Délmagyarország, 1969. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-05 / 3. szám

Á labdarúgó NB I B sorsolása Edzők a SZEAC-nál mai műsor Kézilabda. Terembajnoksáf • Rókusi Tornacsarnokban: Elektromos Ktsz—SZTK férfi (« óra). Konzervgyár—Tápé férfi (8.30), Hódmezővásárhelyi Spartacus II. —1Textilművek II. női (9 óra), SZEAC—H. Spartacus női L osztályú mérkózés (9.20), SZEAC 1L—Bőrösök női (9.40), H. Spartacus—SZEAC női I. o. visszavágó (10 óra), SZEAC—Hunyadi SE férfi I. o. (10.20), FáklyaTipográfia férfi (10.50). Hunyadi SE—SZEAC férfi I. o. (11.20), Konzervgyár—Textilművek női I. oszt. (11.50), Bőrösök-Falemezgyár férfi (12.10). Textilművek— Konzervgyár női L o. (12.40), Tervező—Vízügy férfi (13 óra). Olajbányász—Kender férfi L o. (13.30), Ifjú Gárda—Tanárképző női I. o. (14 óra). Kender—Olajbányász férfi I. o. (14.20), Tanárképző—Ifjú Gárda női L o. (14.50), Tervező—Ojszentlván női (15.10). Sándorfalva—Spartacus férfi I. o. (15.30). Gyufagyár —Épületgépész férfi (16 óra), Spartacus—Sándorfalva férfi I. oszt. (16.30), Tiszasziget—EMERGÉ n. férfi (17 óra). Kábelgyár —Épületgépész férfi (17.30). Vívás. A 16-17 évesek megyei bajnoksága. Gutenberg utcai Iskola. ( óra. A Magyar Labdarúgók Szövetségében elkészítették az 1969. évi NB I B sorsolását. Eszerint a bajnokság március 2-án kezdődik, és az első fordulóban a SZEAC Pécsen a Pécsi Bányász csapatával mérkőzik. Az első forduló teljes műsora (az elölállók a pályaválasztók) : Szolnoki MTE— Oroszlányi Bányász, Pécsi Bányász—Szegedi EAC, Győri Dózsa—Bp. Ganz-MAVAG, Várpalotai Bányász—Bp. Spartacus, Székesfehérvári MÁV Előre—Kecskeméti Dózsa, Békéscsabai Előre—Miskolci VSC, Zalaegerszegi TE—Székesfehérvári Videoton, Szállítók (Bp.)—Özdi Kohász, Nagybátonyi Bányász—Bp. Előre. A SZEAC további mérkőzései a tavaszi idényben a következők. Március 9: SZEAC—Zalaegerszegi TE. Március 16: Békéscsabai Előre—SZEAC. Március 23: SZEAC—Székesfehérvári MÁV Előre. Március 30: Várpalotai Bányász—SZEAC. Április 8: SZEAC—Győri Dózsa. Április 13: Szolnoki MTE— SZEAC. Április 20: SZEAC—GanzMÁVAG. Április 27: Bp. Spartacus— SZEAC. Május 4: SZEAC—Kecskeméti Dózsa. Május 11: Miskolci VSC— SZEAC. Május 18: SZEAC—Videoton. Május 25: Oroszlányi Bányász—SZEAC. Június 1: Özdi Kohász— SZEAC. Június 8: SZEAC—Bp. Előre. Június 15: Nagybátonyi Bányász—SZEAC. Június 22: SZEAC—Szállítók. A SZEAC a tavaszi Idény második felében játssza majd a legnehezebb mérkőzéseit, legalábbis a jelenlegi erőviszonyok alapján most ezt lehet megállapítani. A tizenkettedik fordulóban, május 18-án kerül sor idehaza, Szegeden a Videoton elleni mérkőzésre, majd utána kétszer idegenbe utazik a csapat, az oroszlányi és az ózdi játék rendkívül küzdelmesnek ígérkezik. Tavasszal eggyel többet játszik idegenben a SZEAC, mint idehaza. Itt említjük meg, hogy a Szegedi Dózsa és a SZEAC vezetősége arra kérte az MLSZ-t, hogy a két csapat párhuzamos sorsolást kapjon. A Dózsa-pályát átépítik, ezért tavasszal sem lesz használható állapotban. Közős megegyezéssel a SZEAC bajnoki mérkőzései előtt mindig a lila-fehérek játszanak majd NB Il-es találkozót Mivel a labdarúgó NB n első fordulóját az NB I B rajtja után két héttel, tehát március 16-án játsszák, minden jel arra mutat hogy a Dózsa idegenben kezd, mert akkor a SZEAC Békéscsabára utazik. Az NB II első fordulójában a Szegedi VSE játszik majd idehaza. Az NB II sorsolását az MLSZ hamarosan kiadja. A SZEAC labadarúgószakosztályánál — mint azt már megírtuk — idén Subits Lajos az első csapat edzője. Rábay László a tartalékgárdánál működik, az „egy" segédedzője, valamint a harmadik csapat edzője Faragó Gyula. Az ifjúsági első csapattal Bánáthy János dr. foglalkozik, az ifi „kettő", valamint a serdülőcsapat edzői teendőinek ellátásával pedig Baráth Jánost bízták meg. Áz iskolák sportélete Mérlegen a labdarúgás Papp és Adíer vezetésével 30 mérkőzés, 30 pont Adler Zsigmond, a veterán edző és Papp László háromszoros olimpiai bajnokunk a Magyar Ökölvívó Szövetség kérésére januártól átveszi a válogatott csapat szakvezetését és irányítását. Papp és Adler húsz éve dolgoznak együtt, Laci mint amatőr, mint profi is sokat köszönhetett mesterének. — A mexikói olimpia csalódást okozott nekünk — mondja Papp László. — Pedig a mai versenyzők Is tudnak „bunyózni", csak hiányzik belőlük a sport iránti igaz szeretet, az eredményekért való lemondás. Szükség van a nehéz, kitartó edzésekre, mert anélkül nincs siker... — Örömmel Iátok munkához, ha úgy találják, hogy segíthetek — mondotta Adler Zsigmond. — Nem kétséges, hogy a magyar ökölvívás erősen visszaesett, idő szükséges ahhoz, hogy megszüntessük a lemaradást. Éppen ezért abban az esetben nem lehet elvállalni az Irányítást, ha egyik napról a másikra sikereket várnak. A Papp— Ádler duó nem ígér gyors sikereket, a fő cél az 1972-es olimpia. Tervüket öt pontban foglalták öszsze. Ezek: a fizikai erő fejlesztése, a technika javítása, a légzéstechnika javítása, sok egyéni verseny rendezése, és a vidéki tehetségek felkutatása, részükre budapesti edzések biztosítása. Az MTS Országos Tanácsa december végén megvizsgálta az iskolai testnevelési és sportmunka helyzetét. A kérdés napirendre tűzése időszerű volt, mert az Iskolai testnevelés és sport célkitűzése, tartalma is alapos változást igényel. Az oktatás az ország lakosságának 20 százalékára terjed ki, ezért egyre inkább növekszik az iskolában a testnevelési és sportmunka jelentősége is. Kiemelkedő helyet foglal el az egészséges nemzedék kialakításában, s hatással van az egész magyar sportmozgalom színvonalára. A tanórai testnevelés éppen egy évszázad óta szerepel hivatalosan iskoláinkban. A felszabadulás óta rengeteget fejlődött, még az óvodákban is rendszeressé vált. Az elért eredmények mégis elmaradtak a kívánt színvonaltól, s a tanítás feltételeinek fejlesztése sem tartott lépést a felmerülő szükségletekkel. Mit kell tenni a fejlődés érdekében? — erre keresett választ az MTS Országos Tanácsának ülése. A tanácskozás abban látta a fejlődés lehetőségét, hogy javitani kell a tantárgy személyi-tárgyi, (létesítmény, felszerelés) szervezeti és dokumentációs (tanterv, segédletek, folyóiraA Szegedi Dózsa csapata. Alinak (balról |obbra): Madarász. Károlyi, Tanács, Csanádi, Hegyes dr., Szlovák, Balogh, guggolnak: Csordás dr„ Portörő, Bánfi, Kovács A Szegedi Dózsa lila-fehér gárdája három év alatt nagy utat tett meg. 1965-ben még a megyei csoportban, 1966—67-ben pedig már az NB III-ban gyűjtögették a pontokat, azután bajnokságot nyerve kerültek az NB II-be. Az NB II-ben a csapatot átszervezték. Sok olyan játékos került az együttesbe, akik még nem szerepeltek ebben az osztályban. De néhány rutinos, az NB I-et megjárt labdarúgót is igazoltak, mint dr. Reményik, dr. Csordás, dr. Boros és Szlovák. A fiatalokkal való „keverés" szerencsésnek bizonyult A bajnokság nyitánya meglepetéssel kezdődött A Jó hírű Debreceni VSC felett 3:1 arányú győzelmet arattak. Sajnos, a további mérkőzések már nem hoztak sok örömet a Dózsa számára. A hatodik forduló után a 13., a nyolcadik és a tizedik forduló után pedig a 15. helyen álltak. A tavaszi szezon vége felé kissé belelendültek, és az első „félidőt" 15 ponttal a 7. helyen zárták. Az őszi szezon elején Javult valamit az együttes játéka, de még mindig nem volt kielégítő. Még a kieséssel is számolni lehetett. Az idő múlásával azonban fokozatosan meggyőzőbb lett a játékuk. A huszadik forduló után a 9. a huszonötödik mérkőzés után pedig már a 8. helven láttuk őket. A nehéz helyzetben valójában az „utolsó" pillanatban a 3 4 arányban győzelmesen végződött Gyula elleni találkozó és az ezt követő utolsó jászberényi döntetlen jelentett kiutat a kiesés előL A mérleg végeredményben így fest: 30 mérkőzés elérhető hatvan pontból 30 pont Egy-egy mérkőzésükre 14 adott gól esik. Minden mérkőzésen játszott Csanádi, vele együtt végig egyenletes teljesítményt nyújtott: Tanács, Madarász, és dr. Csordás. De a többiek is mindent megtettek a minél jobb eredményekért Sportszerű helytállásuk dicséretes, egyetlen játékos sem került a kiállítás sorsára. A csapat munkájához az előző évekhez hasonlóan most is nagy segítséget nyújtottak a Megyei Rendőrkapitányság, az egyesület és a labdarúgó szakosztály vezetői. Szakmai vonalon a sikeres szereplést Veres László edző Jó munkája dicséri. A Dózsa-pálya talajának felújítása miatt a tavasszal is albérletbe kényszerül a csapat Szeretnének még két-három fiatal, tehetséges játékossal erősíteni. Az évi céliktűzés: a támadósor játékának a feljavítása, mert e nélkül a jövö évben sem remélhetnek jobb eredményeket. Solti Mihály Három építkezés Új sportlétesítményekről Szegeden kevés a sportpálya, kevés a sportlétesítmény. Erről sokat beszélnek a városban, s ezért adunk egy kis tájékoztatót arról, hogy jelenleg három sportlétesítmény is épül, a negyedikhez, a Spartacus-stadion építéséhez pedig idén kora tavaszszal fognak majd hozzá. Amiről a legtöbb szó esik ilyen tekintetben Szegeden, az talán a fedett uszoda, amely Újszegeden a volt UTC-pálya helyén épül, és a város egyik nevezetessége lesz. Az építkezésről Kalmár Ferenc dr„ a városi tanács tervosztályának vezetője a következőket mondta: — Az uszoda építésénél a munka most kielégítően halad. Jelenleg a kitámasztó pilléreket énftik. az énü'et oldalfala készül. Az ívalakú vasrácsos tetőszerkezetet az egyik barcsi üzemben rendelték meg. A vasanyagok érkezését már várjuk, mert ha megérkezik, az építők nagy lépést tehetnek előbbre. Az épület hossza megközelíti majd a száz métert, és hogy csak néhány adatot mondjak: a medence ötvenszer huszonegy méteres lesz, tornatermet is építenek, az ezer nézőt befogadó lelátón nyolcszázán ülhetnek, kétszázan pedig állhatnak. Mint érdekességet említjük, a lelátó tetején a televízió részére sín készül, amelyen mozgó kamerával dolgozhatnak... Mint már megjegyeztük, az uszoda az UTC-pálya helyén épüL Az UTC — azaz új nevén a Szegedi Kender SE — viszont az újszegedi kendergyár mögött kapott területet sporttelep építésére. Ott már pompás épület emelkedik, amelyben klubhelyiség, öltöző, fürdő és gondnoki lakás is van. A labdarúgópálya talaját füvesítették, elkészült a röplabda- és a kézilabdapálya is. — A sporttelep 90 százalékában már elkészült — S=0=R=0=K=B=A=N Az 1968. évi labdarúgó NB T-ben közvéleménykutatás alapján a Bp. Honvéd szurkolótábora bizonyult a legsportszerűbbnek, második a Ferencváros, harmadik a Tatabánya. A szegediek a tizedikek, utolsó a Diósgyőr. Az Ifjúsági seregszemlén elért jó szereplésért az MTS országos tanácsa háromezer forint jutalomban részesítette a szegedi Radnóti Gimnázium kézilabda-szakosztályát 12 DEL-MAGYARORSZÁG VASÁRNAP, 1969. JANUÁR 5. Figyelem! A kötelező gép járni üssavatossági biztosítás 1969, éri díja janw'r hóban AUTÓSOK' V pótléhmente*en MOTOROSOK! fj^heta Felvilágosítás, befizetőlap fiókjaiknál! Állami Biztosító UK. I mondta Mayer Tibor, a Kender SE ügyvezető elnöke. — A legnagyobb hiány, hogy még nincs vízvezeték. A labdarúgópálya, a kézilabda- és a röplabdapálya már várja a fiatalokat. A futballpályát füvesítettük. Ügy tervezzük, hogy az ifjúsági és a serdülő labdarúgó-csapatunk tavaszi mérkőzéseit már az új otthonában játssza, az első csapat azonban csak az őszi idény kezdetétől veszi birtokba a pályát. Nyáron tartjuk majd az ünnepélyes avatót, addig az építők nyilván minden munkával elkészülnek ... Ha már az építőkről van szó, meg kell említeni a Szegedi Építők új sporttelepét is, amely szintén Újszegeden készül, a régi KEACpálya helyén. Itt