Délmagyarország, 1968. november (58. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-16 / 269. szám

Meghalt Gazdapusztai Gyula Dr. Gazdapusztai Gyula kandidátus, a József Attila Tudományegyetem ókortörténeti és régészeti tanszékének tanszékvezető docense november 14-én, életének 37. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt. Dr. Gazdapusztai Gyula 1931. november 15-én született Makón. ösrégészmúzeológus diplomáját 1954-ben szerezte meg az ELTE bölcsészkarán. 1955 és 1958 között a vásárhelyi Tornyai múzeumban dolgozott. 1958-tól 1962-ig a leningrádi Ermitage-ban volt aspiráns és 1962-ben nyerte el a történettudományok (régészet) kandidátusa fokozatot. 1962 júniusától szeptemberéig a debreceni Déri múzeum tudományos főmunkatársa volt. A magyar régészet, a tudományszak lelkes és avatott müvelőjet vesztette el halálával. Dr. Gazdapusztai Gyulát a József Attila Tudományegyetem saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. „ Paprika mérleg1* Negyvenmázsás az átlagtermés A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat termeltetési osztályán elkészült a végső összesítés az idei termésről, amely 3 ezer 314 vagon, s a holdankintí átlaghozam csaknem negyven mázsa. Ilyen jó termésre a nyáron, az első szedések idején gondolni sem mertek a szakemberek. A gazdaságok eredményesen vették fel a harcot az aszálylyal, s mintegy háromezer holdon öntözték az ültetvényeket A tájkörzet termelési „győztese" a kiskundorozsmai József Attila Tsz. ahol kétszáz holdnyi területről átlagosan hetvenöt mázsa paprika került le. Az ország együk legnagyobb paprikás gazdaságában, a szeged-mihályteleki Űj Élet Tsz-ben pedig meghaladja a hatvan mázsát a termelési eredmény. A betakarítás utolsó szakaszában lehullott óriási mennyiségű csapadék nagy feladat elé állította a feldolgozó vállalatot. Négy községben: Ullésen, Röszkén, Szóregen és Mórahalmán is dolgoznak a szárító üzemek fogadva a környék termését. Ezzel tehermentesítik a szegedi vállalatot, s egyben fuvarköltséget takarítanak meg, mert a paprika víztartalmának elpárologtatása után negyedére-ötödére csökken a nyersáru súlya. Ugyancsak végez paprikaszárítást az idén a Békéscsabai Konzervgyár és a Herbária Vállalat ottani telepe, valamint a Hódmezővásárhelyi és a Gorzsai Állami Gazdaság takarmányszárító üzeme. Készül a görgőseke A csataszögi Tisza menti Szebb Élet Tsz berendezkedett Szabó István világviszonylatban is jelentős találmányának, a görgősekének sorozatgyártására. Mintegy kétmillió forintos beruházással korszerű gépüzemet építettek, ahol a legkényesebb igényeknek is megfelelően, Ipari formatervezés alapján gyártják a görgősekét. Megváltozik a postások egyenruhája „ROHANUNK A FORRADALOMBA.;.' l A A köztársaság kikiáltása A postások szakszervezetének kongresszusa a dolgozók kívánságának megfelelőn határozott a postások egyenruházatának módosításáról. A szakszervezet javaslatára a postavezérigazgatóság a Szegedi Ruhagyárban 20 nyári és 20 téli, férfi és női ruhamodellt készíttetett. Ezeket valamennyi postaigazgatóságon bemutatják, meghallgatják, figyelembeveszik a dolgozók véleményét, s a legjobban tetsző modelleket véglegesítik a postások új egyenruhájaként. A kiválasztott új postás-öltözékek gyártása jövőre kezdődik. A postások egyenruháján 45 év után változtatnak, a jelenlegit még 1923-ban rendszeresítették. (MTI) Lecke az olvasóktól Dél-Magyar-estek a szegedi járásban Sok az adósságunk... Akármerre megyünk olvasói ankétra a járásban, mindenütt kérések özönével találjuk szembe magunkat: több oldalt, a városi események mellett több falusi hírt és riportot, többet a községek lakóinak gondjairól! Rendkívül érdekesek, Izgalmasak ezek a találkozások. Deszken: — Semmi módon ne csökkentsék a külpolitikai anyagok terjedelmét a DélMagyarországban! — mondta egyik olvasónk. Legtöbb embernek a Dél-Magyarország az egyetlen írott napi hírforrása, így minden információt ettől az újságtól vár. — Jó lenne vasárnaponként egy olyan oldal az újságban, amely a járás életéről szól: izgalmas riportokkal, glosz szákkal, sok helyi hírrel! — Értesítjük vevőinket, hogy a műtrágya és növényvédőszer raktárainkban 1968. NOVEMBER 18—30-IG leltározást tartunk Szegedi raktárunkban: november 18-tól 23-ig, Hódmezővásárhelyi raktárunkban: november 25-től 30-ig. A leltározás alatt az árukiadás szünetel, de a forgalomból kivont növényvédőszereket a leltározás ideje alatt is viszsza vesszük. Csongrád megyei AGROKER Vállalat hangzott a másik kérés. — A tiszántúli részekre is gyakrabban járjanak a Dél-Magyarország munkatársai! — így egy harmadik felszólaló. — Csak nem félnek a sártól? Vagy a homoki bor miatt... ? — tette hozzá tréfásan. Üllésen: — Magunk ls segítenénk tudósítói munkával, hogy gyorsan, frissen értesüljön a szerkesztőség a falu életének eseményeiről — hangzott egy praktikus íöla.iánlás. S meg is egyeztünk mindjárt. — Miért nem figyel fel az újság jobban a falu kulturális életére és ifjúságának gondjaira? — kérdezték ugyanitt. Forráskúton: — Még egy járási oldalt! — itt is ez a vélemény. A heti egy kevés. — Érdeklődéssel fogadnának a községekben egy olyan kis ismeretterjesztő kiállítást, amely bemutatná a lapkészítés anyagait, technikai folyamatát. Megegyeztünk, hogy ha már ott született a gondolat, januárban ott mutatjuk be először. — Űgv van az újság szerkesztősége is, mint a háziasszony: vasárnapra jobbat főz? — kérdezték, s joggal..— Több ember véleményét gyűjtse össze az újságíró, ne csak a hivatalos emberekét! — Korszerűtlen ma már arról írni, hogy „szedik a paprikát" vagy „harmadszor kapálják a kukoricát!" — mondta egy parasztember, hiszen falun azt jobban tudják. Csengelén: — Nem baj, hu -sak egy hír, egy kis cikkecske van is a falunkról, csak gyakrabban legyen! — ez a csengelei vélemény summája. — Nehéz itt a kézbesítés. hiszen alig van belterület. Jó időben még csak be lehet járni a területet, de ha leesik a hó ... — panaszolják a kézbesítők. Ankétsorozatunkat a jövő héten Tiszaszigeten (kedden délután 5 órakor), Kübekházan (kedden délután 6 órakor), Rúzsán (szerdán délután 3 órakor) folytatjuk. Minden olvasónkat szívesen várunk. Végül tartozunk annak megmagyarázásával: mi bátorított föl úgy bennünket, hogy kiteregessük a föladott leckét? Egyedül az, hogy egyetértünk vele, s készek vagyunk még inkább olvasóink kívánságai szerint írni és szerkeszteni a Dél-Magyarországot. A magyarországi októberi polgári demokratikus forradalom győzelme után a munkásság tömegei és a dolgozók széles rétegei is azt várták, hogy az új kormány proklamálja a köztársaságot. A Nemzeti Tanács vezetői azonban ragaszkodtak a „törvényességhez". Október 31-én Károlyi Mihályt IV. Károly király nevezte ki miniszterelnökké, a kormány tagjai József főherceg kezébe tették le az esküt, és az első Minisztertanács a királyság további fenntartása mellett foglalt állást. A Minisztertanácson Károlyi hangsúlyozta: „Őfelsége számára kijelentjük, hogy Őfelsége nekünk királyunk". A Szociáldemokrata Párt vezetői elvileg a köztársaság mellett voltak, de nem követelték ennek gyors megvalósulásét. A néptömegeknek azonban elég volt a Habsburg-uralomból, köztársaságot akartak. • 1918. november l-én a baloldali szocialisták vezette Gyárközi Bizottság tüntetésre hívta a munkásokat a köztársaság kiharcolásáért. A nagygyűlést a Tisza Kálmán téren (ma Köztársaság tér) tartották meg. A nagygyűlésen részt vett gyárak és üzemek munkásainak és tisztviselőinek nevében határozati javaslatot fogadtak el. Ebben a gyűlés „a leghatározottabban tiltakozik az ellen, hogy a Nemzeti Tanács kebeléből megalakult kormány a királynak tett hűségeskü alapján kezdje meg működését..., a munkásság a legnagyobb megütközéssel látja, hogy akkor, amidőn Magyarország egész népe, munkások, katonák és dolgozó polgárok egyhangúlag a köztársasági államformát követelik, amidőn ennek megvalósítását semmiféle hatalom megakadályozni nem tudná, a Nemzeti Tanács még habozik és még mindig élő és létező hatalomnak tekinti a királyt". A kormánnyal és a Szociáldemokrata Párt vezetőivel elégedetlen tömeg a térről a Népszava elé vonult és itt nagyarányú tüntetéstrendezett. A zúgó-zajongó tömeghez Garbai Sándor kívánt szólni, de legalább húsz percig erre képtelen volt, olyan elkeseredett kifakadásokkal fogadták. A munkásság késő éjjelig körülzárta a Népszava épületét és tüntetett minduddig, míg az SZDP vezetői meg nem ígérték, hogy visszavonják a királynak tett esküt és elismerik a köztársaság kikiáltásának azonnaü szükségességét. A kormány is meghátrálni kényszerült és kérte a királyt, hogy mentse fel az eskü alól és ígéretet tett, hogy az államforma kérdésében a hat héten belül összehívandó alkotmányozó gyűlés dönt. A néptömegeket azonban ez sem elégítette ki. A tüntetések tovább folytak. A követelések között mind nagyobb számban hangzott el az a határozott kívánság, hogy a köztársaság ne polgári, hanem szocialista jellegű legyen. Közben Németországban is megbukott a császárság. A forradalom következtében november 9-én II. Vilmos német császár lemondott. Károly is lemondott az osztrák császári trónjáról, amelyről mar úgy is letaszították. Az erőteljes tömegnyomás hatására az Országos Nemzeti Tanács elállt előző álláspontjától és felhívással fordult az ország összes Nemzeti Tanácsához, hogy azonnal döntsenek arról, hogy csatlakoznak-e az Országos Nemzeti Tanács azon döntéséhez, hogy Magyarország államformája köztársaság legyen. A Nemzeti Tanácsok határozatokban is állást foglaltak a köztársaság azonnali kikiáltása mellett. A magyar főrendiház elnöke, báró Wlasslch Gyula pedig a kormány tudtával felkereste Habsburg Károlyt, aki nyilatkozatot írt alá, amelyben lemond „minden részvételről az államügyek vitelében" és eleve elismerte a döntést, mellyel „Magyarország jövendő államformáját megállapítja". Tehát nem a trónról mondott le, később meg is kísérelte visszaszerezni. * A köztársaság kihirdetése november 16-án százezrek jelenlétében az Országház előtti téren ünnepélyesen történt. A kormány az alkotmányozó gyűlés bevárása nélkül erre a napra összehívta az úgynevezett Nagy Nemzeti Tanácsot, amely „néphatározatban" kimondta: „Magyarország minden más országtól független és Didergés - mások makacsságából A mintegy hatszáz tagot számláló Vakok és Csökkent Látóképességűek Szövetségének megyei szervezete — a Royal szálló átalakítási munkái miatt — új helyiségbe költözött Szegeden. A Bocskay utca 11. számú ház alagsori részén klubjuk és irodájuk van. Itt jönnek össze egymásközti szórakozásra, ügyes-bajos dolgaik intézésére a többnyire idős, más betegségekkel is terhelt emberek. A fűtést — érthetetlen módon — a mai napig is akadályozza néhány ember makacssága. Ott állnak a fűtésre alkalmas, csupán a begyújtásra váró, gáztüzelésű cserépkályhák — a helyiségek mégis hidegek. Az alagsori helyiségek fölött ugyanis még két emelet van s az itt lakók közül két fóbérló nem engedi be la írása ba az ingatlankezelő vállalat dolgozoit, hogy a túzrendészeti hatóság altal el- szenvedjen, s ne tudja érrendelt kéményfalazást el- vényesíteni jogait? ^ ^ végezzék. A megállapítás szerint erre akkor is szükság van, ha nem gázzal fűtenek az alagsorban, mert a külön álló kémények között átszivárog a füst. A tanács több szerve — maga a m. j. városi tanács vb elnöke is — kötelezte az érintett lakókat, hogy — az egyébként nem sok zavart okozó munkálatok elvégzését ne akadályozzák. Azok ennek ellenére „elzárkóznak", s hónapok óta nem teszik lehetővé a vakok szövetsége helyiségeinek fűtését. Már bíróság előtt van az ügy, a tél is beköszöntött — a huzavona mégis tovább tart Vajon lehetséges-e, hogy egy társadalmi szervezet, egy-két akaratoskodó szeszélyéből, a törvényes intézkedesek ellenere is hátrányt önálló népköztársaság". Tehát népköztársaság! Az, hogy a Nemzeti Tanács népköztársaságot és nem egyszerűen köztársaságot proklamált, hogy a kormányt népkormánynak nevezte, sajátosan tükrözte a néptömegeknek az állami politika irányításában való növekvő részvételét. Az ülés alatt, a Parlament előtt kétszázezer ember tüntetett a köztársaság mellett A munkások kora reggel gyülekeztek a gyárak előtt és zenével, énekelve, nemzetiszínű és vörös lobogóval vonultak a Parlament elé. A táblákon „Éljen a Magyar Szocialista Köztársaság!" feliratok is látszottak. Amikor Bokányi Dezső déli 12 órakor az Országház egyik erkélyéről bejelentette, hogy Magyarország köztársaság lett: „Mennydörgésszerű éljenorkán követi ezeket a szavakat. Egy ezredévi szenvedést akart eltemetni e mennydörgéssel a magyar nép 1918. november 16-án" — írta a Népszava. Ugyanakkor, ha még erőtlenül is, de újra és újra felhangzik: „Szocialista köztársaságot akarunk!" Majd repülőgép jelenik meg a tér fölött és röpiratfelhő hull a tömeg közé. A röpiratban a forradalmi szocialisták a kormány által is eltitkolt Lenin és Szverdlov november 3-i táviratát ismertették. Lenin és Szverdlov arra buzdították a magyar proletariátust, hogy ne álljon meg félúton, hanem csatlakozzék a nemzetközi proletariátus világforradalmi mozgalmához. Kifejezték azt a reményüket, hogy rövidesen „kikiáltják a szocialista köztársaságot és létrehozzák a munkás- és katonaküldöttek tanácsait". November 16-án délelőtt 11 órakor, amikor a budapesti Nagy Nemzeti Tanács proklamálta a népköztársaságot, Szegeden ls megszűnt a munka, a műhelyekben megálltak a gépek, a hivatalok kiürültek, megkondult a városháza nagy harangja, amely fél óra hosszat csengő szóval hirdette az új Magyarország megszületését Két helyen ls nagy népgyűlést tartottak és a tömegek „a városháza előtt elhaladva szinte áhítattal tekintettek a vörös lobogóra, amelyet erre az ünnepélyes alkalomra kitűztek a toronyba." (Délmagyarország, 1918. november 17.) A munkások, a dolgozók egységes akarata és kiállása győzött a köztársaság kérdésében. A harc azonban ezzel nem fejezödött be, hanem tovább folyt, újult erővel most már a szocialista köztársaság megvalósításáért. Dr. CSÉPANYI DEZSŐ Tisza táj-ma tinó a fővárosban A Hazafias Népfront budapesti I. kerületi bizottságának Bem rakparti helyiségében mutatkozik be holnap, vasárnap délelőtt a Tiszatáj szerzői gárdája: Andrássy Lajos főszerkesztő, Lődi Ferenc, Papp Lajos, Simái Mihály és Veress Miklós költök, valamint Dér Endre, B. Fenákel Judit, Mocsár Gábor és Tóth Béla prózaírók. Megnyitót mond dr. Lókös Zoltán, a Magyar Hírlap főszerkesztő helyettese. Közreműködik Jancsó Adrienne, Dómján Edit. Kalló Flórián, Móni Ottó előadóművészek, valamint a Szegedi Dzsessztrló: dr. Hulin István, Nyitray Endre, Szeles András. Ebből az alkalomból rendezik meg a népfrontbizottsúg helyiségében Cs. Pataj Mihály szegedi festőművész tárlatát, melyet Dér Endre József Attila-díjas író nyit meg. SZOMBAT, 1968. NOVEMBER 16. DEL-MAGYARORSZÁG