Délmagyarország, 1968. november (58. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-30 / 281. szám

Munkaidő­a vasiparban A Vasasszakszervezet el­nöksége pénteken ülést tar­tott és a többi között a mun­kaidő-csökkentésről tárgyalt. A heti 44 órás munkaidőt ed­dig a KGM dolgozóinak több mint felére, 237 000 emberre terjesztették ki. Azok a vál­lalatok, amelyeknél január 1-én kísérletképpen vezették be a csökkentett munkaidőt, nagyobb mértékben növelték a termelékenységet, mint a többi üzem, a termelés nö­vekedését 86 százalékban a termelékenység javításával érték el, a KGM átlagos 63 százalékával szemben. Egész sor újabb vállalat felkészült arra, hogy 1969 első felében bevezesse a csökkentett munkaidőt, ezt az igényt azonban nem min­den esetben lehet figyelem­be venni. A vállalatok ter­vei szerint 1969 első felében további 180 000 dolgozóra ter­jesztenék ki a vasiparban a 44 órás munkahetet, külön­böző közgazdasági és egyéb meggondolások alapján azon­ban valószínűleg csak 140 000 újabb vasipari dolgozó térhet át a csökkentett munkaidőre a jövő év első felében. A kedvezményt 1969 második felében, majd 1970-ben to­vább bővítik. Színjátszósdi A könnyedre hangszerelt cím ezúttal tényleg a nap mint nap játszadozóik kor­osztályára vonatkozik. Ma­gyarán: azokra a kisiskolá­sokra, akiket szinte első osztályos koruktól végső bi­zonyítványuk kézbe vevésé­ig végigkísér az általános is­kolák hétköznapjait oly gyakran ünnepivé tévő szín­játszás. Érvekre nincs szükség! Minden volt diák és minden ma „gyakorló" szülő jól tud­ja, hogy alsóbb fokú oktatási intézményeink életéhez úgy hozzá tartoznak a különféle műsoros estek, mint a tan­rendhez a heti két torna­óra. Jó is, hogy így van! Kel­lenek ezek a szereplési le­hetőségek, s nemcsak azért, mert a szülőknek alkalmat teremtenek, hogy gyerme­keiket a közfigyelem ref­lektorával fényessé tett pó­diumon lássák, de mégin­kább azért, hogy kellő íz­léssel és kellő biztonsággal produkálhassál! magukat a1 fellépésre kijelölt gyerekek. Számot adhassanak a szép magyar beszéd elsajátításá­ról, s bemutathassák fen­tebb emlegetett tornaórákon szépre csiszolt, mutatósra „nemesített" mozgáskultúrá­jukat. Kellenek ezek a szerep­lési lehetőségek, de az ilyen — tiszta szándékkal, mér­téktartással megteremtett — szereplési lehetőségek kelle­nek. S nem a zenés-táncos­OBcaj ucan — Hol a hordó? A Szeged környéki közsé­gekben is mind többen hasz­nálják — a fa- és szénfű­téses kályhák tűzhelyek mel­lett — egy sokkal higiéniku­sabb tüzelési eszközt, az olaj­fűtési kályhát. Növekszik azoknak a falusi háztartá­soknak a száma is, ame­lyekben egyáltalán nem tü­zelnek fával, szénnel; tért hódít a propán-bután gázzal való főzés. Nincs kielégítően megoldva azonban a gázpa­lackok cseréje a falvakban. Mindenütt cseretelepekre lenne szükség. Ehelyett, át­meneti megoldásként, úgy­nevezett túrajáratokkaí vi­szik hetenként kétszer is pél­dául a Mórahalmi Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezethez tartozó köz­ségekbe a palackokat. A semminél ez a megoldás is jobb, a jövő azonban mégis a cseretelepeké. Több panasz hangzott el azonban mostanában arra, hogy fűtési gázolajból az el­látás nem mindenütt zavar­talan. Például Rúzsán Berki Imre, a község iparcikkbolt­jának vezetője arról tájékoz­tatott bennünket, hogy nincs elegendő tárolóedényük. Pusztamérgesről ugyan kap­tak négy hordót olajjal az­zal, hogy majd leszámlázzák. A boltvezető a hordókat is eladta az olajjal együtt, s így nem maradt tárolóedé­nye. A problémán úgy segí­tettek, hogy bekérték a la­kosságtól a saját hordóikat. Üjabb olajszállítmányt ka­pott ugyan az üzlet, de az ellátás változatlanul akado­zik. Nagy tárolóedényeket kellene bérelni, vagy csinál­tatni, hiszen az ÁFOR egy­szerre nagy tételben szállít olajat tartálykocsijaival. Bauda István, a Mórahal­mi Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet áru­forgalmi osztályának vezető­je arról tájékoztatott, hogy ők 7200 liter olajat át tud­nak venni egyszerre az ÁFOR-tól. Most is elégséges a készletük Mórahalmon. A gázolaj-ellátásban ha akadt valami probléma, az csak át­meneti volt, a késedelmes szállítás okozta. Kovács László, a Kisteleki Általános Fogyasztási és Ér­tékesítő Szövetkezet árufor­galmi osztályának helyettes vezetője viszont úgy tájé­koztatott, hogy eddig még nem foglalkoztak gázolaj­árusítással a hozzájuk tarto­zó községekben, Pusztasze­ren, Csengelén, Sövényházán, Balástyán. Ilyen igény még nem érkezett hozzájuk. Ettől eltekintve már tárgyaltak az ÁFOR-ral, hogy a feltétele­ket kidolgozzák és ki tudják majd elégíteni a jövőben je­lentkező igényeket. Nyilván­valóan ez esetben is elsőd­legesen a tárolóedények be­szerzése a fontos. Csapó Béla, az ÁFOR sze­gedi kirendeltségének veze­tője szerint az igényeknek megfelelően rendelkeznek 200 literes hordókkal, amelyeket minimális díj ellenében köl­csönözhetnek a falusi bol­toknak. Aki időben kért tő­lük hordót a fűtési szezon megkezdése előtt, azok azt meg is kapták. Mórahalmon például 40 darab 200 literes hordó áll a gázolaj fogadá­sára, tárolására. L. F. jelmezes iskolai szuperpro­dukciók! A napokban tanácskozott Szegeden a Csongrád megyei Népművelési Tanácsadó színjátszó szakbizottsága. Annak szakértő tagjai pa­naszkodtak róla, hogy — hiába minden csendesítés, óvatosságra intés! — csak nehezen akarnak lehiggadni ezek az iskolai műsorok. Ahogy már hosszú évek óta, úgy most is jónéhány he­lyen szerveznek a tanulók és tanáraik erejét egyaránt meghaladó „monstre" prog­ramokat. Olyan bemutató­kat, amelyek miatt az is­kolai munka hetekre le­áll, s amelyek . minden egyéb, oktatási-nevelési ten-­nivalót háttérbe szorítanak. Példaként hatalmas erő­ket lekötő előadásokat em­líthetnénk. A tüllruhácskák tucatjait felvonultató „tün­dérjá'ékokat" többek kö­zött, amelyek nemcsak hogy igen hosszú felkészülés után állnak — úgy ahogy — ösz­sze, de még tetemes ruha­számlák kifizetésére is kény­szerítik a szülőket... Könnyű tehát a követ­keztetés: hagyjanak fel az iskolák a mindenképpen megerőltető előadás-óriások­kal. Játsszanak helyettük mást.! Hogy mit? Erre is kész válaszuk van a kérdés szak­értőinek: játszanak olyan mesefeldolgozásokat, ame­lyek kevesebb „erőbedobás­sal" is színpadra állíthatók. Igen, ezek a kevés szerep­lős, nagy kiadásokra nem kényszerítő mesefeldolgozá­sok valók a gyerekeknek. Ezek szellemükbein is kö­zel állnak hozzájuk, s szö­vegük sem okoz — mint az idősebbeknek írott mon­datok — megerőltető „nyelv­törést". Ide illő jó példa­ként hadd említsük meg a szegedi Űttörőház újjászer­vezett gyermekszínházát, amely — igen helyesen — Móra Ferenc műveinek dra­matizált változatát mutatja most be sorozatban ... Nem lehet közömbös, hogy milyen „bázisról" indul el a jövő színházlátogatóinak ne­velése, hogy mi az a meg­határozó élmény, amely a kicsi lelkeket először keríti hatalmába. Nem jó az, ha a rájuk testált, megerőltető felada­tok miatt idő előtt kénysze­rülnek idősebbeké válni a jövendő felnőttjei... Akácz László Buszok a vidéki városoknak Szeged is kap új kocsikat A vidéki városok utasai is panaszkodnak: zsúfoltak a helyi autóbuszok. Panaszkod­nak még ott is, ahol helyi közlekedésnek másfél-két év­tizede még híre-hamva sem volt. Túlterheltek a vidéki nagyvárosok környékén s a falvak között közlekedő já­ratok is. Az Autóközlekedé­si Tröszt az idén összesen 580 különböző típusú Ikarus­autóbuszt kap, ebből 400-at már le is szállított a gyár. Az új kocsik forgalomba he­lyezésével azonban egyelőre még nem jár több autóbusz az országban, mint a múlt év hasonló időszakában, az új autóbuszokat ugyanis a ki­selejtezett járművek pótlásá­ra állították be. A napokban fut ki a gyár­ból 80 Ikarus—66-os típus, nagy befogadóképességű ko­csi, ezek már könnyítenek a forgalmi nehézségeken. Ezek ugyanis a vidéki városokban a járatokat sűrítik. Több vi­déki város kap egy-két ko­csit, különösen javul a helyi forgalom Kecskeméten, Szé­kesfehérvárott, Veszprem­ben, Tatabányán, Szegeden és Szekszárdon. December végén kapja meg az Autóközlekedési Tröszt a további 100 Ikarus—630-as típusú járművet, amelyek Pest és a vidéki városok kör­nyékére kerülnek, zömmel járatsűrítésekre. (MTI) Gázlók a Dunán Rossz hajózási viszonyok A Duna felső és középső szakaszán leapadt a víz, s már két hete nem kapott lé­nyeges utánpótlást a folyó. Ausztriában és a közös ma­gyar—csehszlovák szakaszon három-három, Paks közelé­ben pedig egy gázló keletke­zett. általában 180—200 cen­timéter között ingadozik a Duna vízszintje. A péntek reggel jelzett 202 centiméte­res vízszint sem marad tar­tós, szombatra ugyanis 7, vasárnapra pedig további 5 centiméteres apadást vár­nak. Jóval kedvezőbb a fo­lyó vízellátása a magyar—ju­goszláv határtól a fekete-ten­geri torkolatig. A MAI-IART-nak késő őszi időben is bőségesen akad szállitanivalója, például Linzből nagy mennyiségben hoznak műtrágyát a magyar dunai kikötőkbe, folyamato­san érkezik vasérc Dunaúj­városba stb. De — sajnos — a rakterületüket, legalábbis a Duna felső szakaszán nem lehet teljesen kihasználni. A gázlók miatt éjszaka sem jár­hatnak a rossz hajózási vi­szonyok miatt, az alacsony vízállás mellett ugyanis szin­te minden éjjel jelentkezik a hajósok másik nagy ellen­sége, a köd. (MTI) ürany­és ezüstérmek Pénteken a Mezőgazdasá­gi Múzeumban dr. Gergely István mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyet­tes ünnepélyesen kiosztotta az idei, Kecskeméten meg­rendezett XI. Országos Bor­verseny díjait. A bíráló­bizottság 129 arany- és 330 ezüstérmet ítélt oda a bene­vezett csaknem 800 borféle legjobbjainak. Dr. Gergely István bejelentette: 1969-ben Budapesten nemzetközi bor­versenyt rendeznek. Tanári diploma katonai rang Az Elnöki Tanács rende­lete tavaly szeptember 1-től a tisztképző tanintézeteket katonai felsőoktatási - intéz­ményekké, főiskolákká nyil­vánította. A katonai tudomá­nyoknak, technikának és a széleskörű altalános művelt­ség megszerzésének jegyében a Zalka Máté és a Kossuth Lajos katonai főiskola és a Kilián György repülőműszaki tiszti főiskola képzi a nép­hadsereg tisztjeit. A három főiskolán a tanulmányi idő egyaránt négy év, s a hall­gatókat az államvizsga után előmenetelüknek megfelelően és rendfokozattal avatják tisztekké. Ezzel együtt a hallgatók az államvizsga után 'különféle szakokra ér­vényes tanári diplomát kap­nak. 50 191S. november 30.: Az Ifjúmunkások Országos Szö­vetsége november 30-án dél­után 5 órakor tartotta ala­kuló közgyűlését. A régi kép­viselőház gyűlésterme és a karzat roskadásig megtelt. Az Ifjúmunkás szerkesztő­sége nevében Révész Mi­hály üdvözölte a megjelen­teket. A közgyűlés kegyelet­tel emlékezett meg Specht ifjúmunkásról, aki a forra­dalom szolgálatában esett el. 1918. december 2.: A KMP agitátortanfolyamot indít a régi képviselőházban. 1918. december 7.: Megje­lenik a Vörös Üjság, a kom­munisták lapja. 1918. december 12.: a bu­dapesti helyőrség katonái­nak tüntetése a hadügymi­niszter ellen. Kun Béla ki­mondja a proletárdiktatúra szükségességét. 1918. december 13.: Felvá­zolják a kommunisták ag­rárprogramját. , Történelmi emlékeztető Plakát a polgári demokratikus forradalom gyózelme utáni időből A Vörös Üjság fejléce A katonai főiskolák életre­hívását a fejlődés és a vele növekvő követelmények szükségszerűen indokolták. Néphadseregünkben, a határ­őrségnél a korszerű, tényle­gesen világszínvonalon álló bonyolult, tudományos, tech­nikai eszközök kezelése, al­kalmazása magasfokú kép­zettséget kíván, elsősorban a tisztektől, akik különféle pa­rancsnoki posztokat töltenek be. A katonai főiskolák, — amelyeknek kitűnően felsze­reltek a tanszékeik is — jói teljesítik ezt a feladatukat is. Az iskolák szakmai munkája a „polgári tudományon", an­nak legújabb eredményein alapul. De nem egyszerűen csak szakembereket képez­nek, hanem széles körű, álta­lános műveltséget is nyújta­nak a hallgatóknak. Az ok­tató-nevelő munkában egysé­get alkot a magasfokú poli­tikai, katonai és szakmai képzés, s érvényesül az elmé­let és a gyakorlat összhangja, Mindezekhez elválaszthatat­lanul hozzátartozó a jellem alakítása, a jó és igaz em­beri, kommunista tulajdon­ságok erősítése. Közismert, hogy a polgári életben is vannak normatívák arra, hogy ki és miért jó vezető. Ez rendkívül határozottan rajzolódik ki a katonai főis­kolákon, s az oktatás-neve-; lés egyik lényege. Betekinthetünk a katonai főiskolák mindennapjaiba.' Meggyőződhetünk arról is, hogy kitűnő az ellátás, min­denben gondoskodnak a hallgatókról, akik tanulmá­nyi eredményeiktől függően, ösztöndíjat kapnak. ,,Illet­mény" azonban a teljes ellá-. tással együtt minden hallga­tónak jár. A tanulás nehéz órái után van idő a szórako­zásra és a sportolásra is. Tisztnek lenni nem pályoj hanem hivatás. A néphadse­regben kisebb-nagyobb egy­séget vezetni felelősséggel és ugyanakkor társadalmi elis­meréssel jár. Azok, akik a katonai főiskolákon tanul­hatnak, s négy évi kemény munka, sok tanulás, után diplomát, katonai rangot kapnak, nehéz, ám igen be­csült hivatást választanak. Szocialista hazánkra őrköd­nek földön, vízen és a leve­gőben. M. S. Tájékoztatók a tiszti pályáról A jelentkezések a katonai főiskolákra a Csongrád me­gyei, szegedi végzős középis­kolások köréből megkezdőd­tek. A megye városainak kö­zépiskolásai számára már ed­dig is több tájékoztatót tar­tottak a katonai főiskolák és a Csongrád megyei kiegészí­tő parancsnokság képviselői. Tegnap, pénteken dél utón Szegeden, a megyei tanács­háza nagytermében a Tisza­parti gimnázium és a Gép­ipari Technikum hallgatói számára nyújtott tájékozta­SZOMBAT, 1968. NOVEMBER 30. tást a tiszti pályáról, a felvé­tel körülményeiről Horváth Dezső mérnök-alezredes, a Zalka Máté katonai főiskola képviselője A végzős középiskolások a katonai főiskolákra a kö­zépiskolák igazgatóinál je­lentkezhetnek. A már érett­ségizettek felvételüket az is­kolákra a Csongrád megyei kiegészítő parancsnokságon (Szeged, Széchenyi tér 6.) kérhetik. A jelentkezési határidő: 1969. január 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom