Délmagyarország, 1968. december (58. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-03 / 283. szám

Gagarindij A Nemzetközi Repülőszövetség vasárnap Londonban véget ért 61. közgyűlése határozatot fogadott el Gagarin-díj alapításáról. Az érmét a szövetség azon tagjainak ítélik majd oda, akik egyegy esztendő legkimagaslóbb eredményeit érik el a kozmikus térség meghódításában. A szövetség egyidejűleg határozatot hozott arról is, hogy április 12-ét, vagyis azt a napot, amelyen Jurij Gagarin az emberiség történetében először emelkedett űrhajóval a világűrbe, nemzetközi repülési és űrhajózási nappá nyilvánítják. Meghal! Jakab Rudolf A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Partizán Szövetség mély megrendüléssel és fájdalommal tudatja, hogy Jakab Rudolf elvtárs, a Kommunisták Magyarországi Pártjának alapító tagja, a Magyar Tanácsköztársaság vörös őrségének egyik parancsnoka hosszan tartó betegség után 1968. december I-én elhunyt Jakab Rudolf elvtárs temetése december 7-én, szombaton 14 órakor lesz a Kerepesi temetőben, b Magyar Munkásmozgalom Nagy Halottainak Pantheonjában. fl vevők megnyeréséért Hogyan érvényesölnek a pártszervezet javaslatai az ÉLIKER-nél ? A vevő észreveszi, hogy a boltban több. többféle vagy éppen kevesebb az áru. A vevő úgyszólván naponta betér a megszokott üzletbe s kedvére van, ha az eladó előzékenyen bánik vele, szereti ha az üzletben rend, tisztaság, otthonosság uralkodik. Elvek és gyakorlat Eddig azt tapasztalták, hogy a szegedi Éliker üzleteiben a kezdeményezéseik többsége sikerrel járt. A fogyasztók megnyerése mellett a vállalati eredmények is javultak. Igaz, éppen a pártszervezet, a kommunisták javaslatára és állandó aktív közreműködésével kezdtek a reformokhoz s hajtották végre az aprólékosan kidolgozott feladatokat Még az 1967 júniusában megtartott pártvezetőségi ülésen határozták meg — a gazdasági vezetőkkel egyetértésben — a főbb elveket, amelyek szerint a boltok 1968 januártól dolgoznak. Ekkor egyeztek meg abban, hogy felülvizsgálják és szükség szerint alakítják a vállalat szervezeti felépítését; hogy kidolgozzák a vevők érdekeit jobban szolgáló hatékonyabb anyagi érdekeltség és az ösztönzőbb bérezés formáit Továbbá: a szocialista versenymozgalom szélesítésével és kézzel foghatóbbá tételével szilárdítják a rendet és erősítik a fegyelmet, hogy a közvetlen beszerzési kapcsolatban levő termelő vállalatokkal még szorosabban működnek együtt az áruellátás javításáért A párttaggyűlésen, termelési tanácskozásokon ismertették, vitatták a vállalat alkalmazottaival, az eladókkal ezeket az elveket, az ezeken alapuló gyakorlati elképzeléseket A pártszervezet, a szakszervezet, az Élikernél igen jelentós szerepet betöltő ifjúsági szervezet és a vállalat gazdasági vezetőinek szoros együttműködése ellenére is szívós munkára volt szükség, hogy az új célok érvényre jussanak, mielőbb bizonyítani lehessen az eredményekkel. Erre először áprilisban nyílt alkalom, amikor a párttaggyűlésen a vállalat igazgatója ismertette első negyedévi munkájukat. Itt mondották ki először s hangsúlyozták azóta is, hogy a boltoknak adott önállóság a gyakorlatban mutatta rneg, ki a jó üzletember, ki az igazán talpraesett eladó. Előzőleg a központi elosztás szisztémája szerint látták el áruval a boltokat, januártól csak olyan és annyi árut szállítanak a boltokba, amilyenre és amennyire megrendelés érkezik a központhoz. Az önállóság lehetővé teszi azt is, hogy a boltok nagyobb része a szabadpiacon közvetlenül beszerezhesse a gyümölcsöt, zöldséget, tojást és egyebet Az is új vonás, hogy az egyes boltok eladóinak megválogatásában, a létszám kialakításában az eddiginél nagyobb beleszólást kaptak a boltvezetőit. Mindenki haszna Természetes, hogy a boltok vezetőinek nagyobb önállósága több hozzáértést és felelősséget is követel. A bolt a vállalat kis egysége, ahol gazdálkodni kell. Mert ha nem jól gazdálkodnak, sok az eladatlan készletek értéke, akkor csökken a boltvezető és az eladók keresete. Ha nő a forgalom, emelkedik a termelékenység, nagyobb a vállalati és az egyéni jövedelem is. A kereskedők rájöttek, hogy a forgalmat nem elsősorban a vevők számának növelésével, hanem az áruválaszték bővítésével lehet emelni. Ha a vevő az eddig másutt beszerzett cikket is megszokott boltjában KIS UTCÁK — jogos panasszal A Szent István térből nyíló Imre utca olyan rövid, hogy 300 lépéssel át lehet érni. Mégis zajos és főleg elhanyagolt, egyáltalán nem illik a belvároshoz. Korábban kitiltották a térről — a piac közelsége miatt is — az ott placcoló fuvaroskocsikat, parkolásukra viszont nem jelölte ki az illetékes L kerületi tanács a rövid kis Imre utcát, amelynek burkolata mindössze 3 és fél méter széles, úgynevezett sárrázós úttest, jobbról és balról földpadkával. Különben is a Lenin körúttól a Nagykörútig ennek az útszakasznak — Szent Mihály, Imre és a szintén rövidke Szappanos utca — olyan az állapota, hogy tengelytörésre is számítson, aki ott közlekedik járművével. Nyaktörő, mély hepehupák tátonganak. Mégis ott bonyolódik le jelentős forgalom. E kis utcák lakói újból és jogosan kérik: javítsák meg végre az úttestet, a járdát! Az Imre utcai lakóknak az is jogos panaszuk, amiért engedély nélkül előttük piaccolnak a fuvaroskocsik naphosszat. A lovak után otthagyják a szemetet, piszkot. A földpadka jobbról és balról olyan, mintha mélyszántást végeztek volna rajta. A kocsik tengelyig süppednek a sárban, a lovak pedig csűdig. Ilyenkor is kibírhatatlan ott a bűz, hát még jó időben. Emiatt nem tudják szellőztetni a lakásokat. A környékbeliek szóltak már néhány fuvarosnak, hogy álljanak máshova, de olyan választ kaptak, amely aligha tűri a nyomdafestéket. Nem kétséges, a fuvaroskocsik naphossznyi parkolására az Imre utcában hatással van a közeli, sarki vendéglő is, ahol talán éppen az alkalmi üzletkötések folynak. Hétfőn délelőtt is megszámláltuk az Imre utcában a várakozó lovaskocsikat. A földpadka mindkét oldalán hét kocsi várt még fuvarra, a lovak nyugodtan abrakoltak, amíg gazdáik távolabb topogtak, várakoztak. A városgazdálkodási vállalat dehogyis takarítja az Imre utcát, hiszen az a „logika" szerint kiesik a forgalomból. Az utca lakói korábban írtak már a szegedi KÖJÁLnak is, ahonnét azt a választ kapták, hogy meg kellene tiltani a lovaskocsik parkolását a kis utcában. No de végül is ki tiltsa ezt meg? A KÖJÁL, vagy az illetékes I. kerületi tanács? Nem elég csak levelezni és jótanácsot adni, valakinek — a hatóságnak — kellene is cselekednie az ügy érdekében. Reméljük, erre most sor is kerüL László Iván, az L kerületi tanács vb. építési és közlekedési csoportjának vezetője is helytelennek tartja a lovaskocsik beállását a szűk kis utcába. ígéretet tett, hogy az Imre utca Szent István téri és Lechner tér felőli oldalán „Parkolni tilos" táblát állítanak fel hamarosan. Megtörténhet, hogy ezek után a lovaskocsikkal a szomszédos utcába: állnak majd be. A probléma végképpen megoldódik azzal, hogy az érdekelt hatóságokkal egyetemben, újabb közlekedési rendet dolgoznak ki a jövő év elejétől a lovaskocsik közlekedésére a Nagykörúton belül. L. F. kapja meg, többet vásárol. A törzsvevőkör stabilizálását segíti az udvarias kiszolgálás, a higiénikus bolti környezet, ezért ezekre a követelményekre is nagy gondot fordítanak.. S mindez nem hiábavaló. 1968 első háromnegyed évében 7 és fél százalékkal, 22 millió forinttal többet forgalmaztak az Éliker boltjai, mint tavaly a hasonló időszakban. Ez elsősorban a vevőknek volt jó. De mivel a forgalomnövekedés kétharmadát a termelékenység — üzleti vonatkozásban a szervezettség — eredményezte s csak egyharmadát produkálták létszámemeléssel, az előzetes számítások szerint 5—6 nappal több nyereséget fizethetnek a dolgozóknak, mint a múlt évben. Érdeklődés az újdonságok iránt A jó politikai munka megteremte tehát gyümölcseit. A pártszervezet vezetőségi ülésein minden alkalommal beszámol egy-egy gazdasági vezető. A havi és a negyedévi értékeléseiket boltonként ismertetik, így minden bolt dolgozója látja, hol szorít a cipő, min kell javítani a következő időszakban. A pártszervezet mindezeken kívül pártmegbízatást is gyakran ad azoknak a boltoknak a segítésére, amelyekben lemaradás van, amelyekben valamilyen hibát kell megszüntetni. A munkában a szocialista és az ifjúsági brigádok tagjaira, ezeken belül elsősorban a párttagokra támaszkodik. Soha ilyen élénk érdeklődés nem volt az eredmények iránt — mondják a vállalat vezetői. Ez az élénkség a politikai és a szakmai továbbképzés iránt, is tapasztalnató. A kereskedők tudják, hogy az új követelményeknek, az egymással is folytatott verseny feltételeinek csak úgy felelhetnek meg, ha tisztábban látják a napi események összefüggéseit, és ha jobban elsajátítják a gazdálkodás helyes módszereit A pártszervezet ezeknek a kívánságoknak igyekszik eleget tenni, ezért sajátos tanfolyamokat, előadásokat biztosít a vállalat dolgozóinak. Decemberben pedig a taggyűlés napirendjére tűzi az évi munka értékelését ami alkalmat ad majd a következő év feladatainak meghatározására is. Kondoros! János Segédmunkás gondok E

vek óta leggyakrabban ezzel a felirattal találkozhatunk az üzemek bejáratainál: „Segédmunkásokat felveszünk". Rendkívül nagy a gépeket kiszolgáló, az anyagot rakodó-szállító segédmunkások iránti igény. Egyes számítások szerint az ország minden harmadik munkása anyagmozgatással foglalkozik. Gyorsan növekszik a termelés, az áruszállítás és nem tart vele lépést az anyagmozgatás, -rakodás, -tárolás gépesítése. Az anyagmozgatás alacsony színvonalú gépesítésének két fó oka van. Egyrészt nem kifizetődő a gépesítés, mivel a jelenlegi viszonyaink között olcsóbb a nyers fizikai erő, mint a technika. Másrészt a gépek, berendezések, a beruházási eszközök hiánya is növekvő segédmunkásigények irányába hat. (A vállalatok meglevő eszközeiket többnyire a termelést közvetlenül bővítő beruházásokra fordítják.) Végül is a gondok a rendkívül kiélezett segédmunkás-keresletben jelennek meg. Az ország mai magas foglalkoztatási színvonala mellett viszont a segédmunkásutánpótlás természetes forrásai meglehetősen elapadtak. Mert ki megy el ma segéd- (vagy betanított-) munkásnak? Az esetek túlnyomó többségében az, aki felnőtt fejjel és szakma nélkül (a mezőgazdaságból és a családi háztartásból) kerül az iparba. A pályát kezdő fiatalság pedig szakmát tanul, technikumot, szakközépiskolát végez és mindjárt a munkásosztály képzettebb rétegébe áll be. Aki pedig szakma nélkül felnőtt korban csak segédmunkásként helyezkedhet el, az is igyekszik előrejutni, gépre kerülni, szakmát tanulni. Vagyis a segédmunkái', pozíció — legalább is rendezett viszonyok között — csupán belépő a szakképzettséget, szervezettséget igénylő üzemi munkásság törzsgárdájába. Szükséges ismételten hangsúlyozni, hogy ez lenne a munkásosztály számbeli gyarapodásának és belső fejlődésének természetes folyamata. A rendkívüli segédmunkás-kereslet azonban bizonyos torzulásokhoz vezetett. Gyorsan növekedtek és ma is gyorsan növekednek a segédmunkás-keresetek, megelőzve nemcsak a kezdő, hanem a néhány éves gyakorlattal bíró szakmunkásokét is. Még nem tudni, meddig tart, és hol áll meg ez a folyamat, amely a kínálatot messze meghaladó kereslet miatt anyagilag előnyben részesíti és így óhatatlanul életcéllá teheti a képzetlen munkát. Rendkívül nagy a munkaerő-vándorlás és alacsony a fegyelem színvonala e rétegben. A segédmunkásnak nincs vesztenivalója, hiszen egymásra licitálnak ér^e az üzemek. A felduzzadt lélekszámú és a fejlődésben megrekedt segédmunkásság sokféle társadalmi problémának is melegágya. Tehát a társadalmi és a gazdasági problémák megoldása miatt egyaránt figyelmet érdemel a segédmunkásgondok enyhítése. Nem szabad az anyagmozgatás gépesítését csak gazdasági feladatnak tekinteni. Mégkevésbé leszűkíteni egyszerű kalkulációra: mibe kerül a segédmunkás és mibe a gép? Nincs elég segédmunkás és ezért is nélkülözhetetlen a gép. És azért is, mert a legkorszerűbb termelőberendezéseket képtelenség kiszolgálni és kihasználni évszázados módszerekkel, nyers fizikai erőveL De aligha tekinthetjük üres szólamnak: szocialista rendszerünk emberiességéből is következik a nehéz fizikai munkák gépesítése. A dolgozók felszabadítása a testet és a lelket egyaránt deformáló nyers, durva munka alól olyan társadalmi feladat, amelynek végrehajtása a vállalatok gazdasági érdeke is. Csak így vethetnek véget a jelenlegi krónikus segédmunkás-hiánynak, s növelhetik — a szükségletekkel összhangban — keresett cikkeik gyártását, A

reform nyomán, a tényleges szükségletekhez jobban igazodva indult meg erőteljesebben hazánkban a korszerű anyagmozgató, -rakodó, -tároló, -szállító berendezések fejlesztése és gyártása. Több, ezzel kapcsolatos, bevált külföldi konstrukciót, gyártási eljárást is vásároltak üzemeink. Konvejorsorok, szállítószalagok, speciális raktári berendezésele, konténerek, rakodólapok, állványelemek kerülnek hamarosan kereskedelmi forgalomba. Célszerű műszaki-fejlesztési és hitelpolitikával kívánatos a felhasználó üzemeket is ösztönözni a korszerű berendezések széles körű alkalmazására. K. J. Gyógyászati segédeszközök Kinőtte régi „ruháját" ta az. üzem is: a Gyógyászati Segédeszközök Gyárának szegedi telepe hosszú időn át küzdött a helyszűkével, a szociális ellátás gondjaival. November 18-a óta azonban új munkatermeket, öltözót, fürdőt, ebédlőt kaptak a gyógyászati segédeszközök készítői egy Klauzál téri épületben, ahol 1 millió 200 ezer r • •• Gépalkatrészek kedvezményesen A Mezőgazdasági Gépalkatrész Ellátó Vállalat hétfőtől időszakos árleszállítási kedvezményt kínál a mezőgazdasági üzemeknek gépalkatrészek megvásárlására. Az akció, amelynek során 300 millió forint értékű raktárkészletet bocsátanak áruba, december 15-ig tart. Ezalatt átlagosan 32,7 százalékos kedvezménnyel szerezhetik be az üzemek a téli gépjavításokhoz szükséges alkatrészeket, elsősorban az erőgépek tartozékait. Tizenkilenc vidéki Agroker telepen 5400 féle alkatrész kerül a vásárlók elé, többek között például a Zetor alkatrész-sorozat, — amelyhez különösen a nyár elején eléggé nehezen lehetett hozzájutni, — és az F—80-as és 100-as típusú lánctalpas vontatókhoz való cseredarabok. uj üzeme forint építési költséggel alakították ki számukra a megfelelő feltételeket. Mint Barkós Bertalan telepvezető elmondotta, az országban ez az egyetlen komplex segédeszközkészítő üzem. Most már a cipész ktsz-től is átvették az orthopéd cipők gyártását, korábban ugyanis a szövetkezet állította elő a cipőket, a tartozékokat, a járógépeket pedig a telep. Alapvetően egyébként a művégtagok gyakorlott készítői dolgoznak itt: szaktudásuk fontos kiegészítője az orvosi kezelésnek. A kozmetikai pótlásban — például a csonkult kéz kiegészítése — is mind tökéletesebbet tudnak nyújtani. Speciális helyzetükből következik, hogy a vállalat adómentességet élvez. Ez. valamint a cikkek egy részére adott külön állami támogatás is mutatja, hogy államunk mindent megtesz a zavartalanabb betegellátásért. a szélesebb körű gondoskodásért Az üzem krónikája is erre utal: míg 1956ban, az alakulás évében 821 munkadarabot idén mintegy 42 ezer segédeszközt gyártanak. A csípőficamos gyerekek, a sérült, csonkult beteg emberek jobb ellátásához járult hozzá az új üzem létrehozása is. Kedvezőbb körülmények közt fogadhatják a három — Csongrád. Bács, Békés — megyéből, de az ország más tájairól is érkező betegeket, a nagy pontosságot, gondosságot igénylő munkát jobb feltételek közt végzik. Fölmerült olyan igény is, hogy a hét három napján az orvosi szaktudás is „házhoz jöjjön"; ha ez megvalósul, a helyszíni rendelés-tanácsadás ujabb előrelépést jelent majd a betegellátásban. KEDD, 1968. DECEMBER 3. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 i 4