Délmagyarország, 1968. december (58. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-13 / 292. szám

Magyar-arab barátsági est A KISZ és a Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága tegnap délután a népfront Vörösmarty utcai székházának nagytermében magyar—arab barátsági estet rendezett. Ez alkalommal Szegedre látogatott Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének tagja, a Szolidaritási Bizottság elnöke, akit fogadtak: Katona Sándor és Lacsán Mihályné országgyűlési képviselők, Szigeti János, az MSZMP Szeged városi bizottságának munkatársa, dr. Kedvessy György professzor, a Hazafias Népfront Szeged városi bizottságának elnöke és Hofgesang Péter, a Hazafias Népfront Szeged városi bizottságának titkára. Szépszámú közönség előtt Harmat: Sándor tartott előadást az arab népek mai éleiéről, a haladó mozgalmakról, 3 közvetlen imperialista veszélyről, amellyel nap mint nap szembenéz az Egyesült Arab Köztársaság. Az előadást követően felszólalt népe képviseletében Mohamed Szemir, aki ösztöndíjas kutatóként tevékenykedik Szegeden, a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben. A magyar—arab barátsági est alkalmával a Szegeden dolgozó és az orvosegyetemen tanuló arab fiatalok, fiúk és lányok érdeklődésre számottartó kiállítást rendeztek hazájuk, népük életéből a népfront székházában. Tizenkét tablón mutatják be dokumentumokkal népük mindennapi életét, s azt a fejlődést, amelyet napjainkig megtett az Egyesült Arab Köztársaság. E kis kiállítás is híven ábrázolja, hogy az arab országok a Szovjetunió és a szocialista országok segítségével legyőzik az imperialista hódítókat, betolakodókat. Választásokra készülnek a szakszervezetek A szakszervezetek alapszabálya értelmében 2 évenként újjáválasztják vezetőiket a szakszervezeti csoportok, alapszervezetek és üzemi, vállalati szakszervezeti tanácsok. Szegeden és Csongrád megyében mintegy 120 ezer szervezett munkás adja le szavazatát új tisztségviselőkre. A választások előkészületeiről és feladatairól tartott tájékoztatót tegnap, csütörtökön délután Juhász József, az SZMT vezető titkára. A munka értékelése Bevezetőjében elmondta, hogy a szakszervezetek tekintélye nőtt. az üzemekben, mivel a munkájukban is előtérbe került a szervezett dolgozók érdekvédelme, a nagyobb hatás- és jogkör következtében. Lassan „helyére" kerül a szakszervezeti mozgalom szerepe az új gazdasági mechanizmus körülményei között, töibb figyelmet szentelnek a munkásokat közvetlenül érintő dolgokra: a munkásdemokrácia biztosítására és kiszélesítésére, a bérügyi kérdésekre, a kollektív szerződésekre és minden olyan mozzanatra. amely befolyásolja a termelés mechanizmusában a dolgozó ember életét. A januárban kezdődő választásokon a szakszervezeti tisztségviselőknek számot | kell adniuk az elmúlt években végzett munkáról, arról, hogy mennyire éltek megnövekedett jogaikkal és hatáskörükkel. A szakszervezetek szeretnék ha a választások időszakában tovább szilárdulna és növekedne tömegbefolyásuk és a választási gyűlések egyben fórumot teremtetének a közéleti problémák, gondok és feladatok megbeszélésére. Ezek a fórumok igen jó lehetőséget biztosítanak a most készülő kollektív szerződések vitájához is. Az üzemek, gyárak alkotmányát két esztendős időtartamra készítik napjainkban. A választások ideién alkalom nyílik arra. hogy részletesen megbeszéljék minden szervezett munkással a szerződés tervezetét, hogy amikor aláírásra kerül sor, valóban tükrözze a többség véleményét. igenlését. Persze a kollektív szerződések közös szövegezése mellett a választási gyűlések arra is alkalmasak, liogy ott összegyűjtsék, majd később hasznosítsák a dolgozók javaslatalt A beleszólás a tagság egyre jobban és közvetlenül is szóljon bele tisztségviselőinek jelölésébe és megválasztásába, s így a szervezet belső életébe. Ahol igen nagy a tagság létszáma, ott legcélszerűbb küldötteken keresztül érvényesíteni ezt a jogot és kötelességet. Helyeselhető, ha a tisztségviselők sorába egyre több fiatalt, nőt és fizikai munkást választanak. Bizalmilc joga A szakszervezeteknek parancsoló feledatuk, hogy elsősorban azokat a javaslatokat észrevételeket karolják fel, amelyek a munkások munka- és szociális körülményeinek megjavítása érdekében hangzanak el. Meg kell követelniük, hogy jó munkakörülményeket biztosítsanak a dolgozók számára, hogy a jövőben is nagy gondot fordítsanak a meglevő és újabb szociális vívmányokra. Az elmúlt választásokon Csongrád megyében és Szegeden 66 különféle szintű szakszervezeti tanácsot választottak. Most 90 ilyen tanácsot hoznak létre a választások során és mintegy 2500 zal több tisztségviselő kerül ezekbe a tanácsokba. Üjabb tanácsok létesülnek a kereskedelmi- és vendéglátó vállalatoknál, a közlekedésben és a posta berkeiben. A választásokkal kapcsolatban az a törekvés, hogy Tárgyalóasztalon: A vásárlók érdekvédelme ezrei Az előkészületek lassan befejeződnek és január elseje után megkezdődnek a választások. Elsőként a bizalmiakat választják újjá. Szegeden és a megyében körülbelül 15 ezer bizalmit választ a tagság. A magyar szakszervezeti mozgalomban ennek a tisztségnek van a legrégibb múltja és talán ezek a legkisebb „rendfokozatú" vezetők tartanak legnagyobb társadalmi munka-súlyt a vállaikon. A bizalmi választások után a műhelybizottságokat, az üzemi szakszervezeti bizottságokat és tanácsokat. Illetve a különböző szintű vállalati szakszervezeti tanácsokat választják meg március 31-ig. A jelölőbizottságok hamarosan létrejönnek és megkezdik munkájukat olyan formában, mint a legutóbbi választások alkalmával is tették. A jelöltek listáját ez alkalommal is közszemlére teszik, sőt külön fogadó órákat tartanak, ahol a választók elmondhatják észrevételeiket, megjegyzéseiket, de véglegesen a vezetőségválasztó gyűléseken döntenek, ahol a leendő tisztségviselőnek kétharmados többséget kell kapnia választóitól. Ugyancsak ezeken a küldöttgyűléseken választják meg a társadalombiztosítási tanácsok tagjait, a társadalmi bíróságokat és a kereskedelem társadalmi ellenőreit Az új tanácsok soraikból titkos szavazással választják meg az elnököt és titkárt Még egy magánvélemény Korántsem kívánom megkérdőjelezni Sz. Simon István tegnapi írását a „Maszek"-vélemény ről, egyetértek vele. Szélsőségesen fogalmazva, nem lehet egyenes ember, aki gyávaságból, vagy, hogy később megjátszhassa a bölcs kádi szerepét nem mer kiállni egy vitatott kérdésben egy testület véleménye mellett, hanem saját állásponttal takarózva kerülgeti az igazságot Ez a téma elsősorban a nyíltságon, az őszinteségen múlik, azon, mennyire tekinti az illető szolgálatnak, közszolgálatnak azt a helyet, ahol dolgozik, menynyire veszi komolyan azokat az embereket, akiket tájékoztat, akik, ha fájdalmas is, csak az igazságot várják tőle. Fontos kérdés ez, beszélni kell róla, de meggyőződésem szerint e téma másik oldala sokkal inkább kapcsolódik a demokratikus közélethez, így súlya is nagyobb. Arra a nagyon lassan tűnő betegségre gondolok, hogy nálunk még egy üzemrészvezetőnek se igen lehet magánvéleménye, minisztériumi, társadalmi, politikai vezetőkről nem is beszélve. Nem a törvény határozott úgy, hogy nekik mindig hivatásuk palástjában kell járni, és csupán néhány közvetlen barátnak nyilatkozhatnak meg árnyaltabban, esetleg a testületi véleménnyel bizonyos fokig ellentétesen. Nincs magánvéleményük, mert nem is gondoltak rá, hogy lehetne, nincs, mert nem mernek erről beszélni és nincs azért sem, mert közéletünk még nem szokta meg ezt, nem is igényli annyira, amennyire szükséges lenne. Miért tartom fontosnak ezt a kérdést? Nem a szembenállás, vagy a „hős ellenzékiség" miatt! Erre a lóra csak azok szállnak fel, akik a közszereplés bajnokaként szeretnének feltűnni, rájuk pedig kár szavakat vesztegetni. Kovács András kitűnő Falak című filmjével együtt állíthatjuk: jóval, de jóval nagvobb a cselekvésre rendelkezésre álló tér, mint amennyit kihasználunk, messzebb vannak a falak, mint ahol azok zsigereinkben, mindennapi cselekedeteinkben, közgondolkodásunkban állnak. Pártunk politikáia nemcsak mozgási lehetőséget ad minden haladás irányába mutató erőnek, de fontosságához mérten ösztönzi és támogatja azokat, sőt élére is áll az előremutató kezdeményezéseknek. A párt szerepe a nép szolgálata, a szocializmus az egész nép érdekében épül. Ezek a meghatározó elvek egyben azt is jelentik, hogy a lehető legteljesebb mértékben kell minden agysejtet, minden izomrostot ennek a célnak a szolgálatába állítani. A sok próbát kiállt, helyes politika mellett ezt csak abban az esetben tudjuk elérni, ha elhangzanak a magánvélemények, ha ezek céljainkkal egybeeső részeit kirostáljuk és beépítjük terveinkbe. Nyilvánvaló, hogy ebben a munkában a választott testületeknek. a párton belül a végrehajtó bizottságoknak, az államigazgatásban a tanácsoknak kell elsősorban átlépni a belső falakat. Választásra, véleményadásra, dialógusra kell bírni elsősorban ezen testületek tagjait és minden gondolkodó embert. A lényeg: több gondolkodásra serkentő magánvéleményt! E kívánság hallatán sokakban megmozdul a kisördög: vajon minden közéleti ember mer erre vállalkozni? Nem. A felelősségtől, a cáfolattól való félelem miatt nem mindenkitől várhatjuk ezt el. Persze ne feledjük: kettőn áll a vásár! Ha egy vezető ma elmondja saját véleményét, amivel ellentétesen dönt később a testület, akkor az „ezerfejű cézár", a közönség, mi bukásról suttogunk, sőt egy picit el is várjuk, törjön nyaka annak, akivel ez megtörtént! De hol van ez a demokratikus közélettől? Messze, nagyon meszsze. Ezért ls bízom, mindez nem csupán magánvéleményem. POnkösti Árpád A vásárlókat jó áruval ellátni, kulturált kiszolgálásban részesíteni a kereskedelem alapvető érdeke. Az új szabálysértési kódexnek a kereskedelemre vonatkozó rendelkezései is a vásárlókat szolgálják. Ennek alapján tartottak szegedi és Csongrád megyei élelmiszerüzletekben többszörös ellenőrzést az érdekelt szervek, amelyeknek jelentéséről, a vizsgálatok tapasztalatáról tárgyalt tegnapi ülésén a Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Szegeden, a megyei tanácsháza kis tanácstermében. Ellenőriztek 70 állami és 34 szövetkezeti élelmiszerüzletet. Próbavásárlások alkalmával 9 boltban fedeztek fel szűk mérést, illetve tóbbletszámolásból eredő megkárosítást. Jelentősebt összegű árdrágítást csupán egyszer tapasztaltak, amikor a selyemfényű PVC bevásárlóhálót 14 forint helyett 21,80ért számolták. Sajnos eléggé általános az árjelző cédulák hiánya bizonyos árucikkekről. Az ellenőrzött üzletek 40 százalékában hiányzott az árcédula főként a zöldségfélékről. gyümölcsökről, hentesárukról. Az ilyen áruk legtöbbje osztályozott, ebből eredően az ár és az osztály feltüntetésének hiánya megtévesztheti a fogyasztót. Azt is tapasztalták, hogy a népi ellenőr kérésére a boltvezető nem tudta kézbeadn! az egyes cikkek fogyasztói árát igazoló számlát, így az árak helyességét nem is lehetett ellenőrizni. Több helyen baj volt a mérőeszközök hitelesítésével, a mérlegek pontosságával Többször találkoztak az ellenőrök behorpadt űrmértékekkel és olyan súlyokkal, amelyeknek hitelessége évekkel ezelőtt lejárt Egy kirívó példa: a Szegcdi Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat 95ös árudájában a tizedes mérleg 10 dekával többet mért a tényleges súlynál. Egyes helyeken minőségileg nem megfelelő zöldséget és gyümölcsöt árusítottak. Egyes árucikkeket, tejtermékeket, különféle csomagolású pörkölt kávét annak ellenére forgalomba hoznak, hogy szavatossági határidejük lejárt. Némely üzletben arra hivatkoztak, hogy a nagykereskedelemtől már lejárt szavatossági határidő után kapták a svóban forgó árucikft. KL ilyen árukat nem volna szabad átvennie a kiskereskedelemnek. A kiszolgálás kulturáltsága is sok tekintetben kifogásolható. Az üzletek higiéniája is jobb lehetne a jelenleginél. Vonatkozik ez az üzletek tisztántartására, a munkaköpenyekre. Sok kiszolgálónak nincs érvényes egészségügyi könyve. E tekintetben szó érte a Szegedi Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat 26-os árudáját. Egyes