Délmagyarország, 1969. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-09 / 6. szám

Szobor Leninnek A hódmezővásárhelyi tarács végrehajtó bizottsága elfogadta Szabó Iván szobrászművésznek és Borvendég Béla építészmérnöknek a városban felállításra kerülő új Lenin-szoborral kapcsolatos terveit A műalkotást Lenin születésének 100. évfordulójára, 1970. április 22-én a Beloiannisz téren avatják fel. Szerelik az épületelem-gyárai Szélesedő véradó mozgatom Tovább szélesedett az elmúlt évben az önkéntes véradó mozgalom. A közelmúltban lezajlott sajnálatos szerencsétlenségek, balesetek alkalmával is újból bebizonyosodott az életmentő vér jelentősége. A véradó állomásokon a legkülönbözőbb vércsoportokból bőségesen állt rendelkezésre az ilyenkor nélkülözhetetlen friss vér és ennek nem kis része volt abban, hogy például a vasúti szerencsétlenségnek mind a 37 súlyos sérültjét meg tudták menteni. MTI foto — Bajkor József felvétele A Beton- és Vasbetonipari Művek most épülő szolnoki épületelem gyárában már a g P i|eb?annd„tZtekKett SZereU1- Az idén már megkezdődik a különböző betonok mozaiklapok és betoncsövek gyártása. Képünkön: épül a vázszerkezetgyártó csarnok Kormányltalároza! az építkezésekkel kapcsolatos szanálásról a kisajátítással kapcsolatos kártalanítási szabályokat kell alkalmazni. A határozatban, amely báWoz^SSStíeT .0g5r M éPÍtéSÍ terÜleten le- tulaldonban ^vő ingatlanok Xf£ü?leSen leíSntondó b"l,tand6 létesítmén' hel*e» tulajdonjogának megszerzése és nem lakás jellegű léte- szukseges-e másutt újat épí- _ ,, , , . . sítmények szanálásánál kt teni, vagy lehet-e más mó- ^^ a P°lgán illetve 21 napig tartható friss álla- 1 vetendő eljárást. Eddig a la- don pótolni az éoületben pótban, éppen ezért ma már kásberuházási költségekből ^ ,.„ ,^ . ,, , ^ a véradók bizonyos hányada kellett fedezni az építési te- a,g végzett tevékenységet. rületről eltávolított régi lé- Ha vállalati vagy szövetketesítmények áttelepítésének zeti részleg és telephely minden költségét még azo- megszüntetése szükséges, akkat a kiadásokat is, amelye- . _ , . . „ ' , ra haladéktalanul felkeresi ajkét nem az átköltöztetés tett kor 82 énntett 171883 hatá" 1Bfi9 ianili„ , * ,, . megjelölt véradó állomást. A í szükségessé, s az elavultság rozza meg, kíván-e újat lé- Januar 1"én lépett ér" friss vérellátás nagy egész- I vagy korszerűtlenség miatt tesíteni, az új épület kése- vénybe, a kormány felhívta ségügyi fontossága teszi je- \ gébként is esedékesek let- deiem nélküli megvalósításá- az illetékes minisztériumok, lentossé a Vöröskereszt kez- na. ról az áttelepülőnek kell intózmények, szervek vezegondoskodnia. A tanácsok .... . _ . ..... . ... , ,., . , tőit, hogy a határozat előkotelesek az áttelepítést elrendelő határozatot a terület fásainak érvényre juttatása rendeltetésszerű felhaszná- érdekében gondoskodjanak lásánál négy-öt évvel előbb, az érintett korábbi jogszabá, „ , . , az 1971'i8 megkezdődő la- lyok módosításáról, vagy A rendelkezés szerint el- kásépítkezések céljára kije- • „ .., , . „ , sősorban azt kell vizsgálni, löu területekre vonatkozóan . pedig még az idén elküldeni sek MadásáróL A kormány az érintetteknek. felszólította a tanácsok végAz áttelepülés miatt szük- rehajtó bizottságait, hogy séges új létesítmény költsé gei most már Az emberi vér körülbelül nem előre meghatározott időnként ad vért, hanem arra kötelezi magát, hogy szükség