Délmagyarország, 1968. december (58. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-11 / 290. szám

Yisszatér-e hagyományos időbeosztásához a tél? Híre érkezett, hogy az északi-sarki j'g takaró egyre jobban terjeszkedik, határai mind délebbre ny omunak Egyesek már új jégkorszak közelcdtétől tar anak. Az el­múlt évtizedekben viszont éppen az ellenkező irányú folyamatot figyelték meg: a jéghatár mindkét féltek % fokozatosan húzódott vissza a sarkok felé. Akkoriban ez' a jelenséget sokan azzal ma­gyarázták. hogy Földünk lég köre fokozatosan me'egszik. Hogy most miért fordul ellenkezőjére ez a folyama* arról dr. Kulin György, a-* Uránia csillagvizsgáló igaz­gatóis a következőket mond ta el: A „felmelegedés" jelensé­gének a szénd'oxid elszapo rodására alapozott magyará zata csupán feltevés voll amit semmifele tudomdnvo­bizonyíték nem támasztott alá. Kizárólag feltevésekre lehe' építeni a mo-tani meg változott helyzet okainak ke resésekor is. Az emberiség alieha képes a Föld hőház­tartásának akár tudatos, aká­véletlenszerű megváltoztatá­sára, hiszen ehhez is kizáró­lag földi erőforrások állná­nak rendelkezésére. Van azonban a Földön kí­vül olyan tényező, amelvnek változásai kétségkívül ki­hatnak a Föld hőmérsékleté­nek alaku'ására. ez pedig a napsugárzás, amelynek erős bégét, intenzitását nagymér­tékben befolyásolja a napte­vékenység. Jogosnak látszik a feltételezés, hogy az elmúlt évtizedek felmelegedéséhez a rendkívül erős naptevé­kenység folytán a Földre zá­porozó szokatlanul bőséges sugárzás is hozzájárult. Ez­zel szemben a mostani nap­tevékenység összehasonlítha­tatlanul gyengébb az említet­teknél, ezért a napsugárzás túlzott „hőszáll'tása" meg szűnt, és most tulajdon­képpen csak az eredeti álla­potokhoz térünk vissza. Hogy ez a feltételezés mennyire állja meg a helyét illetve, hogy a kérdésre m lesz a tudományosan is b zonyítható válasz az* való színűleg csak az űrkutatás eredményeiből tudhatjuk majd meg. Küldöttségünk Belgrádban A Jugoszláv Kommunisták Szőve sége Központi Bizott­ságának meghívására Háry Bélának, a Magyar Szocia 'Pta Munkáspárt Központi Bizottsága pírt- és tömeg szervezetek osztálya helyet­tes vezetőjének vezetéséve' kedden pártmunkás-küldött ség utazott Belgrádba. (MTI) Ka mérheti az eredmény.., Eszmecsere az újításokról Ezekben az év végi na­pokban gazdasági életünk sok területe veti fel az összegzés, elemzés igényét. Az újító­mozgalom helyzetének fel­mérése, megvitatása különö­sen fontos. Sainos e téren — általában és Csongrád me­gyében is — visszaesés ta­pasztalható. Az idei gondokról, tapasz­talatokról és a hogyan to­vábbról tehát szükséges be­szélgetni, vitatkozni. Tegnap délelőtt az SZMT székhá­zában — az Országos Talál­mányi Hivatal újítási és ta­lálmányi osztályával közös rendezésben — konzultációs tanácskozás kezdődött: Ipar­jogvédelem a könnyűiparban, az építőiparban, a helyiipar­ban és a kereskedelemben címmel. Bárkány József, az OTH munkatársa vitaindító­jában elmondotta az újítási előadóknak, hogy a felméré­sek szerint nem az érvé­nyes keretrendeletből, hanem annak helvtelen. nem „test­re szabott" alkalmazásából adódtak a fő problémák a vállalatoknál. Nem olyan vállalati újítási szabályzatok születtek, amelyek a helyi adottságokat megfelelően fi­gyelembe veszik, sok helyütt hiányoztak az alapos, pon­tos meghatározások. Helyte­len az is, hogy míg a válla­latok jogainak biztosítására nagy alapossággal töreked­tek. az újítók jogbiztonságát nem szolgálták kéi.'óképp ezek a szabályzatok. A teendő tehát — most, amikor két évre szólóan meg­újítják a kollektív szerződé­seket — világos, részletes, az adottságokkal okosan szá­Móra Ferenc meséi a gyermekszínpadon Vannak városok — Buda­pest, Pécs peldául —, ahol a gyerekszínházat hivatásos művészek csinálják. Szege­den nemcsak a nézők, ha­nem a színészek is gyerekek. dc még ez a színpad sincs egy éves; azelőtt hosszú­hosszú éveken át szünetelt ez a fajta színjátszás. Ré­gebben Káldor Jenő, a szín­ház volt tagja vezetett egy gyerekegyüttest, de már lassan tíz éve, hogy — a művész betegsége miatt — az is beszüntette működését. Hajdani nézői régen felnőtt emberek. Az új vállalkozást, a Ba­lazs Béla Gyermekszínpa­dot, a KISZ városi bizottsá­ga Szilágyi János tanár kez­deményezésére hozta létre. Tagjai a város általános iskoláinak érdeklődő tanu­lóiból verbúválódtak, s munkájukat Móra Ferenc meséinek színpadra állítá­sával kezdték. Mar több be­mutatót tartottak, s hétfőn este a Horváth Mihály ut­cai Játékszínben, eddigi műsoraikból összeállított reprezentatív válogatással léptek a színház főként ter­mészetszerűleg gyerekekből álló közönsége elé. Hogy erre a színpadra Szegeden szükség volt. fe­lesleges bizonygatni. Azt vi­szont talán nem, hogy a produkció ízléses, lényegre­törd és jó szellemű. Már az önmagában is kitűnő, hogy Móra írásaihoz nyúltak: nála szebben nem sokan tudnak szólni a gyerekek­hez. Ugyancsak kitűnő — bar sokan talán meghökkente­nek tartják — a színpadra állítás egyszerű eszköztelen­sége, hogy úev mondjuk, puritán aszkézise. A pro­dukció teljesen elfordult a műkedvelő színpadok és a gyerekszínjátszás megszo­kott túldíszítettségétől, túl­cifrázott, túlzsúfolt diszlet­és jelmezmegoldásaitól. Diszletet az együttes egyál­talán nem használ; minden darab egy szürke függöny Somogyi Károlyné felvétele Jelenet az Aranyszőrű bárányból. A juhász Dudás Feri, a Burkus király lánya Matejka Edit előtt játszódik. A kellékek minimálisak. A jelmezeket jelzések helyettesitik; a kis­lányuk miniszoknyában játszanak, s abban — papír­koronával a fejükön — ki­rálynők, vagy — rojtos ken­dővel a vállukon — falusi öregasszonyok. A szó uralkodik tehát ezen a színpadon, Móra Ferenc szavai, s ezt a megoldást, a színpadi munkának ezt a szellemét csak dicsérni, he­lyeselni lehet. Nyilvánvalóan ebből a szellemből következik a gyerekszínészek játékának eszköztelensége is. A rendező törekvései érezhetőleg minde­nekelőtt a szép beszédre, s csak másodsorban a játék­ra koncentrálódtak. Ez vég­eredményben helyes is így bár disszonanciát az egész produkcióba szinte kizárólag e tekintetben éreztünk. Az előadás kritikus pontjain amikor felfokozott, heves kivételes érzelmeket kellett megjeleníteni, a szereplők ugyanis néha „túljátszot­tak". Vaevis a disszonancia nem a célból, hanem a cél, megvalósításának hibáiból keletkezett. A színpadnak jelenleg közel húsz tagja van. Mind­annyian ügyes, lelkes szín­játszók. Közülük Dudás Fe­rit, Bálint Jancsit, Nagy Imre Pétert. Albert Mártát Mohácsi Marit és Onódi Klárit külön is kiemeljük. 1. l. motó vállalati újítási sza­bályzatok készítése. Pontról pontra föl kell sorolni pél­dául, mi minden számít a vallalati hasznos eredmény fogalomkörébe. így elkerül­hetők a félreértések, az is, hogy — mint némelyik vál­lalatnál — nem Ismerik el „hasznosnak" az egészségvé­delmi, balesetmegelőző újí­tásokat, holott nem vitatható ezek idetartozása, ileiyes a szabályzatban kimondani: ha mérhető eredmény van. eny­nyi meg ennyi a díjkulcs. Nem mindegy az újítónak, mikor kap pénz*, ilyen kité­telnek is helye van tehát a szabályzatban. Az idei tapasztalatok alap­ján pontosabban, jobban — s nem utolsósorban — ösz­tönzőbben szabályozni — megszívlelendő tanács. Ma, a tanácskozás második nap­ján a vas- és villamos ipar, a közlekedés, hírközlés, me­zőgazdaság újítási helyzetét vitatják meg a szakszerve­zeti székházban. • Délután az újs.'gíróklub­ban kerekasztal-beszélgeté­sen vitatták meg az újító­mozgalom jelenleg legfonto­sabb gondjait. Az Országos Találmányi Hivatal munka­'ár.\r.in kívül több Csongrád megyei és szegedi nagyválla­'at, a Szegedi Ruhagyár, a Csongrád megyei Húsipari Vállalat, az AISQ-tiszavidéki Vízügy* Igazgatóság, a Hód­mezővásárhelyi Divatkötött­árugyár, a Textilművek, va­lamint a BUDALAKK gaz­dasági vezetői, szakemberei mondták el véleményüket, hogy miért csökkentek az újítások területeiken, s mi ennek az oka. Szóba került az új újítási rendelet né­hány vitatott rendelkezése is. A vállalatok képviselői sa­ját tapasztalatuk alapján vi­lágították meg az újítási te­vékenység visszaesésének kö­rülményeit, előidéző okait. A hasznos tapasztalatcserén — melyen többek között Hor­váth János, az MSZMP Csongrád megyei bizodtisá­gának osztályvezető-helyet­tese is megjelent és felszólalt — az OTH munkatársai vá­laszoltak a kérdésekre, ad­tak tanácsot a vállalatok újí­tási mozgalmának jobb meg­szervezésére. KERESKEDELEM sAra 60 fillér Ha nagyon le akarnám egyszerűsíteni a választ ar­ra a kérdésre, hogy mi a különbség a 40 filléres és a 30 filléres gyufa között, azt válaszolnám, hogy csu­pán ennyi: az előbbit sze­retem. az utóbbit nem. Bővebben: a 40 filléres hosszabb, jobb fából ké­szült, olykor piros vagy sárga fele van, jobban is ég, és dobozának címkéje mindig szebb, értékesebb, mint a rövid szárú, 30 fil­léresé. Hiába vagyok lo­kálpatrióta, s tudom, hogy a 40 fillérest Budafokon gyárt iák. a 30-ast azonban Szegeden, mégsem állhatok el véleményemtől, amely­ben megerősített több Is­merősöm is, amikor az előbbi kérdést nekik is feltettem. De Szegeden, ritka kivételtől eltekintve, csak a helyben gyártott gyufa kapható. Hogv miért? Gondolom, a ..terítés" végett, hogy ne kelljen szállítgatnl. Ilyen alapon persze a Pick sza­lámit sem lenne szabad kivinni külföldre, s a bu­dapesti csokoládégvár ter­mékeit sem szabadna el­hozni Szegedre. Ja, hogy Szegeden nincs csokoládé­gyár? Miért, talán nagy szálú gyufát gyártó üzem van? őfond nélkül Reggel Pestre fel, este Pestről le étkezökocsiban is utazhat az ember. Üs­sek a számra? Méghogy étkezőkocsiban utazni! Hi­szen a falra ki van írva, hogy az étkezési idő 45 perc. annyi idő alatt pe­dig csak száz év múlva, ha eljut az ember Szegedről Pestig, vagy vissza. A jól nevelt vendég csak betér utazás közben az étkezőbe, először eszik, azután iszik valamit, s gyorsan elisz­kol. Jól nevelt vendég sö­rözni nem tér be az étke­zőbe. mert bár a sör fo­lyékony kenyér, könnyen megkaphatja a pincértől, hogy „Csak étkezéshez tu­dok sört szolgálni!" ö csak akkor tud. Pedig ez nincs is kiírva a falra. Mostanában a korábbi­nál mintha kevesebben lennének az étkezőkocsik­ban. Nem állítom, hogy azért, mert a sört ilyen nehezen adják, inkább ta­lán mert az árak emelked­tek. Igen, az ételek árai is. Érdekes tehát, hogy az Utasellátó egyrészt „részt­vesz" az alkoholizmus el­leni küzdelemben, más­részt eszében sincs az ital helyett etetni vendégeit. Mintha egv szép, tiszta, üres étkezőkocsi lebegne célként szemük elölt, amelyben soha semmiféle gond nincs többé az uta­sokkal. Sürgés-forgás Egy nimbusz ismét meg­halt. Hol már az a pompásan kígyózó sor, amelyik a Kárász utcai óra- és ékszerüzlet előtt hirdette reggelente az ezüstvásárt? Leszállították a felvásárlási árat, s mint­ha elvágták volna. Hogy kik adták el ezüstjüket? Hát akiknek volt. Fiata­labb korosztálybelit alig lehetett látni a sorban. (Legfeliebb így: „Fiacs­kám. szaladj már le és add el ezt a gyertyatartót, ne­kem már nagyon köszvé­nyesek a lábaim.") Az ezüst már évek óta olcsó fém volt, hiányzott az if­júság romantikájából., Most béke honol az „ezüstfelvásárlással meg­bízott" ékszerboltokban. Mégoedig karácsonyi bé­ke Itt van az ünnepi for­galom, s valljuk meg őszintén: jobban esik látni olyan sürgést-forgást, amelvben meglepetésnek, aiándéknak szánt holmi­kért nyüzsögnek az em­berek. Fehér Kálmán A MÉM és a TOT együttműködése A Termelőszövetkezetek Cr.szágos Tanácsa székházá­ban dr. Dimény Imre mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint Szabó István TOT elnök vezetésé­vel megbeszélést tartottak a két szerv vezetői, több tiszt­ségviselője. Megtárgyalták a miniszté­rium és a TOT közötti együttműködés továbbfej­lesztésének lehetőséeeit, s megegyeztek az 1968. évi munkatervek összehangolá­sában. a két szerv közötti koordináció és a munkakap­cso'atok módszereinek kérdé­seiben. Megvitatták a terme­lőszövetkezetek közgazdasági KÍNÁBÓL IS Őriások, matuzsálemek Magyarországon ritkaság- nek törzskörmérete 450 cen­számba menő faóriások és timéter, és a feljegyzések egzotikus fák találhatók Ba- szerint mintegy 130 évvel ez­ranya megyében, a bakócai előtt került Magyarországra kastély 8 holdas parkjában. Kína meleg vidékéről, ötven A parkban lelhető fáknak, centimeter hosszú ée 40 cen­cserjéknek százhúsz faja, for- timéter széles levelei ritká­../,,„,„,„ rro san fedik a 12 méter magas­mája, valtozata ismeretes. Itt ^ fa kDr0náját A feh4r. él hazánk legnagyobb és leg- tarka levelű szil ugyancsak öregebb császárfája, amely- egy-két helyen található ha­zánkban. Az ezüsthárs 480 cm kerületű törzsével alig néhány centiméterrel marad el az ország legnagyobb ezüsthársától, kora: 200 év. (MTI) eszközökkel történő irányí­tásának, állami felügyeleté­nek eddigi tapasztalatait, s megállapították, hogy a köz­gazdasági szabályozás, mint módszer, bevált, s az alkal­mazott ösztönzők általában helyes irányban haladnak. A megbeszélésen szóba ke­rültek a zöldség, a gyümölcs és a burgonya-forgalmazás jelenlegi rendszerének prob­lémái, a termelőszövetkeze­tek és a vállalatok közötti együttműködés, valamint a termelőszövetkezeti társulá­sok tapasztó'atai. A két szerv vezetői egyetértenek a ter­melőszövetkezeti gépjavítás rendszerének továbbfejlesz­tésével, s ezzel kapcsolatban közös irányelv kidolgozását, kiadását határozták el. Fog­lalkoztok a termelöszövetke­'eti építőszervezetek műkö­dési és fejlesztési problémái­val. más időszerű szövetke­zetpolitikai kérdésekkel. A két szerv vezetői v+gül roe-tól'apodtók abban, hogy tevőben rendszeresen tórtu­*v*k hasonló iel'eoű megbe­szélést munkaprogramjuk "sveztetése és az együttmű­ködés továbbfejlesztése érde­kében. SZERDA, 1668. DECEMBER II. 6 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom