Délmagyarország, 1968. november (58. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-23 / 275. szám

Heghalt Lengyel Jánosné Hosszú betegség után, 78 éves korában tegnap meghalt özv. Lengyel Jánosné, a munkásmozgalom régi szegedi harcosa. 1912 óta vett részt a munkásmozgalomban, 13 éves korában gyermekként került a szegedi kenderfonógyárba, ahol hamar megismerkedett a munkások napi harcával. A Magyar Tanácsköztársaság időszakában, 1919-ben aktív harcosa a nők egyenjogúságáért folyó küzdelemnek. Később — bár állandó zaklatásnak volt kitéve — helyet adott a lakásán illegális találkozóknak. A harmincas években részt vett a gyermekbarátok egyesületének szegedi megalakításában. A nyári szünidőben a Tiszaparti strandon üdültették a munkásgyermekeket. A felszabadulást követően ott volt özv. Lengyelné a nők antifasiszta mozgalmának szegedi szervezésénél, s ezt a tevékenységét mindig folytatta a nömozgalomban. Legutolsó munkahelye a fonalfeldolgozó volt, ahol nyugdíjasként tevékenykedett. A munkásmozgalomban elért érdemeiért kitüntették a Szocialista Hazáért Érdemrenddel. özvegyen négy gyermeket nevelt, akik közül Ágoston fia mártírhalélt halt a fasizmus elleni küzdelemben. Lengyel Jánosné temetése hétfőn, november 25-én déli 1 órakor lesz a szegedi alsóvárosi temető ravatalozójából. Szívátültetések Holnap tanácstagi pótválasztások Szeged megyei Jogú városi A tanácstagi választások notanács 14. számú választókerülc- vember 24-én, vasárnap reggel számú városi választókerületben szavazóhelyisége a Gutenberg Sallai Imre városi tanácstag el- utcai általános iskola. Jelölt! halálozása, valamint az I. kerti- Halász Árpád, a kábelmüvek leti tanács 48. számú választó- szegedi gyáregységének igazgakerületében Halász Árpád kerti- tója. A 36. számú városi válaszleti tanácstag lemondása miatt tókerület szavazóhelyisége a , megüresedett tanácstagi helyek- <J6"ehf | re a Népköztársaság Elnöki Ta- A"'to *«'• zl«->- , I nácsa 1968. november 24-rc vá- Bé,a lró- Az krr(11<>u «• az4" lasztást tűzött ki. Gyárkorszerűsités Megkezdődött a herendi nnrcelánevár 1970-ie tartó lében" Árvát József várost ta- 7 órától 20 óráig tartanak. A porcelángyár 19(U lg tartó | n4cgtag lemondása, és a 36. u. számú városi választókerület nagyszabású rekonstrukciója. —*— — * —"—— - «">•••—»— A nagyrészt exportra termelő világhírű üzem korszerűsítésére és felújítására harmincmillió forintot költenek. A tervek szerint teljesen megszüntetik a gyárban a fával történő égetést. A próSzegedi írók estje Jugoszláviában mú választókerület, szavazóhe. „ . . „ lylségc a Dózsa György általáA tanácstagi helyek betolté- nos isi<OIa. (S2ent Gvörgy tér sére a Hazafias Népfront Sze- 7.,. jeiöit: Nemes József, a ged városi bizottsága november szegedi Fodrász Vállalat lgazbaképpen megépített propán- 4-én mindhárom választókerület- gatója. hiríiin oáztiizolósn kemencék l l,en jelölögyülést tariott. A vá- A választók a szavazáshoz gaziuzeiesu Kemence* Iasztóp(>)gárol( a népfr011t Jc. személyi Igazolványukat vigyék kitűnőnek bizonyultak. I lölljeit elfogadták. magukkal. Egy nappal azután, hogy a kaliforniai egyetemen dr. Norman Shumway végrehajtotta a sebészet történetében először a kétszeres szívátültetést, a houstoni Szent Lukács kórházban hasonló műtétre került sor. A 47 éves Everett Clair Thomas kapott új szívet — a másodikat fél éven belül. A pacienst május 3-án operálta meg először a neves dr. Cooley szívspecialista. A Reuter jelenti Valparaisóból. hogy a helyi katonakórházban egy 30 tagú sebészcsoport hármas műtétet hajtott végre: egy 14 éves fiú szívét ültették át egy 30 éves férfi mellkasába. Ugyanakkor az elhunyt fiú két veséjét két másik beteg kapta. Törökországban pénteken reggel került sor az első szívátültetésre. Az Ankarában elvégzett műtétről részleteket nem közöltek. KÖZÜLETEK. TSZ-EK. MAGÁNOSOK FIGYELEM! A forráskúti Haladás Tsznél 3 db Jó állapotban levő UE-28-as erőgép eladó leményeket. bírálatokat. Kübekházán elégedetten nyugtázták lapunk frisseségét, cikkeink általános színvonalát. Ellenben keveslik a szegedi járás életéről, gondjairól szóló anyagokat. Kérkulturális eseményeiről, a falusi művelődési otthonok, műkedvelő csoportok eredményeiről, módszereiről, tapasztalatairól. Volt. aki egyénibb ízű külpolitikai Érdeklődni lehet. a tsz-irodánál Tiszaszigeten vagy 45-en hallgatták meg a lap képviselőit, majd " mindjárt meg| indult a kérések és az igények áradata. Kiss András: — Írjanak a jó szakemberek munkájának hatásáról, népszerűsítsék a példás szövetkezeti gazdákat, ne feledkezzenek meg a községi tanácsok gondjairól, foglalkozzanak a falvak egészségügyi helyzetével. Farkas János: — Közöljenek izgalmas ÜJ FILMEK V 1 V B GERENntKr 1 G 52—44 ÉpületG 48—17 E 7—48 , E 7—24 I ÁTHIDALOK: aiiyagtelepen Sándorlalva a 16. A 20, A 24. Telefon: 29 B H elem 100X60 Kerítésoszlopok K D 1 " j Fen'yöfürészáruk. Faragott fa. : Ajtók, ablakok. Parketta. Pozdorjalemcz 17 és 22 mmBitumen 00—90-es. es 170X350 cm. Kctszárnvas Ecd cl lemez. lemezeit vaskapu. Mozaiklap. Téglák kaphatók. Járdalap. gyébe küldték), s ahogy a Ne mulassza el a szerencséjét Bútorozott öröklakást Halatoni nyaralót Személygépkocsit Küföldi utazást Vásárlási utalványt nyerhet 4 forintért De már most vegyen Szerencse Sorsjegyet, mert a húzás ezúttal nem februárban lesz. hanem már december 29-én! Szerencse Sorsjeggyel Szerencséje lesz! Szabadkai meghívásra, a testvérvárosi kapcsolatok jegyében két irodalmi esten vendégszerepeltek a héten szegedi írók. A Rukovet című szerb—horvát irodalmi folyóirat és a Tiszatáj közös rendezésében Bájmok községben vett részt felolvasó esten Andrássy Lajos, Tóth Béla és Sz. Simon István. A száz főnyi hallgatóság érdeklődéssel hallgatta, és lelkes tapssal jutalmazta bemutatott írásaikat. A szegedi írók hivatalosak voltak a szabadkai tanítóképzőbe is. Itt ugyancsak felolvastak írásaikból, majd tanulmányozták az intézet oktató-nevelő munkáját, A vendégszereplő szegedieket Urbán János jeles szabadkai író mutatta be a közönségnek. A november 29-én megnyíló szabadkai rádióstúdió interjúra hívta meg a szegedieket, akik egyrészt felolvasó estjük élményeiről, másrészt a két testvérváros irodalmi kapcsolatairól adtak nyilatkozatot. Meghívták őket a íz Életjel című irodalmi élöűjság estjére is, melynek műsorát Vinkler Imre, fiatalon elhunyt. tehetséges szabadkai festőművész emlékének szánták. Olvasók a Dél-Magyarországról Kübekházán, Tiszaszigeten, Rúzsán A mostanában zajló Dél- ifjúsági regényt folytatások- adósak maradunk. A közséMagyar-estek nem ígérnek ban. az ilyet szeretik 3 fia- gi párttitkár jogosan tette szórakozást, látványosságot, talok. Puskás József: — szóvá, hogy az újságíróknak mégis szép számmal össze- Időnként tudósíthatnának több időt kellene eltölteniök ion nek a meghívottak. Az egy-egy községi tanácsülés- egy-egy gazdaságban, mert újság egyre több embert ér- ről is, amelyen fontos prob- akkor sokkal életízűbb ridekel a falvakban, sőt a szét- lémát vitatnak meg. Palotai portok születnének. A taszórt tanyákon is. Szövetke- Józsefné: — Szívesen olvas- nácselnök abban kérte sezeti gazdák, pedagógusok, nánk rendszeresen a közle- gítségünket, hogy az olajhatárőr tisztek, pártmunká- kedési szabályokról — ezt a kályhákba falun is lehessen sok, tanácsi vezetők, házi- sorozatot kár volt abbahagy- tüzelőanyagot vásárolni, asszonyok, postások mondják nia a Dél-Magyarországnak, mert emiatt máris sokan eléel unszolás nélkül, hogy mit Puskás Jenő: — Ha lehetsé- gcdetlenkednek járásszerte. olvasnak, illetve mit olvas- ges, időnként adjanak egy Arról ne cikkezzen a Dél' nának szívesen kedvelt lap- sarkot a technikai újdonsá- Magyarország, hogy mikor jukból. Mert azt szinte va- gok ismertetésének. Többen: kell szántani, vetni, ezt a lamennyi felszólaló aláhúz- — Nagyon kellene hetenként parasztemberek úgyis tudják, • za: a Dél-Magyarországot még egy oldalt szerkeszteni a ugyanakkor tavaszra szívenapról napra szívesen ve- járás életéről szóló írások- sen olvasnának rendszeresen 1 szik kézbe, alig várják a kéz- ból. a kemizalásról. Az újabb és besítő érkezését. így aztán Rúzsán 17-en jöttek el a újabb növényvédő szereket sehonnan sem térünk haza Dél-Magyar-ankétra. pedig kevesen ismerik, ezek haszüres tarisznyával, csak győz- ebben a tanyavilágban igen nálatáról, hatásáról sokan zük kielégíteni á sok jogos nagyok a távolságok. A pos- szeretnének olvasni. A heigényt megszívlelem a vé- tások viszont kevésbé érdek-, lyettes iskolaigazgató elégelődtek. Ök állítólag nem ér- dett a lap színvonalával, dekeltek abban, hogy több frisseségével, de óva intett a előfizetője legyen a helyi dagályos stílustól és az állapártlapnak, mert ugyanazért lánosságtól. ö is — mint töba fizetésért többet kell sza- ben mások a járásban — ladgálniok a 16 kilométer át- hiányolta az olvasmányos, Izj mérőjű községhatárban. Hé- galmas folytatásos regényt. ték. írjunk többet a községek lyettük is elmondották azon- Miközben a szerkesztőségSzé/fegyzet ban mások, hogy még egy ben. megvitatjuk, értékele.iük kézbesítőre nagy szükség a hasznos észrevételeket, a lenne. Kissé lelkesebb agi- jövő héten folytatjuk ankéttációval sokkal több Dél- sorozatunkat. Zákányszéken Magyarország-olvasót lehet- november 26-án 17 órakor, ne toborozni Rúzsán, mert a Sándorfalván 27-én 17 órakommentárok iránt nyújtotta lapnak jó híre van a község- kor, Pusztamérgesen 28-án be igényét, egy másik fel- ben. Dóczi István szerint 16 órakor, Szatymazon pedig szólaló a járás sportja szá- helyes, hogy bőven írunk a 29-én 15 órakor tart a Délnára kívánt több helyet az tsz-ek eredményeiről, a „ho- Magyarország szerkesztősége újságban. Az élénk eszme- gyannal" azonban gyakran baráti találkozót, csere végén ketten bejelentették, hogy előfizetői kíván- MHHMMBHHHHaaMHaBHM nak lenni a Dél-Magyarországnak. Egy ember az örökkevaiósápak Félelmetes előszéllel ér- film első részének ritmusa kezett hozzánk Fred Zin- lelassult, tartani lehetett tőnemann filmje: hat Oscar- le, a hímévnek ezúttal is díjat nyert tavaly. Az év nagyobb volt a füstje, mint legjobb alkotása volt, to- a lángja. De nem! Zinnevábbá a rendezés, a forgató- mann szisztematikusan épikönyv, a színes fényképe- tette fel a nagy humanista, zés. a jelmezek, és a fősze- Mórus Tamás tragédiaját — replő Paul Scofield kapta a pontosabban, képsoraiból filmvilág egyik legrangosabb egyre kiérezhetőbben, a XVI. trófeáját. század VIII. Henrik AngliáAztán, hogy tegnap végre jának tragédiáját. Egy orSzegedre is elérkezett (csü- szág. melyben végzetes szotörtokön tévedesből Bács me- flsztikával — a szócsavarás hatalomnak tetsző vagy nem-tetsző művészetével — a csúcsokra vagy vérpadra lehet jutni: sehogysem tisztázhatja magát a történelem előtt. „Anglia nem Spanyolország" — hangzik el többször is a filmben, melynek szándéka éppen az. hogy. a tárgyalt korszakban, ennek ellenkezőjét bizonyítsa. S Zinnemann kitűnő megfigyelő. Észreveszi, hogy az élet milyen zökkenőmentesen szállítja a tragédiákat, melyek jóllehet nagyok, de az ember mindennapjainak megszokott ritmusába érkezve jelentőségük csak kifejletük folyamatában nő igazán tragédiává. N. L az operavitáról Már a címében használt kifejezés is pejoratív: „A fáradt operakarmesterekről és azokról a rendezőkről, akik megszimatolták esélyeiket" Ilyen elszántan támad Ernst Krause az operaszínpadokon mostanság eluralkodott rendeződiktátorokra, akik a korszerűség látszat-szablyáival hadakoznak a műfaj felfrissítéséért." A rendezés, amely azelőtt az opera terhes járuléka volt... ma a drámai igazság képviselőjének tekinti az énekest a színpadon ... Puccini Bohéméletének kedvéért megyünk-e még a színházba, vagy Zeffirelli Bohéméletéért? Melyik Wagner a fontosabb — Wieland vagy Richárd?" A német folyóirat cikkét Kovács János publikációjában közölte a Nagyvilág novemberi száma, s mindjárt utána Mikó András hozzászólását. Mindenesetre tanulságos lett volna megnyilatkoztatni egy operakarmestert ls, mert miként KrauSe kirohanása egyértelműen a muzsika fennhatóságáért emel szót, úgy Mikó álláspontja — bárha jóval rugalmasabb szemléletű, higgadtabb, konzekvensebb — mégiscsak a Rendezőé. Ma is emlékszem gyermekkorom egyik filmélményére (általában a társművészetek, különösen a filmnek az operaszínpad átalakulására gyakorolt hatását kitűnően veszi észre Mikó András). A Verdi életéről szóló olasz film Otelló halálával kezdődik, s az énekes, miután tőrével torkát metszette át, még „egész tűrhetően" fejezte be az áriát. S ha ezt összevetjük Felsenstein közismert teóriájával, miszerint az operát ma úgy korszerű értelmezni, ha szereplői elhitetik a publikummal, az adott szituációban, akkor és ott, kizárólag csak énekelve fejezhetik ki érzéseiket, vágyaikat, gondolataikat — az ellentmondás szeínbeszökő. Az Opernwelt cikke szerint Felsenstein „nem is csinál titkot belőle, a muzsikust saját koncepciójának meghatározott irányába akarja kényszeríteni". Sikerei azonban figyelemreméltóak, s ez, meg egész sereg hasonló körülmény figyelmeztet: a korszerű opetaszínpadon történik valami, s előtte nem szabad szemet hunyni. Persze gátlástalanul újítgatni az operák színpadát, a librettót holmi drámai szövegkönyvként alkalmazva önálló, a zene nélkjjl is életképes műnek értelmezni — kétes vállalkozás. Való igaz, az operairodalom klasszikus alkotásait komponisták tették naggyu, a szövegkönyv pusztán megnyilatkozási lehetőség a muzsika számára. Aránytalanság akár csak egyenrangú tényezőként is tekinteni. Már pusztán azért is, mert a szövegkönyv íróját a muzsikus óhajának alárendelt szempontok kötik — közismert, mennyit hadakozott Verdi librettistáival, s Wagner, aki magu írta operáinak szövegét, mennyivel inkább zeneszerző, mint drámaíró. Hanem a modern operák szerzői egyre jobban szeretnék, hogy muzsikájuk önmagukban is életképesebb, hitelesebb drámaszínpadon szólaljon meg; ahol például a beszéd-recitativók, vagy a deklamáló szövegi részek — meghatározott pillanatokban — a zenével egyenértékű, sőt annál is fontosabb feladatokat kaphassanak, hogy a muzsika a kívánt helyzetekben képes legyen, lehessen, a prózában elmondandók akár illusztrációjával is visszahúzódni; ahol a muzsikának nem szükséges végig, feltétlenül uralni a színpadot, miként a klasszikus operairodalomban. Ez az igény körülbelül a verizmus óta jelentkezik, a Parasztbecsület, a Bajazzók. a Carmen, a Nyugat lánya stb. komponistáitól számíthatóan. Sőt! Szokolay Sándor, akinek Európaszerte visszhangot keltett operája, a Vérnász, még verista hagyományokat folytat, a Hamlettel kapcsolatban úgy nyilatkozott: az operaideálja olyan mű, mely dráma-színpadon is előadható. Mikó Andrásnak kell igazat adnunk, aki szellemesen állapítja meg: „ha egy elméletet helytelenül alkalmaznak, az nem mindig azt bizonyítja, hogy az elmélet helytelen, hanem azt, hogy aki alkalmazta, nem érti vagy helytelenül alkalmazza az elméletet". Az elmélet pedig — hogy az opera elsősorban a komponistáé, így megszólaltatásakor inkább a karmesteré mintsem a rendezőé — csak akkor jó, ha számol a korszerűség igényeivel. Ha rugalmas. Ne féltsük tehát az opera jelenét, jövőjét, a ! rendezőktől! Legfeljebb a rossz rendezőktől, a dilettáns operarendezőktől, akik máskülönben kitűnő dráma- vagy filmrendezők lehetnek. Ami, történetesen, nem feltétlenül ugyanaz .. Nikolényi István SZOMBAT, 1968. NOVEMBER 23. DEL-MAGYARORSZÁG 5