Délmagyarország, 1969. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-03 / 1. szám

Fock Jenő nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról.) időszakában évi átlagban 80 000 lakást tudjunk felépíteni, most is többet kell felépítenünk a tervben szereplő 62 000 lakásnál. Kitért arra, hogy a vállalatok maguk is részt vállalhatnak a lakások számának szaporításából. Az interjú következő témája a parasztság életszínvonalának közelítése volt a munkásosztályéhoz. A miniszterelnök megállapította: — A párt IX. kongresszusának erre vonatkozó határozatát eredményesen hajtjuk végre. A statisztikai hivatal és más szervek éppen most vitáznak azon, hogy az ötéves terv harmadik évében lényegében nemcsak megközelítette, hanem valószínűleg el is érte a parasztok életszínvonala a munkások életszínvonalát, és az előttünk álló feladat most akkor más üzemek nem jutmár nem az, hogy reáljövo- nak hozzá a szükséges mundelemben, reálfogyasztásban kaerőhöz. Egészében ez a érje el a parasztság a mun- budapesti nagy „munkaerőkásosztály életszínvonalát, éhség" indokolatlan. Budahanem az — ami ugyancsak pesten egy sor intézkenagy probléma —, hogy az dést kellene tenni annak életkörülményeket illetően is érdekében, hogy még kevemegközelítse. Hosszabb időszak kell ehhez. Az elmúlt két esztendőben igen sok határozat született, igen sok intézkedés történt ennek érdekében. Gondolok a társadalombiztosítás. a nyugdij, a családi pótlék kiterjesztésére — lényegében elvileg azonos rendszerű a paraszti nyugdíj és családi pótlék —, valamint a felvásárlási árak kétszeri jelentős megnövelésére. Az'említett és más hasonló jellegű intézkedések eredményeként — azt hiszem — a IX. kongresszus határozatát eredményesen hajtottuk, hajtjuk végre. A munkaidő csökkentése A munkaidő csökkentéséről szólva hangsúlyozta: — A IX. kongresszus igen nagy jelentőségű határozatát — amely kereken kétmillió emberre vonatkozik — négyöt év alatt kell végrehajtani. Az elmúlt év végéig körülbelül egymillió ember már csökkentett munkaidőben dolgozott, 1969 közepéig további félmillió ember fog csökkentett munkaidőben dolgozni, és 1969 végéig lényegében végrehajtjuk a határozatot, amelyet tulajdonképpen 1970 végéig kellett volna végrehajtanunk. Beszélt Fock Jenő arról, hogy a csökkentéssel kapcsolatban elég nagy a türelmetlenség. — Azt kérem a közvéleménytől, legyen egy kis türelemmel és belátással. Ha a IX. kongresszus résztvevőitől megkérdeztük volna: elhiszik-e, hogy kétmillió embert 3 év alatt „át tudunk vinni" 44 órás munkaidőre, alighanem azt mondták volna, hogy nagyon nehéz feladat, nem hiszik, hogy maradéktalanul teljesíteni tudjuk. Most, amikor már úgy néz ki, hogy egy évvel hamarabb is meg tudjuk oldani, nagy a nyomás, hogy ne várjuk meg a következő ötéves tervet, a következő kongreszust, már menet közben fogjunk hozzá és újabb rétegekre terjeszszük ki a munkaidő-csökkentést. Azt hiszem, akár a közlekedésben, akár a kereskedelemben, akár más szakterületen kérdeznénk meg az embereket, már most mondanák, hogy náluk is be kellene vezetni a 44 órás munkahetet, de még inkább a szabad szombatokat. Ismételten csak azt tudom kérni: legyenek türelemmel; ha továbbra is olyan eredményesen, vagy még eredményesebben dolgozunk, mint az ötéves terv elmúlt három esztendejében, akkor meggyőződésem szerint 1970-ben már arról tudunk tárgyalni, hosebb munkaerőt kelljen