Délmagyarország, 1968. november (58. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-07 / 262. szám

Az Egyesült Államok új elnöke: Nixon A győzelem az utolsó pillanatban dőlt el Richárd Nixon győzött az amerikai elnökválasztá­son. A republikánus jelölt ugyan a szavazatszámot te­kintve csak minimális előnyt szerzett demokrata ellenfe­lével, Hubert Humphrey-vel szemben, a nem arányos amerikai választási rendszer következtében azonban több elektori szavazatot szerzett, mint Humphrey és a har­madik jelölt, George Wallace együttvéve. Nixon és Humphrey végig szoros küzdelmet vívott, s csak szer­dán, magyar idő szerint a késő délutáni órákban dőlt el, bogy Kalifornia és Illinois szavazataival Nixonnal jut az elektori szavazatok többsége^ Az eredmények nem hivatalosak és nem véglege­sek, de érdemi változás a jelek szerint nem várható. A tv-adók és a hírügynök­lenesség volt: tagja volt az ame­, _ , _ . ,rikaellenes tevékenységet vizs­segek egy resze magyar ido gáló blzottságnak, a munkaügyi szerint 16.30 óra után jelen- bizottság tagjaként pedig részt tette, hogy Nixon megsze- í,ett a muwkásellenes Taít­, ' aJ , , , Hartley törvény előkeszitésében. rezte a szavazatok többségét Amikor a republikánus párt Illinois államban. Ez azt je- 1952-ben Eisenhowert jelölte el­lentette hoev Nixon 30 ál- n°kül, a tábornok-elnök Nixont lenieue, nogy mxon ou at vSlasztotta alelnök-jelöltjéül. Az Iámban az elektori szavaza- Eisenhower-kormányban Nixon tok többségét, 287 szavazatot számos fontos politikai feladatot kanta mw A dvőzelemhez látott el, amikor pedig az elnö­kapta meg. A gyozeiemnez köt súlyos SZIVroham érte, gya­270 elektori szavazat volt korlatilag Nixon látta el feladat­szükséges körét. Az elnök megbízásából Oraröens aránvhan a sza- több külföldi körutat tett. Járt a országos aranyDan a sza- SzoVjetunióban, az 1959-es ame­vazatok 92 szazalékanak rikai kiállítás megnyitásán éa megszámlálása után Nixon körutat tett Dél-Amerikában, 28 984 646, Humphrey 28 mii- *éhgo1 mfmette megfáz "amerikL" lió 794 376 szavazatot kapott, ellenes tüntetők elől. . ,, , , . . egyaránt 43-43 százalékot iMO-ban Nixon a választáson viselőhazban, amelynek min­Wallace szavazatainak szá- feIbl j^^^Lnnedw^sze^ben f6" J^6^ vtlaSzta+Sokat ma 9 035 033, vagyis 14 szá- Kennedy ugyan a szavazatok tartottak a aemokrata XODD­zalék számát tekintve csak alig előzte seg továbbra is jelentós. A Uokor( „,„• „„ „„4 meg, de sokkai több úgyneveze- szenátusban, ahol 34 hely ke­Herbert Klein, Nixon saj- zett elektori szavazatot szerzett rült ' tótitkára térésnek' „csodálatos vissza- magának. Amikor 1962-ben Nixon *„„„„,„ minősítette Nivnn vereséget szenvedett a kalifor- republikánusok iiuuosnetie puxon „iol vi. a. újonnan betöltésre, a javítottak cii^-At „„,.„ „+„1.,„ U ~. n!ai kormányzó-Választáson, ki- helyzetükön. Az ismertebb sikeret, arra utalva, hogy a jelentette, hogy visszavonul a Hemnkrata szenátorok közül republikánus jelölt 1960-ban politikai pályafutástól és egy de™k™ta .,, vesztett az elnökválasztáson New York-i ügyvédi irodába megtartotta mandatumat „ társult be. Fulbright, a külügyi bizott­1964-ben pedig sikertelenül Nixon könnyen szerezte meg elnöke továhbá a viet­indult a kaliforniai kor- ez év augusztusában a republi- sag ,to™°Da a ,Ylel mánvzóválasztásnn S kánus elnökjelöltséget. Kampá- nami háború néhány ellen­manyzovaiasztdson is. nyát rendk(vü, jelentős anyagi zője, így Frank Church, Gay­A valasztasok menetet eszközökkel folytatta. Csaknem inrH Nelson George McGo­nem zavarta meg komolyabb " millió dollárt tudott erre for- Iord ^relson' tj.e1°.rge..Mcy° ineiHeoc dítani. főként azért, mert nagy- vern. Visszakerült a torveny­mcioens. wasmngionoan, arányú támogatásban részesült hozásba az 1964-es választás New Yorkban es nehanymas egyes tőkés csoportok részéről. hl]koH. renublikánus elnökie­városban diákok tüntettek a A választási kampány kezdeti b"kott republikánus elnokje U,ni„„,.,. szakaszában Nixon könnyű loltje, Barry Goidwater. A Kormanyzat háborús poiili- nyertesnek látszott, az utolsó képviselőházba az idén több kaja ellen. Washingtonban hetekben azonban Humphrey kpnviselőt választottak komolvabb összecsapásra is megközelítette, a szavazáson pe- neSer KepviseiOI vaiaszionak. so^kewnt. „ ^ vl dia fej-fej mellett haladt a két Harlem lakosai újra válasz­sor került a diakok a Fe- jelöit. tották Adam Clayton Fowell her Haz ele vonultak, s itt a rendőrség megtámadta őket. Több mint nyolcvan diákot vettek őrizetbe. New Yorkban különböző szerve­zetek rendeztek tüntetéseket, a felvonulók azt hangoztat­ták, hogy a választás „csa­A siker előzményei A huszadik század ameri­néger képviselőt, akinek mandátumát a képviselőház nem hajlandó elismerni. A több mint 70 millió sza­vazat összeszámlálása egész éjjel tartott, de a reggeli órákra sem ért véget. Humphrey kezdetben jelentős lás". Itt is csaknem száz kai politikai történetének előnyre tett szert: a demok­őrizetbevételre került sor. Richárd Nixon életrajza egyik legszorosabb elnökvá lasztásán Richárd Nixon rata párti elnökjelölt az , , .... Egyesült Államok keleti part­aratott győzelmet. Sikerült vidékén elsöprő győzelmet biztosítania, hogy az elekto- aratott. A középnyugati álla­rok utján torteno elnokya- mokban viszont Nixon győ­lasztáson az elektorok tobb- zeiméhez nem fért kétség, sége őt támogassa. George Ostravai kommunisták tanácskozása a Prága (MTI) Ostravában a városi párt­bizottság 500, háború előtti párttag részvételével tanács­kozást tartott. A párbizott­ság első titkára kritikusan nyilatkozott a sajtótevékeny­ségről, majd V. Novy a köz­ponti bizottság tagja arról beszélt, hogy a külföldi és belföldi reakció, sőt egyes párttagok is gyűlölettel visel­tetnek a Szovjetunióval szemben. Kijelentette: hiba volt a párt részéről. hogy miután Novotny ment, a párt nem rendelkezett megfelelő programmal. Ennek követ­keztében ellentétek keletkez­tek és hiányzott az egység a központi bizottságon belül, ami még ma is tart. Bírálta a párt vezetését, amely hatá­rozatlan volt és képtelen volt a helyzetet augusztus előtt megoldani, úgy ahogy erre szükség lett volna és aho­gyan erre a vezetők kötele­zettséget vállaltak a szövet­ségesekkel folytatott tárgya­lásokon. A tanácskozáson a régi párttagok olyan értelemben szólaltak fel, hogy nem érte­nek egyet azzal a vélemény­nyel, miszerint frakciós te­vékenységet folytatnának. Ragaszkodnak a január utá­ni politika megvalósításához, de csakis a pozsonyi és moszkvai megállapodások, valamint a Szovjetunióval kötött szerződés szigorú be­tartása alapján. A tanácskozás határozatot fogadott el, amely támogat­ja a gazdasági és politikai élet normalizálásra irányuló törekvéseket, de szélsőséges frakciók és egyes csoportok nyomása nélkül. # Prága (CTK) Szerdán, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom év­fordulójának előestéjén Prá­gában a CSKP háború előtt párttaggá lett veteránjait fo­gadta Alexander Dubcek, Oldrich Cernik és Gustav Husak. A találkozó 130 vete­rán résztvevőjével a beszél­getést megnyitva Dubcek, a Központi Bizottság első tit­kára hangsúlyozta a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lomnak a csehszlovák nép életére kiható jelentőségét. Kijelentette, hogy az ország népei mindig a szocialista úton, a Szovjetunióval és a szocialista országokkal együtt haladnak. f,üí" Wallace, szereplése elmaradt tett a californiai Yorba Linda ,.. . , . . . , helységben, apja elóbb farmer, az előzetes hirverestoi, es majd benzinkűttulajdonos volt. Wallace csupán öt államban Iskolai tanulmányait Kalifor- „.,„„„„<.„ mp„ ,,7 pipkt0ri sza­mában végezte és röviddel a SzereL, ™eg az eleKton sza második világháború előtt ügy- vazatOkat. védi vizsgát tett. A háború ide- A demokrata párt megtar­& totta többségét az amerikai szolgálatot. Leszerelése után azonban megkezdte politikai te­vékenységét. Mind a képviselő­házban. mind a szenátusban pá­lyafutásának egyik lényeges ele­me a szélsőséges kommunistáéi­törvényhozás mindkét házá­ban, bár a republikánus párt­nak sikerült több helyet el­hódítania. A 435 tagú kép­Egyezség Jordániában # Beirut (AFP) Libanoni sajtójelentések szerint ideiglenes egyezség jött létre Husszein jordániai király és a három legbefolyá­sosabb palesztinai felszaba­dítási mozgalom között. Arafat, az A1 Fatah-moz­galom szóvivője a tanácsko­zás után telefonon közölte több libanoni lap szerkesz­tőségével, hogy „a válság vé­get ért, s az ügyről közle­mény várható." Tóth Béla: 14 rikkancs Egy szegedi újságárus félszázados emlékei új­ságokról, szerkesztőkről, történelemről Ünnepi ülés Moszkvában S Moszkva (MTI) Szerdán este, a Nagy Októberi Szocíaüsta Forrada­lom 51. évfordulójának előestéjén újból kigyúltak a Kreml kongresszusi palotájának fényei. Pontosan 17.00 órakor — moszkvai idő szerint — a jelenlevők lelkca tapssal köszöntötték az ünnepi ülés elnökségét, Leonyict Brezsnyevet, Alekszej Koszigint, Nyikolaj Podgornijt, va­lamint a párt és a kormány többi vezetőjét. Az elnökségben foglalt helyet Georgij Beregovoj vezérőrnagy és számos űrhajós társa. Ugyancsak az elnökségben kaptak helyet az emlékest kimagasló vendégei, az ünnepi alkalomból Moszkvába érkezett külföldi küldöttségek vezetői. A ma­gyar dolgozókat az ünnepi esten Földvári Aladár, a SZOT alelnöke vezetésével küldöttség képviselte. Ott volt a díszelnökségben a Szovjetunióban hivatalosan lá­togatáson tartózkodó Anur Ahmed Etemadi afgán mi­niszterelnök is. A megjelentek üdvözlése után az elnöklő Vlagyimirt Promiszlov, a szovjet főváros polgármestere Kirill Ma-< zurovnak, az SZKP KB Politikai Bizottsági tagjának, a Minisztertanács első elnökhelyettesének adta meg a szót; aki ünnepi beszédben méltatta a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalmat és eredményeit. Párizsban várakozás — harcok Saigonnál % Párizs (MTI) Párizsban szerdán elma­radt a tervezett négyes ta­lálkozó, amelyen a VDK és az Egyesült Államok, a Dél­vietnami Nemzeti Felszaba­dítási Front, illetve a saigoni bábkormány képviselőinek kellett volna részt vennie. A halasztást az amerikai kül­döttség kérte, hogy időt nyerjen és megpróbálja jobb belátásra bírni a saigoni kormány képviselőit, rávenni őket a tanácskozásokon való megjelenésre. A VDK és a DNFF dele­gációja nem ellenezte a szer­dára kitűzött megbeszélések elhalasztását. Nguyen Thi Binh asszony, a DNFF kül­döttségének vezetője keddi sajtóértekezletén kijelentet­te: „Ügy gondolom, hogy az amerikai fél képviselheti a tárgyalásokon a saigoni kor­mányt ... Mi a magunk ré­széről készek vagyunk egy háromhatalmi konferencián is tárgyalni". 0 Saigon (Reuter) Dél-Vietnamból egyébként az utóbbi 24 órában olyan jelentések érkeznek, hogjj különösen Saigon térségébei* megélénkültek a harci cse? lekmények. Szabadságharcod sok a dél-vietnami fővárosi tói 22 kilométernyire észak­ra felrobbantottak egy hidalj amelyet amerikai és dél-viet-f nami katonák őriztek. Egy másik akcióban partizánok: rajtaütöttek a 9. amerikai gyalogos hadosztály főhadi— szállásán Saigontól mintegjj 50 kilométernyire délnyugat­ra, és aknavetőkkel, vala4 mint kézifegyverekkel többi, amerikai katonát megsebesí­tettek. 1 Phan Quoe Thuan táborai nok, a dél-vietnami 5. gy logos hadosztály parancsn 0J1 ka — ez a hadosztály Sai-3 gontól mintegy 30 kilométert re állomásozik — azt állitjaJ hogy mintegy 50—60 ezer fo3 nyi erőt vontak össze a par-íj tizónok, hogy általános madást indítsanak a dél-vi-jr etnami főváros elfoglalásáraS Mi lesz Bea Bellával? # Párizs (MTI) Mintegy száz algériai fo­goly szabadonbocsátását a haladó ellenzék 'első sikere­ként üdvözli az Humanité. Ez a siker azonban még kor­látozott — mutat rá a lap. — Egyrészt azért, mert a szabadon bocsátottak számára kényszertartózkodási hejyet jelöltek ki, ami fenntartja számukra a rendőri felügye­letet és továbbra is elvá­lasztja őket családjuktól, vé­gül azért, mert sok más po­litikai fogoly változatlanul a börtönben maradt. Semmi ér­tesülés sincs továbbra sem arról, hogy mi a kormány szándéka Ben Bellával, az 1965. június 19-én elhurcolt többi miniszterrel és a szo­cialista vezetőkkel, közöttük Hocine Zahuaneval, Basir Hadzs Alival és Mohamed Harbival. Ráadásul június 19-ét követően a politikai, szakszervezeti és egyetemi aktivisták százait börtönöz­ték be, legújabban pedig jú­'niusban és júliusban is öt­ezer letartóztatást hajtottak végre. . Néhányukat ugyan szabadon • bocsátották, leg­többjük. azonban a börtön­ben maradt, sorsukról csa­ládjuk letartóztatásuk óta semmi hírt sem kapott. CSÜTÖRTÖK, 1968. NOVEMBER 7. Gj/C Hazaloholtam. Apám ^T, ráncolt homlokkal ült a konyhában, kenyérkereső szerszámait kenegette be sót­lan szalonna-bőrrel, hogy a rozsda meg ne rágja, míg odajár a háborúban. Nem sok szerszámmal járt az ő kenyérkeresete. Néhány öb­lös. fényesrecsiszolt vasla­pátból. egy kosárnyi mérő­láncból, miegyébből. Ezeket tette zsír alá. Jöttömre föl­nézett, maga mellé intett. — Pétör fiam — kezdte el — láthatod mi van velem. Jobban tudhadd az újságot, mint én. A szó nem szak­mám. azt akarom mondani, hajnalban sor alá mék, bizo­nyos, hogy ott is fognak, mert ebbül, csak a bénákat eresztik már ki. Hanem ez­után néköd köll embornek lönni a ház körül. Te vagy a legidősebb, noha leginkább gyerök. de most embörödj mög! Nagy orémuszokat nem tudok mondani, lögyön gon­dod anyádra, a testvéreidre. Legalább a mindönnapi be­tévőt keressétök mög, osztán azután is majd lösz vala­hogy. De lopni, még mu­szájbul se mönj el, mert én se jártam ilyen utakon a legnagyobb inségömben se. A szögénységöt tisztán köll vi­selni. mert a szögénynek egyetlen díszítménye a bö­csület. Azt vse más, se te mog el ne piszkold, hanem őrözzed mindönféle mocsok­tul óvjad. A szívemet markolászó szomorúság mellett mégis csak bolondul örültem, hi­szen apám emberszámba véve ereszkedett szóba velem. Olyant bízott rám, amit ed­dig soha. A gondot, kenyér­keresetet, böcsületet. Hálás voltam és nagyon törtém magam, hogy cserében, apám clesettségében valami