Délmagyarország, 1968. december (58. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-05 / 285. szám

hűsért A sertéshústermelés korszerűsítéséről tanácskoztak szerdán Tatabányán több megye állattenyésztési szakemberei. Keserű János, az Állattenyésztési Kutatóintézet igazgatója vitaindító előadásában hangsúlyozta: hazánkban a felnőtt lakosság fejenkénti heti sertéshús-fogyasztása nem több háromnegyed kilónál, pedig az élelmezéstudományi számítások szerint az egy kilót is meghaladhatná. Ennek alapján megalapozottnak mondotta azt a véleményt, hogy a jelenleginél 25—30 százalékkal több sertéshúst is biztonsággal termelhetnek mezőgazdasági üzemeink. Az igények azonban változtak: a vásárlók a kevésbé zsíros húsokat keresik és kedvelik. A megfelelő irányú fejlesztést természetesen csak a nagyüzemek biztosíthatják. Közülük is elsősorban azok a gazdaságok jöhetnek számításba, amelyek legalább 50 anyakocával rendelkeznek, s képesek zárt technológiai rendszert megvalósítani. Több ilyen kezdeményezés történt Megvásároltunk három külföldi technológiát, ugyanakkor a hazai intézmények — az Állattenyésztési Kutatóintézet a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola, a Kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum ég az Agroterv — is kidolgoztak iparszerű sertéshústermelő módszereket Úttörők karácsonya a Parlamentben Tízezer vendéget várnak az ünnepségre Karácsonykor újra gyer- üvegfigurákkal, izzólámpák meksereg népesíti be a Par- sokszínű regimentjével ékelamentet az idén is megren- sitiit. dezik az Úttörőszövetség Az ünnepi műsor első perbudapesti elnökségének im- cei azoknak a hősöknek emmár hagyományos fenyőfa- fokét idézik, akiknek harca, ünnepségét December 25-én bátorsága, helytállása megtedélelőtt a legifjabbakat, a remtette a mai gyerekek jókisdobosokat látják vendé- kedvű, gondtalan életének, gül, majd mindkét nap déi- szórakozásánalt feltételeit. A utánján vörösnyakkendős KISZ Központi Művészegyütúttörők lesznek hivatalosak tese úttörőcsoportjának Fáka karneválra, végül pedig iyás tánca után meggyullad 26-án este az ifjúsági vezetők a fél évszázaddal ezelőtti bálja zárja a programot, forradalmi eseményeket összesen mintegy tízezer szimbolizáló hármas láng, vendégre számítanak. Az majd megérkezik télapó, akit idén sem feledkeznek meg a az idén is Hadics László szevidéki pajtásokról; egy cso- mélyesít meg, segédje: Hofi portjuk december 26-án vesz Géza lesz. Elhangzik a körészt a délutáni ünnepségen, szöntő, majd vidám műsor Javában zajlanak már az pereg a kupolacsarnok haúttörők karácsonyának eiő- talmas színpadán. A gazdagkészületei. A soproni tanul- nak ígérkező programban mányi erdőgazdaságban a többek között Rodolfo. Kinapokban kiválasztották a bédy Ervin. Hlatky László Parlament kupolacsarnokába szórakoztatja a gyerekeket, kerülő óriásfenyőt, amely- A továbbiakban tréfás vetélnek magassága jóval meg- kedők, filmvetítések, jelmezhaladja a húsz métert, ezért és táncverseny és sokféle megkurtítják. A hatalmas elektromos játék kőzött váfát — ezúttal végig ország- lógathatnak a pajtások. Az úton — különleges jármű- idén egyébként a szokottnál vön szállítják, hogy megkí- is izgalmasabb lesz a jelméljék a többszöri átrakás- mezverseny, mert egész sor tóL Az óriásfenyőt hetven olyan úttörőőrsöt és rajt is kilogramm szaloncukorral, meghívnak az ünnepségre, több száz méter ezüst- és amely már korábban is kiaranyfonallaL, különleges tűnt a „maszkkészílésben". A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) a vállalaton belüli szervezet tok kialakításában, műköházást kezdeni, s az eszközö- és hatáskör olyan átalakí- désük fejlesztésében, ket a folyamatban levő be- tására, amely jobban alkal- g) A tanácsok önállósága ruházások tervszerű befeje- mássá teszi a gazdálkodó és felelősségét erősíten zésére kell összpontosítani, egységeket a változó gaz- szükséges. Nagyobb szerepe Az állami lakásépítkezésre dasági feladatok ellatasara. keli kapniok a tanácsoknak fordított eszközöket 19G8- a Piaci hatások érvényesíté- a gazdaságfejlesztésben. a hoz képest növelni kell. sére- gazdaságfejlesztés terület, A költségvetési kiadások- f) A szövetkezetek tevé- társadalmi-gazdasági összenól ésszerűen takarékoskod- kenysége nagyfontosságú a függéseinek koordinálás;:ni kell, s indokolt esetekben mezőgazdasági és az ipari ban, a kommunális ellátás a vállalatoknak nyújtott ked- termelés, a szolgáltatások, a és a szolgáltatások anyag vezményeket és támogatáso- kereskedelem és az ellátás feltételeinek létrehozásában kat csökkenteni szükséges. A bővítésében. Az állami vál- A tanácsok gondoskodiahitelpolitikával ösztönözni lalatok és szövetkezetek szer- nak a saiát vállalataik önkell a pénzeszközök hatéko- ződéseiben és együttműkö- állóságáról, hasonlóan a minyabb felhasználását, a be- désében tovább kell erősí- nisztériumi felügyelet alatt ruházási befektetések gyor- teni az egyenjogúság elvét, működő vállalatokéhoz. A sabb megtérülését, a forgo- A szövetkezetek gazdálko- tanácsok hatósági feladatai eszközök forgási sebességé- dását az állam közgazdasági kat következetesen érvénvenek meggyorsítását eszközökkel befolyásolja, sa- sítsék a területükön múköA lakosság áruellátását és ját érdekképviseleti szer- dő valamennyi gazdálkodó a szolgáltatásokat 1969-ben veik pedig segítsék őket a szerv — törvénvekben szatovább kell javítani. A fo- termelési és piaci kapcsola- bályozott — ellenőrzésénél, gyasztói árak alakításában és szabályozásában további lépéseket kell tenni a ráfordítási arányok közelítésére és a szabad árak körének bizonyos mértékű kiterjesztésére. A pártbizottságok, a párt- A pártszervezetek és a A fogyasztói árszínvonal szervezetek feladatai az szakszervezetekben dolemelkedése ne haladja meg 1969. cvi gazdasági fejlesz- gozó kommunisták támogasaz 1—2 százalékot téssel és a reform kibonta- sák és erősítsék a vállalati A rövidített munkaidőre koztatásával összefüggésben: és a szövetkezeti vezetőket a A pártbizottságok, a pártvaló átállást a IX. kongreszszuson elhatározott ütemben kell tovább folytatni. En© a jó munka fokozott anyagi A pártszervezetek ak- Ps erkölcsi elismerésében, c tív politikai tevekeny- munkád í jazásban kívánatos, nek során következetésebben sé.ff61 ®egítsék, e16:. hogy a egészséges differenciálás kiSzázéves a kötelező magyar népoktatás Ma száz esztendeje, 1868. december hó 5-én emelkedett tőrvényerőre Eötvös József, a nagy magyar művelődéspolitikus és a köréje csoportosuló haladó értelmiség hősies küzdelmének eredményeképpen a kötelező népoktatást törvénybe iktató kódex. Az 1777-es Ratio Educationis a felvilágosult, s a haza műveltségéért harcoló férfiak közreműködésének eredményeként a magyar közoktatás terén több egészséges előírást tartalmazott. E rendelet azonban még csak óhajként fejezte ki, hogy hatéves kortól minden gyermek iskolába járjon. A rendelkezés végrehajtása során számos új iskolát létesítettek, a kötelező általános oktatásnak azonban nem voltak meg a gazdasági-társadalmi előfeltételei. Így a Ratiónak e kívánalma, mint számos más előírása, csak papíron maradt, s a vármegyék nagy része továbbra is kö•öm bősen tekintett a népektatás ügyére. A reformkor politikai küzdelmében a kötelező népoktatás bevezetése fel-felbukkant Az 1848-as törvényhozás kilátásba helyezte, hogy az oktatás ügyében „a közelebbi törvényhozás elibe kimerítő törvényjavaslatot fog előterjeszteni". A szabadságharc azonban elbukott, s vele a magyar közoktatás átfogó rendezése is. A kiegyezés korának közoktatásügyi minisztere, Eötvös József az 1867-es esztendő nyarán felhívást bocsátott kl „népnevelési egyletek" létesítésére, hogy a népoktatásügy törvényhozási úton történő rendezésére közhangulatot teremtsen. 1868 februárjában indította meg a Néptanítók Lapját, mely — Európában szinte példa nélkül álló módon — hét „hazai nyelven" hetenként jelent meg. Ez év májusában Eötvö6 egy interpellációra adott válaszában hangsúlyozta: „Minden kérdések közt a népművelési kérdésnél az országra nézve nincsen fontosabb és az ország jövője ennek célszerű eldöntésétől függ." A törvényjavaslat képviselőházi vitájában újból hangsúlyozta azt az 1848-as elvet, hogy a népnek adott jogok műveltség nélkül: illúziók maradnak. Hősies küzdelem eredményeképp a benyújtott törvényjavaslat törvénnyé vált, sőt alaptörvénnyé — annak elenére, hogy az kompromisszum szülöttje. De e kor, a kiegyezés utáni időszak, a kompromisszumok kora. Eötvösnek önmagával is kompromisszumot kellett kötnie. Eötvös a 48-as Batthyány-kormányban a „közös iskolák", tehát az állami iskolák hívének vallja magát. De ekkor még a „közös iskolák" hívei erősebbek. — 1868-ban már kisebbségben vannak. A népoktatási javaslat felsőházi vitája során a reakció az iskolakényszert „első lépésnek tartja a kommunizmus és szocializmus felé". A miniszter — talán a reálpolitikai lehetőségeket túlzottan tisztelve avagy éppen javaslata elbukásától félve — feladja eredeti koncepcióját, s állami iskolák szórványos létesítésével csak mintaintézményeket akar szervezni. E korban azonban, minisztersége idején, elszánt ellenfelekkel és egy műveltségben elmaradott ország közönyével is meg kellett küzdenie. Most, amikor a Népoktatási Kódex centenáriumán a nagy magyar államférfi s haladó harcostársai emlékének adózunk, el kell ismernünk: a törvény létrehozásával — hibái és hiányosságai ellenére is — hatalmasat alkottak. Törvénybeiktatták a 6—15 éves korra kiterjedő tankötelezettséget, ezen belül a hat éven át tartó mindennapos iskolábajárás szükségességét, alapelvként szögezték le állami iskolák létesítésének követelményét, a természettudományos, a gyakorlati tárgyak és a testnevelés kötelező oktatását, valamint a tanítóképezdei hálózat kiépítését A százesztendős évfordulón — Eötvös álmai és legbensőbb vágyai kiteljesülésének korszakában — jogos és megalapozott nemzeti büszkeséggel emlékezünk a nagy magyar kultúrpolitikusra, a korszak reformereire és alkotásukra. De emlékezünk a mögöttünk álló évszázad néptanítóira, a „nemzet napszámosai"-ra is, akikről Eötvös a törvényjavaslat alsóházi vitáján sem feledkezett meg. A vita során ugyanis keserű fájdalommal állapította meg, hogy „ezen hazának összes tisztviselői közt nincs olyan, akire fontosabb ügy volna bízva, és kl a hazának ily nagy érdekeit kezelvén, oly csekély jutalomban részesülne, mint a néptanító". Eötvös számos tragikus meglátása és megállapítása már a múlté... De művelődéspolitikai elképzelésének alapgondolata: a nép műveltségének szakadatlan emelése, ma is élő követelmény, s az marad a ránk következő évszázadban is. Dr. Hencz Aurél kell érvényt szerezni annak az elvnek, hogy az átállás feltételeit a vállalatok a termelékenység emelésével teremtsék meg, biztosítva annak műszaki feltételeit, és © A kommunisták a párt és a tömegek közötti kölcsönös bizalomra építve igényeljék és ösztönözzék az állampolgárok aktivitását a gazdasági élet egész területén. Pártszervezeteink bávállalati tervek összhang- alakításában, ban legyenek gazdaságpolitikai céljainkkal és annak megfelelően valósuljanak meg. _ A pártszervezetek támogondoskodjanak a folyama- gassák az olyan vállalati tos áruszállításról. kezdeményezéseket. ameA külkereskedelmi feiada- £ek a itazdasági hatékonytokat úgy kell megszabni és sa? gyor.sabb ja£dasara'I • megvalósítani, hogy a szer- ref°rm ervenyesítesere irá- torítsák a közügyekben felződési kötelezettségeinknek oyalnak- £^1"ikaVmUnká,- szólalókat, védjék a biráeleget tegyünk és javuljon a 030 18 számol janakazzal, külkereskedelem hatékonvsá- hogy 3 vallalati ónálló don- Iat J°8at- s ezzel 's segJt „ tés felelősséggel és kocká- sék a közérdekű javaslatok zattal jár, de a gazdasági megvalósulását. O

A Központi Bizottság haladás nem nélkülözheti a A Központi Bizottság ezszükségesnek látja fel- cselekvesnek utat nyitó, hívni a figyelmet a követ- megalapozott elhatározásokezőkre: kat a) Az állami irányító szer- ^^ . ,, , vek tevékenységük közép- fl ,A Pártszervezetek vapontjába helyezzék a gazda- ^,lame"ny!1 u1z®,oben sok* sági hatékonyság növelését, o'daluan ertekel,ék a gazszorgalmazzák nagyobb erő- dasagl munka hatekonysavel a műszaki fejlesztést, a Sát és lépjenek fel az álla- munistákat a Központi Bimunka termelékenységének mi támogatások indokolat- zottság határozatának végemelését, és a.vállalati esz- lan növelésére irányuló tö- rehajtására. Kér minden közök jobb kihasználását. , , ,, , . _ , b) A funkcionális és az rekvésekkel nemben. Szór- párttagot és pártonkívüli ágazati ""gazdaságirányító Saljmazák a vállalati terve- dolgozót, hogy odaadó murvszervek munkájában tovább zés fejlesztését, ösztönözzék kával segítse gazdasági célkell erősíteni az egységes a hosszabb távú célkitűzé- jaink megvalósítását. népsek kidolgozását és azok gazdasági terveink teljesítémegvalósítását sét úton is hanssúlvozza. hogy a párt munkájában, harcában a szocialista építés jelenlegi szakaszában döntő a gazdasági munka. Felhívja a pártszervezeteket, a komnépgazdasági szemléletet, a részkérdéseknek a népgazdasági összefüggések alapján való megítélését, a döntések tudományos módon megalapozott előkészítését. e) A minisztériumok az ágazatuk egészében minden vállalatra és szövetkezetre kiterjedően őrködjenek a népgazdasági tervben meghatározott gazdaságpolitikai célok teljesítése felett és rendszeresen vizsgálják és értékeljék a fő gazdasági tendenciák alakulását. Gazdaságpolitikai eszközökkel kezdeményezzék és támogassák a vállalatok közötti egészséges verseny fejlődését, továbbá a külföldi vállalatokkal váló termelési kooperáció létesítését. d) A minisztériumok a vállalati kezdeményezéseket figyelembe véve, készítsenek átfogó tervet, a nem megfelelően működő vállalatoknál a jövedelmező működés feltételeinek megteremtésére. A társadalom anyagi eszközeit ne engedjék olyan tevékenység finanszírozására fordítani, amely a társadalom számára nem hasznos. e) A minisztériumok tegyenek intézkedéseket a vállalati belső mechanizmus. Tanácskozás a mozikról A Csongrád megyei ta- vai után Csenke László, a nács vb művelődésügyi osz- megyei tanács vb művelőtálya és a Csongrád me- désügyi osztályának helyetgyei Népi Ellenőrzési Bi- tes vezetője elemezte a nézotság tegnap, szerdán dél- zők számának változását a előtt 10 órai kezdettel a művelődéspolitikai célkitűmegyei tanács székházában zésekkel kapcsolatban, közös tanácskozáson vitatta Az előadáshoz a tanácsmeg filmszínházaink látoga- kozás számos részvevője — tottsagának alakulásat ....... . Hantos Mihály, a Csöng- koztük Forffó Pál> a megyei rád megyei tanács vb-elnök- pártbizottság munkatársa — helyettesének megnyitó sza- szóit hozzá. Ólomkristályok A Budapesti Üvegfeldolgozó Gyárban készüli ólomkristály-, díszmű- és használati tárgyakból több mini 50 félét exportálnak KanaMTI foto — Bereth Ferenc felv. dába. az Egyesült Államikba és Svédországba. Képünkön: A gyár egyik legkeresettebb terméke, a kukoricacsöhöz hasonlitó ólomkristály virágváza. CSÜTÖRTÖK, 1968. DECEMBER 5. DÉL-MAGYARORSZAÚ 3 4 >