foglalkoztatni, hogy ne kelljen annyi embert vidékről nagy költségekkel Budapestre hozni. Ezután a termelőszövetkezetek 1968. esztendei fejlődéséről nyilatkozott Fock Jenő. Mint mondta, a fejlődést igen pozitívnak értékeli. Csak a legnagyobb elismerés hangján lehet beszélni arról, hogy ilyen súlyos aszály ellenére is ilyen szép eredményt értek el a termelőszövetkezetek és általában a dolgozó parasztok. Azt hiszem — fűzte hozzá — nem lehet ezt leegyszerűsíteni arra, hogy több volt a műtrágya, vagy több volt a gép. Ez is igaz, jobb volt az anyagi ellátottság. De elsősorban a dolgozó parasztok szorgalma és növekvő szaktudása hozta ezeket az eredményeket. — Közismert, hogy az 50es években különösen sok gyerek született és ezek a gyerekek most lépik át a középiskolák, az egyetemek, a munkahelyek kapuit. Hogyan gondoskodik a kormány a demográfiai hullám okozta problémák megoldásáról? — hangzott a következő kérdés. Fock Jenő azzal kezdte a választ, hogy személy szerint neki valahogy nem tetszik, amikor úgy beszélnek erről a néhány korosztályról, hogy „csak bajt és gondot okoznak a kormánynak". — Szerintem örömmel kell üdvözölni ennek a korosztálynak a tagjait, akik most otthagyják az általános iskolát és a középiskolába mennek, vagy szakmát tanulnak. A kor-1 mányzat nem jótéteményt gyakorol, hanem kötelességétovább tartanak a helyi háborúk, ha tovább tart a vietnami háború körüli huzavona, és folytatódik az Egyesült Államok imperialista köreinek gyilkos népirtó háborúja, akkor bizony a mi munkánk is nehezebbé válik. Mit tudunk ez ellen tenni mi magyarok? Mindent el kell követnünk barátainkkal, a szocialista országok közösségével együtt azért, hogy nagyobb egyetértés valósuljon meg közöttünk. Ügy politizáljunk, hogy a világ összes haladó erőivel szót tudjunk érteni, közös nevezőre jussunk az imperialista agreszszív körökkel szemben, amelyek nem riadnak vissza a hidegháborútól, amelyeknek legkalandorabb rétege talán attól sem riad vissza, hogy a hidegháborút valóságos háborúra változtassa. Én azért lényegében e vonatkozásban is optimista vagyok. Azt azonban, hogy milyen problémák vannak a világban, minden optimizmus mellett sem helyes elhallgatni. Nem helyes úgy beállítani a dolgot, ahogy nekem egy régen Párizsban élő magyar mondta, hogy az óhaza a boldogság és a béke szigete. Látni kell, hogy benne vagyunk a nagy világtengerben, amely erős mozgásban van, s ez veszélyeztetheti a boldogság, a béke szigetét is. Fock Jenő végül az egész magyar népnek boldog újesztendőt kívánt. Az idén: 26 milliárd társadalombiztosításra Jóváhagyták a társadalombiztosítás 1969. évi költségvetését, amely lényegesen nagyobb az 1968. évinél. A növekedést mindenekelőtt a munkavállalók számának és az átlagkereseteknek egyaránt mintegy 2—2 százaié-, kos várható emelkedése indokolja. A Társadalombiztosítási Főigazgatóság 1968-ban 18 058 millió forintot fordított. 1969-ben 19 389 millió forintot kíván fordítani a különböző szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadásokra. Ehhez hozzászámítva a kórházi, rendelőintézeti és körzeti orvosi ellátás várható kiadásait is, 1969-ben összesen 26 milliárd forint kiadással lehet számolni. A terhességi-gyermekágyi segély 1968-hoz képest 60 millió forinttal emelkedik. A gyermekgondozási segély előirányzata az 1968. évinek a kétszerese. A családipótlékelőirányzat 120 millió forinttal több, mint 1968-ban volt. Nyugdíjak, járadékok folyósítására 770 millió forinttal terveznek többet, ez az összeg 8.8 százalékos növekedésnek felel meg. Uttörővezetffk konferenciába Csütörtökön a Belügyminisztérium központi klubjában megkezdődött az úttörővezetők III. országos konferenciája. Szabó László, a KISZ KB úttörőosztályának helyettes vezetője üdvözölte a megjelenteket és bejelentette, hogy az úttörővezetők III. országos konferenciáját, amelyet az úttörőszövetség legmagasabb szintű fórumának; mintegy kongreszusának tekintenek, a kisdobosok és úttörők nyári tevékenységének megvitatására hívták össze. Szabó Ferenc, a KISZ Központi Bizottsága úttörőosztályának vezetője tartott a témáról vitaindító referátumot. gyan terjesszük ki további nek tesz'eleget> amikoT meg. nagy rétegekre a munkaidőcsökkentést. Az új mechanizmus első évének tapasztalatai A gazdaságirányítási reform első esztendejének eredményeiről szólt a továbbiakban a Minisztertanács elnöke. Kiemelte: — Több alkalommal elmondtuk, hogy általábanegészében bevált a gazdaságirányítás új rendszere. A hatékonyság, a termelékenység alakulása szempontjából azonban nem lehetünk teljesen elégedettek. Főleg ilyen szempontból kellett újra átvizsgálnunk szabályozó eszközeinket és kellett elvégeznünk az újraszabályozást. Arra a kérdésre, hogy nem túlzott-e az az arány, hogy az összes vállalati befizetés egyharmada állami támogatás formájában visszakerül a vállalatokhoz, Fock Jenő ezt mondta: Minden bizonnyal túlnanyereség a tervezettnél gyobb volt. Jó-e, hogy a nyereség ilyen nagy, és előre tekintve néhány évre, tartható-e ez a nyereségszint? Fock Jenő kijelentette: Ha túlzottan nagy az elégedettség, különösen ha a kormányzati berkekben is ilyen önelégültség kap lábra az elmúlt év eredményei hatásákülönböztetett gonddal foglalkozik az őket érintő kérdésekkel. Ma már esett szó a gyermekgondozási segélyről. Olyan típusú intézkedés ez, amelyet természetesen elsősorban a dolgozó anyák érdekében hoztak, s azért, hogy ne legyen olyan nagy gond a gyermek nevelése, különösen az első esztendőkben. De az intézkedés meghozatalakor gondoltunk az úgynevezett demográfiai hullámra is. Mert például ha a kormány a két és fél évet három évre terjeszti ki és a segélyre jogosultak körét bővíti, akkor átlagban körülbelül 120 Azévelsőmu n ka n a p ja „Negyvennégyes" start több szegedi üzemben ra, az nem jó. önelégültségre —140 ezer asszony marad ott- I nincs semmi okunk. A sza- hon a munkából. Ezeknek a bályozókat úgy hagytuk jó- helyét többségében fiatal nők, vá, a termelői árak szintjét úgy állapítottuk meg, hogy tulajdonképpen annak eredménye lett a nagyobb vállalati nyereség Ha a következő évben már az új szabályo fital lányok foglalják eL Vagy egy másik intézkedés: jelentősen kiterjesztettük a négy-hat órás foglalkoztatottságot, elsősorban az asszonyok, lányok általában a fia Az év utolsó és első munkanapja között általában csak annyi a különbség, hogy nem a munkaidő végén mondjuk társainknak, hogy boldog új évet, hanem a munkaidő kezdetekor. Így történt ez tegnap is, január másodikán, amikor hozzáláttunk az 1969-es esztendő dolgainak végzéséhez. Néhány szegedi üzembe 'ellátogattunk: hogyan is kezdődött az esztendő? Lecsóval megrakott vagonok végeznek jugoszláv partnereknek. A gyár karbantartói ral kevesebbet Természetesen gyártottak, a számok egész decemberben derekas értendők hoffir mmd az ötezer páron tegmunkát végeztek, hogy a megfelelő gépek és berendezések készen álljanak a startra. Az év első munkanapján négy termelő szalagon már ilyen zakókat és nadrágokat varrtak. A következő napokban újabb termelő szalagok térnek át a bérmunka végzésére. A ruhagyárban is az év első munkanapján tértek át a 44 órás munkahétre, azaz tegnaptól kezdve a gyár minden egyes dolgozója ilyen szervezésben végzi munkáját. Gondosan intézkedett a A Szegedi Konzervgyár történetében újszerűségekkel indult az idei esztendő. Legi alább három aktualitás érSűTriati^e-Set £ SsSK^ | S5l JS&tttt ™ * dolgod ^delkezé"csak örülhe- rjUWm •u^anannyi pereket ** ^Tbű^n^ ^^ » ^^ tunk. Az nem okoz szamunk- veszünk fel, mint 1968-ban , f Értéket vaeo ra prob.émá, hogy nagy _a a ^bi években, de gyár vezetősége, hogy a Mvítl Wvite]ét tisztviselők — egy-egy osz- ^ tály, vagy csoport — felváltva kapják meg a szabad szombatjukat, hogy minden nap végezték el az összéá műveletet, hiszen a szabászok, a tűzödeiek már előzőleg — vagyis tavaly — előkészítették az összeállításhoz valamennyit Ilyen a természetes gyártási „forgás" az üzemben. A cipők egyébként mind exportra készültek, lengyel, szovjet, NDK-beli és csehszlovák partnerek között oszlik meg a mennyiség. A szegedi gyár, ahonnan tavaly 1 millió 200 ezer pár cipő került ki, idén tovább s gyártmányainak választékát vállalati nyereség, iszetTan- J-gg^ | S^TÍSnm fs MeiltéS AlgyŐll módosításánál ezt is figyelembe vettük. Csökkentettük • dotációkat, csökkentettük az export-visszatérési szubvenciót a vállalatok számára. A kővetkező kérdés így hangzott: a közhangulatban meglehetősen nagy az elégedettség, hiszen a vállalati nak kereken kétharmadrészét ..... ... , , rel többet, mint az elmúlt az állam elvonja es újra el- évek átlagában. Megemlítem osztásra kerül. Az okoz még, hogy a termelőszövetkezetekbe 1968-ban mintegy problémát, ha meg nem érdemelt módon, tehát nagyobb erőfeszítés nélkül jutnak hozzá a vállalatok többletnyereséghez. Az árak alakulása A továbbiakban arra a kér- nal-növekedéssel számolunk, désre válaszolt a miniszter- s ebben minden árucikk ára, elnök, hogy mi várható 1969- sőt a szolgáltaltások ára is ben a piaci árak, a fogyasz- benne van. 1968-ban egy-két tói árak alakulása terén? százalékos árszínvonal-növe— A zöldség-gyömölcsre, kedést terveztünk és kereken tojásra, csirkére vonatkozó- fél százalékkal nőtt az árán, tehát arra, ami eddig is színvonal. Ha 1969-ben a nagyobb részt szabadpiaci zöldség-, gyümölcstermés is áron került forgalomba, azt jó lesz, valószínű, hogy az mondhatom: reméljük, nem árszínvonal növekedése — lesz aszály, és így az árala- szemben a tervezett egy-két megvan arra, hogy optimiskulás kedvezőbb lesz, mint az százalékkal — csak fél szá- ta legyen országunk fejlődéelmúlt esztendőben volt. Egé- zalék lesz. Ha reményeink sét illetően. Optimista vanem válnak valóra, akkor gyok, mert úgy látom, hogy maximálisan egy-két száza- az egyetértés, a bizalom légiókkal lesz magasabb az ár- köre tovább erősödik. Joggal színvonal 1969-ben, mint vagyok optimista, ha arra 20 százalékkal többen jelentkeztek tagnak, vagy kértek alkalmazást, mint az elmúlt években. Mindezt figyelembe véve — azt hiszem — lényegében a probléma megoldott. Jómagam már inkább előretekintek, az elmúlt 8—10 évre gondolok, amikor sajnos évente körülbelül 30— 40 ezer gyerekkel kevesebb született. Az interjú befejező részében Fock Jenő az 1969-es esztendő kilátásairól nyilatkozott. — Nagyon optimista vagyok és azt hiszem, a közvéleménynek is minden oka szében az 1969. évi áralakulástól, árszínvonaltól hasonló tendenciát várok, mint 1968-ban. Ennek megfelelően egy-két százalékos árszinvo1968-ban volt. A munkaerőhelyzet gondolok, hogy mi mindent tudunk megoldani hazánkban. Arra is fel kell azonban hívni a figyelmet, hogy olyan világban élünk, amely Szó esett az interjúban a kaerőigény, amit a vállalatok feszültségektől terhes, amelymunkaerő-helyzetről is. Fock bejelentenek. Így adódhatnak ben a velünk szemben álló Jenő rámutatott: olyan esetek — különösen erők újra felélesztik a hideg— Erősen túlzott az a mun- Budapesten —, hogy ugyan- háború légkörét. Ha pedig befőttet még nem gyártottak itt. Az első munkanapon a nagy edényekben előkészített befőtteket rakták kisebb üvegekbe, hogy szállításra készen legyenek. Teljes kapacitással dolgozott a csomagoló üzem, ahol zakuszkás és lecsós üvegek kerültek selyempapírba, majd pedig a vogonokba, hogy a mai napon kigördüljenek a gyár kapuján és útba induljanak a Szovjetunióba. A másik két újdonságnak azt hiszem a munkásnők örülnek a legjobban: két műszakban dolgozik a gyár és bevezették a rövidebb, a heti 44 órás munkaidőt. A konzervgyár vezetősége úgy döntött, hogy a főszezon előtt, tehát május végéig minden héten szabad lesz a szombat és csak két műszakban dolgozik a termelés. A főszezonban — s ez érthető is — ledolgozzák a most előlegezett munkanapokat Bérmunka A Szegedi Ruhagyárban a tegnapi nap kezdődött meg annak a rendelésnek a gyártása, amelyet bérmunkában Átadás előtt Teljes üzem a paprikagyártásban, a leveskonyhán, nagy mennyiségű szállítások előkészítése — ez jellemezte az év első munkanapját a teljesen legyőzni. Az ünnep Szegedi Paprikafeldolgozó két napján, az éjszakák Vállalatnál. És még valami: alatt és tegnap ujabb tech- ... ..,. , .., . nikai előkészületeket tettek " uj ^lalis epulet munaz olajbányászok. December káit tovább folytatta a kivi30-án már közvetlenül a kút telező, a Szegedi Építőipari Az algyői még mindig 168-as kutat nem sikerült szájához készült út, a kiömlő olajat gőzzel kezdték melegíteni, hogy a dermedést megelőzzék. A kút szájához árkot is vezettek, s ebből tartálykocsikba szivattyúzzák a kőolajat. A szovjet szakértők segítségével új módszerrel kívánják lezárni a kitörést. ehhez külön berendezést szerelnek össze. Tegnap változatlan erővel folytatódott a munka, de az olaj és gáz még mindig szabadon tör a felszínre. Cipők exportra A Minősági Cipőgyár szegedi üzemében több mint 5 ezer pár női cipő készült el az esztendő első munkanapián. Ha egy évvel visszaforgatjuk a naptárt, szembetűnő az emelkedés; 1968 első munkanapján még ezer párVállalat A gyárban remélik és várják, hogy hamarosan birtokba vehetik az új létesítményt, amelyben egyebek közt ebédlő, orvosi rendelő. fekete-fehér öltöző lesz. A fűtésszerelés és más belső munkálatok folytatódtak tegnap. Míg Szegeden a paprika, Makón a hagyma szárítása volt az évkezdő munkák egyike. Az új vidéki szárítók közül a mórahalmi és a röszkei kezdett teljes üzemmel az első napon. A gyár exportjáról is nevezetes; tegnap is jelentős mennyiségű paprikát és hagymát készítettek elő ausztriai, svájci, hollandiai, nyugat-németországi, illetve angliai útra. PÉNTEK, 1969. JANUÁR 3. DÉL-MAGYARORSZÁG* 3