Délmagyarország, 1968. november (58. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-28 / 279. szám

A vidék önismerete Szociológiai felmérések új lakónegyedekben Budapesten és az nagyobb városaiban lakótelepek szociológiai viza gálatát már több éve megkezdte uz Akadémia szociológiai kutató csoportja és a Városépítési Tervező és Tudományos Intézet. Pécsett az úgynevezett Uránvárosban, Szegeden az Odesszában, valamint Pesten és Debrecenben is vizsgáltak néhány új lakótelepet. Szelényl Iván, a szociológiai kutató csoport tudományos titkára nyilatkozott eddigi tapasztalataikról. Egy-egy új lakótelep elkészülte befolyást gyakorol a város egészére: a város szerkezetében sajátos változás következik be. A lakótelepek általában a város külső részén épülnek. Szegeden nem így van, de Odeszsza még most van kialakulóhan. Altalános tapasztalat, hogy a közép- és felsőrétegek költöznek az új lakótelepekre. Ebből következik, ország rétegek elégedetlenségét, kiaz új fogásait. E csoportoknál vagy veslem a kulturális és szórakozási lehetőségeket, s jobb rétegeknél (értelmiséglek, kereskedelmi ellátást kívánfiatalok s bizonyos fokig a nék! bevándoroltak) több problémával is meg kell küzdeni. Az első ilyen probléma az anonimitás: a város nagysága mennyire biztosítja az aeken fSJ" elkülönülést? E szempontból '"formációs és több más okból is elhangzottak olyan vélemények, hogy a város nagysága nem kielégítő. Legtöbben a vidéki társadalmi kontrolt kifogásolták, azt, hogy túl sokat tudnak egymás életéről az emberek. Nem kevesen ezt elítélendő pletykának minősítik. " Az anonimitást hiányoló vélemények mellett nagyobb súllyal esik latba, hogy vidéken sokkal szűkösebbek az lehetőségek, mint Pesten. E szempontból akármelyik vidéki város messze elmarad a főváros mögött. hogv az egyes fizikailag le- kisközségben. — Mit nem kedvel egy ilyen középvárosban? — Budapesten elveromlott övezetekben koncentrálódik az alacsonyabb jövedelmű lakosság. Summázva ezek voltak a főbb tapasztalatok. Mostanára azonban az is nyilvánvalóvá vált, hogy tovább kell fejleszteni a korábbi vizsgálati módszereket. Az elmúlt év végén és az Ellentmondásnak vélhetnék. valójában mégsem az: vidéken sokat foglalkoznak egymással, túlságosan Ismerik egymást az emberek, sokan mégis bizonytalanok saját helyzetük, munkásságuk megítélésében, társadalmi értékeléseben. Ezt mutatja egy professzor válasza is: „Vidéken nagyobb a félelem, az emberek nem tudják, hogy mit érnek". A szociológiai felmerés bizonyára segít a vidék önismeretének megfogalmazásában. A Szegeden és a Pécsett összegyűjtölt standard gyűlhetek az emberek közt. kérdések feldolgozása hamaEgy-két vélemény (talán élesen fogalmaznak, de-sokak szolidabb kifogásait hangsúlyozzák): 1. Szeret itt élni? — Nem. Általában nem szeretem a középszerűséget. Szívesen laknék Budapesten vagy egy nem ismernek minden utcában, nem beszélnek minden lépésemről a kollégáim. 2. Szívesen lakom Itt. Nem hat rám nyomasztóan a váidén úgynevezett, mély Tnter- rcls' úsy érzem, könnyen átju módszerrel dolgoztak, vagyis kötetlen beszélgetést folytattak a családokkal. E beszélgetések alapján készítették el a standard kérdőíveket Az újabb felmérésekben egyrészt ellenőrizni kívánták a korábbi következtetések helyességét másrészt árnyaltabban, mélyrehatóbban vizsgálták mind a pécsi, mind a szegedi új lakótelepeket. Egyik alapvető kérdés volt: miként alakul a város szerkezete, s ezt hogyan befolyásolja az új lakótelep? Igyekeztek arra is választ keresni, hogy a vidéki nagy-, illetve középvárosok és Budapest viszonyában egyes rétegeknél milyen elvárások, igények találhatók, s főként milyen szempontból elégíti ki ezeket az igényeket egyegy vidéki város. Ez utóbbi kérdés különösen nehéz. Ügy tűnik, a népesség nagyrésze elégedett vidéki lakóhelyével, noha nem lehet figyelmen kívül hagyni egyes tekinthető, átérhető. De korosán befejeződik, s még ebben az évben könyv alakban is megjelenik. Mintegy ívnyi szöveges rész vezeti be a különböző összehasonlító adatokat, táblázatokat Virányi Pal Bor az olajtartályból Gazdag volt az idei szőlőtermés. A Magyar Állami Pincegazdaság Csongrád— Szolnok vidéki üzeme több mint 250 ezer mázsa szőlőt és 1'5 ezer hektoliter mustot vett át a tsz-ektól, Illetve az állami gazdaságoktól. A termés mennyisége felülmúlta a várakozást, a bor „kinőtte" a hordókat. A zökkenőmentes átvétel biztosításában, a nagymenynyiségű áru elhelyezésében segített a Nagyalíöldi Kőolaj termelő Vállalat, amely Algyő község határában egy 20 ezér hektoliteres, eddig nem használt új tartályt bocsátott rendelkezésre, ideiglenes tárolásra. Ebben helyeztek el á szüreti idény után 18 ezer 400 hektoliter bort, hogy megoldják a legégetőbb tárolási problémákat A pincészetekben most már fokozatosan szabadulnak fel a hordók, s így megkezdhették az ideiglenes algyői tároló csapolását. Naponta több mint ezer hektoliter bort ürítenek ki, illetve szállítanak cl. Az olajra tervezett, de előbb szőlő levével feltöltött hatalmas tartály terven felüli hasznosítása jó szolgálatot tett a mezőgazdaságnak, illetve a feldolgozó üzemnek. Motorjavítók utcája A verseny jó — Miért egy területen? A Szegedi Gépjármű Ktsz De ne siessük el az íté- gazdaságosan megoldhatja vezetői egyszeriben igen el- letet, érdemes megismerked- szervizének eddigi gondjait, keseredte'k. Mint mondták: ni néhány ténnyel. A gép- Lényegesen jobb körülmé„Váratlanul túl erős kon- jármű ktsz több helyen pró- nyek közé kerülnek a dolkurrencia jelentkezett". Igen, bálkozott és néhány évvel gozók. A fémfeldolgozó — tamert működési területükön, ezelőtt a Cserzy Mihály ut- náesi vállalat lévén — végközvetlen szomszédságuk- cában éppen azért telepedett re is hajtotta tervét, a Szeban Szeged második legna- le, hogy a környéken, a vá- ged megyei jogú városi tagyobb motorszervize készül ros nyugati részén, a többi nács vb a nyáron elhatáletelepedni. műhelytől távol teremtsen rozta a költöztetést, amelyet Első pillanatban ebben magának egzisztenciát. Mi- 1969 tavaszáig be kell feseinmi kivetnivalót nem le- "tón a szövetkezet hírnevet jezni. het -találni. Éppen ez az, szerzett, a szegedi motorosok jgy alakult ki a helyzet, amire régóta törekszünk, ideszoktak — s a külföldi Alap0san nézve az ügyet, végre kialakul a becsületes tunstamotorosok is ide ka- most már megtalálható a és valódi verseny a vevő- nyarodtak — tobb „maszek" szépséghiba. Ugyanis a két kért, a megrendelőkért. Szá- kisiparos megjelent a Cserzy na„y szerviz _ sgt a martiunkra csak előnyök lehet- Mihály utca környékén. Az —'' az ilyesmiből. Nem is nek szek kisiparosok — vetélkelebecsülendök: nagyobb ud- okot természetesen nem is d6jének kedvező hatását nem variasság, pontosabb, sabb munka stb. gyorKÉPERNYÖ Fáklya Nem hiszem, hogy Bárányi Ferenc, a költő, valaha is beiratkozott egy tévében-szereplést, műsorvezetést oktató tanfolyamra. Mégis rokonszenvesen, kitűnően csinálja. A képernyő magyar irodalmi folyóirata, az első évfolyamának harmadik számánál tartó Fáklya nem utolsó sorban az ő konstans-közreműködésére kap biztató kacsintást, bátorító szimpátiát az irodalomszerető tévénézők körében. S egy friss folyóiratnak igazán erre van a legnagyobb szüksége. A kedd esti hetvenöt perc — mint mondani szokás — a profiltágítás jegyében készült: két új rovat debütált. „Az első szó jogán" fiatal, még kötet nélküli költőket, szárnyukat bontó-bontogató tehetségekel hallunk majd; s az elsőként bemutatkozott Marsall László ars poeticája máris biztató. Látnoki igénye, a fiatalság világmegváltó vehemenciája, filozófikus töprengése, s az ebből papírra került versek megkapó belső harmóniája (Teremtő-rontó szél, Holdraforgó) elszánt, ígéretes pályakezdést sejtet A másik rovat kritikai. Hónapokkal korábban, mikor a Fáklya gárdája először tartotta keresztvíz alá a tévé legújabb ötletét, ezen hasábokon mi ls odakértük a művészkritika hangját. Mint a rendes folyóiratokban megszoktuk. Hogy őszinte legyek, nem olyasmire gondoltunk, mint a keddi. Bár Illés Endre lefegyverzően elegáns, sugárzó intellektusú írása az anekdótáról tetszett — kritikai hangvételt mégiscsak a műsor végén látott egyfelvonásos előtt, Hubay Miklóstól kaptunk. Rónay György Éjszakai vendég-e valóban mintapéldája lehet annak az eszmefuttatásnak, melyet a budapesti színházak műsorlapjáról választott rokon-darabokról igy summázott Hubay: a bűn és bűntudat egymástól függetlenül is, külön is létezhet. A Sinkó László és Somogyvári Rudolf alakította figurák közt, egy krimi hajszoltságára emlékeztető — néha már öncélúan kísértetiességbe hajló — párbeszédben a kideríthetetlenség izgalma vibrált. N. I. kell különösebben magyarázni. A szövetkezet azonban állta a versenyt, s hogy minél jobb munkát végezhessen, több milliós beruházást hajtott végre. Ma lehet vitatni. De a kérdést máshogy is érdemes feltenni: Jó-e Szeged motorosainak, hogy csak a Cserzy Mihály utcában végeztethetik el javítanivalójukat, gakorszerűnek mondható mű- r-ajnoiális szervizeiket? Jó-e, helyei vannak a Cserzy Mi- hogy Szegednek ebbe a réhály utcában. szébe, „a motorosok utcájáA maszekok után most ba" kell eljönni esetleg Alújabb költöző akadt. A Sze- sóvárosról, Felső városról, gedi Fémfeldolgozó Vállalat vagy éppen Tápéról, Ságváa Petőfi Sándor sugárúton ritelepről? Futballnyélven erműködő motorszerelőit ki- re szokták mondani, hogy vánja a Cserzy Mihály ut- felbillen a pálya. Megkoccába áthelyezni. Érthetően, káztatom: talán az egyenhlszen a vállalatnak megüre- letesebb területi elosztás sedett itt egy régi üzemré- mégiscsak jobb lett volna! sze, s aránylag egyszerűen, Matkó István Irodalmi presszó Az író és olvasó, az alkotó és közönség oly sokszor emlegetett kapcsolata tulajdonképpen egymásrautaltság: az olvasó, a műélvezö Önmaga épülését reméli, a művészt pedig megbénítaná a vlsszhangtalanság. A találkozás mindenképp a művek révén történik, ám sokkal érdekesebb — s talán ünnepélyesebb ls —, ha személyes védnöksége alatt október eleje óta irodalmi presszó működik. A kéthetenkénti péntek estéken első alkalommal két fiatal szegedi költő, Veres Miklós és Petri Ferenc mutatkozott be, ezt követően a Ki mit tudból jól ismert polbeat énekes, Dinnyés József, legutóbb pedig az egyetemi alkotókör két fiatal tagja. Sípos Áron és Székely Ákos. Dejellegű: olvasókat, híveket cember közepén lesz a Szclehet hódítani, buzdítást gedről nemrég elkerült, de kapni tőlük a további mun- költővé Szegeden nevelőkára — ez az alkotó hasz- dött, igen tehetséges Széna, a közönségé pedig: va- pesi Attila, aki Veres Mikiami új felfedezés önmaga lós mellett a nemrég megszámára, és a közvetlen ta- jelent, s az irodalmi életlalkozás Szinte alig pótolható élménye. Az ilyenfajta közönségalkotó kapcsolat a fiatal írók, művészek számára sokszor az egyetlen lehetséges: azokról van szó, akik az első kötet, az elsö ben parázs vitát kiváltó Első ének című költői antológia másik szegedi résztvevője. Meghívást kapott a közeljövőben történő féllépésre Ördögh Szilveszter és az Elsö ének egyik legtehetségesebbjének tartott előadói est, az első önálló Gutái Magda, tárlat előtt állnak — ért- Ami a péntek estéken hetöen türelmetlenül. Sen- történik, az jellegenél fogki nem tudná megmonda- va valahol az irodalmi esni tökéletes bizonyossággal, tek és a baráti eszmecsemennyire viszik majd később a most ígéretesnek látszók. A nagy lehetőségek jelen vannak, ez még izgalmasabbá teszi a legfiatalabb alkotógenerációval való találkozást. És ez a generáció elsősorban önmaga soraiból számíthat hívekre, megértőkre: a fiatal írók, festők, előadók az ifjúság soraiból. Nem elzárkózás ez, hanem régi tapasztalat szerint a dolgok természetes rendje. Ezek azok az elvek, törekvések, melyeknek szelrék között van: rövid bemutató jellegű bevezetés után a szerző felolvassa műveit a többnyire egyetemistákból, főiskolásokból összeverődő hallgatóságának, és persze közvetlen hangú beszélgetésre és vitára ts sor kerülhet A távolabbi tervek, elképzelések: fiatal szegedi képzőművészek — Zoltánfi István, László Anna, Veres Mihály. — „repülő tárlata", fiatal versmondók előadói estje. Van a korábban elmonlemében — Budapest ós dottakon kívül mindennek annyi más nagyváros után — Szegeden, az Oskola utcai Éva presszóban a TIT irodalmi szakosztályának szellemi irányításával és egy remélhető nagyobb haszna is: új, érdekes színfolttal gyarapodhat Szeged kulturális élete! Csaplár Ferenc Deutsciier Kalender 1969 A magyarországi Német Dolgozók Demokratikus Szövetségének gondozásában az idén is megjelent a németajkú lakosság kedvelt olvasmánya. a Deutscher Kalender. Ezúttal felemelt példányszámban. A gazdagon illusztrált könyvecske előszavában dr. Wild Frigyes országgyűlési képviselő, a szövetség főtitkára méltatja a hazánkban élő németek kedvező helyzetét. A kalendáriumban számos érdekes írás eleveníti fel a német népszokásokat (MTI) ]ubileumi kiállítás a gyárban A Kenderfonó és Szövő- lassy Sándor titkár köszönipari Vállalat dolgozói teg- 'tölte őket az évfordulón nap, szerdán emlékeztek meg a KMP megalakulásának 50. évfordulójáról. Az újszegedi szövőgyár kultúrtermében erre az alkalomra gazdag dokumentációs kiállítást rendeztek, eredeti felvételek, plakátok, röplapok, dokumentumok lenyomatait helyezték el tabolókon, és rézkarcokat a párt harcainak számos jeles epizódjáról. Meghívták az ünnepre a gyár idős munkásmozgalmi veteránjait is, s a vállalati pártbizottság nevében Bo-; Uj ffínomhengermü épül Üj finomhengerművet kap a diósgyőri Lenin Kohászati Művek. A jelenlegi fi nomhengermű, amelynek egyik-másik sorozata csaknem 100 éves, már nem tudja kielégíteni a felhasználó ipar igényeit, s kapacitása nem ad módot a kínálkozó exportlehetőségek kihasználására. A nagyszabású építkezés költsége az előzetes tervek szerint egymilliárd 761 millió forint lesz. Az óriási összeg nagyobb részét a gazdaságirányítás új rendje elveinek megfelelően az állam újfajta hitelművelet formájában bocsátja a beruházó és fővállalkozó Lenin Kohászati Művek rendelkezésére. A kölcsön 10 éves lejáratra szól. Magyar—francia csereprogram November 21-töl 27-ig Bu- amelyet az 1966 júliusában dapesten ülésezett az a ma- fővárosunkban megkötött gyar—francia kulturális ve- magyar—francia kulturális gyes bizottság. Illetve tudo- és műszaki-tudományos mányos-műszaki albizottság, együttműködést egyezmények alapján hoztak létre. A felek megvizsgálták az előző kétévi csereprogramok végrehajtását, azzal kapcsolatban megelégedésüket fejezték ki, majd elhatározták — a többi között —, hogy tovább folytatják a profeszszorok és szakemberek cseréjét. Valamint a művészeti cseréket; kapcsolataikat a felek újabb területekre is kiterjesztik. A munkatervet rögzítő okmányokat szerdán a Kulturális Kapcsolatok Intézetének székházában magyar részről dr. Pesta László, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének alelnöke, francia részről Andresaint-Mleux, a francia Külügyminisztérium kulturális és tudományos kapcsolatok osztályának vezetője írta alá. Az összevont ünnepi megemlékező taggyűlésen a Mező Imre általános iskola úttörői énekeltek és szavaltak. Balassy Sándor ünnepi beszéde után dr. Biczó György, a Szeged városi tanács vb elnöke emléklapot nyújtott át több kommunistának húszéves párttagságuk alkalmából. CSÜTÖRTÖK, 1968. NOVEMBER 28. DEL-MAGYARORSZÁG 5 \