Délmagyarország, 1969. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-24 / 19. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! FTRÍ HM M/A NNNOJMNa Minisztertanács ülése UEL~MAUYARÜRSLAÜ ^^^^ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 59. évfolyam, 19. szám Ara: 70 fillér Péntek. 1969. január 24. A könnyűipari miniszter Szegeden Találkozás a textiles dolgozókkal Gyári körséta Nagy Józsefné könnyűipari miniszter tegnap Szegedre, a textilmüvekbe látogatott. Pártnapi előadóként mintegy 800 dolgozó köszöntötte az üzem ebédlőjében a miniszterasszonyt, aki az új gazdasági mechanizmus első évének eredményeiről, a népgazdaság és ezen belül a könynyűipar idei feladatairól adott részletes tájékoztatást. — Mint értesültem, a textilművekben mintegy 200 fős létszámhiány volt — mondotta többek között — dicséretet érdemel a vállalat egész kollektívája, hogy nagyszerű összefogással, jobb munkaszervezéssel még a nyári időszakban is legyőzték ezt a nehézséget. Egy sor, a reform pozitív hatását értékelő adat mellett ismertette a gondokat, feszültségeket, tennivalókat is. Nem kielégítő a termelékenység emelkedése. Sok a javítani való a vállalatok belső szervezettségében. Egyes, korábban beiktatott biztonsági „fékeket" most már fel lehet oldani, illetve mérsékelni. Így a 4 százalékos bérszínvonal-határ nem lesz korlátozó ott, ahol jó munkájuk alapján ennél nagyobb béremelésre is képesek. Így lehet helyesen, ösztönzően differenciálni. Csökkennek a vállalatoknak nyújtott indokolatlan állami kedvezmények, dotációk. A tavalyi áruellátást elősegítette. hogy a könnyűipari üzemek jobban igazodtak a kereslethez, javult a választék és a minőség. A Pamutnyomóipari Vállalatnál is új gyártmányok születtek, a szegedi gyár is jeleskedett ebben. A továbbiakban is ezt az utat, a minőségjavítás, választékbővítés útját kell járni. A munkaidő-csőkkentés kereken 200 ezer dolgozóra vonatkozik már a könnyűipar területén; itt, a textilművekben is megteremtették a szabadszombat feltételeit. A miniszterasszony méltatta azt a tényt, hogy mind több szabad idő jut a dolgozóknak a család. a művelődés és a szórakozás számára is. Somogyi Károlyné felvétele Sokan megkérték a kSnnyfllparl minisztert, frjon a brigád-krónikába. Képünkön — Mórzán Lajos, Sikhegyi Magdolna és Dudás Magdolna — társaságában a Vörös Csillag brigád kérését telje siti Elismeréssel szólt arról, hogy a vállalat gyárai alaposan felkészültek az új évre. Megélénkült a piackutatás, a tervezett készáru 65 százalékát exportra szánják. 15 százalékkal többet, mint tavaly. További fontos célként a népgazdaság kiegyensúlyozott fejlesztését, a gazdasági hatékonyság növelését jelölte meg. Végezetül a jó iparági eredményekért köszönetet mondott mind a gyár, mind a többi szegedi, Csongrád megyei könnyűipari vállalat dolgozóinak, vezetőinek. A tetszéssel fogadott előadást megelőzően, majd utána is alkalom nyílt beszélgetésre, vezetőkkel és dolgozókkal egyaránt. Eljött a textilművekbe Balog István, az MSZMP Szeged városi pártvégrehajtóbizottságának tagja, a pártbizottság osztályvezetője. Jelen volt Vég László, a PNYV vezérigazgatója, s több szegedi, Csongrád megyei könnyűipar! vállalat vezetője is. Nagy Józsefné gratuláló szavakkal adta át 3 gyár igazgatójának, Móczán Lajosnak a belügyminiszter által adományozott kitüntetést; a Tűzrendészet! Érdemérem arany fokozatát. Csete György tűzoltó alezredes, a Csongrád megyei Tűzrendészeti Parancsnokság vezetője méltatta a textilesek jeles tűzrendészeti kezdeményezéseit, fegyelmét. A beszélgetés során számos elgondolásról, problémáról számoltak be a gazdasági vezetők, s a miniszter válaszolt a felvetett kérdésekre. A miniszterasszony ezután ellátogatott az üzembe, beszélgetett a dolgozókkal. Először a fonó I. csarnokba ment, ahol Hebök Ambrusné fonónő virággal köszöntötte, a Vörös Csillag-brigád s a fonodaiak nevében. Előtérben a földgáz mezőgazdasági felhasználása Húszéves az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület (ETE), amelynek Csongrád megyei csoportja tegnap ünnpelte meg a jubileumot Szegeden. Ez alkalommal energetikai és mezőgazdasági szakembereket hívtak meg, hogy tanácskozzanak a vidékünkön bőséggel rendelkezésre álló földgáz mezőgazdasági felhasználásáról. Az ünnepi ülésen részt vett Kovács Attila, a szegedi városi pártbizottság munkatársa és Papp István, az ETE elnökségi tagja, az Energiagazdálkodási Intézet igazgatója. Vajda György, a DÉMÁSZ igazgatója, az ETE Csongrád megyei elnöke mondott megnyitót, majd Galambosi István, a DÉGÁZ főmérnöke tartott előadást. Ismertette a téma jelentőségét és rendkívül időszerűségét, majd arról beszélt, hogy az energiafelhasználásban rohamosan nő a földgáz szerepe. S minthogy a mezőgazdasági nagyüzemi termelés is most éli fejlődésenek forradalmi korszakát, érthető, hogy rohamosan nő energiaigénye is. Ebben a vonatkozásban egyre inkább előtcrbe kerülhet a földgáz felhasználása. Olyan mezőgazdasági üzemekben, amelyek földgáztávvezeték-mentén fekszenek, feltétlenül ajánlatos, hogy foglalkozzanak a földgáz minél intenzívebb felhasználásával. Erre jellemző, hogy a szegedi Haladás Tsz 10 ezer négyzetméter teületen termái üvegházában, ahol az elmúlt évben kétmillió 261 ezer forint értékű árut termeltek, 1 millió 373 ezer forintos ráfordítással, de ha földgázt használtak volna, az idén bevezetett új árak mellett a ráfordítás közel 170 ezer forinttal lett volna kevesebb. Felszólalt az ülésen Németh József, a Dél-alföldi Kísérleti Intézet termelésfejlesztési osztályának vezetője is. Bejelentette, hogy illetékes kormányszervek megbízásából az intézet felmérést végez a földgáz mezőgazdasági hasznosításával kapcsolatban Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megyékben. K. I. Kozmcsz264 A Szovjetunióban csütörtökön felbocsátották a Kozmosz család legújabb tagját: a Kozmosz—264-et. A mesterséges holdon elhelyezett tudományos berendezések rendeltetése az, hogy folytassák a korábban bejelentett program keretében történő űrkutatásokat. A mesterséges holdon rádióadót helyeztek el, amely adásait a 19.150 mghz-es frekvencián sugározza. A mesterséges holdon elhelyezett berendezések közé tartozik még egy rádiórendszer, amely a pályaelemek pontos mérésére szolgál, valamint egy rádiótelemetrikus rendszer a tudományos berendezés és a műszerek adatainak a Föld felé történő továbbítása. A mesterséges hold berendezései kifogástalanul működnek. A koordinációs számítóközpont folyamatosan feldolgozza a beérkező adatokat. segély időtartamának és a jogosultak körének bővítéséről — Idén: március 21 munkaszüneti nap A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A külügyminiszter jelentést tett az ENSZ-kögyűlés XXIII. ülésszakának eddigi munkájáról. A kormány a jelentést és a magyar delegáció eddigi tevékenységét jóváhagyólag tudomásul vette. A munkaügyi miniszter előterjesztésére a kormány rendeletet adott ki a gyermekgondozási segély időtartamának két és fél évr^l három évre való kiterjesztéséről és a jogosultak körének bővítéséről. Az egészségügyi miniszter beszámolt a gümőkor elleni küzdelem helyzetéről és eredményeiről. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette és megszabta a további feladatokat. Az építésügyi és városfejlesztési, valamint a közlekedés- és postaügyi miniszter együttes előterjesztése alapján a kormány elfogadta a Budapest, s a nyugati országhatár között 1. számú főút környéke rendezésének regionális tervét. A kormány meghallgatta és tudomásul vette a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökének tájékoztatóját a termelőszövetkezeti elnökök politikai, erkölcsi és anyagi helyzetéről. A nehézipari miniszter javaslatára a Minisztertanács módosította a kozmetikai készítmények előállításáról és forgalomba hozatalaról szóló rendeletet A tanácsköztársaság 50. évfordulója alkalmából a kormány ez év március 21ét munkaszüneti nappá nyilvánította, majd egyéb ügyeket tárgyalt. (A gyermekgondozási segéllyel kapcsolatos rendeletet lapunk 3. oldalán ismertetjük.) A megyei tanács jóváhagyta a pénzügyi és fejlesztési tervet A Csongrád megyei tanács tegnapi ülésén Török László, a végrehajtó bizottság elnöke beszámolt a vb 1968. évi munkájáról, majd Kovács Imre vb elnökhelyettes terjesztette elő a megyei tanács 1969—1970. évi pénzügyi és fejlesztési tervét és az 1969. évi költségvetést. Ezután a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság múlt évi munkájáról számolt be és az 1969. első félévi munkatervet ismertette Balázs Lajos, a megyei NEB elnöke. Az állandó bizottságok elnökei a bizottságok 1969. évi munkatervét terjesztették elő, végül dr. Michailovits Lehel, az egészségügyi állandó bizottság, Kocsis Imre pedig az ipari állandó bizottság tevékenységéről számolt be. Előterjesztések után ért véget a megyei tanács ülése. Jó tapaszfalafok A tanácsi gazdaság körében az 1968. évi tapasztalatok azt mutatják, hogy az új gazdasági mechanizmus első eredményei általában kedvezőek. A költségvetésben előirányzott 527 millió forintnál három millióval több a bevétel. Ezt az eredményt kedvezően befolyásolta, hogy a tanácsi vállalatok jól gazdálkodtak, árbevételük 15 százalékkal emelkedett. Az új gazdasági mechanizmus jelentős változásokat hozott a tanácsok város- és községfejlesztésben is. A tapasztalatok szerint az önállóság növekedésével arányos a felelősségvállalás és a gondosabb gazdálkodás is. A Az új esztendőben tovább gazdagodik az Expressz ifjúsági és diákutazási iroda világjáró túráinak programja. Az idén 21 országba öszszesen 81 útvonalon kalauzolnak csoportokat. Tavaly 20 600 ifjú turistának tették lehetővé, hogy megismerkedjenek a környező és távolabbi országokkal, az idén körülbelül 24 000-en juthat-. nak el az Expresszel különböző európai sőt ázsiai és afrikai országokba. A következő hónapok vonzó újdonságának ígérkeznek a japani, libanoni, tunéziai, törökországi, marokkói és angliai társasutazások, amelyekre azonban csak korlátozott számban fogadnak el jelentkezéseket. fejlesztési alap 227 millió forintra tervezett bevételi előirányzata — az előzetes adatok szerint — 285 millió forint lesz az 1968. évi végelszámolásban. Á pénzügyi terv Mindezen tapasztalatok alapján készítették el Csongrád megye 1969—1970-re szóló pénzügyi tervét, amelyet a Pénzügyminisztériummal történt egyeztetés után tavaly decemberben, jóváhagyott az országgyűlés. Az 1969. évi pénzügyi terv csaknem nyolc százalékkal magasabb a múlt évi előirányzatnál s az 1970-re előirányzott összeggel elgyütt — a két évre — egymilliárd 161 millió forint A bevételi tételek között igen említésre méltó, hogy a tanácsi vállalatok befizetései az összes bevételek több mint 33 százalékát adják. Nő az állami hozzájárulás aránya is. A költségvetés kiadási tételei között — a lakossági igények számbavétele alapján — a legnagyobb összeggel szerepelnek a szociális és egészségügyi, továbbá a kulturális célokat, előirányzott kiadások. A költségvetésből egy lakosra tavaly 1127 forint, 1970-ben pedig 1246 forint jut e két ágazat kiadásaiból. A fejlesztési terv A következő két esztendőre 423 millió forint bevételt terveztek fejlesztési alapra E jelentős összeg ésszerű felhasználásával teljesíteni lehet a harmadik ötéves tervben meghatározott, még hátralevő fejlesztési feladatokat. Víz- és csatornahálózat bővítésére, lakásépítésre 47 millió forintot, a megyei sütőipari vállalat fejlesztésére — saját erőforrásán kívül — mintegy 9 millió forintot terveztek. Befejezik a makói egészségügyi rendelőintézet építését, hozzáfognak a szegedi járási rendelőintézet építéséhez, terve készü' a szentesi, tanulmányterve pedig a csongrádi rendelőintézetnek. Üj vonás — s az alsóbb szintű tanácsok, önálló gazdálkodási módszereit erősíti —, hogy a megyei tanács a rendelkezésre álló fejlesztési alapnak 1969-ben csak 16 százalékát, 1970-ben ennél is kevesebbet használ fel, a többit a városok, járások saját gazdálkodására bízza. A tanács ilyen megfontolások alapján felhívta a vég* rehajtó bizottság és járási, városi, községi tanácsok figyelmét. hogy vizsgálják meg a tanácsi szervek, intézmények hatásköre bővítésének lehetőségeit A tervidőszak alatt jelentkező többletbevétélek felhasználását elsősorban a községi szükségletek megoldására, ezen kívül gyorsan megtérülő, az export növelését segítő és a lakossági szolgáltatásokat bővítő beruházásokra ajánlja a megyei tanács. A tanács egyhangú határozattal elfogadta és jóváhagyta a pénzügyi tervről es a fejlesztési tervről 1969— 1970. évekre s a tanácsi költségvetésről 1969-re tett előterjesztést Államosítás Peruban Jüan Velasco Alvarado, Peru elnöke kijelentette: „ismételten és teljes határozottsággal hangsúlyozom, hogy jottányit sem engedünk abból az elhatározásunkból, hogy a kőolajunkkal kapcsolatos problémákat törvényeinkkel, méltóságunk és szuverenitásunk elvével összhangban fogjuk megoldani". Az elnök közölte, hogy az „International Petroleum Company", amerikai társaság tulajdonát képező kőolaj lelőhelyek, államosítása után a kormány az olajfinomító kombinátokat is államosítani fogja, amelyek eddig az amerikai társaság tulajdonában voltak.