Délmagyarország, 1968. december (58. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-19 / 297. szám

DÉL-MA JÁRÁS A MAGYAR SZOCIALISTA MUNK Munkásokat keresnek Elhelyezkednének a kisteleki asszonyok Gondoskodás a csökkent munkaképességűekről Jövedelmező a háztáji szarvasmarha-tenyésztés A szarvasmarha-tenyésztés az ország egyik legfontosabb devizatermelö ágazata. A tőkés országokba irányuló exportunknak mintegy 20 százalékát a vágómarha és termékeinek exportja adja. Emellett a szarvasmarha-tenyésztés termékei szolgáltatják lakosságunk húsfogyasztásának 17 százalékát és tejfogyasztásának teljes egészét. A további fejlesztés nagyrészt a hazai takarmánytermesztés javításával megoldható. A szarvasmarha a takarmánynövényeken kívül jól hasznosítja a növénytermesztés és élelmiszeripar melléktermékeit is, ezekből nagy biológiai értékű termékeket, tókés exportcikkeket termel. A szarvasmarha-tenyésztés rendkívül alacsony — 2—3 dollár — importtermék (takarmány) felhasználásával állít elő 100 dollár értékű exportterméket. A takarmánybózis fejlesztése tekintetében tartalékokkal rendelkezünk. Szálas és nedvdús takarmányok termésátlagai azonos műtrágyafelhasználással jelenleg nagyobb mértékben növelhetők, mint más takarmányoké. A nagy népgazdasági jelentősége ellenére szarvasmarha-tenyésztésünk az idei évben kedvezőtlenül alakult. Mi lesz jövőre? A háztáji gazdaságok szarvasmarha- és tehéntartótevékenységére mindaddig múlhatatlanul szükség van, míg a nagyüzemek a feladatok megoldását teljesen vállalni nem tudják. Fontos a háztáji tehénállomány csökkentésének a fékezése, majd végleges megállítása. Különösen ott. ahol a természeti adottságok kedveznek a szarvasmarha tartásának, ugyanakkor a közös gazdaság gyorsabb ütemű fejlesztésének akadályai vannak. Ilyenek egyes gyenge természeti adottságú termelőszövetkezetek. A népgazdaság számára n következő években a háztáji tehénállomány nagyüzemekbe vétele, az ehhez szükséges nagyüzemi férőhelyek megépítése és a meglevő kisüzemi férőhelyek felszabadítása jelentős és felesleges többletkiadással járna. Az új tehenészeti telepeinken egy tehénférőhely járulékos beruházásokkal együtt 40 ezer forintba, járulékos beruházások nélkül 25 ezer forintba kerül. Csongrád megye háztáji tehénállományának korszerű nagyüzemi tehenészeti telepeken történő elhelyezéséhez 601 millió, csak tehénistállóban történő elhelyezéséhez 334 millió forint kellene. Pedig ezek a beruházások a népgazdaság számára nem jelentenek kapacitásbővítést, hanem csak a termelésből kiesett háztáji istállókat pótolnák. Az új tehenészeti telepek korszerű férőhelyein az állatok elhelyezése, tartása, gondozása természetesen javulna. Ez azonban az eredeti termelési szinthez képest csak 15—20 százalék termelésemelkedést hozna, ami tehenenként 300—500 liter többlet tejtermelést jelentene, változatlan borjúszaporulat mellett. A rendelkezésre álló beruházási eszközök, anyagok a nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését meghatározzák. Ahhoz, hogy 1980ig a fejenkénti tejfogyasztásunkat az optimális 180—190 literre, marhahús-fogyasztásunkat 16—18 kilogrammra emeljük és exportlehetőségeinket kihasználjuk, tehénállományunkat 25—30 százalékkal kellene növelni. A tenyésztő kedvet a háztáji gazdaságokban alapvetően a jövedelem nagysága határozza meg. A nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztés állami támogatásénak növelése — 1969. január 1-én életbe lépő — kedvezően érezteti hatását a háztáji gazdaságokban is. A forgalomba kerülő vemhesüszők 70 százalékát a háztáji és egyéb gazdaságok állítják elő. 1969. január 1től a nagyüzemek a vemhesüszők ellése után 4500 forint, az 1969. évi átlagos tehénállomány növekedése után 5000 forint üzemviteli célra felhasználható állami támogatást kapnak. Az állománynövelésért járó állami támogatás kiszámítása az 1969. évi átlagos tehénállománynak az 1968. márciusi tehénállományhoz való viszonyítása alapján történik. Amennyiben tehát a vemhesüsző leellése után az egyben tehénállomány-növelést is jelent, az üzem összesen 9500 forint állami támogatásra jogosult. Következésképpen a háztáji gazdaságok vemhesüszőit a nagyüzemek jobban meg tudják fizetni. Az állománynövelést szolgáló vemhesüsző-ellések állami támogatása 1968. évhez képest 7500 forinttal emelkedik. Mivel 1968-ban a nem törzskönyvezett vemhesüszők ára kereken 10 ezer forint volt, az 1969. évi vemhesüszőár 14—17 ezer forint között várható. Ilyen árakon pedig a háztáji gazdaságokban előnyös és gazdaságos vemhesüszőt nevelni. A háztáji tenyésztőket e közvetett támogatáson kívül közvetlen állami támogatás is segíti. Így vállalattól történő vemhesüsző-vásárlás esetén a vételárból darabonként 5000 forint árengedményt, vissza nem térítendő állami támogatást kapnak. A szegedi járás munkaerő-helyzetében különösen a harmadik ötéves terv időszakától kezdődően lényeges változás történt. Elsősorban a kőolaj- és földgázkitermelés idézett elő létszámnövekedést. Az idetelepült vállalatok mintegy 2 ezer főt foglalkoztatnak. De más vállalatoknál, illetve munkáltatóknál is tapasztalható létszámnövekedés. Mindezek következtében a munkaképeskori népesség foglalkoztatása 86 százalékos, ami megfelel a megyei átlagnak. A munkaerő-helyzetet jellemzi az is, hogy a férfiaknál továbbra sem áll rendelkezésre munkaerő-tartalék, sőt egyes vállalatok igényét nem tudják kielégíteni. így a TÖVÁLL, Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, a Csongrád megyei Tanács Építőipari Vállalat, mezőgazdasági gépjavító vállalat. Női munkaerőkből továbbra is mintegy ezer fő tartalék áll rendelkezésre. Természetesen a járás mezőgazdasági jellegű, hiszen a foglalkoztatottak több mint 60 százaléka mezőgazdaságban dolgozik. Igen nagy az eljárók száma. Naponta 7 ezren kelnek útra, utaznak kora reggel, ledolgozzák a műszakot, aztán vissza a faluba. Igaz ugyan, hogy a termelőszövetkezetek melléküzemági tevékenységének fokozásával csökkent az eddig eljárók száma, de lényeges változást ez sem hozott így például a Szegedi Kenderfonógyárban 170-nel növekedett a bejárók száma. — kaszálás nélkül Ausztrália különböző ré- permetezést legjobb meghaszein legújabban olyan el- tározott időszakban, a fű járást próbálnak ki, amely fejlődésének közvetlenül a valamennyi hagyományos virágzást megelőző időszamunkafázis — tehát kaszá- kában végrehajtani, lás, szárítás és boglyázás — nélkül állít elő nagy tápértékű szénát A füvet ugyanis közvetlenül terméshelyén alakítják át szénává — anélkül, hogy lekaszálnák. Ebből a célból bizonyos vegyianyaggal, dimetil-dipiridiliumdikloriddal permetezik be. Ez a vegyszer gyorsan kiszárítja a zöld növényi szöveteket, a bennük levő tápanyagokat stabilizálja és megóvja a fonnyadás folyamatától. A bepermetezés révén így kitűnő minőségű „álló" szénához lehet jutni a réteken. Az így előállított széna a földeken tárolható mindaddig, amíg más friss táplálék híján fel nem használják az állatok etetésére. Az új eljárás rendkívül gyors, nem munkaigényes, megelőzi a tápanyag-veszteségeket. Az Ausztrália különböző vidékein végzett kísérletek szerint a vegyszeres Sajnos, a női tartalékmunkaerővel nem gondos; kódunk, nem tudunk ideá| lisan törődni. Szegeden főleg a könnyűipari vállalatoknál a nők egy részét munkába lehetne állítani, ezt azonban egyrészt a közlekedés jelenlegi színvonala, másrészt az eljárással kapcsolatos problémák, nehézségek megakadályozzák. Különösen nagy gondot jelent ez Kisteleken. Évről évre gyarapszik ez a már-már város, de ipari üzeme, jelentős üzeme még most sincs. Itt mintegy 5— 600 nő vállalna munkát, csak tudnának elhelyezkedni valahol. A szegedi járás termelőszövetkezeteiről elmondható, hogy többnyire csak a gyengébb közös gazdaságok küzdenek munkaerő-hiánnyal. A legnagyobb probléma a tagság elöregedése. Az országban is és a szegedi járásban is. Jelenleg az átlagos életkor meghaladja az 50 évet. Sokszor nagy segítséget jelent a munkacsúcsoknál a fiatalok tevékenysége. A nyári hónapokban 274 diák 5697 munkanapot teljesített a mezőgazdaságban, az őszi betakarításban pedig 4438 tanuló 23 ezer 297 munkanapot. Természetesen igen sok fiatal, mint családtag segédkezett szüleinek a termelőszövetkezetekben. Az elmúlt évek társadalmi és gazdaságpolitikai intézkedései a járás területén kedvezően hatottak a termelőszövetkezetek munkaerőellátottságára, illetve a tagság fokozottabb munkába vonására. A szövetkezetekből történt elvándorlás ma már kevésbé tapasztalható, sőt csökkenő tendenciát mutat A családi pótlék kiterjesztése, a tsz-nyugdíj felemelése, az egyéb társadalmi, biztosítási szolgáltatások, mind-mind kedvezően hatottak. Jó néhány gazdaságban már saját erőből annyira futja, hogy nyugdíjpótlékot fizetnek, mint például Kiskundorozsmán a József Attila, Bordányban pedig a Munkásőr Tsz-ben. A munkabérek garantálása, a rendszeres előlegfizetés, a részesművelés kiterjesztése következtében erősödött más népgazdasági ágakból való visszaáramlás. Az újszentiváni Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezetbe a közelmúltban (1967ben, 68-ban) 203-an léptek be, s közülük 113-an az iparból, 68-an pedig egyéb területről. A mezőgazdaságból mindössze 22-en. Kisteleken a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben 61 belépőt tartanak nyilván, közülük 26-an az Iparból. 17-en pedig egyéb területről. Ez is bizonyítja, hogy leginkább az iparból, s más területekről jönnek vissza a közös gazdaságokba, a faluba az emberek. Igaz az is, hogy őket nem tagként, hanem alkalmazottként foglalkoztatják a mellék-, illetve segédüzemágak. Jelenleg a járás közös gazdaságaiban 364 engedélyezett segédüzem működik. Sajnos, a legtöbb helyen nem azért szélesítették ki ezt a tevékenységet, hogy ezzel a tagság egész éves rendszeres foglalkoztatottságát megoldják, hanem inkább a magasabb jövedelem megteremtése ambicionálta a vezetőségeket. Erre is jó példa az újszentiváni Magyar—Csehszlovák Barátság Tsz, ahol is az évi jövedelem mintegy 50 százaléka a melléküzemágakból adódik. napközije Forintok öröme Bizony szomorú az öregkor, ha gyerekek, anyagi támogatás nélkül köszönt rá az emberre. Szinte minden faluban jónéhány közsegélyes várja azt a párszáz forintos támogatást, amivel államunk rendszeresen, hónapról-hönapra gondoskodik róluk. Kis forintok ezek. Mégis nagy-nagy örömet jelentenek. Legutóbb a szegedi járási tanács végrehajtó bizottsága az egészségügyi és szociálpolitikai csoport munkájának értékelésével kapcsolatban foglalkozott a közsegélyek összegének emelésével. Arról van szó, hogy a jelenlegi 200 forintról hogvan tudják felemelni 250—300 forintra ezt az összeget. Jövőre va• lamennyl községben több forintot juttatnak a támasz. segítség nélkül levő öregeknek. Bakson, Dócon, Kiskundorozsmán. Sándorfalván és Szőregen 250 forintot, de a többi községben 300 forintot. A közös gazdaságok egyre inkább gondoskodnak munkaképtelen, kiöregedett tagjaikról, az öregségi, rokkantsági járadék mellé helyenként gabonát, tűzrevalót, rendszeres segélyeket adnak. Am szép számmal akadnak olyanok, akik nem támaszkodhatnak a termelőszövetkezetekre, egyedül élnek, társtalanul és magányosan. Nekik minden forint jól jön, nagy-nagy segítség ez az 50—100 forint többlet havonta. Kisteleken az Árpád utcában a volt egészségügyi tanácsadó épületét rendezték be az öregek napközi otthonának. Minden reggel 8 órától délután 5—6 óráig meleg helyiségre, gondoskodásra, finom ebédre találnak itt a munkából kiöregedett, elhagyatott emberek. Kicsi a szoba, szegényes még a berendezés, de a jó szív, az idősebbekkel való törődés máris meghozta gyümölcsét. November 1-én nyitották meg a napközi otthont, húsz embernek nyújt azóta biztonságot. Elnézegetjük az öregeket. Fekete kendőben, fekete ruhában egymás mellett ülnek a székeken, gyűrögetik eres kezükkel a zsebkendőjüket, elbeszélik a régi időket, amikor ők még fiatalok voltak. Mi tagadás, akad köztük olyan is, akire valamikor jobb napok jártak. Aztán a sors az idő múlása igen-igen próba ra tette őket, s most jobb, hogy behívták, megkérték őket, járjanan el az öregek napközi otthonába. Most itt ülnek egymás mellett. Nagy Istvánné 82 éves, Ungi Sándor 81 éves. Gál Istvánné. Bulcz Nandorné, meg a Somogyi Karolyne (elvétele többiek. Az asszonyok meg-meghúzzák a kendőt álluk alatt, s ilyeneket mondanak: — Istenem, hogy ezt is megérhettük. Hideg van már az utcán, megérkezett régen a tél, közelít a karácsony. Egyikükmásikuk elbeszéli, hogy az unokának szaloncukorkát vett, jó lesz a karácsonyfára, különben is azt szereti a gyerek. A város meg gondol öregjeire. A kettes számú óvoda is segítette őket. elsőként jöttek el, szerepeltek a kicsinyek, segítettek az épület csinosításában, a függönyök és más „dekorációk" előteremtésében. Ma meg az iskolások jönnek. Fenyőünnepet tartanak. Jó szavakkal köszöntik az öregeket, s ezek mellé kis ajándékokat hoznak. Apró ajándékokat, de az árát ők rakosgatták, ők gyűjtötték össze a tanárok irányításával. A kályhában most tűz ég. Jó itt az öregek között. Búcsúzóul ezt mondják: — Nagyon jól érezzük magunkat, hazajövünk. ha idejövünk. Ne feledkezzenek el, ne feledkezzünk el később se róluk. Sz. L. L Gondoskodnak a csőkkent munkaképességűekről is. A legutóbbi rendelet, az 1/1967. (XI. 22.) Mü. M.—Eü. M.— PM számú nem központilag határozza meg a csökkent munkaképességűek foglalkoztatására alkalmas munkaköröket, hanem a munkáltatót kötelezik — aki a dolgozót és munkahelyet jól ismeri — a megfelelő munkahelyek feltárására és megjelölésére. Ugyanakkor anyagi támogatást nyújt az átmenetileg egészségi okok miatt munkára alkalmatlanság esetén és a teljesen munkaképteleneknek. egyben azokat a vállalatokat anyagilag érdekeltté teszi, amelyek a csökkent munkaképességűeket foglalkoztatják. A járásban a munkaköri jegyzék elkészítésére 25 vállalat volt kötelezve. A jegyzék alapján 116 csökkent munkaképességű alkalmaztatására van lehetőség. A különböző munkahelyekre a vállalatok részben saját munkahelyeikről átcsoportosítással alkalmaznak ilyen dolgozókat, ha pedig nincs, akkor más helyekről, községekből is szívesen látják őket. Az említett 116 hely közül 97 helyen már csökkent munkaképességűeket foglalkoztatnak. Jelentős a termelőszövetkezetben levők száma, ugyanis járásszerte 390 csökkent munkaképességű tsz-tag talál megélhetést. Telefon a tanyán Nagy esemény történt a forráskúti tanyavilágban. A közelmúltban a három külterületi iskola telefont kapott. A községi tanács és a szegedi postaigazgatóság közötti megállapodás értelmében a Gyapjasi, a Jernei-hegyi és a Pálos-széli iskola kapott telefont. A távbeszélő-hálózat ilyen irányú fejlesztése lehetővé teszi a gyors intézkedést, tűzvész, betegség esetén. Az iskolai munkát is segíti, ezenkívül a környező lakosság kényelmét is szolgálja. A tanyai iskolák vezetői köszönő levelet írtak — mindazoknak, akik segítették ezt a munkát — és eljuttatták a szerkesztőségünkbe. Ebben az anyagi áldozatot, a gyors és pontos munkát köszönik meg mind a szegedi postaigazgatóságnak, mind a községi tanácsnak.