is készen már az öltöző. — Tavaly ősszel a labdarúgópálya füvét megerősítettük, egyes helyekre gyeptéglákat raktunk — mondta Erdei János, a Szegedi Építők SC elnöke. — Vállalatunk vezetősége minden támogatást megad, hogy sportolóink minél előbb otthonra találjanak. A társadalmi munka is jelentős, továbbra is számítunk sprtolóink és a Csongrád megyei Építőipari Vállalat többi dolgozójának segítségére. Két évvel ezelőtt tekepályát építettünk, most pedig elkészül a sportkombinát is. Mi is nyáron vesszük majd birtokunkba az új pályát... A Kender és az Építők pályájával kapcsolatban megjegyzésünk: mindkettő kiesik a várostól, de a városfejlesztést figyelembe véve, új sporttelepet beljebb már nem lehet létesíteni. M. K. tok) feltételeit Jobban Jo»son érvenyre benne a testnevelés egészségvédelmi és testedző jellege, s az életben, de különösen a honvédelemben jelentős fizikai cselekvőképesség kifejlesztése, a sportolás Iránti kedv és képzettség kialakítása. Természetes, mindez függvénye az óraszámnak, a gvakorlás lehetőségének. Függ a pedagógus módszerétől, a nevelőképzéstől, a létesítményektől és azok felszerelésétől, s természetesen, több más tényezőtől. Abban azonban egyet kell érteni Bíró Mihálynak, az MTS elnökhelyettesének megfogalmazásával, hogy az előrelépés érdekében a jövőben az oktatásban jobban alapozni kell a tanulók meggyőzésére, a motivációra, az élményszerűségre, a játékigényre. A tanulókban mindenekelőtt kedvet kell ébreszteni a rendszeres és önkéntes testedzéshez, sportoláshoz. Az elbírálásnak továbbra ls azonos értékűnek kell maradnia, a többi tantárgy érdemjegyével. Az eredmény természetesen függvénye az óraszámnak ia. A jövőben egységesen minden iskolafokon heti 2 testnevelési órában kell a testnevelési tantárgy óraszámát megállapítani. A heti 2 testnevelési óra általánossá válása után fokozatod fejlesztéssel kell megteremteni annak feltételét, hogy 1980. utan lehetővé váljék az óraszámok emelése, a felsőoktatási Intézmények, ben pedig minden évfolyamra történő kiterjesztése. Az óraszámok emelései még hosszú évek várakozásának lesz a gyümölcse. Addig is azonban nyerhetünk Időt a testnevelési és sportmunkára. Általánossá lehet tenni például a tanórák, a műhely és laboratóriumi foglalkozások közötti tornát (testnevelési perceket). Szélesíteni lehet a játékos foglalkozásokat* testedzesi lehetőségeket a napközikben, a tanulószobákban és a kollégiumokban. A középfokú iskolai sportélet a tanácskozáson Ismét nagy szerepet kapott. Az elmúlt évek visszaesése után már érezhető a jó kibontakozás. Biztosan örömmel fogadják az intézmények az előadó eme kijelentését: a tanulók tömegeinek sportfoglalkoztatását elsősorban az iskolán belül kell biztosítani, a sportban tehetséges tanulókat pedig tervszerűen kell a sportiskolába, az iskolán kívüli sportegyesületekbe Irányítani. A középfokú Iskolai sportot úgy kell fokozatosan fejleszteni, hogy az utánpótlás nevelés egyik pillére legyen. A felvetett gondolatok a sokoldalú vitának csak egyegy részterületeit képezték. E cikk ezért csak a gondolatok összefogására, kiemelésére szorítkozott, s annak érzékeltetésére, hogy az iskolai munka fejlődéséből a testnevelő tanárokra is sok új feladat háruL A vita különben sem ért véget, mert az MTS OT határozata alapján a megyéknek is el kell készíteniök a maguk fejlesztési tervét és megvizsgálniok az iskolai testnevelési és sportmunka helyzetét. B. J. DÉL-MAGTARORSZAG - A Magyar Szocialista Munkáspírt Csongrád megyei és Szeged városi bizottsága és a tanács napilapja. - Főszerkesztő: r. Nagy István. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szeged. Magyar Tanácsköztársaság űtja 14 Telefon: 13-535, 13-003. — Felelés kiadO: Kovács László. — A lapot nyomja: a Szegedi Nyomda. Szeged, Bajcay-Zslllnszky u 2á. (index 3S HQ. E16.tizetésl Alj egy hOnapda k