esetén telefonhívástíeményezését, hogy a dolgo- í zók nem kollektíve egy al- ; halommal, hanem csoportok- : ba osztva az év különböző időszakaiban adnak vért | Az életmentő vérre az évminden napján szükség van. i Az eddigi eredmények na- I gyon biztatóak. A kormányhatározat célja, hogy a lakásépítkezések foltozott ab támogatása érdekében megszüntesse az indokolatlan szanálási többletkiadásokat. Múzeum is, r is Elmondták már vélemé- meg is kontrázzák az egyes nyüket a Múzeum munka- kiállítások hosszú-hosszú társai is. Sajnálnák a Tisza fenntartásának gondolatát. élővilága című kiállítást le- Szegid lakosságát most 125 —• | bontani. Talán igazuk is ezerre becsülik. De a látó- déses kötelezettségek miatt van: hatalmas munka fek- gatók nagyobb részét az már korábban esedékesek megoszlanak a lakásb "ruházó és az áttelepülő között A lakásberuházót nem terhe- ^ érdekelteket a lik azok a kiadások, amelyek az érvényes hatósági előírások, jogszabályok és szerzőEgy gimnazista sóhaja Á

téli szünet után, tegnap mentek iskolába a gyerekek. Megkapták a félévi bizonyítványokat. Örömmel, vagy fejcsóváló gondokkal, bosszúságokkal terhesen telt el ez a nap. Sok helyen megtörténtek a nagy fogadkozások, ott ahol erre szükség volt; a második félévben majd jobban megy. De a dicsérettel jutalmazott gyerek esetében is elhangzott; csak így tovább, ne romoljon a második félévben sem a tanulmányi eredmény. Különös figyelmet a gimnáziumoknál és a szakközépiskoláknál a második-negyedik osztályosok bizonyítványa keltett, mert ezek az eredmények már a végzés pontszámaiban is szerepet játszanak, és az egyetemi felvételeknél az egyik alapot jelentik az érettségi eredményekkel együttesen. Az iskolák hangulata bizakodó, mert az osztályzatok általában jók, kifejezik azt a tudást, amit az egyes tanulócsoportok képviselnek. Ebben szerepe van annak a törekedésnek, amely új tanterveket, tankönyveket produkált; az oktatás korszerűsítésének egészséges hatása most már a javuló, jó eredményekben is kifejezést nyert. Ide tartozó vonás, hogy pedagógiai, didaktikai munkánk is sokat javult, s előnyös, hogy az alsóbb tagozatokban csökkent a tanulócsoportok létszáma. De még mindig zsúfolt az iskolai munka Az anyagmennyiség és a rendelkezésre álló idő nincs szinkronban. Ezért egy eléggé „hajszás" félév következik, hogy az éves anyagot a lehető legjobban elsajátítsák. S ilyenkor sóhajt föl a téli vakáció ízét hordozó gimnazista diák, hogy „de jó lenne, ha nálunk is már ötnapos munkahétben dolgoznánk". Pedig nem sikerült még olyan mérvű csökkenést megteremteni, ami kényelmesebbé, egészségesebbé teheti az iskolai, különösen a középiskolai munkát. A sóhaj aktualitása ugyan nincs meg. de a kérdés társadalmi méretekben napirenden van és marad. Természetesen azzal együtt, hogy kedvező megoldás nem következik be iskoláinkban, a jövő tanévre sem. Érdekes összevetésre ingerel a sürgető idő is: a fizikai és szellemi munkakörökben szaporodik azoknak a száma, akik öt nap alatt (42—44 órában) végzik el a hatnapi feladatot Az idén már több mint egymillió ember kerül olyan munkafeltételek közé, hogy csökken a heti munkaideje. Milyen módon lehet megoldani majd a gimnazista sóhaja nélkül is az ötnapos iskolai heteket? Ez a téma előbbutóbb gyakorlati igénnyel válik időszerűvé. Egyik-másik országban az ötnapos munkahét alatt az ötnapos iskolai hét is értendő. Fölmerül a kérdés, hogy a mostani már elég zsúfolt tananyag és tanterv alapján lehet-e nálunk egyáltalán még csak kísérleteket is tenni az iskolai munkaidő heti hat napjának csökkentésére? Erre a kérdésre nem felelhet egy újságcikk. Ez a szakemberek dolga. De a felnőtt társadalom munkaidő-beosztásának alakulása nem hagyja — és nem is hagyhatja — érintetlenül az iskolai munkaidőt sem. Ez pedig a jelenlegi mennyiségi tényezők fenntartásával nagyobb anyagsúrítéssel. nemigen oldható meg. Igaz, hogy a gimnazista sóhaja ma még mint realitás nincs napirenden, de ha ilyen ütemben halad az ötnapos munkahetek bevezetése az iparban, kereskedelemben, államigazgatásban stb.. akkor ez a folyamat időszerűvé teszi — előbb utóbb — az iskolai munkaidő módosítását is. Ez viszont tantervi, tananyagbeli, pedagógiai, és didaktikai módosítások nélkül nemigen képzelhető el. Nem is lehet ezt a témát csak iskolaügyként kezelni. Ez a szabadidő felhasználásának, eltöltésének megszervezésével, az élelmezés jobb megoldásával, az üzemi és iskolai napközik működésének korrigálásával és még sok egyébbel összefügg. Ehhez kell alkalmazkodnia a kiskereskedelemnek, közlekedésnek, a közszolgáltatást végző vállalatoknak, üzleteknek, stb. Ha egy kicsit jobban a kívánság mögé nézünk, akkor látszik meg, milyen nagyot tud sóhajtani egy gimnazista is. A

szocialista társadalmi rend törekvése vált ki Ilyen egészséges sóhajokat a gondolkozó és tájékozódó középiskolásokban is, különösen a szünet utáni ; elsó tanítási napon. Voltaképpen érdekes korprobléma, mérjék fel a lakásépítkezé- amelyekben az igények rendszerint előbb járnak, mint a sekkel kapcsolatos szaná- lehetőségek. De az is biztos, hogy az igényeket és a le! hetőségeket nekünk kell majd összhangba hozni. Ez vilási igényeket, szont nem sóhajtásokkal és kívánságokkal történik, hanem • azoknak a feltételeknek a megteremtésével, amelyek alkészítsenek programot az kaimassá teszik tanügyi rendszerünket arra, hogy megütemezésről és tájékoztassák . változott munkaidőben a legkorszerűbb módszerekkel 1 megtaníttassák mindazt, amire szüksége van az általános szanálási tervekről. ós középiskolásoknak. L G. voltak és egyébként is az áttelepülőt érintik. A lakásberuházó viseli azonban az átköltöztetés és a bontás költségeit, pénzben! kártalanítás esetén kifizeti a szanálandó szik benne, s mely város le- idegenforgalom adja. Miért hetne hivatottabb a Tisza nem jár ez a 125 ezernyi titkait a néző elé tárni, ember a múzeumba? Mert mint éppen Szeged. Akácz már volt tavaly, azelőtt, öt László ugyanis ezt szorgal- éve... és újat nemigen mazta lapunk december ígérnek neki. 31-i számában — a képző- Nem ez viszont most a téművészeti tárlatok javára, ma. A múzeumi elzárkózás De én úgy gondolom, az inkább objektív okokból j létesítmény értékét, a foldötlet, hogy a Múzeum ran- ered. Így is teljes már ott részlet-kezelői jog megszergos épületében üssön ta- a zsúfoltság. De még így zésének költs igeit, vagy alanyát a szegedi képzőművé- sem „gazdaságos" a szemszet. nagyon is életrevaló, lélet, hiszen meggyőződélegfeljebb a konkrét javas- sem, hogy a Múzeumban laton kell vitatkozni. Mert, nőne a tárlatlátogatók tahogy van Szegeden képtár valyi 38 ezres serege, s en— igaz. De milyen? Inkább nek a közönségnek jó réalkalmas árubemutatónak, sze ott egyúttal már a töbmint képzőművészeti se- bi termekbe is bemerészregrzemlének. Nem jogta- kedne. lan tehát, s nem is elha- A megoldást egyik cikk markodott a festők törekvé- sem vázolta fel teljességése a Kultúrpalotába. ben. Pedig ki lehet, sőt ki tanácsi határozatban Szamokat idézték válasz- ken mondani: ez a fajta vicikkükben a muzeológusok, ta csak addig élhet vagy Hogy közel 66 ezer látoga- dagadhat, amíg a Kultúrpatója volt az idén a múzeum i0ta egésze nem lehet a kiállításának s 30 ezernyi múzeumé. Ehhez viszont a a kupolacsarnok kiállító - Somogyi Könyvtárnak kelsainak. A képtárban tavaly jene modern, új otthon. 38 ezer néző fordult meg. Hallottunk már elképzeléDe hiszen ezek a számok seket, terveket. Bár mielőbb bizonyítéknak igen gyen- tanúi lehetnénk majd a gék. Ezek éppen a látoga- megvalósulásnak is. tottság elégtelensége mellett beszélnek. így talán S*. S. L Az Agrártudományi Egyesület megyei szervezetének ülése csonyabb értékű csereingatlan esetében az értékkülönTegnap délelőtt Szegeden A Magyar Agrártudományi ünnepi ülést tartott a Magyar Egyesület Csongrád megyei Agrártudományi Egyesület szervezete megválasztotta úi bözetet. Pénzbeli kártalaní- Csongrád megyei szervezete, tisztségviselőit is. Elnököl, táskor a különbözetet az át- A meghívott szakemberek, három elnökhelyettest, egy települőnek saját fejlesztési vendégek között üdvözölhet- titkárt és 12 tagból álló veze„Io^IÍKAI 1 11 1 ték Romány Pált, az tőségét. Elnöknek dr. Szaniel alapjából kell fedeznie, de MSZMp KB osztáiyvezető- Imrét, a Dél-alföldi Mezőmód van arra is, hogy kellő helyettesét, Szabó Sándort, a gazdasági Kísérleti Intézet fedezet híján bankhitelt kap- megyei pártbizottság osztály- igazgatóját, elnökhelyettesek jon. Az áttelepítést elrendelő vezetőjét, dr. Szűcs Kálmánt, nek Szilágyi Ernőt, a szegedi i az Élelmezési és Mezőgazda- Felszabadulás Tsz foagrono! sági Miniszérium főosztály- musát, Szabó Sándort, a meelegendő időt kell biztosi- ! vezetőjét, György Károlyt, az gyei pártbizottság osztályvei Agrártudományi Egyesület zetőjét, és Takács Ferencet. tanl j főtitkárát és dr. Paczuk Ist- az ÁG Országos Központjáaz új létesítmény felépítésé- vánt, a megyei tanács vb el- nak Békés-Csongrád me™ JUKKX nökhelyettesét is. gyei főosztályának vezető here. Meg kell jelölni továbbá ! Rom£ny pál elóadásában lyettesét. titkárnak dr. Fa-ea kiürített szanálandó léte- ! „A reform első éve a mező- has Lajost, a megyei tanács sítmény átadásának határ- 1 gazdaságban" címmel kitért vb osztályvezetőjét fogadta idejét, s ha az áttelepülő I arra, hogy az 1968-as eszten- el az ünnepi ülés. saját hibájából késik az át- ' <^ben az országban s közte ', . ,, . i Csongrád megyében a termeadassal, akkor progresszív < lőszövetkezetek mennyit erő- CSÜTÖRTÖK telekhasználati dlj fizetésére södtek, milyen eredményeket 1oao ,»xttt1» a kötelezhető. A nem állami I értek eL 3 - JA>tJAK 9' Oktatási „menetrend" Véget ért a téli szünidő, izerdán ismét benépesültek az iskolák: megkezdődött a második félév. Az oktatási év hátralevő részének ,.menetrendje" a következőképben alakul: három hónapon ét folytatódik az oktató-nevelő munka, majd április 1-től 13-ig tavaszi szünet 'esz, a középiskolák negyelikes, érettségi előtt álló di'kjai részére a tanítás málus 8-án fejeződik be. Máius 12 és 19 között kerül sor az érettségi dolgozatok meg:rására. Az általános iskolák valamennyi osztályában, továbbá a középiskolák 1., 2. ás 3. évfolyamain június 7-én zárul a tanév. DÉL-MAGYARORSZÁG 3