Délmagyarország, 1968. december (58. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-07 / 287. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK' MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 58. évfolyam, 287. szám Ara: 70 fillér Szombat, 1968. december 7. Sorozatos partizántámadások Megállapodás Párizsban ügyrendi kérdésekben A magyar sajtó napja Ünnepség a Vörös Úlság megjelenésének ötvenedik évfordulóján Az első legális kommunista lap, a Vörös Üjság megjelenésének 50. évfordulója tiszteletére pénteken az KDOSZ-székházban ünnepi választmányi ülést tartott a Magyar Üjságírók Országos Szövetsége. A részt vevőket — újságírókat, riportereket, a Magyarországon dolgozó külföldi tudósítókat — már a bejáratnál kedves meglepetés fogadta: valamennyiüknek átnyújtották a Vörös Üjság 1918. december 7-én megjelent első számának az eredetivel azonos formájú lenyomatát A választmányi ülésen megjelent és az elnökségben foglalt helyet Szirmai István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, Aczéí György és Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, Jakab Sándor, az MSZMP KB agitációs- és prcoagandaosztályának vezetője. Komját Irénnek, a MUOSZ alelnökének megnyitó szavai után Barcs Sándor, a MUOSZ elnöke, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója mondott ünnepi beszédet Méltatta a Vörös Üjság megszületésének jelentőségét Kiemelte: a Vörös Üjság az osztályharcot hirdette-sürgette, természetes hát, hogy az uralkodó osztály egész rendőri apparátusát minden elnyomó hatalmát latba vetette, hogy megsemmisítse a munkásmozgalom szókimondó. harcos lapját Ünnepi beszédét a napjaink sajtójáról szóló szavakkal zárta Barcs Sándor. — Ma — mondotta — az 50 évfordulón olyan országból nézünk vissza a Tanácsköztársaság és a Vörös Üjság korára, amelyben a magyar munkásosztály végleg és visszavonhatatlanul kezébe vette a hatalmat. S n munkásosztály harcának mindvégig hűséges segítőtársa volt, s az is marad a sajtó, és a sajtó munkása, a magyar újságíró. Ezután Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja emelkedett szólásra. A többi között megállapította: — A most áttekintett múlt egy fél évszázados távlatból már történelem. Most visszatekintve, már indulatoktól mentesen beszélhetünk arról, hogy a kommunista sajtó akár legálisan, akár illegálisan, nyomtatásban vagy kézi sokszorosításban jelent meg, mindig a legnemesebb emberi gondolatokat hirdette, az egyetemes emberi haladásért, az emberek felszabadításáért, a jobb és gazdagabb életért, a békéért mozgósított. Ez a sajtó volt az egyetlen Magyarországon is, amely következetesen hirdette, hogy a lenini út. a bolsevikok útja, a szocialista forradalom a követendő: az egyetlen sajtó, amely következetesen harcolt a nemzeti szabadságért, függetlenségért. Erre a múltra a sajtó mai munkásai is büszkék lehetnek. A múlt azonban elsősorban a történészeké — a sajtó munkásaié a jelen és a jövő. A jelen bonyolultabb, ma nehezebb áttekinteni és mélyen feltárni a világ különböző *Hitn " 1- 'ö szO'ofő és elhaló előre és hátra húzó Kádár János elvtárs levele a sajtó dolgozóihoz Kedves Elvtársak! Barátaim! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében a magyar sajtó napján elvtársi megbecsüléssel köszöntöm önöket és a sajtó minden dolgozóját A hagyományos ünnep fényét növeli, hogy ez évben egybeesik az első magyar kommunista lap, a Vörös Üjság megjelenésének 50. évfordulójával. A kommunista, a haladó sajtó félévszázados története arról tanúskodik, hogy pártunk, a magyar munkásosztály, a magyar nép mindig hűséges harcostársakra, szövetségesekre talált az írott szó elkötelezett cs hozzáértő munkásaiban a hatalomért, a nemzeti felemelkedésért, a haza szabadságáért és függetlenségéért vívott küzdelemben. A mai magyar sajtó odaadással és eredményesen támogatja pártunk, munkásosztályunk, népünk törekvéseit a szocializmus teljes felépítéséért, a békéért, a társadalmi haladásért vívott küzdelemben; sajátos eszközeivel nap nap után segíti a párt és a tömegek élő, eleven, a szocializmus építésében nélkülözhetetlen mindennapi kapcsolatainak erősítését. A sajtó dolgozói ügyünk hű szolgálatával tekintélyt vívtak ki maguknak, s joggal mondhatjuk, hogy az a megbecsülés, amivel közvéleményünk a sajtóra tekint, bizonyítja, hogy a szocializmust szolgálja, s hazánkban a szocializmus nemzeti üggyé vált. A Központi Bizottság, pártunk, népünk továbbra is számít a magyar sajtó munkásaira. Bizonyos, hogy a jövőben is a szocializmus építésének hasznos segítői lesznek. Sajtónk őrizze és gyarapítsa tovább a kommunista, a haladó magyar újságírás szép és értékes hagyományait, azokat az erdemeket, amelyeket a haza felemelkedéséért vívott harcban szerzett és a szocialista építésben ma is nap mint nap szerez. Szívből kívánok sok sikert és jó egészséget ehhez a nagyszerű felelősségteljes hivatáshoz a sajtó minden dolgozójának. Elvtársi üdvözlettel; KÁDÁR JÁNOS folyamatokat, amelyek mögött osztályerők harca dúl. Szirmai István végül felolvasta Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának a MUOSZ választmányához, a sajtó dolgozóihoz intézett levelét A Központi Bizottság első titkárának levelét hosszan tartó tapssal köszöntötték az ünnepi ülés résztvevői. Az ünnepség első részét Komját Irén szavai zárták, majd művészi műsor következett * A Vörös Üjság megjelenésének 50. évfordulója, a magyar sajtó napja alkalmából pénteken a Magyar Üjságírók Országos Szövetségének Népköztársaság úti szákházában az újságíró-iskola hallgatói megkoszorúzták a Vörös Üjság emléktábláját, s a Rózsa Ferencnek emléket állító márványtáblát * A sajtónap alkalmából a Népszabadság székházában megnyílt a kommunista sajtó 50 évét bemutató kiállítás, amelyet a Hírlapkiadó Vállalat Sallai Imre KlSZ-szervezete rendezett. Kitüntetések A magyar sajtó napja és a kommunista sajtó 50 éves fennállása alkalmából pénteken a Parlament Munkácsy-termében újságírókat tüntettek ki. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át a kitüntetéseket. A népköztársaság Elnöki Tanácsa eredményes munkájuk elismeréséül a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta Dancs Józsefnek, a Szabad Föld rovatvezetőjének, Héra Zoltánnak, a Népszabadság rovatvezető-helyettesének, Kovács Bélának, a tv népművelési adások főszerkesztőjének, Pallás Imrének, a Haidú-Bihari Napló főszerkesztőjének, Siklósi Norbertnak, a MUOSZ főtitkárának. Tatár Imrének, a Magyar Hírlap főmunkatársának. Vértes Imrének, a Népszabadság szerkesztő bizottsága tagjának. A Munka Érdemrend ezüst fokozatával 23 újságírót tüntettek ki. A Munka Érdemrend bronz fokozatát 23 újságíró kapta, köztük Lődi Ferenc, a Dél-Magyarország munkatársa, és Papp Zoltán, a Csongrád megyei Hírlap olvasószerkesztője. Magyarbolgár javaslat az ENSZ-ben Mint az AP jelenti, Bulgária és Magyarország határozati javaslatot nyújtott be az ENSZ-közgyűlés politikai bizottságában, sürgetve a le szerelési megbeszéléseket az atomfegyverek elterjedésének megakadályozására szolgáló szerződés célkitűzéseinek előmozdítása érdekében. A javaslat szakértői testület felállítását javasolja annaR tanulmányozására, miként járulhat hozzá az atomener gia a fejlődő országok problémáinak megoldásához. Ez volt néhány napon belül a harmadik határozati javaslat, amelyet az atom sorompó-szerződéssel kapcsolatban nyújtottak be a köz gyűlés politikai bizottságának. A saigoni amerikai katonai parancsnokság szóvivőinek újabb megnyilatkozásai azt tanúsítják. hogy péntekre virradó éjszaka rendkívül heves támadást intéztek a szabadságharcosok az amerikaiak katonai támaszpontjai ellen, összesen 37 katonai támaszpontot és várost ért a partizánok támadása. Saigontól északra voltak a legnagyobb ütközetek, a szabadságharcosok rakétákkal és aknákkal árasztottak el számos erősséget Az amerikai parancsnokság megkésve azt is beismerte, hogy a DNFF erői lelőttek két amerikai helikoptert. Az egyiket szerdán, a másikat csütörtökön semmisítették meg. Pénteken Párizsba történő elutazása előtt a televízióban nyilatkozott Nguyen Cao Ky dél-vietnami alelnök. Kijelentette. hogy hosszú tárgyalásra számít, amelynek „sok esélye van a sikerre, de — fűzte hozzá — a csatamezőn fokozni kell a tevékenységet". nagy győzelmeket kell aratni". A dél-vietnami küldöttség előasztaga pénteken Bui Diem nagykövet vezetésével már megérkezett a francia fővárosba. Lapzártakor érkezett: Párizsi amerikai hivatalos körök tájékoztatása szerint megállapodás született több ügyrendi kérdésben, az amerikai és a VDK küldöttségérek helyettes vezetői között A megállapodás részletei: a kibővített értekezlet első ülésén ügyrendi kérdéseket tárgyalnak meg. a négy küldöttség mindegyik külön-külön ismerteti álláspontját, illetve mindegyik a maga nevében beszél és érvel, vagyis a négy küldöttség szónoka felváltva vesz részt a vitában: az értekezlet hivatalos nyelve a vietnami és az angol, a francia munkanyelv lesz; mindegyik küldöttség külön készít a maga számára jegyzőkönyvet az értekezlet lefolyásáról és külön-külön tájékoztatja a sajtót. Az AFP megjegyzése szerint. ez a gyakorlati megállapodás áthidalta a „négyoldalú" és „kétoldalú" elnevezés közti ellentéteket, miután a VDK és a DNFF küldöttsége nem volt hajlandó elfogadni a salgoniak és az amerikalak formuláját. Nagy lépés történt tehát az ügyrendi kérdések teljes megoldása felé, de — teszi hozzá az AP hírügynökség — még mindig nem sikerült megállapodni két igen fontos kérdésben: sem a kibővített értekezlet első ülésének időpontjában, sem a tárgyalóasztal formájában, amely utóbbinak pedig jelképesen és protokolláris értelemben is nagy a jelentősége. Üzemi alkotmány - két esztendőre Készülnek az űj kollektív szerződések Tegnap délelőtt a szakszervezeti székházban ülést tartott a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa. Oláh Mihály, az SZMT elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Juhász József vezető titkár számolt be a testület második félévi munkájáról, összegezte a szakszervezeti szervek eredményeit Szegeden és a megyében. A referátummal a tanács tagjai egyetértettek és elfogadták. Nagy Lászlóné, az SZMT kulturális, agitációs, propaganda- és sportbizottságának vezetője számolt be a következőkben a bizottság munkájának fejlesztéséről. Részt vett a tanácskozáson Balog István, az MSZMP Szeged városi bizottságának osztályvezetője, a párt-végrehajtóbizottság tagja és Kovács József, a Szeged m. j. városi tanács művelődési osztályának vezetője is. Fontos és különösen időszerű napirendi pontja volt a tanácskozásnak az 1968. évi kollektív szerződések tapasztalatairól, az új szerződéskötés előkészületeiről szóló jelentés, melyet Harmatos József, az SZMT közgazdasági bizottságának vezetője terjesztett elö. Előterjesztését élénk vita követte; sokan mondták e] tapasztalataikat, észrevételeiket az üzemi alkotmányokkal kapcsolatosan. Közel egy esztendő tapaszValarian Zorin, a Szovjetunió párizsi nagykövete pénteken reggel több mint félórás megbeszélést folytatott Couve de Murville francia miniszterelnökkel. A nagykövet szerint a két országot kölcsönösen érintő kérdésekről volt szó. Zorint a közelmúltban két ízben is fogadta De Gaulle elnök. talatai alapján megállapítható, hogy a szerződéskötés rendszere beilleszkedett az új gazdasági mechanizmus jól bevált, gyakorlatban igazolt elemei közé. Betölti a neki szánt szerepet, tovább erősíti a vállalatok, üzemek önállóságát, ugyanakkor jelentősen fejleszti az üzemi demokratizmust, szélesebb fórumot nyit a dolgozók alkotó beleszólásának. A kollektív szerződések alapvető célja: elősegíteni a vállalatok gazdálkodását, kialakítani az üzem és a dolgozók érdekeinek legjobban megfelelő helyi szabályozást. Ezt a célt alkalmasan szolgálták az üzemi alkotmányok. Csongrád megyében 114 vállalat kötött kollektív szerződést 1968-ra, s ugyanezeknél a vállalatoknál már elkezdődött a megújító időszak, most van a „dandárja" az új, két évre szóló kollektív szerződések előkészítésének. Az előfordult hibák, fogyatékosságok feltárására, megszüntetésére, egy hosszabb távú szabályozásra, tartalmi tökéletesedésre nyílik eközben lehetőség. Világos és könnyen érthető, .jol áttekinthető szabálykönyvre van szükség. Egyes esetek arra figyelmeztetnek, ne legyen túl aprólékos, túl komplikált, ne vesszen el a részletekbe a kollektív szerződés; ugyanakkor azonban adjon elégséges tájékoztatást a leglényegesebb kérdésekben. Helyenként a vezetők nem éltek az önálló jogi szabályozás lehetőségeivel, nem határozták meg kategorikusan az üzemi élet törvényeit Máshol a legjobb dolgozóknak, a törzsgárdatagoknak nem biztosítottak ösztönző előnyöket, a felmondással, vagy a juttatásokkal kapcsolatos problémák merültek fel. Ezeket korrigálni kell. A jutalomszabadság például, mint az ösztönzés egyik eszköze, szerepelt ugyan a kollektív szerződésekben, » tapasztalatok szerint azonban nem éltek vele a vállalatok. A továbbiakra nézve az SZMT álláspontja: ha valamilyen okból — például munkaerőhiány — a vállalat nem képes ilyen jutalmat adni, akkor ne is kerüljön bele a házi törvénykönyvbe, ahol viszont lehetőség van rá, ott konkrétan rögzítsék. A vállalatoknál időben elkezdték a fölkészülést. A gazdasági vezetés és szakszervezeti tisztségviselők részvételével irányító bizottságok jöttek létre, majd — októberben és novemberben — szövegező szakbizottságok. Tagjaik olyan emberek, akik a napi gazdasági vagy érdekvédelmi munkában jól ismerték a problémákat. A tervezetkészítés előtt széles körű véleménykutatásra, termékeny eszmecserére került sor a legtöbb helyen, s az elhangzottakat figyelembe vették a szakbizottságok is. A munkások legtöbb észrevétele a munkaügyi beosztással, a munkaruhákkal, a felmondási idő és tilalom differenciálásával, a béren kívüli juttatás növelésének lehetőségeivel a vállalati lakásépítési segítséggel volt kapcsolatos. A kollektív szerződések előkészítésének mostani stádiumában megállapítható, hogy mind a vállalatok vezetői, mind a szakszervezeti bizottságok részéről körültekintőbb, megfontoltabb és felelősségteljesebb ez a munka, jól felhasználják a tapasztalatokat. Sokat jelent az SZMT széles körű támogatása — így a tanácsadó bizottság létrehozása —, s az a politikai érettség, amelynek a szakszervezeti aktivisták tanúbizonyságát adták és adják az üzemekben, a dolgozók körében. I