Délmagyarország, 1968. december (58. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-20 / 298. szám

űz országgyűlés elfogadta az 1969. évi költségvefést (Folytatás az 1. oldalról.) lékenység és javul a jövedellessége mindenkinek. Ha a je- mezőség, ez szocialista silenleginél fokozódik a gazda- ker lesz és nemzetünk sikesági hatékonyság, nő a terme- re lesz. Ésszerűsítések szükségesek Mas kérdésekről szólva Nyers Rezsó felvetette: — Ügy érzem, mindenekelőtt az érintett vezetőknek, de az országgyűlésnek is komolyan kell törnie a fejét azon, hogy miképpen lehet javítani és továbbfejleszteni a 100 000 főnyi állami apparátus munkáját, úgyszintén a 270 000 főnyi tanácsi apparátus tevékenységét. Azért, hogy az álamérdekeket hatásosabban képviseljék, az állampolgárok megbecsülését még jobban kivívják és az állami anyagi eszközökkel úgy bánjanak, mint a saját pénzükkel. Nincs szükség kampányszerű takarékosságra, de szükség van a közigazgatás és minden közszolgáltatás folyamatos ésszerűsítésére. Jó lenne, ha mind több vezető időnként gondolatban kilépne saját szervezetének keretéből. s az állami érdek és az állampolgárok igényeinek szemszögéből mintegy lefényképezné az adott szervet, vagy egységet, megkeresné a javítási pontokat és javítana is rajtuk. Milyen általános képet kapunk a költségvetés révén hazánk mostam gazdasági és politikai helyzetéről? Népgazdaságunk általános színvonaláról és lehetőségeinkről az ország közvéleménye mostanában mind reálisabb képet nyer, amiben cserepe van a nyilt tájékoztatásnak, a demokratikus légkörnek. Gazdaságpolitikai fontosságú és rangú kérdések ezután sem maiadhatnak meg párnázott ajtók mögött. Ügy érzem, ma már szertefoszlottak — éppen a nyíltság és a demokratikus légkör révén az olyasfajta illúziók, hogy a gazdasági lehetőségeink határát a csillagos ég jelenti, s bátran előre fogyaszthatunk, csak termelni kell és biztosan nő a jövedelem. Mintha visszavonult volna barlangjába az a fajta cinizmus is, mely néhány évvel ezelőtt még megkérdőjelezett mindent, ami a szocializmus gazdasági teljesítményeként jelentkezett és eleve lebecsült mindent, ami magyar, ami hazai földön született. Ma inkább a széles munkástömegek, a szövetkezeti parasztok egészséges optimizmusa jellemző társadalmunk közérzetére, azoknak a felfogása, akik indokolt esetben nem rejtik véka alá a kritikát, de mégis az általános bizalom alapán foglalnak állást a közügyekben. S a bírálat mellett is telve vannak józan reménységgel, nagyfokú tettrekészséggel. Ez a nézet és ez a magatartás a realitásnak megfelel, hiszen tényleg mindenfelé sok a javítani való, viszont népgazdaságunk általános színvonala, ha nem is látványos gyorsasággal, de kétségkívül felfelé ive lő. 1968-ban bebizonyosodott, hasítjuk a nemzeti jövedehogy az életszínvonal köz- lemből a fogyasztási alapot, pontilag jól szabályozható Pusztán humanizmusból nem ezen a módon, és helyes, ha tervezhetünk." 1957 óta folya dolgozók kollektív teljesít- tátott gazdaságpolitikánk köményüktől függően autó ma- moly sikereként az életszmtikusan részesednek a társa- vonal emelkedését egy évtidalmi jövedelemből. zed folyamán rendszeressé Így nem a központi terve- tudtuk tenni, s ennek anyazők ceruzája határozza meg gi fedezetét manapság kéegy-egy üzem, vállalat dol- pesek vagyunk megteremte' Kurucz Márton felszólalása Kurucz Márton bevezető- ton, hogy az illetékes szerben hangsúlyozta, hogy a vek vegyék fontolóra: nem jövő Ivi költségvetés vitája lehetne-e valamiféle pénzgozóinak bérét, tovább foly- ni úgy, hogy közben a fel- olyan időben történik, ami- ügyi alapot létesíteni a köztatjuk tehát és fejlesztjük a halmozás anyagi igényeit is kor a gazdasági irányítás új ségi települések fejlesztésére? gazdasági reformnak ezt az kielégítjük, ez nagy ered- rendjéről idestova egyéves A járási tanácsok ugyanis alapelvét, amit a magyar mény. Erre vagyunk most tapasztalataink vannak. Ezek ilyen alappal nem rendeikezmunkásosztály magáévá tett képesek, többre még nem. az ismeretek jó alapul szol- nek. Érdemes lenne azt is és helyesel, mert az munkás- Végső fokon két tényező de- gáltak a költségvetés kidől- mérlegelni: lehetséges-e szemmel nézve is igazságos, terminálja a reálbérek 2 szá- gozásához is. A képviselő a olyan hitelezési feltételek kihelyes. zalékos és a reáljövedelmek költségvetést helyeslően fo- alakítása, amelyek révén a Miért éppen ennyivel és 4 százalékos emelkedését: az gadta, majd két témakört községi települések a mostanem jobban emelkedik ha- egyik a munkatermelékeny- érintett felszólalásában. ninál előnyösebb helyzetbe zánkban a reálbér es a reál- ségének adott növekedési üte- Először a községi települé- kerülnének. Elsősorban azokjövedelem? Azért, mert több me, a másik pedig a magyar sek fejlesztéséről beszélt. El- ról a településekről van szó, év átlagában ennek az anyagi áruk külföldi versenyképes- mondta, hogy ilyen célokra amelyeknek nincsenek kedfedezetét biztosítja a nemze- ségének jelenlegi helyzete. 1968-ig jelentős tényezőként vező helyi bevételi forrásai, ti összmunka. Nem szubjek- Vagyis a nemzeti összmunka jöhetett számításba a saját Másodjára a képviselő a tív elhatározásból születnek a szervezettségének, hatékony- forrású bevételek mellett a Szentes—Csongrád közötti tervszámok, hanem objektív SÁ ának növelésébel> ezen a központi erőforrás. Ez utób- közúti és vasúti híd állanookokbol. Szigorú gazdasagi ,7" , , ' , bi alapjan valamelyest el- tárói szólt. Eredetileg a hitörvények hatása alatt cse- küzdelmes uton haladhatunk lensúlyozni lehetett azokat dat 1903-ban adták át a forame- galomnak. 1919-ben és 1944lekszünk mindig, amikor ki- csak gyorsabban előre. Nem elégséges még a piac hatása Ez a felismerés vezérli gazdaságpolitikánkat, amikor a fogyasztói piac egyensúlyára, a bővülő áruválasztékra és a minőség biztosítására, vagy javítására törekszik. Törekvésünk nem eredménytelen. Az üzletekben az áruk választéka fokozatosan bővül, az aránytalanságokat, lyek a községek között az el- ben is a háborús események térő bevételi források miatt miatt a híd használhatatlanalakultak ki. Mivel az idén ná vált. 1920—1921-ben erea központi erőforrás szerepe deti állapotban, majd 1945— a községi települések fejlesz- 1946-ban ideiglenes jelleggel tésében lényegesen csökkent, állították helyre, úgy, hogy rr-tetet i --1 növekedtek az aránytalansá- a medernyilás fölött ívelő Ketsegtelen, hogy jelenleg gok a bevételi lehetőségek fcÖ2tifi ál az „eietinél 19 meg csak kérdeseink van- között: még az azonos tele- méterrel keskenyebb lett nak, kollektív válaszunk püléskategóriába tartozó köz- ™eleTTeL tesKenyeoo tett. azonban még nincs. Most, ségek ellátottsági színvonala Kovetkezeskepp a hídon a ., .„ „ is tovább differenciálódott, közúti forgalom, amely kormkor meg a helyzrielemzes Különösén a közművesítés róbban kétirányú volt, most fázisában vagyunk, gondosan vonatkozásában vannak elő kell készíteni a követke- szembeötlő eltérések a közegyirányú. Ezért sok panasz, Probléma: a termelékenység Ha gazdasági gondjainkat vesszük számba, akkor első helyen kell említeni a munka termelékenységének egyenetlen, országos átlagban lassú emelkedését és a beruházási hatékonyság alacsony, nem kielégítő színvonalát. A két probléma szorosan összefügg egymással. A termelékenység növelését jobban előtérbeállítva kell az állami szerveknek a nagyobb gazdasági hatékonyságra szorítaniok a vállalatokat, latbavetve a közgazdasági szabályozók széles skáláját és a műszaki ösztönzést. A termelékenység növelését persze szorgalmazni kell mindenekelőtt a „tett színhelyén" a gyárkapun belül, az elsősorban illetékes gazdasági vezetők kezdeményezésével, s nagyon jó, ha ök elnyerik a munkásság, mindenekelőtt a szocialista brigádok támogatását. A munkásemberek belátása, az okok és miértek felismerése óriási erőforrás. Fontos eszköz sok esetben az üzemek, vállalatok közötti új termelési kooperációk kifejlesztése, vagy a már működők újjászervezése. És végül fontos ösztönző lehet a gazdasági verseny további szélesítése és élénkítése, mindenütt, ahol az ésszerűen lehetséges. A piaci mechanizmus — a gazdasági élet egyensúlya mellett — ugyancsak a termelékenység növelésére szorítja a vállalatokat. + , a • S7TT ző lévést a nézetek és elaon- ségekben. Az átlagosnál is kifogás hangzik el. A az áruk minősegére is altalá- zo lépest, a nezeteK es eigon- » obhak eondok úev- nehézségeket mée fokozza ban a javulás a jellemző, bár dolások nemzetközi egyezte- nagyob , a g, ° , a„,ugy, "e eZSegekel , g 'oko™' ez a javulás még lassú. A tését amibői a mi pártunk és nevezett kiemelt telepulesek hogy ezen a helyen a tranzitkereskedelmi hálózat fejlő- könnyünk is aktivan kive. fejlesztésével, mivel itt az forgalom jelentősen növekdese lakétségtelen. Az irány J ellátottsági színvonal - köz- szik. tehát jó, viszont meg zsen- SZ1 n^Ja a maga részét. A cet művesítettsé stb _ mé _ Ismereteim szerint — gék az új módon való keres- nem a gyorsaság lehet, ha- , ,,.',, kedés hajtásai. A fogyasztási nem az alaposság, a hosszabb alacsonyabb' az lgények V1" mondta a képviselő - a hánytdlnármt^n^ elé? távra 52010 jó me0°ldások ^ 3 Vár°SÍ megkÖZe- helyreállit0tt építménynek, gé kedvező helyzetben a ve- megtalálása. vő, még nem elég széles az a Tisztelt elvtársak' kör, ahol a vevők ténylege- lisztelt elvtarsaK sen választhatnak abban, Hozzászólásommal lényeamit vesznek és abban, hogy gében azt kívántam megvi^Gazdaságfejlődésünk „ne- lagítanj; hogy fyen ^ . hézsúlyú" kérdései között Sas, milyen gazdasagpolitikai lo. Annak a meggyőződése lítésére irányulnak. A köz- mint ideiglenes hídnak a gaponti erőforrás csökkenése ranciáiis ideje is lejáróban ellenére is bizonyos, hogy van. Ezért kérem a köziekemeg lehet találni a módját dés- és postaügyi miniszter a települések fejlesztésének elvtársat, hogy belátható — hangsúlyozta a képvise- időn belül tegyen intézkedést a híd eredeti állapotban Meddig lehet deficit? Megoldandó problémáink Között változatlanul előkelő helyet foglal el a népgazdaság pénzügyi egyensúlyának javítása, részint az ország fizetési mérlegének, részint az államháztartásnak a kiegyensúlyozása. A dollárviszonylatú fizetési mérleg znost is passzív, de kedvező, hogy a passzívum tavalyhoz képest csökkent. A következő időszak feladatait úgy lehet megfogalmazni, hogy a passzívum csökkenését kell tudnunk folyamatossá tenni, állandó tendenciává alakítani. Ehhez növelni kell az export mennyiséget, de még inkább az export •népgazdasági jövedelmezőségét. Az államháztartás jövő évi másfél milliárdos deficitje nem valami örvendetes tény, azonban az adott helyzetben elfogadható, a deficitet az ország saját pénzforrásaiból finanszírozni tudjuk. De azért e tény mellett nem mehetünk el egy könnyed fejbiccentéssel. Ha a deficit egymás után két évben jelentkezik, akkor már nem véletlen jelenség. Helyesen teszi tehát a kormány, hogy komolyan veszi ezt a kérdést, s az országgyűlésnek ebben támogató szerepet kell vállalnia. A deficit megszüntetésére két vagy három éven belül megvan a lehetőség, ha a gazdasági eszközöket jól választjuk meg. Nagyon fontos, hogy a kormány tartózkodik minden olyasmitől, ami a deficitet a dolgozó emberek mindennapi életének nehezítésével szüntetné meg. Ehelyett a költségvetés beruházási kiadásainak ésszerű mérséklésében látja a megoldást. A jövő évi deficitet részint éppen az teszi elfogadhatóvá, hogy a folyamatban levő állami nagy beruházások kivitelezésének gyorsított ütemét és zavartalan befejezését szolgálja. tartjuk számon a külkereske- logika vezet, amikor egyetér- nek adott kifejezést, hogy a történő helyreállítására. A delem és a. nemzetközi gaz- a kormány jövő évi költ- helyi tanácsok növekvő ön- kérést annak ellenére is inKÖSzismeriy"hogyfchazánklségvetési javaslatával. A Ma- állóságában is rejlenek olyan, dokoltnak tartom, hogy a dasági növekedése "sok 9MaT Szocialista Munkáspárt még fel nem tárt tartalékok, közlekedés illetékesei foglalni ás országtól eltérően —» nevében a költségvetési ja- amelyeket fel lehet használ- koznak a közúti és a vasúti viszonylag nagymértékben vaslatot elfogadom — mon- ni a községi települések fej- hidak elkülönítésének progS wíi^lt+f' dotta Nyers Rezső befejezé- lesztésére. ramjával - mondotta befemind a forgalom mennyise- „„ . ... , . _ ,,, . , .., „ ... . gétől, mind a jövedelmező- sub Indítványozta Kurucz Mar- jezesul Kurucz Marton. ségtől. Állandóan növekvő ^aiM^^^HBiHHHaaMaBBMHHi^^^^^MHHaH importra van szükségünk, s i évről évre bővíteni kell ex- 1 portpiacunkat. Ez úgy lehet- i séges, ha elsősorban iparunk j* — de bizonyos fokig a mezőgazdaság és a szolgáltató szektor is — fokozódó mértékben exportra orientálódik. Fejlődő gazdasági tevékenységünkkel vívhatunk ki magunknak perspektívában is kellő helyet a nemzetközi munkamegosztásban. A nemzetek helyét a tőkés piacon a versenyképesség dönti el, a szocialista piacon pedig a kölcsönös segítség elvének és a versenyképesség követelményének együttes alkalmazása. Mi csak úgy fejlődhetünk dinamikusan, ha népgazdaságunk mindkét piacon eredményesen tud működni. Tizenhét szakközépiskola Szegeden Jövőre, az 1969—70-es tan- hetnek fel, 20 fiút és tíz A Rózsa Ferenc gimnázlévben, mint ismeretes, egyet- lányt. umban működik a kereskelen technikumban sem szer- Az építőipari szakközépis- delmi szakközépiskola. Fiúk veznek elsős technikumi osz- kola első osztályába mely a ®s lányok egyaránt jelenttályokat. Az uj diákok, az Vedres István technikumban kezhetnek ebbe az iskolaííelsősök mindenütt új típusú nyílik. 150 tanulót vehetnek Pusba- Az első osztály 36 főszakközépiskolai osztályo'.:- fei. Közülük 36 lehet szegedi, vel indul. A művészeti szakban tanulnak. Ezenkívül több 30 fiú és 6 lány. A gépgyár- középiskola a Tömörkény gimnáziumban indulnak tástechnolúgiai szakközépis- gimnáziumban a hagyomásznkközépiskolai osztályok. A kola szintén a Déry Miksa nyos zeneművészeti és iparvárosi tanács művelődésügyi technikumban indul. Felve- művészeti szakközépiskolai A következő időszakra szó- osztályán most állították öse- hetnek 115 tanulót, akik kö- elsö osztályokkal működik. lóan új lehetőségek felkutatása, új megoldások alkalmazása szükséges a KGSTországok együttműködésében. Ezt persze az érintett országok közösen oldhatják csak meg, nem csekély erőfeszítéssel Véleményünk szerint a fejlődés mai szakaszán a következő kérdések vetődnek sze ezeknek az osztályoknak, zm 70 iebef szegedi. 65 fiú A beiratkozáshoz sikeres felilletve iskoláknak a jegyzé- és 5 lány. Gépjárműtechnikai vételi vizsga szükséges. Nőkét. Ezek szerinr. a továbuta- szakközépiskola a Rózsa Fe- vénytermesztő és állattenulni szándékozó fiatalok jö- renc gimnázium épületében nyésztö szakközépiskola az vőre 17-féle szakközépiskola kezdődik, s a gépjárművek erdészeti technikum épületéközül választhatnak. javítási, szerelési feladatai- ben egy osztállyal indul. A Egészségügyi szakközépis- nak ellátására ad képesítést, felvehető 40 tanuló mind kolu (a Tömörkény gimna- Felvehető 36 fiú, s körülbelül szegedi lehet. A textilipari ziumban). Felvetelre csak a feie lehet szegedi. szakközépiskola két első oszlányok jelentkezhetnek. Töb- Küzgazdasági szakközépis- ^lyába - egy fonó - s egy fel amelyekre választ kell ke-; között általános ápoló- fcoIa két'helyen a~Gutenberg szövő — felvehető 72 tanuló, resnünk: | női, szülésznői, laboratoriu. utcai és Kőrösy' József isko- közülük körülbelül 50 lehet - ' » láhan kp7rlnrlilr A riiHpnh.optf szegedi. O

A nemzetközi termeié- j tézeti asszisztens, egészség- , si kooperációt tovább- ügyi adminisztrátor stb. utcai lskolaban egy áltaW ra is döntően az állami egyez- | munkakörök ellátására ad Az életszínvonalról Hogyan ertékeljük a dolgozók életviszonyait közvetlenül érintő gazdasági terveket? Az előterjesztésből kitűnik, hogy 1969-ben az életszínvonal az ötéves tervnek megfelelő ütemben emelkedik. Az iparban csökken a munkaidő, a mezőgazdaságban bővül a folyamatos munkát biztosító kiegészítő foglalkoztatás. a dolgozók növekvő társadalmi juttatásokat vehetnek igénybe. A keresők reálbére 2 százalékkal emelkedik, a lakosság egy főre jutó reáljövedelme pedig 4—5 százalékkal. Ugyanúgy, mint ez évben, a kormány jövőre sem határozza meg, melyik vállalatnál. milyen mértékben növekedjen a bérszínvonal. Rábízza ezt a vállalatok vezetésére és a dolgozói kollektívákra. központilag meghatározva és szabályozva, hogy milyen feltételek mellett emelhetik a béreket. mények keretében fejleszszük-e, vagy építsünk jobban a vállalatok gazdasági érdekeltségére? O

A külkereskedelmet a kétoldalú kiegyenlitett árucsere elvén folytassuk-e, vagy rátérjünk a konvertibilis valuta alkalmazásával a szocialista országok közötti egy sajátos szabadkereskedelemre? O

A tudományos kutatásokat és a termelés fejlesztését a mai módon koordináljuk-e, vagy felhasználjuk ehhez a gazdasági integráció eszközeit? képesítést. Erdészeti szakközépiskola az erdőgazdasúgok és a feldolgozó üzemek számára képez szakembereket. Szegedről csak néhány tanulót vesznek fel; a szepdi iskolába az egész ország MTnd^rásriaTybT fenyők teruleterol lehet jelenUcz- y, u . ni. Erősáramú villamosipari ®farant jelentkezhetsrnkk^ini.L-oin „ tió-,, vite. nek, 8 a ket osztály tervelában kezdődik. A Gutenberg szegedi. A vasútforgalmi szakkönos közgazdasági és egy zépiskolában négy első oszgyors- és gépíró osztály In- tályt szerveznek. A felvehedul, mindkettő csak lányok tő 160 tanulóból szegedi leszámára. Az első '40, a má- het 10. A vasútgépészeti sodik 36 tanulóval. A Kőrösy szakközépiskola elsó osztúJózsef technikumban két lyaiba 80 tanulót vesznek fel, általános közgazdasági szakközépiskolai osztály nyílik. és szakközépiskola a Déry Mik sa gépipari technikumban indul. Villamosenergia-ipari és villamosgépgyártási szaKembereket képez. Szegedről 30 elsőst vesznek fel, közülük tíz lányt. A Marx téri éld miszeripari szak':iiépiskjlában a hús- és Konzervio. r számára képeznek szakemberekét. Szegedről 30 elsőst vezeti létszámának — 80 tanuló — mintegy a fele szegedi lehet. Az iskola könyvelői, vállalati tervezői és statisztikusi munkakörök ellátására nyújt képesítést. közülük 5 lehet szegedi. A villanyszerelő szakközépiskola a Rózsa Ferenc gimnáziumban működik. Az első osztályba 36 fiút vehetnek fel, közülük szegedi lehet 30. Vízügyi szakközépiskola első osztályába felvehetnek 36 tanulót, közöttük 25 szegedi fiút ós 5 szegedi lányt. PÉNTEK, 1968. DECEMBER 20. DEL-MAGYARORSIAG 3 <