Délmagyarország, 1969. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-19 / 15. szám

Vita a falusi ifjúságról December Í-An Mi lesx veled, falusi ifjúság? rímmel vittiadltó cikket közöltünk. Sok levél, számszerint (I érkezett azóta szerkesztőségünkbe, belőlük többször közöltünk összeállítást. Járásszerte élénk visszhangot váltott kl a parasztifjúsággal foglalkozó eikk, KISZszervezetekben, ifjúsági klubokban vitatkoznak róla. Felelősség önmagunkért Nekünk, akik a falusi ifjúság hivatásos vezetői vagyunk, időnként van olyan érzésünk, hogy az ifjúsággal kapcsolatos gondok csak nekünk gondok, és sokan, akiknek foglalkozniok kellene e témával, nem csinálnak maguknak ezekből a kérdésekből problémát. Azután rájövünk, csinálhatnánk mi bármit, ha nem lennének a falun lelkes ifjúsági vezetők, tudatosan tevékenykedő felnőttek, A vitaindító cikk kérdésfeltevése: „Mi lesz veled, falusi ifjúság?" jogos. Sz. Lukács Imre nem azt várta, hogy csalhatatlan biztonsággal megjósolja valaki a falusi ifjúság jövőjét, hanem adjanak választ a jelen kérdéseire. A falusi ifjúság jövője olyan lesz, amilyenné az idősebb nemzedékkel együtt a mai fiatalok formálják, amilyen felelősséget éreznek saját jövőjük és az őket követő nemzedékek iránt. „Kettőn áll a vásár": a felnőtteken, akiknek hivatása az ifjúság nevelése, akik ítéletet mondanak a fiatalokról, és a fiatalokon, akiknek bizonyitaniok kell, hogy nem herdálják el a forradalmat Sokféle vélemény hangzik el, józan, megfontolt türelmetlenkedő, néha lemondó. Nyilatkoznak a fiatalok, ellenérvelnek, védik magukat vagy belenyugszanak a változtathatatlanba. Egy bizonyos: a falusi fiatalok formálásában jó útop járunk, csak talán egy kicsit lassan. A mi falusi fiatalságunk része a kialakulóban levő egységes szövetkezeti parasztságnak, tehát ugyanazokkal az erényekkel és hibákkal rendelkezik, mint osztálya, csak ezek megnyilvánulása az életkortól függően más formákban jelentkezik. Lezser az a fiatal, aki 8—900 forint zsebpénzzel rendelkezik. Beszéljünk csak az apjával, lehet, hogy ő még lezserebb! A fiatalok többsége nem ilyen. Nagyon keményen, becsületesen megdolgozik a fizetéséért és megbecsüli. Jóravaló ez az ifjúság, helytáll a tanulásban és a munkában. Gyakran szemére vetik az ifjúságnak, de különösen a falusi ifjúságnak, hogy nem ismeri a romantikát, nem tud lelkesedni, nem hajt végre magával ragadó tetteket Járásunk ifjúsági munkájában nem túl nagyok az eredmények. De a falusi 18—20 évesek mikor tanulták volna meg, hogy mi az a forradalmi romantika és ki magyarázta meg nekik, hogy mi a romantikus abban, amit csinálunk? Gondidal és nehézséggel teli időszakban — amiskor a falu alapvető változáson, az átszervezésen ment keresztül — lettek ők KISZ korosztályúak. Ki ért rá néhány évvel ezr előtt párt-, gazdasági, állami vezetők, szülők közül „romantikázni"? Ez elmaradt, de sajnos ezzel együtt az is, hogy okos szóval mindent elmagyarázzunk a fiataloknak, hogy megosztottuk volna velük a gondokat, kértük volna a segítségüket Most számon kérjük tőlük a lelkesedést Előbb be kell pótolnunk azt, amit elmulasztottunk, meg kell tanítani lelkesedni a fiatalokat Példamutatással, azzal, hogy sokat vagyunk közöttük, magyarázunk, tanítjuk őket s részt biztosítunk számukra abból, amit csinálunk. Leraktuk a szocializmus alapjait Benne 99 iiiinr-uoMAT van ebben a falusi fiatalok munkája is, bár céltudatosabb irányítással még jobban benne lehetett volna. Üjabb, fontos szakasz előtt állunk, ne kövessük el még egyszer azt a hibát! Pártszervezeteink, állami, gazdasági, társadalmi szerveink vegyék számításba jobban a falusi ifjúságban rejlő erőket. A KISZ útján mozgósítsák a fiatalokat hogy a felnőttekkel együttes tevékenység során ismerkedjenek meg a munkánkkal, adjanak konkrét feladatokat kérjék számon, értékeljék azt. Anyagi erőink végesek, nem a jogtalan igények kielégítése mellett kardoskodunk, de a falusi ifjúság igényei rohamosan növekednek, hiszen, ahogy a vita során kifejtették: jobban felszerelt művelődési otthonok kellenének, javítani a szórakozás, a sportolás lehetőségeit Állami, gazdasági vezetőink akkor gondolkodnak jól, ha ebben a fiatalok falun tartósának, a mezőgazdaság munkaerő-utánpótlásának lehetőségeit látják. A vita során központi helyet foglalt el a KISZ munkája. Ez helyes és természetes, hiszen a KISZ az ifjúság egyetlen politikai tömegszervezete, ahol a fiatalokról esik szó, a KISZ munkája is szóba kerüL Nem helyes azonban ebből olyan következtetést levonni, hogy a KISZ-nek kizárólagos szerepe van az ifjúság nevelésében, és ahogyan többen gondolják, az ifjúság körében tapasztalható hibákért a KISZ felelőssé tehető. Jelentős és sajátos szerepet játszik az ifjúság körében, de csak az egyik a nevelési tényezők közül, megvannak a sajátos módszerei, amelyekkel tevékenykedik. KISZ-szervezeteink munkájáhan vannak hiányosságok. Vannak nehézségeink a szervezet tömegbefolyásának hatékonyságóban, a szervezettségben, nem mindenütt találtuk még meg a megfelelő vezetőket, a programok nem mindenütt elég vonzóak. Járásunk KISZ-szervezeteinek az a feladata, hogy vállaljanak nagyobb szerepet a fiatalok szocialista szellemű nevelésében, mozgósítsák a fiatalokat szocialista építésünk helyi feladatainak megoldására, munkálkodjanak a szabadidő célszerű, hasznos megszervezésén. Tudatos, tervszerű munkával erősítsék a szervezet kommunista és tömegszervezeti vonásait, igyekezzenek kiterjeszteni hatásukat a fiatalok legszélesebb tömegeire, s emeljék tagjaikkal szemben az erkölcsi, politikai követelményeket Teremtsék meg az igények és a lehetőségek legoptimálisabb összhangját, munkájukat differenciáltan végezzék a falusi ifjúság különböző rétegei között Alakítsanak kl aktív munkakapcsolatot a pártszervezetekkel, a különböző állami, gazdasági, társadalmi szervekkel, intézményekkel és a szülőkkel. A vitában kiderült, hogy felelős a társadalom, a KISZ stb. Egy dologról azonban nem szóltunk eléggé. Idézek Kádár elvtárs felszólalásából a KISZ VII. kongresszuminden egyes fiatel felel saját magáért. Szetei József, a KISZ szegedi járási bizottságának titkára , . SS Somogyi Károlyné felvétele Évtizedek óta kanyarog a kisvasút a szegedi homokvilágban. Szolgálja a tájat, a falusi embereket. Igaz, a buszjáratok egyre sűrűbben hálózzák be a távolcső falvakat, mégis sokan várják a „mini-vonatot". Képünkön: hétköznap a rúzsai állomáson Greenwichtől keletre 20 fokkal A gajgonyal tanyavilég fizetik a tagságnak. A sár- pálinkával kínálta a gratuGreenwichtől keletre fekszik számadó közgyűlésen nem látókat 20 fokikaL A hosszúsági vo- osztanak pénzt nal ott metszi a pesti mű- Különösebb újdonságot ne A tanVaDCW utat, ahol a felsőgajgonyai várnak'az idei évtől. Ahogy ' termelőszövetkezet központi mondják, maradnak a mező- Átsétálok az útmenfi tamajorja felé kell elfordulni, gazdaság mellett Nem ter- nyába A kisebbikbe, amelyA kitaposott homokut mel- veznek sem vasas üzemet nek udvarán fut át a keleti feíí JÖt 68 telefonveze" sem Ped^ műanyagfeldol- hosszúsági koordináta vonal, ^k húzod ik gozó csarnokot. Az állatte- amely Greenwichtől éppen nyésztés miatt a takarmány 2o fokra van. özvegy Juhász termelését forszírozzák. S Mihályné lakik ebben a tadZamOinaK várjak, hogy termőre forduljon a szőlőjük, meg az ősziA szakemberek így mond- barackos tábla, ják: a gajgonyai vidék a termőhelyileg gyenge kate- n _ góriába tartozik. Csak állami r OyaCSCI .. . támogatással lehet megoldani a tsz működését. A gyen- Az udvaron sietős emberek Az istálló tövében tyúkok gébb hozamú földekre is tűnnek fel. Csizma, kucsma, gubbasztanak, szükségünk van, nem lehet prémgalléros nukádó. Azt Párbeszédünket folyamanélkülözni kevéske tenné- beszélik, hogy halálos gázo- tosan írom le: — Dobok a sét sem. A tagság azért lás ügyében nyomoznak a jószágnak egy kis szárat, azmegél. Aki közepes teljesít- rendőrök. Hetekkel ezelőtt tán bemegyünk a házba. —, ményt nyújt, az körülbelül a balástyai faluvégen vala- Milyen jószágnak? — Mög-< 11—1? ezer forintot keres milyen autó elütött egy em- mondjam? — Igen. — Szóévente. S persze a háztáji, bert, aztán tovább robogott, Syen a nép előtt, de nekem otthagyta áldozatát, aki meg- kecskéim vannak. — Miért A szövetkezet irodájában halt. „Minden kocsit ellen- volna az szégyen? — Mert meleg van. A könyvelők szá- őriznek.'' „Lelketlenség." mindenki gyűlöli a kecs— molgatnak. Készülnek a „Biztosan részeg volt az il- két A kecske a szegénység! zárszámadó közgyűlésre. Ez iető." Mondják véleményű- jele, még letagadni sem kéalighanem csak formalitás. ket pes az ember a nyomorát — S^nS^r": Jm a b® vezeWit dl munka- egészséges úgyis tud mindenki. Legfel- J a kecsketej. — Csak nyáron jebb a vezetőség újjává- társ segíti. A napokban ifc- adnak tejet, április közepétől lasztása esemény. A tsz tatták be státuszába ifjú októberig. — S télen? — ugyanis havonta rendszere- jogászukat aki karácsonyra Akkor hasas a kecske. — &S3S* aT^^SS ^ A ZuoZ hátralékot pedig karácsony csinos fiatalasszony maga tam. Nem is tudom. Rái táján rendezik, s azt is ki- sütötte pogácsával és albán vagyok utalva. — Milyen jövedelme van a néninek? — nyában Ilona nevű lányával, aki gyári munkás Szegeden, Aprócska a ház, nádtetővel. A Fickó nevű kutya éktelenül ugat majd eltépi a láncát. Az öregasszony a szárkúpból cibál lei egy kévét. A jő 5reg Móricz Zsigmond is megírta, hogy a szegényemberek is tudnak igazán, szívből nevetni. Nemcsak sírás-rívás hallott a putriból, hanem szívből jövő kacagás is elég. A sándorfalvi nincstelenek, zsellérek( napszámosok, cselédemberék dalba rakták szomorúságukat, mindennapi életüket Magam előtt látom most is dr. Péczeli Attila vásárhelyi népdalgyfljtő alakját, aki igen szívesen, sokat időzött a sándorfalviak között Hiszen a nagy szegedi árSándorfalvi lányok lerakott szoknyája asszonyra, aki nem olyan régen szenderült át a másvilágra. ö volt a faluban az utolsó javasasszony. Nagy hírre tett szert Dóczi „professzor úr". A története a következő: fiatalabb korában szegényemberként élt aztán beszegődött Korom Sándor nagygazdához. Megvakult S egyből megvilágosodott előtte, hogy könnyebben is élhet, elkezdett hát Szeretem, szerelem, átka- tavaszán, a földosztáskor a ták, vagy a szobában, a falIzott avötrelem faluban 10 ezer 500 hold ba vert szögekre. . szántó és 1500 hold legelő Az intézőt, az uraságot se gyógyítani. Persze az onma Mért nem virágoztál kerüu kiosztásra 600 csalá(J nagyon szívlelhették. 1918 Sa bajara nem talalt orvos[minden falevélen..: között telén Molnár István főjegy- saSot, s gyógyszert sem. A Annak ideién a szegedi A szegénység dalba szedte z6t többször megfenyegették, faluban kinevettek az o víz után kialakult falu, ami föÍÖÍ, a ó zsíros TáHÍ nótóit, s datólte napkSn mire elhagyta a falut Ek- ^"Í'S^sS^Í akkoriban arról volt neve- helyi határból, meg a szaty- a határban,_pihenő estéken Pál^uredalmi Snis aTöfeg sSklSszert tartott magánáL Egy apró alkalommal hazajött a fia zetes, hogy homok, amerre m;lii kertekből kocsival hajszem ellát, sivár, száraz, sok- tettak ^ a gazdák a sárkor, szór aszalyos, a jégnek is falvl emberpiacra. Le se gyakran útjába esik. Nem gz4Iltak az ülésrői, máris kövolt ott élet, csak az elke- rülfogtak a szekeret, s kíseredett Buki-esarda._ Bizony nálták magukat] mert hogy népdalaiból, hagyomanyaibol J5 éve& kortól egésZen a ma a ctteraszó mellett ., , . ... jószágigazgató is. ...Lányok, lányok, A mindennapi élet Isándorfalvi lányok, gondját-baját is őrzik még Szegedebol munkából, keveset őrzött meg a falu, gatehetetlen öregségig mineltunt a valamikor olyan hí- denki munkát kért, kívánt, res sandorfalvi hímzés is. hogy megélhessen. Délelőtt Néhány dal „azonban még 10 órakor megérkezett a kisfellelheto, gyujtesekben meg- bíró kidoboltai kihirdette a található vagy^ az idősebb hirdetményeket A munkák emberek daloljak a szegeny- dandárjahan, nyáron. aratássá? örökös hangszere mel- kot% csépléskor utcahosszat ban lett, a johuru citerakkal kihaltak a házak, székárka- sok ruhájuk riem Mórt nincs nektek lerakott a sándorfalvi nóták: [szoknyátok? Ha nincs néktek lerakott Iszoknyátok, Nem is vagytok sándor[falvi lányok. Tisztelem a régi szeretőimet ... Mi tagadás, a régi világa lányoknak nemcsak volt, de rosszul érezte magát , ... . , ,. — Nesze fiam, rajtam ez Intezo ur, tudja maga mindig segft _ adott orvos_ [mit csinál? ságotBnek£ Mért osztotta ki ezt a [büdös szalonnát? Vagy egye meg, vagy adja [a kutyának, Ne ossza szét azt a szeReggelre megbolondult. Mondanunk sem kell, Dóczi ..professzor úr" üldögélt töobször is kuruzslás címén. Aztán elköltözött a balás[gény summásnak... tyai tanyavilágba, s az elmaradott tanyasi emberekA szegénységtől mindig is Megrakják a tüzet. ravánok jöttek heteken át a helyenként még sublót se elválaszthatatlan a tudatián bői alakította ki pacientúrá ját. A sándorfalviak kigújak a tüzet távoli Vásárhelyről, hozták nagyon akadt. Egy-két kar- §ág, a babonák, a kuruzslók 3olták kinevették, kiútálimégis elaluszik az aratórésztt a CBéplórészt tonruhában futkostak jósze- világa. A mai öregek egyné- ^k" a faíubóL a szerelem, aki el Nem volt az vidám világ, rivel télen-nyáron, egy galy- melyike még mindig enüék- — —*- —--"- Eiroa nemes, a yaiákq»> M fe.fc A nyugdíjintézetbői kapok 260 forintot. A szobában hordozhatói cserépkályha. Két ágy, egy; szekrény, egy asztal és kétí szék. A kályha középen van. Az asztalon hasra fektetett vekkeróra. Csak akkor jár, ha eldöntik. Űj rádió, teleppel. — A villanyt miért nem vezették be, itt a hálózat a. tanya mellett — Miből? Mondja meg abból a kevéske pénzből? — A kis gidákkal mit csinálnak? — Eladjuk. — Hogyan telik a néni ideje? — Lassan, öregnek lassan. a fiatalnak gyorsan telik. Számlálom a napokat meg kiabálók a Fickóra. — Tudja-e, merre van Anglia? — Ilyen nevet még nem hallottam. Az öregasszony hetvenöt éves. Szegényesen él a kis tanyán, este petróleumlámpát gyújt Rádióra éppen hetvenöt esztendőt várt Fiatal korában Pesten is járt. Azonkívül csak „Szegedébe" a rokonokhoz szokott utazni. Találhattam volna a keleti hosszúsági vonal mentén egy jól prosperáló nagygazdaságot és egy emeletes villát is. személyautóval. Az élet ilyen. Itt. egy öregasszony él három kecskéjével... Ilyen is van a Greenwichtől szánwaott vonalak mellett. . Pa^Mfi Wlg