boltokban a kulturált kiszolgáláshoz szükséges alapvető technikai eszközök hiányosak, vagy hiányoznak, például élesztőbúrák, vágók. a gyümölcsízekhez használatos fakés, kenyérvágó deszka stb. Az ellenőrzések alkalmával nem tapasztaltak magatartásbeli fogyatékosságokat: az ellenörök kedvezően ítélik meg a kereskedelmi dolgozók udvarias magatartását. Az ellenőrök látogatását a szóban forgó üzletekben utóellenőrzések követték. Sajnálatos, hogy az első alkalommal feltárt hibák, hiá- | nyosságok többsége még akkor is megvolt, noha azok kijavítására, a hibái? megszüntetésére a két ellenőrzés között elégséges idő állt rendelkezésre. Például egyes helyeken még akkor sem hitelesítették a mérőeszközöket,1 piszkosak voltak a munkaköpenyek. Az üzletben továbbra is petróleumot tartottak és más ilyen jellegű árut, amelynek szagát átvették hentesáruk és tejtermékek, dohányféleségek. A tanácskozáson a Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság azt állapította meg, hogy Szegeden és Csongrád megyében nem jellemző az élelmiszerüzletekben a fogyasztók megkárosítása; a tapasztalt hibák legtöbbje azonnal, vagy rövid időn belül megszüntethető. A vállalati ellenőrzés azonban az utóbbi időben — az új gazdasági mechanizmus hatására — csupán a helyes üzletpolitikára szorítkozik, holott minden boltvezető minden tekintetben felelős üzletéért. A vállalati ellenőrzés azonban e felelősségvállalás mellett is fontos tényező. Leltároznak a tsz-ekben Kedvezett az őszi idő a mezőgazdasagnak. Mindenfelé befejeződött a vetés, a betakarítás és jónéhány közös gazdaságban a mélyszántás is. Megkezdték a leltározásokat, ezekben a napokban a lei tározó bizottságok tagjai szorgoskodva járják a majorokat, központokat, számbaveszik egyegy szövetkezet vagyonát. Reális elmérést készítenek, hogy pontosan adjanak majd számot zárszámadáskor a tagságnak, mennyit is gyarapodott egy esztendőben a kollektíva. A szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezetben öt leltározó bizottság l?ezdett munkához. Nemsokára befejezik a felmérést ezzel is segítve a „zárszámadási kampányt". A határban 20 gép szánt. Nincs sok adóssága a szövetkezetnek, jó pár hold vár még megforgatásra, beleértve ebbe a rizsföldeket is. Huszadikára nem marad szántatlan föld. Sajnos, sok gondot okoz a száj- és körömfájás, nem tudják értékesíteni a hízott sertéseket. Ennek ellenére a terveknek megfelelően sikeres zárszámadásra készülnek a gazdaközösség tagjai. Gyálaréten, a Komszomol Termelőszövetkezetben már „elfelejtették" a mélyszántást is. Pihennek, szórakoznak és vásárolgatnak a kicsi termelőszövetkezet tagjai. Ezekben a napokban az irodában a munkateljesítményeket összesítik és szombaton a garantált munkaegység értéknek a 80 százalékáig kifizetik a járandóságot. Vagyis az eddig rendszeresen kiosztott előleget 48 forintos munkaegység-értékre egészítik ki. Jó karácsonyuk lesz a gyálaréti gyerekeknek, hiszen pár nappal előtte a szövetkezeti „jézuska" gondoskodik arról, hogy a növénytermesztésben dolgozók, édesapák, édesanyák, megkapják a megérdemelt prémiumot. Ez mintegy 50 ezer forintot tesz ki. A tavalyi esztendővel ellentétben nem szomorkodnak az idei zárszámadásnál a tagok, hiszen jól zárják az évet. PÉNTEK, 1968. DECEMBER 13. Békekölcsönsorsolás Az év utolsó államkölcsön sorsolását két hét múlva, december 27-én és 28-án rendezi az Országos Takarékpénztár Budapesten, a MÁV Utasellátó Arany János utcai kultúrtermében. Ezúttal a II., a III. és a IV. Békekölcsön 1968. második félévi húzását bonyolítják le. Az első napon délelőtt fél 10 órai kezdettel a II. Békekölcsönből 123 900 kötvényt húznak ki mintegy 34 millió forint értékben. December 28-án 9—13 óra között a III. és a IV. Békekölcsön kötvényeket sorsolják. Az 527 000 III. Békekölcsön kötvényre 72,7 millió forint, a 323 500 IV. Békekölcsön kötvényre pedig mintegy 44,7 millió forint jut nyeremény és törlesztés formájában. A két nap alatt a három Békekölcsönből összesen 974 400 kötvényre 151.4 millió forintot sorsolnak ki.