férfi­hez illő komolyat mondjak. Mert láttam szeme kereksé­gén. szája' és sebe égő pi­rosság'án, éreztem hangja remegésén, hogy benne is úgy jár az ütő, akár a moz­donyok lüktetője. Újságra ő előtte nem le­hetett hivatkozni, annyira nem bízott a betűben, mint nyúl a kutyában. De volt ne­kem egy új igaz emberem, Eidus Bentián fogorvos bá­csi. hordtam neki is mind a három újságomat a máig meglevő Kossuth Lajos su­gárúti U-ház 1. emeletére, ö azon kevés rendeiő közé tar­tozott, aki a rikkanccsal is tudott szót váltani. Kicsit idegen kiejtéssel beszélt, ta­lálkozásaink kezdetén látta rossz szuvas fogaimat, csu­dálatos forgószékébe ültetett, belelámpázott a számba. — Fáj-e? — Nem a. Meg nem is érek rá bíbelődni vele. Ha éccaka fölriaszt a fájás, anyám meleg korpát tesz rá, reggel úgy futok, mint aki csak álmodta a fogát. — A fog nem játék, nél­küle megrövidül az élet. Szö­gények vagytok ugye? *— De nem koldulunk. — Nem csak a koldus a szegény. Hanem én rendbe teszem a fogaidat. Pénzedbe nem kerül. Még aznap megkérdeztem és Bittera Pali bácsit, aki kéziszedő volt Engel úrnál, nekem nagy pártfogóm, hogy ki is az Eidus bácsi. Próbált ember. A 905-ös orosz forradalomban való részességéért cári börtönök­ben hányódott, onnét mene­kült hozzánk. De a munkás­pártolásról nem tudták le­szoktatni. Eidus bácsi rendezgette Is a fogaimat. Amíg kezelt, folyton beszélgetett, úgy le­het azért, hogy elfelejtsem a fájást. Hogy apám így elkedvet­lenülve ült, s hogy nekem most olyat kell mondani, ami ide illik, elkezdtem. — Majd forradalom lesz, apám, az kiszabadítja magát is a háborúból! — Honnét veszed, te ezt, gyerek? —- Eidus bácsi mondta a múlt hetekben, hogy a pro­letariátus bajait csak egy igazi proletárforradalom gyógyíthatja meg. Azt is mondta, semmire se jó ez a háború, mert sok ember ál­dozatát veszi, csak arra, hogy a forradalmat előkészítse. Akkor, ha az bekövetkezik a fenébe elkergetjük az ösz­szes parancsnokokat, de még magát a királyt is! — Csak ne mondd olyan hangosan, te. Hanem ha az holnap lenne is. késő lenne. Addig még sokan ddave­szünk. — Bújjék el a golyó előfj; édesapám. Mentse a bőréig mert nem érdeke a munkást nak ez a háború. — Hát melyik lenne a9 érdeke, te világokos. — Amit a munkások há» borúznak. — Hiszen minket hajtanaö" oda, piszeorrú! De igazat i* beszélnél, de kedvemre valótj Dehát az öreg szocialista aa álmait mondja, nem a való­ságot. Hallottam én felőle^ igaz embernek tartják, ha-j nem mi múlik egy ember jó­indulatán, vagy kettőén, vagy tízezerén, ha hatalom nincs a kezében? — Bennem meg kell bízzoii édesapám! A keresményem­ből én ezután egy fillért cl nem nyalókázok, el nem dur­rogtatok. Mindet hazaadom. Azután tudja meg, én meg­mondom édesapámnak leg­először. én elállók forradal­márnak, ahogy csak bevesz­nek maguk közé, aztán oda se féljen neki, kieresztjük a háborúból mindiárt. Rajta leszek, hogy magát eresszük ki legelőször. Én kimék maga elé még a frontra is, hogy jöhet hazafelé, megcsi­náltuk a munkásokat meg­gyógyító forradalmat. Én még holnap közéjük kéredzr kedek, már is elkezdek ezen dolgozni. Ekkor mondta emlékeze­tem szerint először édes­apám. hogy kisfiam. — Ej. Pétöröm. Pétöröm, kisfijam, hiszön a bajuszod is most kezd valahun gyö­keret ereszteni, már forra­dalmár lönnél? — Én az löszök bizonyo­san — erösgettem, s el is sírtam magam. — Hát csak nem rísz, ke­nyérkereső léttödre hé, biz­tatott apóm, és ő is elsírta magát. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom