Délmagyarország, 1968. november (58. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-07 / 262. szám

Befejezés eí&ttl A forint gurul, a vagon áll Somogyi Károlyné felvétele ŐSZI NAPFÉNY A PARKBAN Szerdán a MÉM-ben Mé- kenyérgabonáról. Fejér, száros István, a termelés- Győr-Sopron, Vas, Hajdú felügyeleti osztály vezetője megyében már befejeződött sajtótájékoztatón imertette az őszi vetés, és a jelen téaz őszi mezőgazdasági mun- sek szerint a munka minőkák helyzetét. Országszerte sége is megfelelő. November befejeződött a dohány, a első hetében kisebb lemaraburgonya és a fűszerpapri- dás mutatkozik a mélyka betakarítása, az alma- szántásban, de várható, és a szőlőszüret, és nincs hogy ez a fontos munka is gond már a rizs és a nap- meggyorsul majd, ha felraforgó aratására sem. Az szabadulnak a munkagépek, utóbbi hetekben jó ütem- traktorok, ben halad a legfontosabb A tavalyinál kedvezőbben két növény, a kukorica és alakult az idei műtrágyaela cukorrépa törése, illetve látás, de még így sem tudszedése. ták kielégíteni a keresletet. Országszerte befejeződött a Nitrogén-műtrágyából 244 talaj-előkészítési munka és ezer, foszfor- és káliumaz őszi keveréktakarmányok, műtrágyából pedig 172 ezer, valamint az őszi árpa és a illetve 61 ezer tonnával rozs vetése. Néhány nap többet bocsátott az Agromúlva ugyanez mondható tröszt a mezőgazdasági üzeel a takarmánybúzáról és a mek rendelkezésére. Hetvenéves a Radnóti Gimnázium Nagysikerű program Fennállásának hetvenedik tézménye, a Radnóti Miklós évfordulóját ünnepelte teg- Gimnázium és Szakközépisnap, szerdán Szeged egyik legjelentősebb oktatási inFürdőkádak vagy traktorok Q Eladó a gépállomás Nem is olyan régen dobra tották, munkábaállása után verték a volt sándorfalvi gép- 2 nappal újra ierobbant. A állomást, azaz, hogy alkudoz- . . ... . „ . tak rá a helybeli leözös gaz- ©^javítónak nem voIt alkat" ctaságok. Felelőtlen kijelenté- része, allt a gép. A termelések is lábra kaptak; megtar- szövetkezet idegeskedett, vétünk 20—25 embert, a töb- güi is saját költségén meg2. Sok időbe kerül és gyakran megbízhatatlan a javítás. vásárolta a szegedi AGROKER-től az alkatrészt, így is többnapos binek fel is út, le is út. Romlott a politikai hangulat, a munkások párttaggyűléseken, termelési tanácskozásokon kérdezgették: „Hogy is lesz munkába a gép. hát ezután, mi lesz a sorsunk, hol találjuk meg a mindennapi megélhetéshez szükséges kenyeret?" 3. Körülményes az adminisztrálgatás, számlázás. Mindez velejárója annak, hogy a szövetkezetekben egyre nagyobb javítóműhelyeket hoznak létre, sőt alkatrészekieséssel fogott ket tárolnak, anyagraktárakat nyitnak, anyagbeszerzőket szaladgáltatnak szerte A kisteleki Magyar—Szov- az országban. Lényegében teA válasz hosszúra nyúlik, már. Fokozatosan Kezdetben volt, hogy minden munkát a gépállomásokkal végeztettek a gazdaságok. Jókora pénzbe került ez, de más választás nem volt, monopolisztikus helyzetükben megszabhatták a feltételeket, legfeljebb egy-egy közös gazdaság nem tartott igényt a teljes kiszolgálásra. Mégis, ebben az időben is sokkal közelebb voltak a termelőszövetkezetek a gépállomásokhoz, mint napjainkban. Aztán következett a gépesítés, ami törvényszerű, a gazdasági megerősödéssel együttjáró folyamat. Az átalakuló gépállomások fokozatosan kiszorultak a termelői tevékenységből, egyre inkább a javításra specializálódtak. Közben természetesen fejlődtek, gyarapodtak, öntörvényűknek és a beruhájet Barátság Tsz szivattyúügye is megszákállasodott Elromlott, vitték a helybeli javítóállomásra. Megjavították a makacs szivattyút, de nem szuperált, irány vissza a gépjavítóhoz. Ismételten megjavították, így ment ez a játék a harmadik fordulóig. Kinek a kárára? Még nem dőlt el. Ugyanis 37 ezer forintot kértek a közös gazdaságtól, ám ott fölöttébb sokallották, mivelhogy egy új szivattyú hát azonos, párhuzamos beruházások jönnek létre, mindez persze az állam maximális jóindulatából, sok-sok milliócska szóródik el, vész kárba. Esetenként előállhat az is, hogy „eladnak egy gépállomást", vagy átváltanak ipari termelésbe. Summázás Jó helyen fekszik a Kiskundorozsmai Mezőgazdasági „ „ Gépjavító Vállalat sándorfalara 16 ezer forint. Négy vi telepe. Érdeklődtek töbhónapja használatlanul áll a ben is iránta, a pamutnyomógép, s ennyi pénzt a szövet- lpan vallalat, az olajipar, a kezet sem dobhat ki az ab- Sum"Pan vallalat, a termelakon. loszövetkezetek úgyszintén. Társulással akarták megváEgy számla. A pusztaszeri sárolni, üzemeltetni, a környék Petőfi Tsz kapta 1968. első hó gépeit javítani. Dugába dőlt, 2-i keltezéssel a kisteleki mert a tervekhez pénz is gépjavítótól. Ez áll raita: MTZ-javítás. Esztergálás 24,5 óra/46 forintos órabérrel, idegen vállalat 163 óra/32 forintjával, anyagbeli általában, hitelt nem kaptak, aztán meg egymás közt sem ment minden a legnagyobb rendben. Maradt tehát a gépjavító, amely költség 3614,80 forint és az kombájnjavításokra specialiáltalános költség 12 száza- zálódott, meg holmi más lék. Ebből lett végül is 10 munkákra, vaskapuk, vaskezasoknak a segítségévek Ta- ezer 391 forint. Igazodjon el rítések gyártására, bérmunrajta a szövetkezeti paraszt, kákra, szakipari munkákra. A szövetkezetiek abban rinMasik eset, ugyancsak itt. gatják magukat, majd talán A II. műszaki szemlére ké- két esztendő múlva sikerül szí tették fel a tehergépkocsit, létrehozniuk itt egy tsz-közi pótkocsi javítással. A számla társulást, s ezzel konkurrengadhatatlan „eltávolodás következett be, vagy óvatosabb, szebb fogalmazásban: másféle kapcsolatok alakultak ki. Maradt tehát a javítás, a szolgáltatás. Esetek „Jön a számla, de nem tudjuk, mit számláztak, mennyibe került egy-egy alkatrész, csak számok szerepeinek rajta, nem tiszta, nem világos, miért fizetjük ki a sok pénzt." Konkrét eset: elromlott a D4K/B. Garanciális hat hónapig, vitték a székkutasi gépjavító állomásra. Kijavíígy alakult: alkatrész 71 ezer 744 forint, közvetlen bér 16 ezer 401 forint, tehát 88 ezer 145 forint. Majdnem egy új kocsi ára. Vélemény: rosszul javítanak és drágán. Párhuzamosság ciát teremteni, olcsóbbágyorsabbá, megbízhatóbbá tenni a javítást, legalábbis a környező üzemek számára. A sándorfalviak summázata így szól: „Ma nem azonos a célja a gépjavító vállalatoknak és a termelőszövetkezeteknek, hanem ellentétes." Persze, ez így nem állja meg a helyét. Vitatható. Viszszatérünk rá. Tény azonban, A példákból elég, nézzünk hogy most már nem eladó a néhány megállapítást. 1. Drága a javítás (az állam maximális segítséget nyújt, hiszen dotálja a traktorok gyártását, olykor eladását, sót a javítását is) sándorfalvi telep, a gépjavító vállalat ragaszkodik hozzá. Sz. Lukács Imre (Következik: Meddig marad a névtábla?> kola. A jubileumi megemlékezés napjának első eseményére a Szabadság Filmszínházban reggel 9 órai kezdettel került sor. ahol dr. Bánfalvy József, az iskola igazgatója mondott ünnepi beszédet. Elhangzott ezen az ünnepségen a Joó Ete által szerzett új Radnóti-induló is, valamint az új KISZ-tagok avatására is itt került sor. A rendezvényen jelen volt drSzalontay József, a Csongrád I megyei pártbizottság osztályvezető helyettese. Délelőtt 11 órakor kiállítás megnyitásával folytatódott a Radnóti-nap: a gimnázium rajztermében a diákok által készített képző- és iparművészeti munkák és más egyéb termékek bemutatóját adták át a látogatóknak. A kiállítás megnyitása után egyszerre 13 tanteremben kezdődtek különböző foglalkozások: veteránok, külföldi diákok, az iskola hajdani növendékei — köztük dr. Kemenes Béla egyetemi docens, a József Attila Tudományegyetem rektorhelyettese és ár. Szőkefalvi Nagy Béla Kossuth-díjas egyetemi tanár — találkozott, s beszélgetett el a mai diákokkaL Délután sportfoglalkozásokat tartottak, este pedig a Tisza-szálló adott helyet a nagyszabású diákbálnak. A nagysikerű Radnóti-nap leginkább azzal emelkedett ki a hasonló rendezvények sorából, hogy nemcsak az elmúlt hetven évet reprezentálta, de az iskola mártírhalált halt névadó költőjének emlékét is példaadó módon idézte fel. P

edig fordítva jobb lenne: gurulnának a vagonok és maradna meg a forint — a vállalatok kasszájában. Sajnos, tény még mindig, hogy csak a hét közepén normális a vasúti teherfuvarozás. Kedden, szerdán és csütörtökön. Pénteken délután már csökken az ütem, szombaton és vasárnap stagnál és csak hétfőn délutánra billen a rendes kerékvágásba. Pedig nagy kár, milliók mennek veszendőbe. A tények makacs dolgok, nem lehet velük vitatkozni, legfeljebb magyarázkodni. Kénytelen vagyok számokat felsorakoztatni. A szegedi Tisza-pályaudvar adatai elszomorító képet mutatnak. Az elmúlt kilenc hónap alatt a MÁV közel 2 millió forintot kasszírozott be ügyfeleitől, mert azok késlekedtek a ki-, vagy a berakodással. Akár egy bérházat fel lehetne építeni ennyi pénzért De kik fizetnek ilyen könnyedén? Elsősorban a legnagyobb partner, a szegedi AKÖV, amely monopolisztikus helyzetben van a szállításban. Nincs ugyan fuvarozási kényszer, de a körülmények mégis így orientálják az ügyfeleket. A szegedi AKÖV az idei háromnegyed év alatt 1 millió 655 ezer és 791 forintot fizetett a MÁV-nak kocsiálláspénz címén, s 371 ezer 649 forintot fekbér gyanánt. Ez valamivel meghaladja a 2 milliót Ilyen ráfizetéssel akár tönkre is menne egy vállalat, ha csak ki nem húznák a „csávából" humánus rendelkezéseink. Régebben a kocsiálláspénz, vagy a kötbér címén fizetett összeg olyan „senki földjére" került. Nem befolyásolt semmit, elkönyvelték és készen volt az egész. De most más a helyzet: a büntetésképpen kifizetett pénzösszeg a termelési költségeket érinti. Vezessük le logikusan a folyamatot, s kiderül, hogy még a portás zsebe is megérzi az ilyenfajta gazdálkodás eredményét. Példának két szegedi gazdasági egységet említek. A Szegedi Építőipari Ktsz címére október 26-án befutott egy vagon tégla a Tisza-pályaudvarra. A MÁV értesítette a szövetkezetet, hogy ott az áru, rakják ki. Nem rakták ki, csak 28-án délután, vagyis kihagyták a hét végi napokat, fizettek érte 320 forintot. Aztán megint jött 2 vagon tégla, azért is fizettek plusz 336 forintot. Az Egyetértés Termelőszövetkezetnek 2 vagon csőanyaga érkezett, ők is késlekedtek, amelynek a „fájdalomdíja" 2384 forint volt Nem óriási összegek ugyan, de ezek egy napon, illetve egy hétvégén történtek. Az esztendőben 54 hétvége van! S mivel a termelési költségeket terheli a büntetéspénz, valószínű az építők beszámítják a lakások áránál ezt a többletkiadást Más vállalat annál a terméknél írja jóvá, amelyet éppen gyárt Ebből legalábbis két dolog következik: a termék ára magasabb lesz, ez minden állampolgárt érinthet de ugyanakkor kisebb lesz a vállalati nyereség, amelyből az adódhat, hogy a részesedési alap is kisebb lesz, tehát kevesebbet kaphatnak nyereség címén a dolgozók, könnyű belátni} hogy a vállalat portásának is kihúztak a zsebéből néhány fillért, vagy forintot Október két utolsó vasárnapjának adatait írtam fel a MÁV szegedi igazgatóságán. A szegedi Tisza-pályaudvaron október 20-án nem raktak ki 1018 kocsit, október 27-én pedig 1209-et hagytak ott Ennek az elmaradásnak igen szövevényes a folytatása. Hétfőn reggel a MÁV nem tudta kielégíteni a megrendelőket üres vagonnal, amely valószínű további zűrzavarokat okozott Az AKÖV fizet a legtöbbet. Miért? Azt mondják azért mert 45 százalékkal felemelték a kocsiálláspénz penzumát de nincs elegendő rakodómunkásuk, ugyanakkor növekedett a rakodásban munkaigényes áruk mennyisége (kereskedelmi árucikkek), viszont a szabad szombatos vállalatok hét végén „bezárják a kaput", továbbá a MÁV is rendszertelen, összegyűjti a szerelvényeket és egyszerre zúdítja a partnerekre a vagonokat. Ilyen különbségek vannak: egyik nap 10 vagon, a másik napon 250 érkezik. Az új gazdasági mechanizmus elvei sokkal rugalmasabb politikát követelnek a szállításban is. Jobban kellene már alkalmazkodni a piac igényeihez, a kereslethez és a kínálathoz. Adva van a hét közepe, akkor minden vagon gurul, sőt sorba állnak érte, de jön a hét vége, amikor állnak a kocsik, valójában meglevő szállítási kapacitás vesztegel. M

it lehetne tenni? Minden bizonnyal befolyásolni lehetne az árakkal és a bérekkel. A hét végén is szállító partnereknek komoly árengedményt kellene biztosítani, akár a hét közepén igénybe vett vagonok árainak a rovására. Van most is- engedmény, de az nem sok „vizet zavar", mert csupán arra korlátozódik, hogy szombat déltől hétfő reggelig nem fizet kocsiálláspénzt az, aki az ötórás terminust túllépi. Ez nem ösztönöz. Nagyobb engedményre lenne szükség. Akkorára, amely már megéri a fuvaroztatónak. Azután: a tekintélyesebb árengedménnyel bizonyos pluszhoz jutnának a szállíttató felek, s ezt érdemes volna éppen azoknál az embereknél felhasználni, akik vállalkoznak a vasárnapi, szombati, s éjjeli ki- és berakodásra. Az arra illetékeselmek talán meggondolandó lehetne. G. I. Együttműködés az űrkutatásban Saját szputnyikok felbocsátására és a rakétahordozókkai való rendelkezés nem feltétlen követelménye annak, hogy az egyes államok részt vegyenek a kozmosz meghódításának tanulmányozásában, írja az Aviacija i Koszmonavtyika című szovafrikai fejlődő országot. Ez az együttműködés kiterjed a kozmikus tér fizikájára, a távközlésre, a meteorológiára, biológiára és orvostudományra. A szocialista országok tudósai a következő években több fontos tudományos ki jet folyóirat. „A nemzetközi sérletet hajtanak végre szovegyüttműködés megnyitja a jet szputnyikok és rakéták kozmoszba vezető utat sok segítségével. A kozmikus apország előtt, amelyeknek le- parátusok közös felbocsátásáhetőségei az önálló űrkutatá- nak programját a szakértőksok terén egyelőre korláto- nek a múlt évben Moszkvázottak." ban megtartott értekezlete A Szovjetunió a kozmosz irányozta elő. tanulmányozásában és meghódításában sok országgal működik együtt, beleértve a szocialista, néhány kapitalista, valamint több ázsiai és KGST Mint a TASZSZ jelenti, a KGST gépipari állandó bizottsága Szófiában megtartotta 42. ülésszakát, amelyen megtárgyalták és elfogadták az állandó bizottság 1969. évi munkatervét és a végzett munkáról szóló jelentést. Az ülésszakon több határozatot fogadtak el a bizottság további tevékenységével összefüggésben. Ezek az intézkedések a KGST-tagországok együttműködésének további elmélyítését és kiszélesítését célozzák a gépiparban. CSÜTÖRTÖK, 1968. NOVEMBER 7.