Délmagyarország, 1968. december (58. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-03 / 283. szám

Gagarin­dij A Nemzetközi Repülőszö­vetség vasárnap Londonban véget ért 61. közgyűlése ha­tározatot fogadott el Gaga­rin-díj alapításáról. Az érmét a szövetség azon tagjainak ítélik majd oda, akik egy­egy esztendő legkimagaslóbb eredményeit érik el a koz­mikus térség meghódításá­ban. A szövetség egyidejűleg határozatot hozott arról is, hogy április 12-ét, vagyis azt a napot, amelyen Jurij Gaga­rin az emberiség történeté­ben először emelkedett űrha­jóval a világűrbe, nemzetkö­zi repülési és űrhajózási nap­pá nyilvánítják. Meghal! Jakab Rudolf A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Magyar Partizán Szö­vetség mély megrendüléssel és fájdalommal tudatja, hogy Jakab Rudolf elvtárs, a Kom­munisták Magyarországi Pártjának alapító tagja, a Magyar Tanácsköztársaság vörös őrségének egyik pa­rancsnoka hosszan tartó be­tegség után 1968. december I-én elhunyt Jakab Rudolf elvtárs temetése december 7-én, szombaton 14 órakor lesz a Kerepesi temetőben, b Magyar Munkásmozgalom Nagy Halottainak Pantheon­jában. fl vevők megnyeréséért Hogyan érvényesölnek a pártszervezet javaslatai az ÉLIKER-nél ? A vevő észreveszi, hogy a boltban több. többféle vagy éppen kevesebb az áru. A vevő úgyszólván naponta be­tér a megszokott üzletbe s kedvére van, ha az eladó előzékenyen bánik vele, sze­reti ha az üzletben rend, tisztaság, otthonosság ural­kodik. Elvek és gyakorlat Eddig azt tapasztalták, hogy a szegedi Éliker üzleteiben a kezdeményezéseik többsé­ge sikerrel járt. A fogyasztók megnyerése mellett a vállalati eredmények is javultak. Igaz, éppen a pártszervezet, a kommunisták javaslatára és állandó aktív közreműködé­sével kezdtek a reformokhoz s hajtották végre az aprólé­kosan kidolgozott feladato­kat Még az 1967 júniusában megtartott pártvezetőségi ülésen határozták meg — a gazdasági vezetőkkel egyet­értésben — a főbb elveket, amelyek szerint a boltok 1968 januártól dolgoznak. Ekkor egyeztek meg abban, hogy felülvizsgálják és szük­ség szerint alakítják a válla­lat szervezeti felépítését; hogy kidolgozzák a vevők érdekeit jobban szolgáló hatékonyabb anyagi érde­keltség és az ösztönzőbb bé­rezés formáit Továbbá: a szocialista versenymozgalom szélesítésével és kézzel fog­hatóbbá tételével szilárdítják a rendet és erősítik a fegyel­met, hogy a közvetlen be­szerzési kapcsolatban levő termelő vállalatokkal még szorosabban működnek együtt az áruellátás javítá­sáért A párttaggyűlésen, terme­lési tanácskozásokon ismer­tették, vitatták a vállalat al­kalmazottaival, az eladókkal ezeket az elveket, az ezeken alapuló gyakorlati elképzelé­seket A pártszervezet, a szakszervezet, az Élikernél igen jelentós szerepet betöl­tő ifjúsági szervezet és a vállalat gazdasági vezetőinek szoros együttműködése elle­nére is szívós munkára volt szükség, hogy az új célok érvényre jussanak, mielőbb bizonyítani lehessen az ered­ményekkel. Erre először áp­rilisban nyílt alkalom, ami­kor a párttaggyűlésen a vállalat igazgatója ismertette első negyedévi munkájukat. Itt mondották ki először s hangsúlyozták azóta is, hogy a boltoknak adott önállóság a gyakorlatban mutatta rneg, ki a jó üzletember, ki az igazán talpraesett eladó. Elő­zőleg a központi elosztás szisztémája szerint látták el áruval a boltokat, januártól csak olyan és annyi árut szállítanak a boltokba, ami­lyenre és amennyire meg­rendelés érkezik a központ­hoz. Az önállóság lehetővé teszi azt is, hogy a boltok nagyobb része a szabadpia­con közvetlenül beszerez­hesse a gyümölcsöt, zöldsé­get, tojást és egyebet Az is új vonás, hogy az egyes bol­tok eladóinak megválogatá­sában, a létszám kialakításá­ban az eddiginél nagyobb beleszólást kaptak a boltve­zetőit. Mindenki haszna Természetes, hogy a boltok vezetőinek nagyobb önálló­sága több hozzáértést és fe­lelősséget is követel. A bolt a vállalat kis egysége, ahol gazdálkodni kell. Mert ha nem jól gazdálkodnak, sok az eladatlan készletek érté­ke, akkor csökken a boltve­zető és az eladók keresete. Ha nő a forgalom, emelkedik a termelékenység, nagyobb a vállalati és az egyéni jö­vedelem is. A kereskedők rájöttek, hogy a forgalmat nem elsősorban a vevők szá­mának növelésével, hanem az áruválaszték bővítésével lehet emelni. Ha a vevő az eddig másutt beszerzett cik­ket is megszokott boltjában KIS UTCÁK — jogos panasszal A Szent István térből nyíló Imre utca olyan rövid, hogy 300 lépéssel át lehet érni. Mégis zajos és főleg elha­nyagolt, egyáltalán nem il­lik a belvároshoz. Korábban kitiltották a térről — a piac közelsége miatt is — az ott placcoló fuvaroskocsikat, parkolásukra viszont nem jelölte ki az illetékes L kerü­leti tanács a rövid kis Imre utcát, amelynek burkolata mindössze 3 és fél méter széles, úgynevezett sárrázós úttest, jobbról és balról föld­padkával. Különben is a Le­nin körúttól a Nagykörútig ennek az útszakasznak — Szent Mihály, Imre és a szin­tén rövidke Szappanos utca — olyan az állapota, hogy tengelytörésre is számítson, aki ott közlekedik járművé­vel. Nyaktörő, mély hepe­hupák tátonganak. Mégis ott bonyolódik le jelentős forga­lom. E kis utcák lakói újból és jogosan kérik: javítsák meg végre az úttestet, a jár­dát! Az Imre utcai lakóknak az is jogos panaszuk, amiért en­gedély nélkül előttük piac­colnak a fuvaroskocsik nap­hosszat. A lovak után ott­hagyják a szemetet, piszkot. A földpadka jobbról és bal­ról olyan, mintha mélyszán­tást végeztek volna rajta. A kocsik tengelyig süppednek a sárban, a lovak pedig csűdig. Ilyenkor is kibírhatatlan ott a bűz, hát még jó időben. Emiatt nem tudják szellőz­tetni a lakásokat. A környék­beliek szóltak már néhány fuvarosnak, hogy álljanak máshova, de olyan választ kaptak, amely aligha tűri a nyomdafestéket. Nem kétsé­ges, a fuvaroskocsik nap­hossznyi parkolására az Imre utcában hatással van a kö­zeli, sarki vendéglő is, ahol talán éppen az alkalmi üz­letkötések folynak. Hétfőn délelőtt is meg­számláltuk az Imre utcában a várakozó lovaskocsikat. A földpadka mindkét olda­lán hét kocsi várt még fu­varra, a lovak nyugodtan ab­rakoltak, amíg gazdáik távo­labb topogtak, várakoztak. A városgazdálkodási vállalat dehogyis takarítja az Imre utcát, hiszen az a „logika" szerint kiesik a forgalomból. Az utca lakói korábban ír­tak már a szegedi KÖJÁL­nak is, ahonnét azt a választ kapták, hogy meg kellene tiltani a lovaskocsik parko­lását a kis utcában. No de végül is ki tiltsa ezt meg? A KÖJÁL, vagy az illetékes I. kerületi tanács? Nem elég csak levelezni és jótanácsot adni, valakinek — a hatóság­nak — kellene is cselekednie az ügy érdekében. Reméljük, erre most sor is kerüL László Iván, az L kerületi tanács vb. építési és közle­kedési csoportjának vezetője is helytelennek tartja a lo­vaskocsik beállását a szűk kis utcába. ígéretet tett, hogy az Imre utca Szent István téri és Lechner tér felőli ol­dalán „Parkolni tilos" táblát állítanak fel hamarosan. Megtörténhet, hogy ezek után a lovaskocsikkal a szomszédos utcába: állnak majd be. A probléma vég­képpen megoldódik azzal, hogy az érdekelt hatóságok­kal egyetemben, újabb köz­lekedési rendet dolgoznak ki a jövő év elejétől a lovasko­csik közlekedésére a Nagy­körúton belül. L. F. kapja meg, többet vásárol. A törzsvevőkör stabilizálását segíti az udvarias kiszolgá­lás, a higiénikus bolti kör­nyezet, ezért ezekre a köve­telményekre is nagy gondot fordítanak.. S mindez nem hiábavaló. 1968 első három­negyed évében 7 és fél szá­zalékkal, 22 millió forinttal többet forgalmaztak az Éli­ker boltjai, mint tavaly a hasonló időszakban. Ez első­sorban a vevőknek volt jó. De mivel a forgalomnöve­kedés kétharmadát a terme­lékenység — üzleti vonatko­zásban a szervezettség — eredményezte s csak egyhar­madát produkálták létszám­emeléssel, az előzetes számí­tások szerint 5—6 nappal több nyereséget fizethetnek a dolgozóknak, mint a múlt évben. Érdeklődés az újdonságok iránt A jó politikai munka meg­teremte tehát gyümölcseit. A pártszervezet vezetőségi ülé­sein minden alkalommal be­számol egy-egy gazdasági ve­zető. A havi és a negyedévi értékeléseiket boltonként is­mertetik, így minden bolt dolgozója látja, hol szorít a cipő, min kell javítani a következő időszakban. A pártszervezet mindezeken kí­vül pártmegbízatást is gyak­ran ad azoknak a boltoknak a segítésére, amelyekben le­maradás van, amelyekben valamilyen hibát kell meg­szüntetni. A munkában a szocialista és az ifjúsági bri­gádok tagjaira, ezeken belül elsősorban a párttagokra tá­maszkodik. Soha ilyen élénk érdeklő­dés nem volt az eredmények iránt — mondják a vállalat vezetői. Ez az élénkség a politikai és a szakmai to­vábbképzés iránt, is tapasz­talnató. A kereskedők tud­ják, hogy az új követelmé­nyeknek, az egymással is folytatott verseny feltételei­nek csak úgy felelhetnek meg, ha tisztábban látják a napi események összefüggé­seit, és ha jobban elsajátít­ják a gazdálkodás helyes módszereit A pártszervezet ezeknek a kívánságoknak igyekszik eleget tenni, ezért sajátos tanfolyamokat, elő­adásokat biztosít a vállalat dolgozóinak. Decemberben pedig a taggyűlés napirend­jére tűzi az évi munka érté­kelését ami alkalmat ad majd a következő év felada­tainak meghatározására is. Kondoros! János Segédmunkás gondok E vek óta leggyakrabban ezzel a felirattal találkoz­hatunk az üzemek bejáratainál: „Segédmunká­sokat felveszünk". Rendkívül nagy a gépeket ki­szolgáló, az anyagot rakodó-szállító segédmunkások irán­ti igény. Egyes számítások szerint az ország minden har­madik munkása anyagmozgatással foglalkozik. Gyorsan növekszik a termelés, az áruszállítás és nem tart vele lépést az anyagmozgatás, -rakodás, -tárolás gépesítése. Az anyagmozgatás alacsony színvonalú gépesítésének két fó oka van. Egyrészt nem kifizetődő a gépesítés, mivel a jelenlegi viszonyaink között olcsóbb a nyers fizikai erő, mint a technika. Másrészt a gépek, berendezések, a be­ruházási eszközök hiánya is növekvő segédmunkásigények irányába hat. (A vállalatok meglevő eszközeiket többnyi­re a termelést közvetlenül bővítő beruházásokra fordít­ják.) Végül is a gondok a rendkívül kiélezett segédmun­kás-keresletben jelennek meg. Az ország mai magas fog­lalkoztatási színvonala mellett viszont a segédmunkás­utánpótlás természetes forrásai meglehetősen elapadtak. Mert ki megy el ma segéd- (vagy betanított-) munkás­nak? Az esetek túlnyomó többségében az, aki felnőtt fej­jel és szakma nélkül (a mezőgazdaságból és a családi háztartásból) kerül az iparba. A pályát kezdő fiatalság pedig szakmát tanul, technikumot, szakközépiskolát vé­gez és mindjárt a munkásosztály képzettebb rétegébe áll be. Aki pedig szakma nélkül felnőtt korban csak segéd­munkásként helyezkedhet el, az is igyekszik előrejutni, gépre kerülni, szakmát tanulni. Vagyis a segédmunkái', pozíció — legalább is rendezett viszonyok között — csu­pán belépő a szakképzettséget, szervezettséget igénylő üzemi munkásság törzsgárdájába. Szükséges ismételten hangsúlyozni, hogy ez lenne a munkásosztály számbeli gyarapodásának és belső fej­lődésének természetes folyamata. A rendkívüli segéd­munkás-kereslet azonban bizonyos torzulásokhoz veze­tett. Gyorsan növekedtek és ma is gyorsan növekednek a segédmunkás-keresetek, megelőzve nemcsak a kezdő, ha­nem a néhány éves gyakorlattal bíró szakmunkásokét is. Még nem tudni, meddig tart, és hol áll meg ez a folya­mat, amely a kínálatot messze meghaladó kereslet miatt anyagilag előnyben részesíti és így óhatatlanul életcéllá teheti a képzetlen munkát. Rendkívül nagy a munkaerő-vándorlás és alacsony a fegyelem színvonala e rétegben. A segédmunkásnak nincs vesztenivalója, hiszen egymásra licitálnak ér^e az üzemek. A felduzzadt lélekszámú és a fejlődésben meg­rekedt segédmunkásság sokféle társadalmi problémának is melegágya. Tehát a társadalmi és a gazdasági problémák meg­oldása miatt egyaránt figyelmet érdemel a segédmunkás­gondok enyhítése. Nem szabad az anyagmozgatás gépe­sítését csak gazdasági feladatnak tekinteni. Mégkevésbé leszűkíteni egyszerű kalkulációra: mibe kerül a segéd­munkás és mibe a gép? Nincs elég segédmunkás és ezért is nélkülözhetetlen a gép. És azért is, mert a legkorsze­rűbb termelőberendezéseket képtelenség kiszolgálni és kihasználni évszázados módszerekkel, nyers fizikai erőveL De aligha tekinthetjük üres szólamnak: szocialista rendszerünk emberiességéből is következik a nehéz fizi­kai munkák gépesítése. A dolgozók felszabadítása a tes­tet és a lelket egyaránt deformáló nyers, durva munka alól olyan társadalmi feladat, amelynek végrehajtása a vállalatok gazdasági érdeke is. Csak így vethetnek véget a jelenlegi krónikus segédmunkás-hiánynak, s növelhetik — a szükségletekkel összhangban — keresett cikkeik gyártását, A reform nyomán, a tényleges szükségletekhez job­ban igazodva indult meg erőteljesebben hazánk­ban a korszerű anyagmozgató, -rakodó, -tároló, -szállító berendezések fejlesztése és gyártása. Több, ezzel kapcsolatos, bevált külföldi konstrukciót, gyártási el­járást is vásároltak üzemeink. Konvejorsorok, szállító­szalagok, speciális raktári berendezésele, konténerek, ra­kodólapok, állványelemek kerülnek hamarosan kereske­delmi forgalomba. Célszerű műszaki-fejlesztési és hitel­politikával kívánatos a felhasználó üzemeket is ösztö­nözni a korszerű berendezések széles körű alkalmazására. K. J. Gyógyászati segédeszközök Kinőtte régi „ruháját" ta az. üzem is: a Gyógyászati Segédeszközök Gyárának sze­gedi telepe hosszú időn át küzdött a helyszűkével, a szociális ellátás gondjaival. November 18-a óta azonban új munkatermeket, öltözót, fürdőt, ebédlőt kaptak a gyógyászati segédeszközök készítői egy Klauzál téri épü­letben, ahol 1 millió 200 ezer r • •• Gépalkatrészek kedvezményesen A Mezőgazdasági Gépal­katrész Ellátó Vállalat hétfő­től időszakos árleszállítási kedvezményt kínál a mező­gazdasági üzemeknek gépal­katrészek megvásárlására. Az akció, amelynek során 300 millió forint értékű raktár­készletet bocsátanak áruba, december 15-ig tart. Ezalatt átlagosan 32,7 százalékos kedvezménnyel szerezhetik be az üzemek a téli gépja­vításokhoz szükséges alkatré­szeket, elsősorban az erőgé­pek tartozékait. Tizenkilenc vidéki Agroker telepen 5400 féle alkatrész kerül a vásár­lók elé, többek között példá­ul a Zetor alkatrész-sorozat, — amelyhez különösen a nyár elején eléggé nehezen lehetett hozzájutni, — és az F—80-as és 100-as típusú lánctalpas vontatókhoz való cseredarabok. uj üzeme forint építési költséggel ala­kították ki számukra a meg­felelő feltételeket. Mint Barkós Bertalan te­lepvezető elmondotta, az or­szágban ez az egyetlen komplex segédeszközkészítő üzem. Most már a cipész ktsz-től is átvették az ortho­péd cipők gyártását, koráb­ban ugyanis a szövetkezet állította elő a cipőket, a tar­tozékokat, a járógépeket pe­dig a telep. Alapvetően egyébként a művégtagok gyakorlott készítői dolgoznak itt: szaktudásuk fontos ki­egészítője az orvosi kezelés­nek. A kozmetikai pótlásban — például a csonkult kéz kiegészítése — is mind töké­letesebbet tudnak nyújtani. Speciális helyzetükből kö­vetkezik, hogy a vállalat adómentességet élvez. Ez. valamint a cikkek egy részé­re adott külön állami támo­gatás is mutatja, hogy álla­munk mindent megtesz a zavartalanabb betegellátá­sért. a szélesebb körű gondos­kodásért Az üzem króni­kája is erre utal: míg 1956­ban, az alakulás évében 821 munkadarabot idén mint­egy 42 ezer segédeszközt gyártanak. A csípőficamos gyerekek, a sérült, csonkult beteg em­berek jobb ellátásához já­rult hozzá az új üzem létre­hozása is. Kedvezőbb körül­mények közt fogadhatják a három — Csongrád. Bács, Békés — megyéből, de az or­szág más tájairól is érkező betegeket, a nagy pontossá­got, gondosságot igénylő munkát jobb feltételek közt végzik. Fölmerült olyan igény is, hogy a hét három napján az orvosi szaktudás is „házhoz jöjjön"; ha ez megvalósul, a helyszíni ren­delés-tanácsadás ujabb elő­relépést jelent majd a beteg­ellátásban. KEDD, 1968. DECEMBER 3. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 i 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom