Délmagyarország, 1968. november (58. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-10 / 264. szám

Meghalt Nagygyörgy Mária elvtársnő Munkahelyünk, második otthonunk A Magyar Szocialista Mun­káspárt Szeged városi bizott­sága mély megrendüléssel je­lenti, hogy Németh Andrásná Nagygyörgy Mária elvtársnő, a párt és a munkásmozga­lom régi hűséges harcosa, 1968. november 9-én, szom­baton 57 éves korában el­hunyt. Példamutató, tánto­ríthatatlan elvtársunk veszett cl, aki 1928 óta dolgozik a munkásmozgalomban és 1931 óta igazolt, elismert tagja a­pártnak. Egész életében egy munkahelyen, a szegedi ken­derfonógyárban dolgozott, melynek államosításkor első munkásigazgatója lett, s eb­ben a minőségben tevékeny­kedett nyugdíjazásáig. Mint ember és mint kommunista egész életét a munkásosztály, a szocializmus ügyének ál­dozta, pártunknak haláláig fáradhatatlan tagja és tiszt­ségviselőjeként. Közéleti sze­replése során az a megtisz­teltetés érte, hogy négy éven át az MSZMP Központi Bi­zottságának póttagja volt, majd a Szeged városi tanáes végrehajtó bizottságának, legutóbb pedig, haláláig az MSZMP Szeged városi vég­rehajtó bizottságának tagja. Nagygyörgy Mária elvtárs­nőt 1968. november 12-én, kedden délután 3 órakor he­lyezzük örök nyugalomra a Belvárosi temető új ravata­lozójából, a városi tanács ál­tal adományozott díszsírhe­lyen. MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGA Hjrős ember volt, erős egyéniség — mégis végzett vele a hosszan tartó és súlyos betegség. Sokat szenve­dett, de sokat, nagy időket élt A történelem legnagyobb korszakában született, azt becsülettel végigküzdötte, s na­gyon tartalmas, nagyon eredményes élete volt. Szegeden talán szimbólumot is jelentett. Tizenkét éves korában „lopták be" a gyárba segédmunkásnak, mint proletárgye­reket, itt lett fonónő, itt találkozott 1928-ban az első sztrájkkal — és itt tanulta meg az osztályháború törvé­nyeit. Itt lépett be 1931-ben a pártba, itt lett maga is pártszervező, majd párttitkára az MKP-nak, s az elsők kö­zött nevezték ki munkásigazgatónak az üzemek államosí­tásakor. Egyszerűen Mária volt mindig és mindenkinek. Mária — a munkásasszony. Vállára vette a fonónők gondjait, egyiittérzett velük, minden panaszukra rendkívül érzékeny volt. Tisztelte és szerette őt mindenki. Tekintélyét jellemé­vel, igazságosságával és szerénységével alapozta meg. Igazi munkásvezetőként élt, végtelen szorgalommal, igyekezet­tel, szüntelen bizalommal, drámai helyzetekben is tánto­ríthatatlan kommunistaként. 1956-ban is állta a vihart, soha egy pillanatra sem felejtette el munkás és kommu­nista meggyőződését. Szerették munkatársai, megbecsülte a társadalom: kétszer tüntették ki a Szocialista Munkáért Érdeméremmel, egyszer a Szocialista Kultúráért jelvény­nyel, a Munka Érdemrend arany fokozatával és a Szocia­lista Hazáért Érdemrenddel. Van, aki úgy emlékszik rá, mint munkás színjátszóra. Mások az emberséges, szocialista igazgatót, ismét mások a fáradhatatlan pártmunkást tisztelik emlékében. Együttesen az igaz kommunistát gyászoljuk, a munkás kollektíva tisztelőjét, rajongóját, az egyszerűség és kedvesség megtes­tesítőjét. Ez volt Nagygyörgy Mária ... Áldozatos életű munkás, kommunista, vezető, agitátor és propagandista... Ember, a szó szocialista értelmében. Lapunk november 5-i szá­mában Művezetők címmel publicisztikát közöltünk. Ez­zel kapcsolatban küldött le­velet szerkesztőségünkben Tóth Lajos; gondolatait, me­lyet példával is kiegészít, alátámasztják a cikk monda­nivalóját, az alábiakban köz­readjuk. — Mivel magam is gyári munkás vagyok, így elsőkéz­ből van tudomásom a munka­társaimat leginkább foglal­koztató kérdésekről. Most ezek egyikéről, a művezetők kiválasztásáról szeretnék ír­ni. Embereket jól vezetni a legszebb, de a legbonyolul­tabb feladat. Ezt a nehéz fel­adatot legközvetlenebb veze­tőink, a művezetők látják el jól, vagy rosszul. Sajnos sok helyen és sokan rosszul. Ezért, amikor a felsőbb veze­tés művezetőket nevez ki, az eddiginél sokkal körültekin­tőbben kell, hogy eljárjon. A rátermettség alatt nem elég csak annyit érteni,,hogy a tervet képes lesz-e teljesít­tetni, (habár ez is egyik fon­tos követelmény). Sőt még az sem elegendő, hogy művelt ember és jó szakmunkás az illető. E három fontos köve­telmény mellé, de talán fölé kell helyezni még egy negye­diket, éspedig azt, hogy tud­jon az emberekkel bánni. Is­merje beosztottjait, ne csak névről, de természetét, lelki­világát, érzékenységét is. Tudja azt, hogy melyik dol­gozójának lelkivilágában okoz örökös törést egyetlen durva, gúnyos szavával, vagy me­lyikkel kell szigorúan (nem durván) bánni. Minden egyes ember, akit erre a munka­helyre (és nem trónra) állí­tottak felettesei, legyen tisz­tában azzal, hogy a fizikai dolgozónak is van önérzete, öröme, bánata, ettől függő­en hangulata, tehát — Em­ber. Ezt a nagybetűvel irt embert minden művezető kö­teles tisztelni. Soha ne feled­je, hogy ő maga is ember és a fizikai munkások nélkül művezetőre sem lenne szük­ség. Ha valamelyik művezető kiskirállyá válik, nem men­tesíti még az sem, hogy a tervteljesítés érdekében cse­lekszik. Sőt az a művezető, aki a beosztottjaival durva, gúnyolódó, egyenest a terv­teljesítés ellen cselekszik, mert felzaklatott lelkiálla­potban az egyik dolgozó nem tud, a másik pedig „csak­azértis" alapon nem akar dolgozni. Ha például egy dol­gozót valamilyen oknál fog­va nem tart megfelelőnek művezetője jelenlegi helyén, de egy másik reszorton eset­leg kifogástalanul ellátja fel­adatait, még a leváltását is meg lehet úgy oldani, hogy sem a művezető tekintélyén nem esik csorba, sem a dol­gozónál nem következik be lelki törés és a kollektívá­ból mindenáron való mene­külés. Ha például a levál­tásnál azt mondja: nézze Tóthné, maga itt nem tud haladni, próbáljuk meg egy másik reszorton, hátha job­ban fog menni? — ezt beosz­tottja is megérti. De ha kiáll a terem közepére és jó han­gosan, hogy mindenki hall­hassa, azt mondja: „Tóthné, szedje a motyóját és hagyja ott a gépét!" — elvette ked­vét a munkától hetekre, ha pedig a dolgozó különösen érzékeny, egész életére. Vagy ha 10—12 évi becsületes munka után az első kudarc­nál azt mondják neki: „Ez­zel a tudással miért nem megy takarítónőnek", még a gyárat is megutáltatja a dolgozóval. Tehát végeredményben az egész termelés menetére dön­tő kihatással van a műveze­tők személyének kiválasztá­sa. Ahol jókedvűen, nyugodt légkörben megy a munka, oda a dolgozók tényleg szíve­sen járnak és nem frázis az a kifejezés, hogy munkahe­lyünk második otthonunkká válik. Ellenben, ha azt lát­juk, hogy a basáskodók há­borítatlanul uralkodnak, munkahelyünket csak kény­szerű kenyérkereseti lehető­ségnek tekintjük. Tóth Lajos, Szegedi Ruhagyár Nyitót* kapuk November 3-i, vasár­napi lapunkban közöl­tük dr. Péter László cikkét, melyben szegedi életrajzi lexikon össze­állítását sürgeti. Azóta arról tájékozódtunk, hogy az ügy előbb áll, mint remélhettük: há­rom esztendővel ezelőtt megkezdődött egy ilyen lexikon összeállítása dr. Csongor Győző szegedi muzeológus kezdemé­nyezéseként. Egy inter­júban Csongor Győző a következőképpen nyilat­kozott erről a hatalmas vállalkozásról: „Három éve gyűjtöm és rendsze­rezem már a szegedi életrajzi lexikon adatait. Nyolcezer címszó alatt Szeged valamennyi je­lentős embere szerepel­ne a lexikonban." (Csongrád megyei Hír­lap, 1968. augusztus 31.) örömmel tájékoztat­juk a közvéleményt ar­ról, hogy nyitott kapu­kat döngetett szerzőnk: a nagy munka már fo­lyik. A jogalkotás és alkalmazás segítése Az MJSZ Csongrád megyei szervezetének tevékenysége A napokban ülésezett Sze­geden a Magyar Jogász Szö­vetség Csongrád megyei szer­vezetének elnöksége. Értékei­Milyen szerepet tölt be az MJSZ jogásztársadal­munk életében? ' Hol publikálják a fonto­sabb munkákat? — Az MJSZ-nek több kiad­ványa van. A Magyar Jog , , — Mindenekelőtt a joga- és a Külföldi Jogi Szemle a tek a végzett munkát, s meg- szob; marxista—leninista jogalkotás eredményeit kö­vitatták az idei terveket, va- szellemű ideológiai, szakmai veti nyomon'. Elemzően, lamint a jövő évi programot, képzését tekintjük fő fel- rendszeresen ismerteti leg­adatunknak — mondotta újabb jogszabályainkat, ami Az ülés után dr. Anta'ffy dr Antalffy György —. De által mód nyílik a legfonto­György professzor, a Magyar fontosnak tartjuk a gyakor- sabb jogi kérdések széles Torásx Szövetsée orszáervs el- lati jogászi munka szinvo- körű és sokoldalú vitájára; Jogász Szovetseg országos el- nalál^£ emelését> vaiamint Az Idegennyelvű Jogi Szem­noksegenek tagja, a Szövet- eim^tj és gyakorlati jogá- le pedig a külföldre Irányú­ság Csongrád megyei elnöke KZok együttműködésének elősegítését is. nyilatkozott az MJSZ tevé­kenységéről, s válaszolt a kérdésekre. Hogyan adatot? teljesítik a fel­Drégely László kiállítása Fűtőolaj házhoz szállítását a 10-es sz. AKÖV 5,— Ft-ért kannánként vállalja. (Külterületre 6,— Ft.) Megrendelések: VOLÁN UTAZÁSI ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI IRODA Bajcsy-Zs. u. 28. Telefon: 12-448. Teljesítés: MEGRENDELÉSTŐL SZÁMÍTOTT 24 ÓRÁN BELÜL! xS. 82 882 A Képcsarnok Vállalat Kárász utcai kiállítóhelyisé­gében pénteken délután Ta­más Attila irodalomtörténész nyitotta meg Drégely László festőművésznek, a televízió díszlettervezőjének kiállítá­sát. Munkásságát eddig buda­hagyományai (Busó csend­élet, Múzeum) részben az embert minden időben fog­lalkoztató örök kérdések, szerelem, halál formálták. Lebegő, repülő szárnyas figurák, díszes és egyszerű órák számtalan változatban, hagymakupolás templomtor­pesti színpadokról és a tévé nyok, kés: ezek a motívumok képernyőjéről ismerhettük, térnek vissza leggyakrabban ahol legutóbb Bartók Csodá­latos mandarinjának díszle­a látott képeken, ahol mint­egy a „rivaldák világában' A boldogságtól ordítani tudnék.. mert szép, kényelmes, divatos, cipőt tudtam vásárolni a Kiskundorozsmai Fogyasztási Szövetkezet cipőbolt já ban. Udvarias, előzékeny kiszolgálás mellett kedvem szerint válogathattam a minden igényt kielégítő hó- és sárcipők, bőr- és gumicsizmák, férfi, női és gyermek cipők között. Közületeknek engedményt, szegedi lakosoknak uta­zási költség térítést adunk. ila ©gesz nop Árusítással egybekötött nagyszabású női és gyermekfehérnemű-árubemutato AZ ARANYPÓK DIVATÁRU SZAKÜZLETBEN Széchenyi tér 14. sz. Nyitva: de 10—13 óráig du 15—18 óláig A LEGSZEBB DIVATÜJDONSÁGOKAT A HELYSZÍNEN MEGVÁS.ÁROLHATJA! teit és játékterét láttuk az ő ahogy Bálint Endre mondja, jelennek meg a néző előtt. (Az idő foglyai, az Álom, a Párisi emlék.) A Falusi es­küvő vastag fehér kontúrvo­nalai mint a népi kézimun­kák írásos hímzései, vagy zsinórkötések rajzolják meg a figurákat, s ez az írásosság több képen is megtalálható. A Vágy és az Aktok vörös nővel című képeken az egy képen belül többféle módon megfogalmazott figurák ad­nak furcsa kontrasztot na­tura és idol között. Szépek a monótípiával ké­szült, egyszerűségükben meg­kapó képek: aktok, női fej, szepezdi táj, monochrom eleganciával fogalmaznak meg egy-egy mozdulatot, mo­tívumot. Virágok, csendéle­tek, ikon egészítik ki a több­nyire nagyméretű képekből álló tárlat anyagát. Drégely László, a festő nem tasfadja meg Drégely I.ászlót, a díszlettervezőt: er­re vall a jelzésekkel dolgozó közlésmód nagyvonalúsága, a tér biztos kitöltése, s a kom­ppzíciós elvek megtartása. Kulka Eszter tervezésében. A katalógus tanúsága szerint állított már ki önállóan a Derkovits te­remben, a Csók Galériában és ez év nyarán Franciaor­szágban egy vándorkiállítás keretében, több városban is. Mesterének Gadányi Jenő mellett Bálint Endrét vallja, így — fiatal kora ellenére is — a szentendrei iskolához, Vajda Lajoshoz, — kapcsoló­dik, legalábbis szimbólumait, állandóan visszatérő motívu­mait tekintve. Élményvilágát részben a népművészet és — pécsi születésű lévén — a szülőhely környékének népi — Az MJSZ-en belül a ló jogpropagandánk soknyel­vű fóruma. Q Milyen tevékenységet vé­gez az MJSZ Csongrád megyei szervezete? — Csongrád megyében megyei szervezetek szakmai Szegeden, Makón, Hodmezo­szakosztályai (államjogi ál- vásárhelyen Szentesen mű­lam- és jogelméleti, polgári ködnek az MJSZ szervezetei, jogi. büntetőjogi stb.) fog- Ezek együttesen képezik a ják'össze a különböző jogi Csongrád megyei szervezetet, munkakörökben tevékenyke- mintegy otszaz kulonbozo dó jogászokat A szakosztá- szakagbeli jogászt egyesítve Ívok tagjai tanulmányozzák Most megtartott elnökségi a jogágazatok legfontosabb ülésünkön dr. Horváth Zsiko elméleti és gyakorlati prob- László megyei szervezeti tit­lémáit figyelemmel kisérik far ismertette a szakoszta­a tudomány fejlődését, anké- lypkmeg az iden elvegzendo tokát, előadásokat, vitákat feladatait. Eszerint — egye­rendeznek. Ügy is mondha- bek ,kozott ~ sor korul a tom: a szakosztályok „bele- munkaügyi dontobizottsági szólnak" a tudomány fejlődé- tagok oktatasara, akikkel a sébe. a jogalkalmazó szer- munkaviszony szabályozása, vek gyakorlati tevékenységé- a kollektív szerzodes a fe­be. Erre csupán egy szegedi »7e,rm felelősség, a dolgozo példátő megyei szervezetünk anyagl felelőssege problémait polgári jogi szakosztályának ismertetjük. Az allamigazga vezetője, dr. Kemenes Béla, a polgári jog ismert elmé­leti szakembere és dr. Mat­tási jogi szakosztály pedig ankét keretében. A gazdasági mechanizmus reformja az ál­hiász° Tivadar,'" megyei bíró- lamigazgatásban című aktu sági elnökhelyettes irányítá­sával a polgári jogi szakosz­tály szemináriumain a pol­ális témát elemzi, vitatja meg. Érdekesnek ígérkezik a büntetőjogi szakosztály an­gári jog gyakorlati vitatott fdtja is a Bün,teíp Törvény­jogeseteit vizsgálja és megöl- konyv reformjáról, dásukon dolgozik. A szak- á Mik a szervezet jövő évi osztály emellett véleményezi tervei? azokat a jogszabálytervezete. ~ Februárban megyei jo­. , , , ',..,..,.., gasznapokat rendezünk, me­ket. amelyeket a kulonbozo lyen fog]aikozni kívánunk a allami szervek küldenek meg bűnözés helyzetével a me­a Magyar Jogász Szövetség- gyében, különösen a bűnözés nek. Feltétlenül ki kell emel- megelőzésének kérdésével, és nem, bog, az elmélet és a fiSLÍTS^ Sé­gyakorlat kiváló szakembe- ben kell majd kiemelnünk reinek ilyen kooperatív tevé- az alkoholizmus súlyos hát­kenysége nagyban elősegíti a fányát. a társadalomra va­jogszabályalkotás demokra­tizmusanak fejlodeset es a meg az MJSZ húszéves fenn­helyes jogalkotást. A többi állásának megünneplésével szakosztály hasonló módszer- kapcsolatos feladatainkat is. rel dolgozik. Lcvay Endre VASÁRNAP, 1968. NOVEMBER 10. DEL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom