Délmagyarország, 1968. december (58. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-08 / 288. szám

NYERESÉG ÉS LAKÁS phéz téma a lakáskérdés. Mindenütt az. Szegeden is. Hogyan épülhetne még több? Majd, ha megvalósul a szegedi házgyár. De addig is gyorsítani kellene az ütemet is, meg a mennyiséget is. Talán a vállalatok, gyárak segíthetnének! Erre most kormányrendelet ad lehetőséget; a részesedési alap, illetve a felújítási összeg forintjaiból la­kásokat is építhetnek a vállalatok. Az elgondolás nem is új, mert régen is voltak , gyári házak". Az újszegedi hat- és hét­házak, a jutaárugyári és gyufagyári lakásokat mindenki is­merte Szegeden. Mit tettek eddig a szegedi vállalatok, gyárak, hogy dol­gozóik előbb jussanak lakáshoz? Nem sokat. Ez ugyan ért­hető, hisz a rendelkezés csak mostanában látott napvilágot, s ami a nyereséget illeti, az is csak ebben az esztendőben vált „kézzelfoghatóbbá". Most még csak tapogatóznak: ér­deklődnek más vállalatoknál, hogy milyen elképzeléseket melengetnek. Saját építkezés, hitelmentes kölcsön vagy bér­munka? Ez a három alternatíva látszik a legjobbnak, meg­valósíthatónak. Hogy melyik gyár melyiket választja, az is rajta múlik. A textilművekben és néhány más szegedi vállalatnál is 10—20 ezer forintos kölcsönt adnak a lakást építő dolgozó­nak. Sok gyár ezt a formát akarja meghonosítani. Ahol nincs más megoldás, ez is jó. Egyszerűbb és kényelmesebb. De hogyan lesz ebből több lakás? Nehezen. A gyakorlat tudniillik a következő: aki családi vagy társasházat épít, az igénybe veszi az OTP hiteleit, 60—70—80 ezer forintot. Álta­lában az induló tőke is „terhes" s ha még ehhez a gyártól ís felvesznek 10—20 ezret, akkor nagyon megkurtítják a ha­vi fizetésüket, eladósodnak. A paprikafeldolgozó vállalatnál mondták, de más gyáraknál is az a tapasztalat, hogy ezeket a 10—20 ezres kölcsönöket azok kérik, akik a tanácstól szö­vetkezeti lakásra kapnak kiutalást. Érthető ez is, hiszen az 1500 forintos havi jövedelmű textilipari, vagy élelmiszer­ipari dolgozónak nehezen akkumulálódik 20 ezer forintja. Tehát dicséretes a segítésnek ez a módja, éljenek is vele ott, ahol igénylik, de mint említettük, csak ebből még nem lesz több lakás. A másik két változat esetében a lakások száma is sza­porodhatna. Saját gyári házakat? Lehetne azokat is, mivel előbb lenne belőlük valami. De van egy bökkenő. A vállalat nem akar kockáztatni, nem vállalja a rizikót, hogy saját la­kásokat építsen, abba invesztálja pénzösszegét. Miért? El­mondták azt is. Például építenek egy lakóházat és kiosztják a dolgozók között, mint szolgálati lakásokat De azonnal visszakérdeznek: s mi van akkor, ha kilép a cégtől az, aki lakást kapott a gyár házában? Hajdanában kitették az ut­cára, illetve nem törődtek vele. Most — helyesen — nem te­hetnek senkit az utcára. A gyár ezért nem vállalja azt a koc­kázatot hogy mondjuk tíz év múlva nem az ő dolgozói lak­nak már a saját házban. A harmadik megoldás talán a legegészségesebb. Segít­senek be a városi lakásépítkezésekbe paritásos alapon: osz­tozkodjanak az általuk felépített lakásokon a beruházóval, más szóval a tanáccsal. Ilyen igyekezet volt már Szegeden. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat egyezkedett: adjanak terveket, építőanyagot, s ők felépítik a lakóházat amelyben a kenderipar igényjogosult dolgozói kaptak volna lakást. Csak egy kis pénzügyi differencia adódott. A gyári építő­részleg drágábban készít el egy lakóházat, mint a jól „ola­jozott" és jól gépesített állami építőipar. Ez vitathatatlan és igaz is. A vállalkozás akkor dőlt dugába, amikor a többle­tet a gyárnak kellett volna megtérítenie. Ebbe nem egyez­tek bele. Ennek az igaza már vitatható. Hátha „összedob­ták" volna azt a pénzt a leendő lakók, ha másképpen nem, hát kamatmentes vállalati hitel segítségével. P rsze lakóház komplett kivitelezésére legfeljebb egy­két szegedi nagyvállalatnak van lehetősége. A ken­deriparban dolgozó épftőrészlegnek gyakorlata is van már, hiszen nemrégen egy szép négyszintes szállodát építet­tek. A kisebb vállalatoknál azonban csak néhány kőműves, vagy más szakiparos dolgozik, az ő kapacitásuk nem elégsé­ges, legfeljebb egy családiház felépítésére. Azonban sok kis vállalatnál sok kőműves és más szakiparos található. Elkép­zelhető lenne egy jól szervezett kooperáció, összefogás. Eset­leg a szakmai irányítást az állami építőipar adná. Nevez­hetjük ezt szakmunkás „kölcsön-adásnak" is, mindegy. A lényeg az volna, hogy Szegeden is érdemes továbbkeresni az útját és a módját annak, hogy több lakást építsenek fel évről évre. Gazdagh István VILÁG PROLETÁRJÁT. EGYESÜLJETEK! M A G Y A R SZOCIALI S T A M U N KA S P A R T L A P 58. évfolyam, 288. szám Ára: 1 forint Vasárnap, 1968. december 8. Társadalmunk szükségleteivel összhangban Hz 1969. évi snépgazdcisagí terv A Minisztertanács Tájé- Beruházásokra az óv vé­koztatási Hivatal közli: géig várhatóan nagyobb A kormány megtárgyalta összeg kerül felhasználásra és jóváhagyta az 1969. évi a tervezettnél. Elkészült, népgazdaság zavartalanul illetve az év végéig átadás­népgazdasági tervet. ra kerül — többek között A népgazdaság fejlődése — a Hódmezővásárhelyi 1968-ban általában megfelel Edénygyár, a lágymányosi a tervezettnek, a növekedés telefonközpont, a Borsodi egyes területeken az elő- Vegyi Kombinát nitrogén­irányzottnál valamivel gyor- műtrágya gyára, a siófoki sabb ütemű. A társadalmi 400 ágyas kórház és rende­termék és a nemzeti jöve- lőintézet, Balatonarácson delem 5—6 százalékkal, a 750 személyes szálloda stb. fogyasztás körülbelül 6 szá- A beruházási igények és a zalékkal. a felhalmozás — kivitelező kapacitások kö­a tervezett 1—2 százalék zott a több év óta fennálló helyett — mintegy 4 szá- feszültség nem csökkent a zalékkal emelkedik. kívánt mértékben. Az ipari termelés a terv- A külkereskedelmi forga­nek megfelelően várhatóan lom mintegy 6—7 százalék­5—6 százalékkal nő. A ter- kai meghaladja a tavalyit, mékek választéka a koráb- s a forgalom egyenlege ís binál jobban megfelel kedvezőbb a múlt évinél, ugyan a szükségleteknek, A lakosság pénzbevételei de korszerűségben, minő- a számított 6—7 százalék ségben még sok termékünk helyett 8—9 százalékkal nem éri el a kívánt szín- magasabbak a tavalyinál. A vonalat. Az iparban foglal- fogyasztói árszint emelke­koztatottak száma több mint dése alacsonyabb a számí­3 százalékkal nő, a terme- tottnál. lékenység azonban nem A munkások és alkalma­emelkedik olyan arányban, zottak reáljövedelme az mint kívánatos lenne. A te- előirányzott 3—4 százalék­szonylag jelentős létszám- kai szemben várhatóan 5—6 emelkedés mellett egyes te- százalékkal, a parasztságé fületeken és szakmákban ennél valamivel nagyobb munkaerőhiány mutatkozik, mértékben nő. Az egy ke­Az építőipar ez évi tel- resőre jutó reálbér a szá­'esítménye kb. 8 százalék- mftott 1,5—2 százaléknál kai haladja meg a tavalyit, szintén nagyobb mértékben, ugyanakkor a dolgozói lét- mintegy 2—2,5 százalékkal szám mintegy 6 százalékkal emelkedik, bővült. Ez azonban még Az 1969. évi népgazdasági nem elégséges ahhoz, hogy terv a harmadik ötéves az építőipar ki tudja elé- tervben kitűzött gazdaság­gíteni a növekvő építési politikai célok meevalósítá­igényeket. sát hivatott szoleálni. A mezőgazdaság termeié- Ennek érdekében — a se a rendkívül kedvezőtlen gazdaságirányítási rendszer időjárás ellenére is kis mér- reformjának erőteljesebb ki­tékben meghaladja a múlt bontakoztatása .útján — biz­étet. Kenyérgabonából több tosítani kell: termett a tervezettnél, s jó — a fogvasztól piacra a a szemestakarmány termés jó árukínálat fenntartását, is. Szálastakarmányokból, a választék bővítését; burgonyából, s néhány zöld- — a beruházási tevékeny­ség- és gyümölcsféléből az ség hatékonyságának foko­előirányzottnál alacsonyabb zását, a beruházási kereslet volt a termés. Az állatte- és kínálat közötti összhang nyésztés termelésének érté- javítását; ke meghaladja a tervben — a külföldi versenyké­számítottat; a sertés- és pesség növelését; szarvasmarha-állomány azon- — a külkereskedelmi áru­ban az év elejei kedvező forgalom egyenlegének ter­fejlődés után csökkent. vezett alakulását. battán a 3 millió tonna/év kapacitású kőolajfinomitó; a lágymányosi beépített búto­rokat gyártó üzem; a győri hűtőház stb. A további fej­lődést szolgálja többek kö­zött a dunamenti 2. és a kőbányai hőerőmű; Dunaúj­városban folyamatos öntő­mű; Budafokon kartonpapír­gyártó gépsor; a borsodi új sör- és malátagyár, s a győ­ri műbőrgyár építésének, illetve bővítésének megkez­dése. Fentiek mellett tovább növekszik a vállalati beru­házások, s ennek megfele­lően finanszírozásban a vál­lalati pénzforrások részará­nya. A beruházások ágaza­tok szerinti megoszlásában csökken az ipar és a szál­lítás-hírközlés részesedése, s növekszik a mezőgazdaságé és a lakásépítésé. IPAR fl termelés 6 százalékkal nő Az ipari termelés az 1968. évihez képest mintegy 6 százalékkal nő, ezen belül az egyes iparágak zömében a szükségletek kielégítése érdekében a terv az ipar át­lagánál gyorsabb ütemű fej­lődéssel számol. A kőolaj- és földgázipar termelése emelkedik; ugyan­akkor a szénbányászat ter­melése csökken; a villamos­energiaiparé 7; a kohászaté 6; a gépipari 7; az építő­anyagiparé 7,5; a vegyiparé 9; a könnyűiparé 3 és az élelmiszeriparé 5,5 százalék­kal nő. A termelés viszonylag mérsékelt bővítése feltehe­tően elő fogja segíteni az ipar belső arányainak javí­tását, a hatékonyság foko­zását, a kereslethez való jobb alkalmazkodást. Az iparban foglalkoztatot­taik száma mintegy 35—40 ezerrel bővül. Az egy fog­lalkoztatottra jutó társadal­mi termék értéke az ez évi­nél gyorsabban nő. Az építőipar teljesítmé­nye 1969-ben 6—7 százalék­kal lesz nagyobb, mint ez évben. Az ehhez szükséges 8—9 ezeres létszámnöveke­dés biztosítható. Az iparban és az építő­iparban a kormány által meghatározott feltételek ér­vényesítésével folytatni kell a munkaidő csökkentését. MEZŐGAZ­DASÁG Tovább! ütemes fejlődés A terv a mezőgazdasági termelésének az ideihez vi­szonyított 2—3 százalékos növekedésével számol. Ez megfelel a harmadik ötéves tervben előirányzott ütem­nek. A növénytermelés a terv szerint mintegy 3—4 száza­lékkal nő. A tervezett ga­bonatermelés 1969-ben biz­tos alapot nyújt a hazai szükséglet kielégítésére. A növekvő műtrágyaellátás, az öntözött terület bővítése és a mezőgazdaság vízellátásá­nak javítása is elősegíti a tervezett hozamok elérését. Az állattenyésztés szín­vonala 1969-ben csak mér­sékelten emelkedik. A ta­karmányhelyzet kedvező ugyan, a jelenlegi állatállo­mány miatt azonban a hús­termelésben jelentős fejlő­(Folytatás a 3. oldalon.) NEMZETI JÖVEDELEM Serubá?ásol(ra 73 milliárd forint A tervben megszabott kö- jelenlegi helyzetét — te­vetelményeknek — figye- szonylag mérsékelt fejlődési lembe véve a népgazdaság ütem mellett lehet eleget tenni. Ezért az 1969. évi Különös a „export A Gyár- és Gépszerelő Vállalat munkásait a TESCO „exportálja". A budapesti cég legjobb szakemberei ta­valy Ulánbátorban vágóhíd és hűtőház szerelésén dolgoz­tak, Novgorodban képcsőgyá­rat szereltek, Kubában pe­dig szaktanácsadással segítet­ték a Dieselmotor-üzem indí­tását. Jelenleg az NDK-ban ötvenen végeznek gépészeti szerelést, jövőre előrelátható­an mintegy 200—300-an utaz­nak a Német Demokratikus Köztársaságba. Az építésügyi törvény a megyei képviselő­csoport eiott A Csongrád megyei ország- zottságának tagja, a Közpon­gyűlési képviselőcsoport teg- ti Bizottság titkára, Katona nap, szombaton ülést tartott Sándor, Bódi László, Balogh Szegeden a vasöntöde iroda- László, dr. Dömötör János házában. Kovács Imrének, a Kurucz Márton, dr. Petri Gá­megyei tanács vb építési-, bor, Tóth Szilveszterné Hal­közlekedési és vízügyi osztá- mágyi Ivánné, Patai Sz. Sán­lya főmérnökének előterjesz- dorné és Niezner Ferenc or­tése alapján megtárgyalták szággyűlési képviselők, az 1961-ben kelt építésügyi Ezután Katona Sándor, a törvény végrehajtásának képviselőcsoport vezetője az helyzetét Csongrád megyé- országgyűlés következő idő­ben. A napirenddel kapcso- szakára való felkészülésről latban kérdéseket tett fel, il- ^ ^ ^ papp letve felszolalt Komócsin Zol- Gyula, a Szeged m. j. városi tán, az MSZMP Politikai Bi- tanács vb-elnökhelyettese U. népgazdasági terv a tavalyi­hoz hasonlóan a társadalmi termék és a nemzeti jöve­delem 5—6 százalékos emel­kedését irányozza elő. A beruházások a terv szerint az ideihez kél est 6—7 százalékkal növeked­nek. várhatóan elérik a 73 milliárd forint értéket. Az építőipar tervezett fejlődése lehetővé teszi az előirány­zott beruházások építési igényeinek kielégítését. Bi­zonyos építőipari munkák­nál, illetve az ország egyes körzeteiben azonban a ke­reslet és a kínálat közötti "eszültség — bár az eddi­ginél kisebb mértékben — továbbra is fennmarad. 1969-ben is jelentős —ál­lami döntési ' körbe tartozó — beruházások biztosítják a népgazdaság tervezett növe­kedését Sor kerül a Tisza ­vidéki Vegvi Kombinát nit­rogőnműtrágva-gvár intenzi­fikálására: üzembe lép — többek között — Százhalom­HHsftS MTI foto — Pltrovits László felvétele OJ ORVOSI MŰSZER. Űj magyar nukleáris diagnosztikai orvosi műszert mutattak he. A gyógyászatban jelentős lesz a szerepe

Next

/
Oldalképek
Tartalom