Délmagyarország, 1968. december (58. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-20 / 298. szám

VIL/ 3 PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKl A megalakulás alkalmából: DÉL-MAGYARORSZÁG 155-.MAGYAR SZOCIALISTA MUNKAPÁRT LA P J A 58. évfolyam. 298. szám Ara: 70 fillér Péntek, 1968. december 20. flz országgyűlés elfogadta az 1969. évi költségvetést Csütörtökön délelőtt a Magyar Népköztársaság 1969. évi költségvetésének és a tanácsok költségvetésének 1969—1970. évi költségvetési szabályozóiról szóló törvényjavaslat vitájával folytatta tanácskozását az országgyűlés. Részt vett az ülésen Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára," Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Biszku Béla. Fehér Lajos. Kállai Gyula. Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Kállai Gyula elnöki megnyitója után Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára emelkedett szólásra. Ezután a vitában részt vett _.dr. Marton Zoltán budapesti, Dancs József SzabolcsSzatmár megyei, dr. Hargitai Katalin Vas megyei, Befejeződött az ülésszak Bálint lstvánné Békés megyei képviselő. A szünet után Sarlós István budapesti, Darvasi Pálné Pest megyei, dr. Radnóti István Veszprém megyei, dr. Szokola Károlyné Somogy megyei, Kurucz Márton Csongrád megyei, Varga Sándor Hajdú-Bihar megyei képviselő mondott véleményt. Valamenyien elfogadták a költségvetést és elfogadásra ajánlották az országgyűlésnek. Az ebédszünet után dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter szólalt fel. Vázolta az egészségügyi fejlődés idei tényeit, majd a következő év fejlesztési programját. A továbbiakban felszólalt Bali Zoltán Tolna megyei, Nemes István Pest megyei, Vendel Zoltánné Zala megyei, Váncsa Jenő Fejér megyei képviselő. A vitában felmerült kérdésekre Vályi Péter pénzügyminiszter válaszolt. A többi között rámutatott, hogy a vita alapján a kulturális, a szociális és az egészségügyi terület egésze 2 milliárd forinttal nagyobb összeget kap 1969-re, mint amekkorát 1968-ban kapott. Végül a miniszter közölte, hogy az illetékes kormányzati szervek tüzetesen megvizsgálják majd a parlament két napos vitájában elhangzott észrevételeket, javaslatokat, s azok elintézéséről az országgyűlés elnökségét, valamint az érdekelt képviselőket értesítik. Ezután határozathozatal következett. Az országgyűlés egyhangúlag elfogadta a terv- és költségvetési bizottság javaslatát, hogy a költségvetés eredeti előirányzatain felül a tanácsi utak és hidak fenntartására 20 millió forintot, mezőgazdasági bekötőutak és távvezetékek építésére 50 millió forintot, az egészségügyi ellátás javítására 30 millió forintot biztosítsanak. Elfogadta az országgyűlés dr. Hargitai Katalin képviselő javaslatát, hogy további 10 millió forinttal emeljék a tanácsi utak és hidak fenntartási irányzatait. Az elfogadott módosító javaslatok együttvéve 110 millió forinttal növelik a jövő évi állatni költségvetés kiadásainak Nyers Rezső beszéde Tisztelt országgyűlés! Amikor a jövő évi állami költségvetés- bevételeit és kiadásait meghatározzuk, tulajdonképpen négy. szorosan egybekapcsolódó kérdésben döntünk. Abban, hogy a társadalmi összjövedelem mekkora hányadát centralizáljuk állami célok megvalósítására, mely forrásokból, milyen mértékben biztosítsuk a bevételeket, milyen kiadásokat milyen arányban tervezzünk, s végül döntenünk kell abban, hogy elfogadható-e a költségvetés egyenlege. Döntésünk kisebbnagyobb mértékben minden gazdálkodó szervet érint. Ezúton közöljük összegezve a gazdálkodó szervekkel, hogy anyagi szempontból mit vár tőlük az állam, s azt is, hogy mit kaphatnak az államtól. Elhatározásunk gyakorlati jelentősége tehát nyilvánvaló. Elvi jelentőségét pedig az adja. hogy ezúttal a tervek mögött működő mozgató erőről: o párt gazdaságpolitikájáról és általános politikájáról is szavazunk. Alkalmas a politikai bizalomra Pártunk általános politikája szemszögéből főként három kérdés vetődik fel az 1969. évi tervvel és költségvetéssel kapcsolatban. Az első: erősíti-e a szocializmust, érvényre juttatja-e a munkások és valamennyi dolgozó érdekeit? A második kérdés: biztosítja-e a folyamatos fejlődést, az ötéves tervcélok elérése felé vezet-e bennünket? Harmadik kérdés: megfelel-e a gazdasági reform elveinek. segíti-e a reform további kibontakozását? A három kérdésre tehát véleményem szerint három igen a helyes válasz. Ezért alkalmas a kormány tervezete arra. hogy elnyerje a politikai bizalmat. A gazdaságirányítás mai rendszerében az állami költségvetés a korábbinál aktívabb ösztönzője a tervszerű fejlődésnek, nagyobb hatást fejt ki a gazdasági élet széles területeire. Ebből következik, hogy az országgyűlés a pénzfolyamatokon keresztül nagyobb mértékben válik az éves népgazdasági tervezésnek a felülbírálójává. Végeredményben anélkül, hogv magunkra vennénk a szocialista vállalkozásokért egyenként a felelősséget — ezt meghagyjuk a vállalati vezetőségeknek — az állami költségvetés révén mind jobban kézbe vehetjük a népgazdaság szekerének irányítását. Meddig a türelmi idő? Az állami költségvetés újraelosztó funkciója két irányban érvényesül: egyfelől a termelőszférán belül módosítja az eszközök elosztását, másrészt a termelőszférából elvonja az eszközöket és ezeket felhasználja tudományos, kulturális, szociálpolitikai és igazgatási célokra. Az újraelosztással kapcsolatban hangsúlyozta : Az állam ma még túl mélyen belenyúl a jó gazdasági hatékonyságú vállalatok páncélszekrényébe. azért, hogy türelmi időt biztosítson azoknak a vállalatoknak, melyek állami kedvezmények nélkül veszteségesek, vagy alacsony jövedelmezőségűek lennének. Ezért csak arra törekedhetünk, hogy a jövőben csökkentsük a költségvetésnek az ilyen célú újraelosztó szerepét. Tudatosan keresni kell ezért a gazdaságtalan vállalati tevékenység gazdaságossá tételének útját, a költségek csökkentését, ha kell, új gyártmányokra való átállását. Ez a vállalatok kötelessége. A végképp korszerűtlen. krónikusan alacsony hatékonyságú tevékenységeket pedig fokozatosan ki kell szorítani a népgazdaság keretéből. Ez már a minisztériumok kötelessége. Egyáltalán nem szégyen a szocializmusra nézve, hogv a mai műszaki haladás mellett némely korábban szervezett gazdasági tevékenység idővel korszerűtlenné válik. Ez világjelenség. A műszaki emberektől, a munkásoktól azt kérjük, hogy a magasabb társadalmi érdekekre gondolva, ne ragaszkodjanak a megszüntetést érdemlő tevékenységhez, inkább segítsék az ilyen vállalatok munkájának felcserélését más hasznos munkával. Mi. képviselők is így kell hogy eljárjunk. Kötelességünk viszont kiállni amellett, hogy a gazdasági rekonstrukció és ésszerűsítés során a dolgozó emberek mindennapi érdekeire kellő tekintettel legyenek az intézkedő szervek. Pártunk központi bizottságának legutóbbi határozata nem véletlenül hangsúlyozza, hogy a gazdasági munka javítása most az egyik legfontosabb politikai köte(Folytatás a 3. oldalon.) előirányzatát. Az országgyűlés ezután a módosító indítványokkal együtt általánosságban és részleteiben megszavazta az 1969. évi állami költségvetésről és a tanácsok költségvetésének 1969 —1970. évi költségvetési szabályozóiról szóló törvényjavaslatot. A továbbiakban a kormány nevében Dégen Imre válaszolt Szilágyi Sándor Veszprém megyei képviselőnek egy korábbi interpellációjára. A válasz után Kállai Gyula zárszavával véget ért az országgyűlés idei utolsó ülésszaka. (Kurucz Márton Csongrád megyei képviselő felszólalását lapunk 3. oldalán ismertetjük.) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke és Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke a DNFF megalakulásának évfordulója alkalmából az alábbi táviratot küldte dr. Nguyen Huu Thonak, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front Központi Bizottsága elnöksége elnökének: A Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front megalakulásának 8. évfordulója alkalmából a legőszintébb jókívánságainkat és forró testvéri üdvözletünket küldjük önnek. a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front vezetőségének és Dél-Vietnam hősiesen harcoló népének. Egész népünk nagy figyelemmel és teljes szimpátiával kíséri Dél-Vietnam népének igazságos harcát, amely elnyerte a világ haladó közvéleményének aktív támogatását. E harc eredményeként az Egyesült Államok kénytelen volt megszüntetni a Vietnami Demokratikus Köztársaság területének bombázását és tárgyalásokat kezdeni a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front képviselőivel. Tudatában vagyunk annak, hogy a vietnami nép még hosszú harc és sok megpróbáltatás előtt áll. Meggyőződésünk azonban, hogy a békéért és az emberi haladásért vívott közös harc győzedelmeskedik. A magyar nép a proletár internacionalizmus szellemében teljes mértékben szolidáris a testvéri vietnami néppel és számára minden szükséges támogatást megad. Ezúton is további sikereket és győzelmeket kívánunk a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Frontnak, a vietnami népnek a nemzeti függetlenségért folytatott harcához. A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége táviratban üdvözölte a dél-vietnami felszabadításért küzdő szakszervezeti szövetséget. Olajkitörés Algyőn Somogyi Károlyné felvétele AZ olajbányászok, tűzoltók, katonák hfisl erőfeszítéssel dolgoznak a kitörés körül Tegnap a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szegedi üzemének 168as számú olajkútja eddig meg nem állapított okok miatt kitört. A szemtanúk elmondása szerint 8 óra 20 perckor leszakadt a béléscső tolózárja, és a több mint 100 atmoszférával kiáramló szénhidrogén pillanatok alatt meggyulladt. A közelben tartózkodó Veinhoffer Ferenc fúrómester, valamint Dávid László olajmunkás gázmérgezést szenvedett. A torony acélszerkezete fél óra leforgása alatt felizzott és összeroskadt, maga alá temetve az olajkút száját. Elpusztult a több millió forintot érő berendezés. Csakhamar a helyszínre érkeztek az Alföldi Kőolajfúrási Üzem szegedi bányamentői. Nagy teljesítményű erőgépekkel megkezdték a kettős földvédőgátrendszer építését. Nem sokkal később felvonult a tűzoltóság Szegedről, Hódmezővásárhelyről, Szolnokról, majd Budapestről érkeztek a különböző egységek. Ezután a katonai műszaki alakulatok is bekapcsolódtak a mentésbe, s láncot alkotva szállították el a környékről az éghető anyagokat, felszerelési tárgyakat. Majd délben a mentésben részt vevő olajbányászok, tűzoltók, katonák, valamint a rendet és közlekedést biztosító rendőrök vezetői, parancsnokai gyors tanácskozásra ültek össze a kitöréstől mintegy 300 méterre levő ideiglenes barakképületben. Igyekeztek megtalálni a kitörés elfojtásának leghatásosabb módszerét. Amint a tanácskozáson elmondották, valószínűleg napi 400—500 ezer köbméter gáz és 200—300 köbméter kőolaj áramlik ki jelenleg a kútból, s attól kell tartani, hogy ez a mennyiség növekszik. Hasonló műszaki katasztrófa az olajbányászatban több mint 10 évvel ezelőtt Nádudvaron történt, ahol ugyancsak a kitörő olaj és gáz egyszerre égett. A rövid megbeszélés után a mentés vezetői megállapodtak abban, hogy először az olvadt acélszerkezetet kísérlik meg elvontatni, nehogy az eloltott szénhidrogén tőle ismét lángra lobbanjon. Elhatározták, hogy éjszaka nem folytatják olyan erővel a men; tést, mint nappal, mert a terepet nem lehet áttekinteni, ami különösen balesetveszélyes. Délután a kialakult tervnek megfelelően folytatódott a mentés. Ekkor már a 25— 30 méter átmérőjű. 50—80 méter magas tűzgomoly közelében található betonelemek, távírópóznák, valamint a gátrendszert építő gépek is áttüzesedtek. Szerencsére mindössze egy tanya áll a kitörés szomszédságában, Algyő lakosságát nem fenyegeti veszély. A tűzoltók felöltötték azbeszt ruhájukat, vízsugarakkal hűtik a gépeket, tárgyakat. Lezárták a szeged— hódmezővásárhelyi utat, a forgalmat kerülőúton bonyolítják. Este hat órakor Varga Béla, az NKFV igazgatója arról tájékoztatott, hogy éjszaka víztárolót és csatornát építenek. Ma délelőtt tíz órakor megkísérlik az összeroskadt torony elvontatását, majd megkezdődik a tűz oltása. A mentést Pach Ferenc, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt főosztályvezetője irányítja, a munkában több százan vesznek részt. Matkó István