­kói útról jövet — tovább­megy a híd felé egy-egy jármű, mert nem veszi ész­re vezetője a „Behajtani ti­los!" táblákat, sőt még- a szembejövő erőteljes foi­galmat sem. Az is gyakori, hogy a hídról balra, a Nép­kert sor felé kanyarodik le valaki, holott ez a közúti járművek közül egyedül csupán a villamos privilé­giuma, annak sem sokáig már, hiszen megszűnik. Szinte csoda, hogy eddig még nem történt baleset. Amikor lapunkban be­mutattuk az újszegedi kör­forgalmat, még a mellékelt térképvázlatról is leolvas­ható volt, hogy a hídfő alatt — a vakok intézete felől — a személygépko­csik és az annál alacso­nyabb rendű járművek „át­bújhatnak", és a Torontál tér másik oldalán, az uszo­da mögött ráfordulhatnak a hídra. Ez így is van, az­zal a hibával, hogy az ide­iglenes jelleggel most ki­épült út, különösképpen a híd alatt levő átjáróban annyira elsárosodott, hogy közlekedésre alkalmatlan. December 20-a, a körfor­galom bevezetése után azt gondoltam, hogy a jármű­vezetők egy része méltat­lankodni fog amiatt, hogy „fél Újszegedet" meg kell kerülniük. De nem rekla­mált senki. Ügy látszik, be­látták, hogy így jobb, ész­szerűbb. Az elmondott ész­revételek azonban jogosak, érdemesek az orvoslásra. Fehér Kálmán Január 22-től, egyetemistáknak s Albérleti iroda Szegeden Augusztus végén, szeptem­ber elején különös levélhul­lás kezdődik Szegeden. Ap­rócska cédulák kelnek útra, s röppennek el a különféle egyetemi intézmények por­táira, hogy aztán ott a há­tukra írt neveket-címeket mutogatva, tárgyaló partne­reket szerezzenek útrabocsá­lóinak. Egyik nemrégi műsorában a rádió Fenyves Gáborral, a Grazi Operaház örökös tag­jával folytatott interjút. A mai fiatal közönség ta­lán már nem is emlékszik Fenyves Sándorra. A rádió­interjú során Fenyves nem sokat mondott az elmúlt évekről, de innen tudtam meg, hogy Budapesten tar­tózkodik, s mint régi szín­házi újságíró és jóbarát fel­kerestem egy levéllel, mely­re a közeinapokban válaszolt. Levelemben emlékeztettem pályájának szegedi kezdő éveire, a Pompadour, Varázs­keringő, Bajadér, Szibill, Marinka a táncosnő, no és a Nótás kapitányban aratott úkereire. Az akkori partne­rekre: Viola Margit, Kovács Kató, Gábor Mara, Lado­merszky Margit, Lengyel Gi­zi, Rajz János, Bilicsi Tiva­dar, Szabó Samu, Lendvay Andor, Kristóf Ferenc, Su­gár Gyula és még sok-sok reves színész, akik közül bi­zony már nem mindegyik ,-an az élők sorában. Szeged­ről Miskolcra került Feny­ves. De nem részletezem a levelemben felelevenített ré­gi emlékeket, s inkább az ő válaszát, melyet levélpapír­ián, mint „Bay. Kammer­sanger Alexander Fenyves" — így ír; a sorokból élesen tükröződik az akkori vidéki színészek ma már legendá­nak tűnő élete: Bohém évek „Kedves fiatalkori bará­tom, Jenő István! Nagyon nagy örömet okozott kedves hangú és emlékektől nyüzs­gő leveled ... Csodálatra méltóan emlékszel a szege­di évek gyönyörű első sike­reire ... az igazi bemutatko­zóm már augusztus 1-én volt Hódmezővásárhelyen (Ez volt a szegedi színház akko­ri nyári állomása) 1924-ben abba a régi faszinházban, amely a népkertben állt. Az első szerepem a Marinka a táncosnő című operettben volt. Szegeden a Tisza Szálló­nak óriási „padlásszobájá­ban" laktam együtt drága jó (már sajnos elhunyt) bará­tommal, Lendvay Bandival és a „Kis Grimbusz"-szal, Kristóf Ferivel. Amint bizto­san erre is jól emlékszel — akkoriban az inflációs idők­ben gázsinkat nagyon ritkán kaptuk meg, úgy hogy az Andor Zsiga (az akkori szín­igazgató) felesége, a Faith Giza sokszor etetett bennün­ket kockacukorral — ebéd helyett. De a fiatal, jóképű Kristóf Ferinek is sikerült többször egy jószívű és szín­házimádó hentesnét megfőz­ni úgy, hogy egy-egy 20 kg súlyú kolbászos és szalonnás csomaggal tért vissza a szállóbeli tanyánkra, ahol azután nekiültünk és miha­mar nem sok maradt a kö­vetkező napokra. De szép idők is voltak ezek a felejt­hetetlen bohém évek ... Majd így folytatja levelét. „Miskolcon át 1928-ban a budapesti Városi Színház szerződtetett (Sebestyén Gé­za) szezon közepén, ahol a Cigánykirály című daljáték címszerepében óriási siker­rel egycsapásra befutottam Pesten. Utána jöttek a szép nagy operai szerepek: Esca­millo (Carmen), Húzd rá Johnny (címszerep) és sok más. 1936-ban Graz Opera­ház, 1939—1947 Nürnberg és utána ismét Graz. Azóta számtalan külföldi vendég szereplés és éveken át a Bayreuth-i Ünnepi Játékok Énekeltem olasz, francia és német színpadokon főleg nagy Verdi és Wagner hős­bariton-szerepeket ... ... Fenyves Sándor hosszú utat tett meg karrierben, no meg években is, de talán — mint írja — „a következő lá­togatásomkor biztosan elme­gyek Szegedre.. Várjuk! Jenő István Albérleti szobák címeit hullatják szét ezek a géppel, kézzel teleirt papírlapok. Fo­lyosóról nyíló, konvektorral, vagy éppen pozdorjakályhá­val fűtött helyiségek „adres­sét", s libbenésük nem egyéb célt szolgál, mint azt, hogy gazdáiknak néhány hónapra vagy néhány évre befogadott ..lakrészbérlóket" toborozzon. Persze, nemcsak a kis cet­lik röppennek fel tanévkez­detkor — apák, anyák, nagy­bácsik, nagynénik is róják a szegedi utcákat, fejükben, vagy tárcájukban „holtbiz­tos" lakáscímeket hordva. Évről évre megismétlődő kálvária ez az albérlő- és al­bérletszerzés. Kálvária bér­beadónak, bérbevevőnek egy­aránt De azért mégsem olyan, hogy segíteni ne lehetne a kapukulcs-használaton, für­dőszoba-fűtésen alkudozók dolgán. S hogy mennyire le­het, az éppen tegnap, szerdán délután derült ki, amikor a Szegedi Orvostudományi Egyetem gazdasági hivatalá­nak klubszobájában össze­gyűltek mindazok, akiknek valami közük lesz az albér­leti iroda munkájához. Ez ugyanis most a szenzá­ció: albérleti iroda nyílik Szegeden! Hosszas — majd két évig tartó — előkészüle­tek után január 22-én, szer­dán kezdi meg működését hogy aztán másnaponként mind a lakáskereső nagydiá­kok, mind pedig jövendő há­zigazdáik rendelkezésére áll­jon. Az orvosegyetem Apáthy Kollégiuma alagsori klubjá­nak irodájában nagyjából a következőképpen fog dolgoz­ni ez az országban egyedül­álló intézmény. A különféle karok által delegált ügyele­tesek felveszik mind a hall­gatók „rendelését", mind a lakásadók ajánlatait s mi­után a „helyszínelők" meg­állapították a felkínált „bér­lemény" alkalmasságát. a szobákat kiközvetítik az ott­honra vágyóknak. E cím- éa klvánságlajstromozás mel­lett még egyéb dolga is lesz az iroda önkéntes alkalma­zottainak. Többek között ki­jegyzik a használhatónak mutatkozó hirdetéseket, s összeállítják majd — a mun­kára vállalkozó joghallgatók­kal közösen — az albérlők jogait, és kötelességeit tartal­mazó listát ls. Mert érdek­képviseleti szervvé is szeret­ne válni az albérleti iroda, valami olyasfajta fórummá, amely dönteni tud a bérbe­adók és bérbevevők vitái­ban. Dr. Jován János, az iroda egyik leglelkesebb életrehf­vója már egy szerződésterve­zetet is összeállított, amely a legfontosabb fő- és albérlői kikötéseket közli, jogszabá­lyokon alapuló mondataivaL Kérdezni lehet, persze, hogy miért lett egyszerre szükség erre az irodára. Az érdeklődőknek számokkal fe­lelünk: már 1967-ben — két évvel ezelőtt — a szegedi egyetemisták, főiskolások kö­zül majd minden harmadik volt kénytelen albérleti szo­bák után futkosni, s ez az arány azóta valamicskét még emelkedett is. Nagy szükség van tehát a szobaszerző központra. S fo­gadni lehetne rá, hogy a kis alagsori szobában nagyon gyakran fog majd berregni ' az egyelőre még fel sem sze­relt telefon ... Akácz László CSÜTÖRTÖK, 1969. JANUÁR 9. DEL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom