Délmagyarország, 1969. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-26 / 21. szám

Vita a falusi if júságról December »-án Ml lesx veled, falusi Ifjúság? címmel vitaindító cikket közöltünk. Sok levél, számszerűit n érkezett azóta szerkesztőségünkbe, belőlük többszőr közöltünk összeálMtáxt. A kibontakoztatott, hasznos vitát most lezárjuk a teljesség Igényé nélkül. Összefoglalónkban nem részletezünk, s nem Ismételjük a cikkekben már elmondott véleményeket, leírtakat. A szocializmus fiataljai Semmiképpen sem könnyű a mai falusi •fiatalok helyzete. Más-más érdeklődési körök, bizonyos fokú szakmai intelligencia, szakmai műveltség, s az általános műveltség különböző érdeklődésű szférákra osztja őket Talán a szórakozási igényeikben, lehetőségeikben a legegysépesebbek. Úgy látszik, ez a legjobb körös nevező. Atomizált ez az ifjúság. Ilyen értelemben egységük már akkor megbontod ik, amikor a nyolcadik osztály elvégzése után általábon a legjobb tanulók más vidékekre szakadnák, középiskolákba, iparitanuló-intézetekbe, egyszóval távolodnak a falutól, s más áramkörökbe, adott körülményekbe kapcsolódnak. De akik odahaza maradnak, különböző he1 veken, szövetkezetekben, ktsz-eknél, vállalatoknál helyezkednek el. más-más érdekeltségi területen, jópáran pedig odahaza várják a jószerencsét, lányok a kérőket fiúk az apai támogatást őket még nehezebb egy élő, eleven közösségbe bekapcsolni. Mégis, a szocializmusé ez az Ifjúság. Az ifjúság megőrzi a forradalmat Megőrzi, nem herdálja el. Semmiképpen som Igaz, a társadalmi mozgás, társadalmi fejlődés magasabb szakaszában élnelk, s ők már ehhez mérik, igazítják igényeiket. kapcsolatukat. Az ifjúság mindig is ragy szerepet játszott a forradalomban, kisebb részük olykor-olykor az ellenforradalmakban. Az igazság viszont az, hogy sohasem csinálta, csupán az osztályával karöltve vett részt a küzdelemben. Ebből következik az is, hogy a falusi ifjúságot csak és kizárólagosan osztályán belül iehet és kell vizsgálni. Maga a formálódó paraszti osztály is alapvetően változik. mozgásban van. Nem ellentmondásoktól mentes ez a folyamat. Ezt mint tükröt magán viseli a falusi ifjúság. Ha egy-egy fiatal szívesen hallgatja Szörényit vagy Zalatnayt ezt is jól teszik. A legtöbbször kitágítani igyekszenek a szocializmus lehetőségeit és belső el1 'ntmondásait felnagyítva magukon viselik. Nem a társadalmat a rendet vetik cl, csupán a hibáival nem értenek egyet Az ifjúság nemcsak biológiai folyamat banem a politikai érés hosszú folyamata is, amikor az ősztönösségből valaki feljut a marxista—leninista világképig, a szocializmus vállalásáig. Ütközben a benyomások özöne érinti, s ez nem múlik cl nyomtalanul. Bátor ez a nemzedék, hiszen maximálisan használja ki a. szabadság adta lehetőségeket és a szocializmust önmagához, a szocializmushoz méri. Ez az oka a szemléleti különbségnek Is, hiszen mi idősebbek mindig távolabbról, messzebbről, a hajdani szegénységből. a kizsákmányoló Horthy-rendszerből hasonlított példákkal vizsgáljuk jelenünket A fiatalok nem, s ezt nem ls értik. Ez inkább jó, mint elítélendő. Lesznek-e még ellentmondások a falusi fiatalok között? Igen. De ezek nem megoldhatatlan, antagonisztikus ellentmondások, hanem az adott környezetből, az ifjúság problémáiból fakadóak. Kétségtelen, sok elszürkült elsilányodott formával találkozunk a falusi fiatalság kapcsolatában, s ha valahol valami újat eszelnek ki, az rögtön kirí a környezetből, a szokásokból, legtöbbször meg ls botránkoznak rajta. Éppen ezért módszereket, formákat kell keresni, amelyekkel közelebb hozzuk a felnőtt társadalomhoz a fiatalokat, akikre majd nyugodt lelkiismerettel bízhatjuk elért eredményeinket a szocializmust. Úgy is mondhatnánk, sok arcú ez az ifjúság, mint amilyen sok arcú maga a társadalom is. A nevelési folyamat nemcsak a KISZ ügye. Való igaz, nem egyedül felelős. Az egész folyamat lényeges, kezdve a szülői házban ért hatásoktól, a társadalmi tömegszervezetek adta feladatoktól, mindmind alakítja, meghatározza a fiatalok jellemét, fejlődését. Nem frázis, sohasem volt még ennyi lehetősége a fiataloknak, mint napjainkban. Az érvényesülésnek zöld utat nyitottunk. Az egyéni akarat, az egyéni elhatározás legalább ennyire fontos. Sokan számonkérik a lelkesedést, a roSomogyi Károlyné felvétele GAZDA NÉLKÜL. Mi tagadás, jó néhány évvel ezelőtt gyakran megesett, hogy a termelőszövetkezetekben kétszer törtek a kukoricát, ősszel, amikor annak az ideje eljött, és télen, meg tavasszal, amikor végre, valahára lefogyott a táblákról a cső, meg a kukoricaszár is. Hol vannak már ezek az idők? Igaz. mindjárt a város alatti a Jugoszláviába tartó nemzetközi műút mentén megcsodálhatják az utazgatok a ritkaságszámba menő kukoricaszár-gyújtcményt. Keskeny parcellán húzódik, mellette már felszántotta földjét valamelyik egyéni gazda, de erről a szomorkodó, keskeny földről megfeledkezett a tulajdonos. Még ősszel. Mert a csöveket letörte, elfuvaroztatta, de azóta tájára se nézett a birtoknak. Maholnap előfordulhat, hogy a föld felkerekedik, s elindul megkeresni lusta gazdáját. Ideje. Akkor talán megesik az a csoda, hogy tavaszra Ietakarítódik az ősszel még értékes kukoricaszár is a falusi fiatalok épülhetnének. Sajnos ezzel sem dicsekedhetünk. Nincs falusi irodalom, a falvakban élő fiatalokkal foglalkozó parasztirodalom. Az írói rezervátumokban kitalált szülemények nem elégítilTkl az Igényeket és le sem kötik az ifjúságot. Innen tehát nem sokat meríthetnek. S ebben a rohanó, szaladó világban ményképek lassan-lassan elfelejtődtek, az idő távlatával veszítettek is értékükből, az új eszményképek felmutatásával, értékelésével még adós a társadalom, önmagának is, a fiatalságnak is. Nagyon lényeges, hogy a nevelési folyamatban aktívan tevékenykedőket jobban megbecsüljük. Hiszen köztudott, az Ifjúság problémái jórészt abból is adódnak, nem megfelelő a kádermunka, s nem áll rendelkezésükre elég anyagi alap. Akik a forradalmat tovább viszik, azokról gondoskodni is kelL A jövő, a szocializmus, a fiataloké. Amennyit megérdemelnek, megharcolnak maguknak, annyival boldogulnak. A fiatalság, a falusi fiatalság, azonos a szocializmussal. Ss. Lukács Imre Két forinttal kevesebb Nem titok ma mar, hogy gokat, amiért saját gépko- napi kétforintos szerződést? jónéhány szövetkezeti gaz- cstjukat igénybe merik ven- Aligha. dának több személygépkocsija van. Sőt, maszek parasztnak is. Nem ritka, hogy a napszámosokat azzal furikázza, reggel elmegy értük a házhoz, elviszi a szőlőbe, dolgozzanak csak szorgalmasan, estére meg hazaszállítja őket, nehogy elfáradni. Nem nagy pénz' a két forint Ha az a csoda is megesne, hogy havonta mindennap munkát találnának, dolgoznának a határban, akkor is csak 60 forintra rúgna, amit majd levonnak a havi fizetésből, a jájának, eltikkadjanak az randóságból. Mégis elretten úton. Mert akkor korántsem tudnának annyit, • jól dolgozni. Manapság • szövetkezeti táblákra is gépkocsikkal tő, elijesztő példa ez. Viceolyan nek ^ rossz Nemhogy szerződésben, mert mondanunk sem kell, hogy papírra írták, nehogy bonyodajámak már az emberek. Jó lom támadjon belőle, esetleg vita. Meg ugye, kerüljük a bürokráciát, a felesleges papírmunkát. Éljen a dolog. Törődik velük a közös gazdaság. Nem telik el sok idő, ha a távoli földekre parancsol a munka, szerződés! Az egyik feketeföldi gazda- Meglehet, pár év ságban, nem is gyenge szö- megtérül így a vetkezetben, hagymát ter- ára, ha másra mésztenék Évtizedek óta. Szerződést kötöttek a tagokkal. Napi két forintra, már minthogy naponta ennyit alatt teherautó egyáltalán nem használják, még akkor is. Ám az elszámolásnál megtörténik majd a bibi. Annál az elszámolásnál, kell fizetniök a szövetkezet ahol a szövetkezeti demoktagjainak, amiért a saját gépkocsijuk, a szövetkezeti tulajdonban levő gépkocsi kiszállítja, meg hazafuvarozza a szövetkezeti táblákról. Fz aztán a gondolkodás. „Megadóztatják" a taráciát, a nagyüzemmel járó humánumot, emberi törődést kérik számon. Igaz, ez még hátra van, jó messzire. mert hisz ki követelhetné ezt? A tag, aki aláírta a Hol a mennyország? A valamikori kun szállás nyérvárással, a homoki nincs- összeverték a tepsiket, esöfhelyén, ahová bővérű, mo- telenek világával, az esőért gött, csapkodott minden, pa_ kány kis kun elődjeim asz- való könyörgéssel. Most ilye- naszkodtak a megégetett kemantikát, egy olyan irodalmat, amelyen szonyaikat hordták, minden- neket elevenítenek fel; ha zükre, de aztán hamar megfelé szőlő díszlik. ösz- májusban nincsen eső, sírhat vigasztalódtak a homok leidőn meghozza áldott kincsét, a kenyérkereső. Vagy; egy vétől. Amikor meg asztalra a jóízű rizlinget, megtölti a szántás, egy kenyér, két húzták a tepsiket, a frissen gazdák hordóit, megfizet az szántás, két kenyér, három sült kolbászt, hurkát, ismét évi verejtékért. Az 1900-as szántás, három kenyér. sziporkázott a tréfák sokaévek legelején még magántu- Mert nem mindi jártak sága.Kaszakövet: dugtak • lajdon volt itt Ormódi Be- bővjben jónak ABh'mok_ kolbászba így aztán nem la jászberényi lakos ren- tól nem tudJtek megszabadul_ fogta a kés az irte^ek sera delkezett a pusztai, homoki nj mé a gzél js visszafúj- A toltott kaposztába eleven mindég is inkább a reális tények, a konk- ! világgal. Bérbeadta Idős Me- ta' Atíratni eladni nem le- verebet dugtak, vagy drótot a rét esetek dominálnak. A korábbi esz- 8zes ^JSS* "5i*hm hetett- csak várni, remény- !is belesegített, kisebb-na- ked várni a termésre> a biztattak a mestert. gyobb parcellákra osztva ve- jobb napokra. Nagy ünnepe Később jöttek a kántálók, f*1 ,S ?Jad°gattók a tfoldet- volt a kenyérnek, István ki- fölöltözve cifra gúnyába, V ya' róly napja, augusztus 20-a, hogy rájuk ne Ismerjenek, világból, Kistelekről, meg amikor a tehetősebbek ko- Virtuskodtak, hangoskodtak. Bács megyéből Nagy vere- csira rakták megtermett ga- amíg csak rájuk nem ismerkedesek támadtak, előkerült bonájukat> vagy a még ké_ tek, s odahívták az asztalhoz, ásó, vasvilla meg a dóron- vékben levő szemeket, elvit- Ócska tamburákat, citerákat gokAz uj telpesek földbe- ték a templomhoz, felszen- vittek magukkal, s zeneszóásott kunyhókban lakta*, telte a pap megáldotta, hogy val töltötték az éjszakát. Ha ott tartották a jószágokat ls. több teremjék jövőre. Nagy meg nem Ismerték fel őket a Később epitkezni kezdtek, kenyeret sütöttek és a kör- házlak, akkor sem történt ki-ki anyagi ereje szerint. A menetí a mise végén a fel_ baj> hiszen a ^alakult haszázad elején GunvelFu ö- szentelt új sütésből, minden- gyomány, szokások szerint a Pfk megkezdték a szolo tele- kinek adtak egy„egy kis sze- külső kemencéből elcsórhatpítését. Szívesen jártak a letet vagy a több gyerine_ tak jó adag frissen sült hurszegények a szőlőbe hiszen kes családoknak szétosztot- kát, meg kolbászt megélhetéshez jutottak, az tók Unneplő gúnyát húztak ujabbi te épülőknek meg négy ilyenkor magukra, s reményrórtósáte^ketm^ta.sahpf: nyel Fehér köntös ven megőrzik a régi idők em- Tavasszal is, amikor a rozs lékét mér hányni kezdte kalászát Kimúltak már a divatból • Nagy menetben járták a ha- szokások. Az adventisták .. r „ tárt, énekeltek, imádkoztak, azonban még tartják maguKenverunnep " pap megszentelte az ígér- kat Igaz, egyre jobban ér* ~ gető földet, az emberek meg zik ők is, távol az isten, a Az 1920-as évek elején alig szakítottak egy-egy rozska- mennyországra még várni volt itt pár ház Se vasút, se lászt- hazavitték, díszes hely- kell, nem megy az olyan kövesút nem járt a pusztai re rakták a tíszta szobába, könnyen, hogy mihamar odahomokon. Ha kijött Dorozs- leglnkább a tökör háta J"6' kerüljenek Egyszer már máról a főszolgabíró úr, négy gé Ne fonnyadjon, ne her- mgejósolták a világ vegét, ökörrel húzatták be az autó- vadjon könnyen, mert áldást nem kisebb személyisef, ját vagy a szekerét Az öre- hozott a házra, gyógyerővel mint az ő főnökük, így hát gek még emlékeznek, hogy bírt' ba megbetegedett vala- megvásárolták a mennybehónyan, s hányszor ' járták ™lyik íószá& ezzel gyógyi- menő fehér ruhákat, fehér meg Szögedét, a hátukra kö- tottak- köntösöket Eltiltották öntözött nehéz batyukkal. magukat a hústól bortól doVallásos volt az itteni nép. ro. , .. , hánytól meg a zsíros etelekJó néhány hagyománya, szo- PlSXnOUqyek *»-- 1 * Még mindig összejárnak: Örömnap volt a disznótor. Kitalált énekeket énekelnek, összeült ilyenkor a ház né- büntetlennek hiszik magukat, pe, jöttek a komák, a jó- várják, egyszer mégiscsak szomszédok. Mulatoztak, eljuthatnak a mennyekbe. Nem szűkölködtek a tréfá- Nem Irigykednek egymásra, ban, egész sor szertartása nincs titok közövük, minalakult ld az élcelődésnek, denből a tizedik a főnöké, a szórakozásnak. Mert meg- nőkből is. Szabadszeretkezés esett, leölték a disznót, a gaz- náluk a divat, da meg beinvitálta a ven- „ , , , ., ... dégeket a konyhába, jóféle J^,^/6*6"1, vá1t0~ kisüstihez. Mások meg ad- fott, fejlődött Pusztamérges, dig ellopták, eldugták a hí- köze,lgbb karult a város is. zót. Nosza keresték később, ,eb® ™ef>6:k a tahóvá is lehetett. A tettesek "be"?k- Elfe,e3tettékta "f1? meg átvigyorogtak a keríté- ,art^k a, srokásokat „ w , Mindebből a szőlő maradt sen, jó szóért, pohár italért meg leghívebben, az orszáútbaigazították a böllérkedő- gos hírű rizling, a szőlő reket- ménye, munkája, szeretete. Este meg, amikor kisült a A mennyországra, sem ügyeisok finomság, az asszonyok nek> leginkább az autókat bakezdték a játékot. Bebúgyel- busgatják, meg a televíziókálták a kezüket, fejükre kat. Maholnap imádkozni is kendőt húztak, nagy déván- elfelejtenek. Hozással mentek a szobába. Sz. L. L Gondolom, azért a szövetkezeti demokráciáról hallottak már ők is. L L. rosan összefügg ezzel a ker Állattenyésztő kombinát épül Röszkén Nemrégen, majdhogy egy becsülettel helyt álltak. Az esztendeje vette át a stafé- eredmény nem marad el, tabotot, kormánybotot valami kicsivel jobbra siRöszkén a Petőfi Tsz-ben az keredik a zárszámadás, mint elnök. Most készülnek a zárszámadásra. Annyi már az elmúlt esztendőben. Gondolnak az idei esztenbizonyos, a gazdaközösség dővel is, s már márciusban nem csalódott. Pedig a fagykártól kezdve, háromszori homokverésig, a jégkárig, az aszályig, minden meglátogatta a nagyüzemi földeket. A paradicsom, paprika palántázásénál háromszori költséget számítottak, később meg megbetegedtek a lovak, télire beköszöntött a szájés körömfájás. Az emberek megkezdődik egy korszerű. 500 férőhelyes állattenyésztő-kombinát építése. Ebben fiaztató, 60 férőhelyes kocaszállás és 300 férőhelyes hizlalda kap helyet. A legújabb típus szerint készül, villannyal, vízzel, gondozói lakással ellátva. Négy és fél millió forintot taksál a beruházás, amelynek 70 szazanem veszítették el hitüket, lékát az állam fedezi. VASARNAP. 1969. JANUÁR 26. DEL - MAGYARORSZÁG 6