Délmagyarország, 1968. november (58. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-28 / 279. szám

A vidék önismerete Szociológiai felmérések új lakónegyedekben Budapesten és az nagyobb városaiban lakótelepek szociológiai viza gálatát már több éve meg­kezdte uz Akadémia szocio­lógiai kutató csoportja és a Városépítési Tervező és Tu­dományos Intézet. Pécsett az úgynevezett Uránvárosban, Szegeden az Odesszában, va­lamint Pesten és Debrecen­ben is vizsgáltak néhány új lakótelepet. Szelényl Iván, a szociológiai kutató csoport tudományos titkára nyilatko­zott eddigi tapasztalataikról. Egy-egy új lakótelep elké­szülte befolyást gyakorol a város egészére: a város szerkezetében sajátos válto­zás következik be. A lakó­telepek általában a város külső részén épülnek. Szege­den nem így van, de Odesz­sza még most van kialakuló­han. Altalános tapasztalat, hogy a közép- és felsőréte­gek költöznek az új lakótele­pekre. Ebből következik, ország rétegek elégedetlenségét, ki­az új fogásait. E csoportoknál vagy veslem a kulturális és szóra­kozási lehetőségeket, s jobb rétegeknél (értelmiséglek, kereskedelmi ellátást kíván­fiatalok s bizonyos fokig a nék! bevándoroltak) több problé­mával is meg kell küzdeni. Az első ilyen probléma az anonimitás: a város nagy­sága mennyire biztosítja az aeken fSJ" elkülönülést? E szempontból '"formációs és több más okból is elhang­zottak olyan vélemények, hogy a város nagysága nem kielégítő. Legtöbben a vidéki társadalmi kontrolt kifogá­solták, azt, hogy túl sokat tudnak egymás életéről az emberek. Nem kevesen ezt elítélendő pletykának minő­sítik. " Az anonimitást hiányoló vélemények mellett nagyobb súllyal esik latba, hogy vi­déken sokkal szűkösebbek az lehetőségek, mint Pesten. E szempontból akármelyik vidéki város messze elmarad a főváros mögött. hogv az egyes fizikailag le- kisközségben. — Mit nem kedvel egy ilyen középváros­ban? — Budapesten elve­romlott övezetekben kon­centrálódik az alacsonyabb jövedelmű lakosság. Sum­mázva ezek voltak a főbb tapasztalatok. Mostanára azonban az is nyilvánvalóvá vált, hogy tovább kell fej­leszteni a korábbi vizsgálati módszereket. Az elmúlt év végén és az Ellentmondásnak vélhet­nék. valójában mégsem az: vidéken sokat foglalkoznak egymással, túlságosan Isme­rik egymást az emberek, so­kan mégis bizonytalanok sa­ját helyzetük, munkásságuk megítélésében, társadalmi értékeléseben. Ezt mutatja egy professzor válasza is: „Vidéken nagyobb a félelem, az emberek nem tudják, hogy mit érnek". A szociológiai felmerés bi­zonyára segít a vidék önis­meretének megfogalmazásá­ban. A Szegeden és a Pé­csett összegyűjtölt standard gyűlhetek az emberek közt. kérdések feldolgozása hama­Egy-két vélemény (talán élesen fogalmaznak, de-so­kak szolidabb kifogásait hangsúlyozzák): 1. Szeret itt élni? — Nem. Általában nem szeretem a középszerűséget. Szívesen laknék Budapesten vagy egy nem ismernek minden utcá­ban, nem beszélnek minden lépésemről a kollégáim. 2. Szívesen lakom Itt. Nem hat rám nyomasztóan a vá­idén úgynevezett, mély Tnter- rcls' úsy érzem, könnyen át­ju módszerrel dolgoztak, vagyis kötetlen beszélgetést folytattak a családokkal. E beszélgetések alapján készí­tették el a standard kérdő­íveket Az újabb felmérések­ben egyrészt ellenőrizni kí­vánták a korábbi következ­tetések helyességét másrészt árnyaltabban, mélyrehatób­ban vizsgálták mind a pécsi, mind a szegedi új lakótele­peket. Egyik alapvető kérdés volt: miként alakul a város szerkezete, s ezt hogyan be­folyásolja az új lakótelep? Igyekeztek arra is választ keresni, hogy a vidéki nagy-, illetve középvárosok és Bu­dapest viszonyában egyes ré­tegeknél milyen elvárások, igények találhatók, s főként milyen szempontból elégíti ki ezeket az igényeket egy­egy vidéki város. Ez utóbbi kérdés különösen nehéz. Ügy tűnik, a népesség nagy­része elégedett vidéki lakó­helyével, noha nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni egyes tekinthető, átérhető. De ko­rosán befejeződik, s még eb­ben az évben könyv alakban is megjelenik. Mintegy ívnyi szöveges rész vezeti be a különböző összehasonlító adatokat, táblázatokat Virányi Pal Bor az olaj­tartályból Gazdag volt az idei szőlő­termés. A Magyar Állami Pincegazdaság Csongrád— Szolnok vidéki üzeme több mint 250 ezer mázsa szőlőt és 1'5 ezer hektoliter mustot vett át a tsz-ektól, Illetve az állami gazdaságoktól. A termés mennyisége felülmúl­ta a várakozást, a bor „ki­nőtte" a hordókat. A zökkenőmentes átvétel biztosításában, a nagymeny­nyiségű áru elhelyezésében segített a Nagyalíöldi Kő­olaj termelő Vállalat, amely Algyő község határában egy 20 ezér hektoliteres, eddig nem használt új tartályt bo­csátott rendelkezésre, ideig­lenes tárolásra. Ebben he­lyeztek el á szüreti idény után 18 ezer 400 hektoliter bort, hogy megoldják a leg­égetőbb tárolási problémá­kat A pincészetekben most már fokozatosan szabadulnak fel a hordók, s így megkezdhet­ték az ideiglenes algyői tá­roló csapolását. Naponta több mint ezer hektoliter bort ürítenek ki, illetve szállíta­nak cl. Az olajra tervezett, de előbb szőlő levével fel­töltött hatalmas tartály ter­ven felüli hasznosítása jó szolgálatot tett a mezőgaz­daságnak, illetve a feldolgozó üzemnek. Motorjavítók utcája A verseny jó — Miért egy területen? A Szegedi Gépjármű Ktsz De ne siessük el az íté- gazdaságosan megoldhatja vezetői egyszeriben igen el- letet, érdemes megismerked- szervizének eddigi gondjait, keseredte'k. Mint mondták: ni néhány ténnyel. A gép- Lényegesen jobb körülmé­„Váratlanul túl erős kon- jármű ktsz több helyen pró- nyek közé kerülnek a dol­kurrencia jelentkezett". Igen, bálkozott és néhány évvel gozók. A fémfeldolgozó — ta­mert működési területükön, ezelőtt a Cserzy Mihály ut- náesi vállalat lévén — vég­közvetlen szomszédságuk- cában éppen azért telepedett re is hajtotta tervét, a Sze­ban Szeged második legna- le, hogy a környéken, a vá- ged megyei jogú városi ta­gyobb motorszervize készül ros nyugati részén, a többi nács vb a nyáron elhatá­letelepedni. műhelytől távol teremtsen rozta a költöztetést, amelyet Első pillanatban ebben magának egzisztenciát. Mi- 1969 tavaszáig be kell fe­seinmi kivetnivalót nem le- "tón a szövetkezet hírnevet jezni. het -találni. Éppen ez az, szerzett, a szegedi motorosok jgy alakult ki a helyzet, amire régóta törekszünk, ideszoktak — s a külföldi Alap0san nézve az ügyet, végre kialakul a becsületes tunstamotorosok is ide ka- most már megtalálható a és valódi verseny a vevő- nyarodtak — tobb „maszek" szépséghiba. Ugyanis a két kért, a megrendelőkért. Szá- kisiparos megjelent a Cserzy na„y szerviz _ sgt a ma­rtiunkra csak előnyök lehet- Mihály utca környékén. Az —'' az ilyesmiből. Nem is nek szek kisiparosok — vetélke­lebecsülendök: nagyobb ud- okot természetesen nem is d6jének kedvező hatását nem variasság, pontosabb, sabb munka stb. gyor­KÉPERNYÖ Fáklya Nem hiszem, hogy Bárányi Ferenc, a költő, valaha is be­iratkozott egy tévében-sze­replést, műsorvezetést oktató tanfolyamra. Mégis rokon­szenvesen, kitűnően csinálja. A képernyő magyar irodalmi folyóirata, az első évfolya­mának harmadik számánál tartó Fáklya nem utolsó sor­ban az ő konstans-közremű­ködésére kap biztató kacsin­tást, bátorító szimpátiát az irodalomszerető tévénézők körében. S egy friss folyó­iratnak igazán erre van a legnagyobb szüksége. A kedd esti hetvenöt perc — mint mondani szokás — a profiltágítás jegyében ké­szült: két új rovat debütált. „Az első szó jogán" fiatal, még kötet nélküli költőket, szárnyukat bontó-bontogató tehetségekel hallunk majd; s az elsőként bemutatkozott Marsall László ars poeticája máris biztató. Látnoki igé­nye, a fiatalság világmeg­váltó vehemenciája, filozó­fikus töprengése, s az ebből papírra került versek meg­kapó belső harmóniája (Te­remtő-rontó szél, Holdrafor­gó) elszánt, ígéretes pálya­kezdést sejtet A másik rovat kritikai. Hónapokkal korábban, mikor a Fáklya gárdája először tartotta keresztvíz alá a tévé legújabb ötletét, ezen hasá­bokon mi ls odakértük a művészkritika hangját. Mint a rendes folyóiratokban megszoktuk. Hogy őszinte le­gyek, nem olyasmire gondol­tunk, mint a keddi. Bár Illés Endre lefegyverzően elegáns, sugárzó intellektusú írása az anekdótáról tetszett — kritikai hangvételt mégis­csak a műsor végén látott egyfelvonásos előtt, Hubay Miklóstól kaptunk. Rónay György Éjszakai vendég-e valóban mintapéldája lehet annak az eszmefuttatásnak, melyet a budapesti színházak műsorlapjáról választott ro­kon-darabokról igy summá­zott Hubay: a bűn és bűntu­dat egymástól függetlenül is, külön is létezhet. A Sinkó László és Somogyvári Ru­dolf alakította figurák közt, egy krimi hajszoltságára emlékeztető — néha már ön­célúan kísértetiességbe haj­ló — párbeszédben a kiderít­hetetlenség izgalma vibrált. N. I. kell különösebben magya­rázni. A szövetkezet azon­ban állta a versenyt, s hogy minél jobb munkát végez­hessen, több milliós beru­házást hajtott végre. Ma lehet vitatni. De a kérdést máshogy is érdemes felten­ni: Jó-e Szeged motorosai­nak, hogy csak a Cserzy Mihály utcában végeztethe­tik el javítanivalójukat, ga­korszerűnek mondható mű- r-ajnoiális szervizeiket? Jó-e, helyei vannak a Cserzy Mi- hogy Szegednek ebbe a ré­hály utcában. szébe, „a motorosok utcájá­A maszekok után most ba" kell eljönni esetleg Al­újabb költöző akadt. A Sze- sóvárosról, Felső városról, gedi Fémfeldolgozó Vállalat vagy éppen Tápéról, Ságvá­a Petőfi Sándor sugárúton ritelepről? Futballnyélven er­működő motorszerelőit ki- re szokták mondani, hogy vánja a Cserzy Mihály ut- felbillen a pálya. Megkoc­cába áthelyezni. Érthetően, káztatom: talán az egyen­hlszen a vállalatnak megüre- letesebb területi elosztás sedett itt egy régi üzemré- mégiscsak jobb lett volna! sze, s aránylag egyszerűen, Matkó István Irodalmi presszó Az író és olvasó, az al­kotó és közönség oly sok­szor emlegetett kapcsolata tulajdonképpen egymásra­utaltság: az olvasó, a mű­élvezö Önmaga épülését re­méli, a művészt pedig meg­bénítaná a vlsszhangtalan­ság. A találkozás minden­képp a művek révén tör­ténik, ám sokkal érdeke­sebb — s talán ünnepélye­sebb ls —, ha személyes védnöksége alatt október eleje óta irodalmi presszó működik. A kéthetenkénti péntek estéken első alka­lommal két fiatal szegedi költő, Veres Miklós és Petri Ferenc mutatkozott be, ezt követően a Ki mit tudból jól ismert polbeat énekes, Dinnyés József, legutóbb pedig az egyetemi alkotó­kör két fiatal tagja. Sípos Áron és Székely Ákos. De­jellegű: olvasókat, híveket cember közepén lesz a Szc­lehet hódítani, buzdítást gedről nemrég elkerült, de kapni tőlük a további mun- költővé Szegeden nevelő­kára — ez az alkotó hasz- dött, igen tehetséges Szé­na, a közönségé pedig: va- pesi Attila, aki Veres Mik­iami új felfedezés önmaga lós mellett a nemrég meg­számára, és a közvetlen ta- jelent, s az irodalmi élet­lalkozás Szinte alig pótol­ható élménye. Az ilyenfajta közönség­alkotó kapcsolat a fiatal írók, művészek számára sokszor az egyetlen lehet­séges: azokról van szó, akik az első kötet, az elsö ben parázs vitát kiváltó Első ének című költői an­tológia másik szegedi részt­vevője. Meghívást kapott a közeljövőben történő féllé­pésre Ördögh Szilveszter és az Elsö ének egyik legte­hetségesebbjének tartott előadói est, az első önálló Gutái Magda, tárlat előtt állnak — ért- Ami a péntek estéken hetöen türelmetlenül. Sen- történik, az jellegenél fog­ki nem tudná megmonda- va valahol az irodalmi es­ni tökéletes bizonyossággal, tek és a baráti eszmecse­mennyire viszik majd ké­sőbb a most ígéretesnek látszók. A nagy lehetősé­gek jelen vannak, ez még izgalmasabbá teszi a leg­fiatalabb alkotógeneráció­val való találkozást. És ez a generáció elsősorban ön­maga soraiból számíthat hívekre, megértőkre: a fia­tal írók, festők, előadók az ifjúság soraiból. Nem el­zárkózás ez, hanem régi tapasztalat szerint a dol­gok természetes rendje. Ezek azok az elvek, tö­rekvések, melyeknek szel­rék között van: rövid be­mutató jellegű bevezetés után a szerző felolvassa műveit a többnyire egyete­mistákból, főiskolásokból összeverődő hallgatóságá­nak, és persze közvetlen hangú beszélgetésre és vi­tára ts sor kerülhet A tá­volabbi tervek, elképzelé­sek: fiatal szegedi képző­művészek — Zoltánfi Ist­ván, László Anna, Veres Mihály. — „repülő tárlata", fiatal versmondók előadói estje. Van a korábban elmon­lemében — Budapest ós dottakon kívül mindennek annyi más nagyváros után — Szegeden, az Oskola ut­cai Éva presszóban a TIT irodalmi szakosztályának szellemi irányításával és egy remélhető nagyobb haszna is: új, érdekes szín­folttal gyarapodhat Szeged kulturális élete! Csaplár Ferenc Deutsciier Kalender 1969 A magyarországi Német Dolgozók Demokratikus Szö­vetségének gondozásában az idén is megjelent a németaj­kú lakosság kedvelt olvas­mánya. a Deutscher Kalen­der. Ezúttal felemelt pél­dányszámban. A gazdagon illusztrált könyvecske elősza­vában dr. Wild Frigyes or­szággyűlési képviselő, a szö­vetség főtitkára méltatja a hazánkban élő németek ked­vező helyzetét. A kalendá­riumban számos érdekes írás eleveníti fel a német népszokásokat (MTI) ]ubileumi kiállítás a gyárban A Kenderfonó és Szövő- lassy Sándor titkár köszön­ipari Vállalat dolgozói teg- 'tölte őket az évfordulón nap, szerdán emlékeztek meg a KMP megalakulásának 50. évfordulójáról. Az újszegedi szövőgyár kultúrtermében erre az alkalomra gazdag dokumentációs kiállítást rendeztek, eredeti felvételek, plakátok, röplapok, doku­mentumok lenyomatait he­lyezték el tabolókon, és réz­karcokat a párt harcainak számos jeles epizódjáról. Meghívták az ünnepre a gyár idős munkásmozgalmi veteránjait is, s a vállalati pártbizottság nevében Bo-; Uj ffínom­hengermü épül Üj finomhengerművet kap a diósgyőri Lenin Kohá­szati Művek. A jelenlegi fi nomhengermű, amelynek egyik-másik sorozata csaknem 100 éves, már nem tudja kielégíteni a felhasználó ipar igényeit, s kapacitása nem ad módot a kínálkozó exportlehetőségek kihasználására. A nagyszabású építkezés költsége az előzetes tervek sze­rint egymilliárd 761 millió forint lesz. Az óriási összeg nagyobb részét a gazdaságirányítás új rendje elveinek megfelelően az állam újfajta hitelművelet formájában bocsátja a beruházó és fővállalkozó Lenin Kohászati Mű­vek rendelkezésére. A kölcsön 10 éves lejáratra szól. Magyar—francia csereprogram November 21-töl 27-ig Bu- amelyet az 1966 júliusában dapesten ülésezett az a ma- fővárosunkban megkötött gyar—francia kulturális ve- magyar—francia kulturális gyes bizottság. Illetve tudo- és műszaki-tudományos mányos-műszaki albizottság, együttműködést egyezmények alapján hoztak létre. A felek megvizsgálták az előző kétévi csereprogramok végrehajtását, azzal kapcso­latban megelégedésüket fe­jezték ki, majd elhatározták — a többi között —, hogy tovább folytatják a profesz­szorok és szakemberek cse­réjét. Valamint a művészeti cseréket; kapcsolataikat a felek újabb területekre is kiterjesztik. A munkatervet rögzítő okmányokat szerdán a Kulturális Kapcsolatok In­tézetének székházában ma­gyar részről dr. Pesta László, a Kulturális Kapcsolatok In­tézetének alelnöke, francia részről Andresaint-Mleux, a francia Külügyminisztérium kulturális és tudományos kapcsolatok osztályának ve­zetője írta alá. Az összevont ünnepi megem­lékező taggyűlésen a Mező Imre általános iskola úttörői énekeltek és szavaltak. Ba­lassy Sándor ünnepi beszé­de után dr. Biczó György, a Szeged városi tanács vb el­nöke emléklapot nyújtott át több kommunistának húsz­éves párttagságuk alkalmá­ból. CSÜTÖRTÖK, 1968. NOVEMBER 28. DEL-MAGYARORSZÁG 5 \

Next

/
Oldalképek
Tartalom