Délmagyarország, 1968. december (58. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-17 / 295. szám

A Hősök nyomában megyei döntője a textilművek Liebmann Béla felvétele győztes textilművek csapata Vasárnap délelőtt Szege­den, a Fegyveres Erők Klubjában tiz csapat dön­tötte el egymás között, me­lyikük képviselje Csongrád megyét a forradalmak jubi­leumának tiszteletére hirde­tett Hősök nyomában szel­lemi vetélkedő országos küzdelmeiben. Az elmúlt hetekben lezajlott selejte­zők alapján a rendező me­gyei KISZ-bizottság két-két szegedi, (textilművek, Ság­vári gimnázium) és hódme­zővásárhelyi mérleggyár, közgazdasági technikum) csapatot, valamint a szente­si Horváth Mihály gimná­zium, az üllési fmsz, a ma­kói mezőgazdasági szakkö­zépiskola, a mindszenti gimnázium, a csongrádi ve­gyesiparcikk ktsz, valamint a földeáki KISZ-szervezet 5—5 tagú együttesét hívta meg — s a közönségre is gondolva a Szegedi Nemzeti Színház fiatal művészeit: Demjén Gyöngyvért, Mol­nár Piroskát, Szendrő Ivánt, Kiss Istvánt A kieséses rendszerben le­bonyolított vetélkedőn ma­gas mércét állított a dr. Kristó Gyula egyetemi ad­junktus vezette zsűri: az irodalmi történelmi és mű­vészi kérdések zömmel a Tanácsköztársaság és az az­óta eltelt fél évszázad jelen­tős hazai eseményeiről hangzottak el, és elsősorban a résztvevők Irodalmi fel­készültségére, olvasott, lá­tott, hallott emlékeire kí­váncsiskodtak. Legnagyobb meglepetés a textilművek fiataljainak (Vlasics Anikó, Kocsis Józsefné, Rátvai Já­nos, Csorba Pál, Németh Júlia) kitűnő- szereplése volt: legnehezebb feladatai­kat is bravúrosan oldották meg. Olyan fölényesen, 41 pontos előnnyel, nyerték a versenyt, ami hosszú évek óta példátlan a szellemi vetélkedőkön. Második a Ságvári gimnázium, har­madik a hódmezővásárhelyi közgazdasági technikum csapata volt. A hosszúra nyúlt verseny Izgalmainak „csillapításáról" Cazsy End­re békéscsabai tanár, szel­lemes játékvezetése és a Bozóky István rendezte műsor lendülete gondosko­dott N. I. Fiatalok klubja Ságváritelepen A fiatalok klubja a ságvá­ritelepi művelődési házban októberben alakult meg. Az alapítók — Gergye Gyula igazgató és Baksa Ottó klub­vezető — egész sereg hason­ló kudarccal a hátuk mö­gött, aggodalmakkal néztek a klub jövője elé. De ezeket gyorsan megcáfolta az élet. A művelődési házban virág­zó ifjúsági élet alakult ki, s ami nem sikerült másutt más kultúrotthonokban, itt megvalósult: az ifjúság mun­kája vált a ház tevékenysé­gének alapjává. A ságvárite­lepi művelődési ház a fiata­lok kultúrotthona lett A klubnak jelenleg 41 akív tag­ja van: a telepi fiatalok­nak közel egyharmada tevé­kenyen részt vesz a művelő­dési ház munkájában. Sok más sikeres rendezvé­nyen kívül ezt bizonyította az az irodalmi est is, ame­lyet a telepi fiatalok vasár­nap este rendeztek. Az Iro­dalmi esten a balladákról volt szó és a klubnak szin­te minden tagja részt vett rajta. A balladát, mint iro­dalmi és népköltészeti mű­fajt, Csipei Zsuzsa, a debre­ceni tanítóképző hallgatója közvetlen hangú előadásban ismertette, s felolvasással, versmondással a klub tag­ijai működtek közre. UNESCD-iinnepély aSágvári Gimnáziumban A napokban világszerte, így ból a Ságvári Endre Gvakor­hazánkban is megemlékez­tek az Emberi Jogok Dekla­rációjának 25. éves évfor­dulójáról. Ebből az alkalom­Zenei naptár Ismét Szereden Fritz Müller A vasárnapi filharmóniai hangverseny zsúfolt házat vonzott — és megérdemelt sikert aratott. A Beethoven­műsor — úgy mondhatjuk — „fekszik" a szegedi kö­zönségnek. De fontos ténye­zője volt a sikernek a ná­lunk már 1966-ból ismert Fritz Müller, gothai főzene­igazgató, aki a klasszikus stílus alapos ismerője, vala­mint Zempléni Kornél zon­goraművész, aki Beethoven­versenyművek előadásával a közelmúltban az ország­határokon túl is nagyszerű­en szerepelt. A hangversenyt a ritkán hallható II. Leonóra-nyi­tány vezette be. A karmes­ter pompásan kidolgozott szólamaival megvalósította a hangzás egységét és ennel: a „korai programzenének" drámai sodrását. Kirobbanó taps fogadta a produkciót. Zemplént Kornél zongora­művészeink élvonalába tar­tozik. Évről-évre csiszoló­dik a mondanivalója, mé­lyül a hangvétele, mig a technikai kivitel teljesen a muzsika jellegéhez, színé­hez simul. Beethoven c-moll versenye az ifjúkori rokokó és az önmagára talált zene­költő személyes stílusának határán áll. Az előadó a há­rom tétel mindegyikében meglepett markáns ritmu­sokkal, különösen a máso­dik tételben nagyívű dalla­mok rejtett szépségeivel míg a záró Rondóbon a múltba-emlékezés finom játékosságát fonta eevbe a romantikát m'-e-ettő hangú lathullámzásokkaL A műsor másik felét a Sors-szimfóniának nevezett c-moll opusz töltötte ki. Fritz Müller itt mutatta meg, hogy mennyire össze­forrt a német kultúra nagy géniuszával. Póztalanul, egyszerű, közérthető nyel­ven muzsikálta a mondani­valót, amely a hangszerek kifejezésével nőtt tételről­tételre. A hagyományok tisztelete, az átélés heve még emelte a lendületes teljesítményt, amely mély benyomást keltett. Szatmári Géza 16 Gimnázium UNESCO és francia köre kiállitást és is­kolai ünnepélyt rendezett Az ünnepélyen felolvasták az ENSZ főtitkárának, U Thantnak az ifjúsághoz intézett üzenetét, amelyet az iskola francia szakkörének tagjai fordítottak francióból magyarra. Az iskola UNES­CO Körének vezető tanára, Kovács Béla ismertette az ifjúsággal az UNES­CO munkáját, s az asszociált iskolák feladatát, majd Su­perville francia költő Há­ború és béke a földön cimű költeményét adta elő Né­meth Annamária orvostan­hallgató. A műsor befeje­zéseként az iskola énekka­ra Szécsl József tanár ve­•énvletével aktuális dalokat énekelt, maid a DIFSZ-in­iuló közös éneklésével ért véget a műsor. A kiállítás képei az UNESCO tevékenységét mu­tatják be, a tárolóban kiál­lított könyvek. folyóiratok nedig az UNESCO kiadvá­nyokból adnak ízelítőt. A kiállítás az iskoa I. emele­tén a nagyközönség számá­ra is megtekinthető. Zomborí László festményei Kiállítási napló Vasárnap festőt avattak Szegeden. Mégpedig kétsze­resen is, hiszen Zombori László — kinek első önálló tárlata nyílt meg a Móra Fe­renc Múzeum Horváth Mi­hály utcai képtárában — nemcsak lakója városunk­nak, de szülötte is. Innen, a falusivá szelídülő Móravá­ros egyik utcájából indult el az emberré és művésszé válás útjára, hogy most, alig valamivel túl a harmincadik évén, munkáinak javát az otthont adó táj benépesítői elé tárta. Jó tiz évig érlelődtek a falra került képek. Már a Szegedi Pedagógiai Főiskola rajz szakos — s igen korán szépen rajzoló — hallgatója­ként kezdte próbálgatni a most oly biztosan igazodó vonalakat Zombori László, s az, hogy a képteremtésnek Ilyen megbecsülni és tisztel­ni való fokára jutott, azt ja­varészt ez a próbatételekkel ugyancsak téli évtized ma­gyarázza. Az őszi levelek meg a tél utói havak színeit idéző vásznak „díszítőjét" ugyan­is művészhez illően mosto­ha viszonyok közé terelték az elmúlt évek. Szegedről el­kerülvén négy hosszú éven át élt egy ugyancsak Tisza­parti kiváros, Csongrád visszhangot alig adó kör­nyezetében, s aztán is, hogy ismét szülővárosának lakója lett, életét-munkáját igen megnehezítették a körülmé­nyek: a minden napra jutó kenyérkereső munka, meg a hónapról hónapra fizetett al­bérleti szoba, amely lakás­nak sem a legjobb, nemhogy műteremnek. A képtár földszintjén be­mutatott ötven kép mégis elkészült! Vászonra kerültek a móravárosi utcák, a ki­szolgált edények, s oda a vén halász meg az ezüst fej­széjű favágó is, akik szintén a sok kép idézte apró házak szakadt kapui mögül léptek elő. Ez a világa Zombori Lászlónak. A csendes külvá­ros, ahol lassabban szalad­nak a percek, s megbecsül' virágként sárgállik még a napraforgó. A csendesebb vidék azon­ban korántsem valami szo , morkás emlékidézésként lép elénk. Sokkal inkább/a meg­élt múlt okos tudomásulvé­teleként, olyan elemzésként amelyben ott munkál a mo­dern városlakó felvilágosult értelme és a felnőtt fiú ösz­tönös szeretete is. Ez a kettősség jellemzi el­sősorban Zombori László fes­tészetét Az expresszív konstrukciókat oldottabbá tevő lírai lebegés, amely nemhogy erejüket venné, de éppen egy erősebb tartást, mélyebb tartalmat ad a kompozícióknak. Mindez már azt is jelzi, hogy milyen egyéni arcú művészet Zombori Lászlóé. S azt is, hogy munkálkodá­sával mennyit nyert Szeged képzőművészete! Talán ép­pen ez a közérthetően — de nem egy szándékolt, hanem egy természetes és igényes közérthetőséggel — szóló fes­tészet várt erősítésre a vá­ros képzeletbeli tárlatán. Az a festészet, amely sok hívet toborozva gyönyörködtet, s gondolkodtat el. Tárlatnyitójában D. Fehér Zsuzsa, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főmun­katársa a harmónia és az erő festőjének nevezte Zom­bori Lászlót. Minősítését aligha tudnánk egy tala­lóbb szókettőssel helyettesí­teni. Azt pedig, hogy a mű­vésznek e két jellemzője oly szemléletesen mutatkozik meg a félszáz képen, a ren­dezőként is invenciózusnak bemutatkozó Szűcs Árpád­nak köszönhetjük. Kör, 68 Alig néhány hete ejtet­tünk szót arról, hogy pezs­dítésre vár Szeged fotóéle­te. A művészi fényképek ké­szítőinek gyakoribb bemu­tatkozását kértük, önálló vagy csoportos kiállítások rendezésére tettünk javasla­tot Az ötlet máris megvaló­sult. Ha nem is cikkünk „di­rekt" hatására, de annak igazát bizonyító érvként, va­sárnap fotókiállítás nyílt Szegeden, amely egy nem­régiben alakult kisebb kö­zösség tagjainak felvételeit mutatja be. P. Cibiszer Katalint, Hor­váth Dezsőt, dr. Lajos Sán­dort, dr. Pórszász Jánost és Szávay Istvánt tömöríti ma­gában ez a — Kör, 68 nevet viselő — közösség. Együtte­sük egy „országos" folyamat eredményeként állt össze. Napjainkban ugyanis kisebb csoportok alakulnak a fotó­klub keretében, részben, hogy az azonos — vagy ha­sonló — szellemben mun­kálkodó fotósoknak „mű­helyt" teremtsenek, rész­ben pedig azért, hogy a meglehetősen álmatag foto­mozgalmat az ellentétes pó­lusok felerősítésével élén­kebbé tegyék. Ilyen kisebb csoportosulás a szegedi Kör, 68 is. Tag­jai valóban egy nagyon ka­rakteres — a bennünket kö­rülvevő környezet feltérké­pezését kedvvel és tehet­séggel végző — múvészkö­zösséget alkotnak. Stílusuk, persze, különböző. P. Gibi­szer Katalin erósen kont­rasztos képei mellett ott lát­hatjuk Szávay István „láto­másos", lírai fogantatású munkáit, s dr. Pórszász Já­nos erőteljes rajzú, válasz­tott témáit, a maguk mély­sége szerint kibontó felvé­telei is más arcú szomszéd­jai Horváth Dezső szociogra­fikus Ihletésű, főképp az emberre figyelő munkáinak. Dr. Lajos Sándor pedig ön­maga is több irányzatot kép­visel: képel között oldot­tabb és összefogottabb al­kotásokat egyaránt találunk. A Móra Ferenc Múzeum kupolacsarnokában Hézsó Ferenc festőművész által megnyitott kiállítást öröm­mel üdvözöljük, és várjuk a jövőre ígért folytatást. t í Akáca László Rendkívüli lottó jutalomsorsolás Két baleset — egy büntetés Fellebbezés folytán a sze- bálysértést: nagy ívben kel­gedi megyei bíróság hozott lett volna kanyarodnia, de ívű befordulásra figyelmességéből. jogerős ítéletet Rácz Károly 28 éves, fogtechnikus, Sze­csak kis tellett ged, Lenin körút 50. szám Ugyanakkor szemben haladt alatti akos közlekedési bűn- vele a nagykörúton motor­cselekményében. Rácznak kerékpárral Tóth István, íem volt személygépkocsija, Szeged. Tolbuhin sugárút 41. apja Opel Rekordját kérte kölcsön egy alkalommal, amikor utast vitt magával az algyői műúton. Előtte egy másik személygépkocsi haladt, amelyet meg akart előzni. Rácz a kocsival bal­ra húzódott, az előzésbe azonban nem számította be­e az esőtől megváltozott út­viszonyokat, s a 80 kilomé­szám alatti lakos, akit el­sőbbség illetett volna meg haladásban. Noha fékezett, nekiütközött a Rácz által vezetett gépkocsinak, kivá­gódott az úttestre és olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy május 20-tól október 16-ig betegállományban volt. Az orvosszakértők szerint a balesetből következően a teres óránkénti sebességet, sértett egészségi állapotában amellyel az Opel Rekord há­tad t. A megelőzött kocsin túl négy gyalogos haladt, Tóth István és felesége. Ibolya ne­vű gyermekük és Tóth Illés­né. Valamennyien algyői takosok. Vendégségből igve­munkaképesség-csökkenésre lehet számítani. Az ügyet első fokon « a szegedi járásbíróság tárgyal­ta. Rácz Károly ellen a vád: kétrendbeli foglalkozás kö­rében elkövetett súlyos tes­ti sértés, gondatlan veszé­keztek hazafelé Rácz olvan lyeztetés. Az első fokon ho­cép 1 ármű vezetéstől. Másod­A sorsoláson az 50. hét szelvényei vetta'x részt Hétfőn. Budapesten, a Münnlch Ferenc utcai székházá­ban tartotta a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság „ünnepi­akciójának" első rendkívüli tárgynyeremény-sorsolását. A húzáson az 50. játékhét szelvényei között összesen 500 nyereményt sorsoltak ki. Az alábbiakban a szegedi körzeti totó-lottó iroda területén vásárolt és jutalommal kisorsolt szelvények számát közöljük. Az alábbi gyorslistában „x"-szel megjelölt szelvényszá­mok 2000 forintos, a „xx"-szel megjelöltek 5000 forintos, a ,xxx"-szel megjelöltek pedig 10 000 forintos vásárlási utal­ványt. míg a megjelölés nélküli számok 1000 forintos vá­sárlási utalványt nyertek. Az „é"-betűvel megjelelölt szel­vényszámokat 2000 forintos éléskamra utalvánnyal sor­solták ki. 158730,162935,183 339,210730, 2 580 277, 2 635 626. 2639658, 1 272 581. 1 276 467, 1 305 610, 2 651 780, 2 656 564, 2 667 591. '35+855, 1 376 998, 2 508 204, 2 690 436, 2 715 502. 2 732 036, 2 539 95./X, 2 554115, 2 564 231, 2 748 262, 2 751168, 2 764 245, 2 768 976, 2 797 227, 2 885 044, 2 971 853, 3 241 105, 2 776 491, 2 823 802. 2 943 266. 3 009 210, 3 241 178, 3 247 729xx, 3 446 226, 3 450 730, 9 261 723, 9 264 826, 9 295 296, 9 437 476. 9 464 670, 9 468 999, 2 791 001, 2 863 414, 2 953 901, 3 038 379. 3 244 085, 3 252 448, 3 456 560. 9 266 551. 9 450 036. 9 472 183. A nyertes szelvényeket 1969 január 6-ig kell eljut­tatni a Sportfogadási és Lottó I"az"atóság lebonvolí'ásl osz­tályához (Budapest, V., Münnlcb Ferenc u. 15.). A gyorslista közvetlenül a sorso'ás u'án készült, az eset­leges h'Mkért fv'-l ősséget nem vállalunk. (MTI) tözel húzott el a kocsival a valogosok mellett, hogy I Tóth Istvánnénak neklütkö­ött, aki az úttestről kivá­' "*ódott. Rácz megállt, az ->sszonvt beültette a kocsiba, s elvitte az a'evői orvoshoz. \z esetet azonban nem je­'entette a rendőrsépen. gon­iolván. hoev az előzetes or­vosi vizsgálat viszonylag kis sérülést állaoított meg. Az ízt követő alónosabb kivtzs­"áláson azonban kiderült, "vgy a gvalocos súlyos sé­rülést szenvedett. Ráczot a gépkocsival nem "ísérte szerencse, mert má­sodszorra a Párizsi körúton, z M*rei útra és a M''-x tér fokon a szesedi megyei bí­róság büntető ta-ácsa a bün­tetés mértéket iogerősen le­szállította 8 hónapi szabad­ságvesztésre, meehagyta azonban a kétévi eltiltás a gépkocsivezetéstől. Mérlegel­te Rá'z Károly beismerő vallomását és azt a tényt hogv mindkét baleset be­következésekor a tőle tel­hető swritséeet megadta. Envhítő körülményként érté­kelte bűntetten e'ő4l»tét és azt is. hev második bal­esetinek áldozatát többször me®léto«t+R a kórh+zban és anya"! s«"ft/sben rés-esítet­,-ere".ztezi5désóken követett t». Ti-'á^H; kártérítést is el durva közlekedési sza- ígért neki. KEDD, 1968. DECEMBER 17. M-MAGYARORS/AG 5 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom