Délmagyarország, 1968. november (58. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-21 / 273. szám

Intermetall Az Intermetall vaskohá­szati együttműködési szerve­zetben részt vevő hat ország, továbbá a jugoszláv kohá­szati üzemek egyesülésének képviselői tárgyalásokat foly­tattak Budapesten a vasko­hászati termékek kölcsönös szállításáról. A szerdán vé­get ért tanácskozáson meg­állapodtak, hogy a rendes kereskedelmi forgalmon kí­vül a jövő év első negyedé­ben 159 ezer tonna kohászati terméket cserélnek. Magyar­ország elsősorban ötvözött acélokat és bugákat vásárol közép- és finomsori henge­reltárukért. Megállapodtak abban is, hogy fokozzák a csavarok, sodronyok, drótkö­telek és dróthálók kölcsönös szállítását. Előzetes adatok szerint e cikkekből jövőre nyolcmillió rubeles forgal­mat bonyolítanak le. Átte­kintették az 1969 egész esz­tendejére várható vaskohá­szati termékcsere kilátásait. A jelenlegi adatok szerint az Intermetall-országok jö­vőre több mint 700 ezer ton­na hengereltárut szállítanak kölcsönösen egymásnak. Kereskedelmi meg­állapodás a KNDK-val Phenjanban a Magyar és más árukat szállít a Ko­Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság kereskedelmi kor­mányküldötsége aláírta a két ország 1969-re szóló árucse­reforgalmi és fizetési megál­lapodását. Magyarország kü­lönféle műszereket, orvosi berendezéseket, vegyipari arukat, könnyűipari gépeket reai Népi Demokratikus Köz­társaságba, ahonflan szersza­mokat, magnezit klinkert, könnyűipari árucikkeket, különféle vegyi termékeket, és más árukat importál. A megállapodás a két or­szág árucsereforgalmának növelését irányozza elő. (MTI) Tollba mondja a közösség városi nőtanács ünnepi ülése Tegnap este — a Kommu­nisták Magyarországi Pártja megalakításának és az októ­beri forradalomnak 50. év­fordulójára emlékezve — ünnepi ülésre jöttek össze a Szeged városi nőtanács tag­jai és a területi nőtitkárok. Az ünnepi ülésre meghívták a nőmozgalom régi, város­szerte köztiszteletben álló aktivistáit: Agócsi Jánosnét, Csehó Borbálát, Dáni János­NovoszibSrszk A. I. Szmerdov novoszi­birszki költő, a Szibirszkie Ognyi című irodalmi folyó­irat főszerkesztője, aki a Tiszatáj szerkesztőségének vendégeként néhány napja Szegeden tartózkodik (a költő egyik versét vasár­napi számunkban közöltük, s mint már jelentettük, közreműködött a szegedi írók budapesti irodalmi est­jén is), tegnap a Tiszatáj szerkesztőinek társaságában az MSZMP Csongrád me­gyei bizottságának szegedi székházába látogatott A szovjet íróvendéget a me­gyei pártbizottságon Siklós János, az MSZMP Csong­rád megyei bizottságának titkára fogadta. A baráti eszmecserén megállapítot­ták, hogy a két város, No­voszibirszk és Szeged sok tekintetben hasonló hely­zetű. Mindkét városban igen magas a tudományos, valamint a művészeti élet színvonala, mindkét város gazdag forradalmi hagyo­mányokban. A beszélgetés résztvevői rámutattak, hogy bar bizonyos kapcsolatok a tudományos intézmények és a művészetek, az újság­írás képviselői között már létrejöttek és örvendetesen erősödnek, érdemes és szükséges ezeket a kap­csolatokat tovább fejlesz­teni. A. I. Szmerdov szegedi tartózkodása során látoga­tást tett a tanárképző fő­iskolán, a Somogyi Könyv­tárban és a színházban. A novoszibirszki költő ma Hódmezővásárhelyre láto­gat nét, Ecsedi Gézánét. Hava­lecz Istvánnét, Lacsán Mi­hálynét, Schwarz Lipótnét, Tombácz Imrénét és dr. Zá­pori Dezsőnét, akiket úttö­rők virágcsokorral köszön­töttek. Dr. Tari Jánosnénak, a nőtanács városi titkárának ünnepi beszéde után a Gu­tenberg utcai általános isko­la úttörő csapatának tagjai hangulatos műsorral szóra­koztatták a meghívottakat. Az ezt követő fogadás részt­vevői a nőmozgalom múlt­jának tapasztalatairól, a je­lenlegi és a jövőbeni teen­dőkről folytattak beszélge­tést. Hogyan születhet jó üzemi alkotmány? Napjainkban, mióta napirendre került az új, két évre szóló kollektív szerződések megkötése, so­kan keresik erre a fontos kérdésre a választ. A Munkaügyi Minisztéri­um és a Szaktanács elnöksé­gének irányelvei megállapí­tották, hogy az üzemi élet rendjét, a jogokat és köte­lességeket általában helye­sen szabályozták a közösség­nek ezek a törvénykönyvei. Sok jó tapasztalatot hozott az eltelt időszak, viszont a gyakorlat néhány korábbi el­képzelésre rá is cáfolt. Nem kőbe vésték A fenti kérdésre tehát csak egy lehet a -válasz: gyümöl­csöztetni a bevált módszere­ket, megtartani a közösség egészét szolgáló cikkelyeket, de érdemes odahallgatni-fi­gyelni az ellentmondásokra, az ellenérvékre is. Az idei üzemi alkotmányt nem kőbe vésték, s most alkalom nyí­lik a javító átformálásra, a be nem vált álláspontok kor­rigálására. A tökéletetesség­re való törekvésnek most is­mét tiszta lapot tart oda a szerződéselőkészítés, -szö­vegezés, -vitatás; egészen az aláírás ünnepélyesen szente­sítő aktusáig. Üzemeinkben átérzik en­nek a munkának a felelőssé­gét. Tudják ezt a Szegedi Ruhagyárban is. Mint Ko­zocsa István, a munkaügyi osztály vezetője tájékoztat, az elvi iránymutatás tükré­ben már jó ideje elemzik a tapasztalatokat. Munkás­javaslatok Mutatós, áttekinthető a ré­gi kollektív szerződés is, egyébként annak idején ez szolgált mintául egy sor üzemnek a szerződésalkotás­hoz. Számos fórumon elis­meréssel nyilatkoztak mun­kájukról, az alapok jók a to­vábbhaladáshoz. Ki korán kel — jelszóval már jókor, július 25-én el­készítették a szerződésalko­tás ütemtervét a ruhagyári­ak. S hogy nyomban munká­hoz láttak, azt bizonyítja a következő dátum: július 26­án már felhívták a t szegedi, szentesi, bácsalmási üzemek dolgozóinak figyelmét: mondjanak véleményt az ér­vényben levő szabályokról, adjanak módosító javaslato­kat az új, két évre szóló szerződés készítéséhez. Az irányító bizottság — vezetője Kozocsa István, tag­jai: Keszi Zoltánné, a szak­szervezet termelési felelőse és dr. Basch Antal, az igaz­gatási osztály vezetője, jog­tanácsos — fogta össze az REPÜLŐ HATÁRIDŐK UTÁN. A vendéglátásban — több határidő-módosítás után — egy egész szezont késett az újszegcdi vidám parkban a repülőgéppresszó megnyi­tása. A Szentendréről odakerült kiszuperált utasszállító repülőgép lábra emelése, az utastér presszóvá átalakítása, kiképzése végre elkészült. 22 lépcsőfok visz a 40 sze­mélyes presszóba, amely alatt kulturált környezetet, tótükröt, táncteraszt, 250 fé­rőhelyes kerti vendéglőt rendeztet be a vidám park igazgatósága. A díszvilágítás be­rendezéseivel is elkészülnek áprilisig, amikor nyit a repülőgéppresszó _1 vember közepén kiadott röplap, amelyben töb­bek között az olvasható: „A forradalom el kell hogy pusztítsa a kizsákmányolást, a forradalom ne tűrje el, hogy többé csak egy napig is még büntetlenül hízzon bárki is a proletár verejté­kéből — a forradalom bizonyítsa be, hogy tény­leg forradalom volt, ennek a szónak minden pusztító, romboló, de minden alkotó, felemelő szent értelmében is!... A mi érdekünk: a Kom­munista Köztársaság!" A baloldali erők egy ré­sze úgy gondolta, hogy a szociáldemokrata párt vezetése — a tömegek segítségével — forradal­mi irányba terelhető; a párton belül tehát eredményesen munkálkodhatnak a forradalom továbbviteléért. Más részük úgy vélte, hogy a párton belül egy forradalmi kört, szervezett el­lenzéket alkotva forradalmi propagandával len­dítik előre a munkásmozgalmat. E törekvés je­gyében alakították meg november 17-én a Sza­bó Ervin-kört. November első felében a balol­dali erők egyik csoportja sem jutott el arra a felismerésre, hogy a szociáldemokrata párton belül nem lehet elérni a vezetés és a gyakorlati politika forradalmi átalakítását. Még nem lát­ták, hogy új típusú, következetesen forradalmi ideológiával felvértezett, új munkáspártra van szükség. Erről az Oroszországból hazatért, ott kommunistává lett volt hadifoglyok november­ben hazatért vezetői — elsősorban Kun Béla — győzték meg őket. A hnlcpvilmlf hadifogoly-táborokban végzett UUIoCVInUK forradalmi agitációjának ha­tására sok magyar hadifogoly kommunista lett. Az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság legkiemel­kedőbb vezetői a hadifogoly kommunista moz­galomban ismerték meg Lenin legfontosabb ta­nításait. Közéjük tartozott Kun Béla és Sza­muely Tibor is, akik beléptek a bolsevik párt­ba. A hadifogoly-mozgalom élére állva, széles körű elméleti felkészültséggel és nagy szervező készséggel, céltudatosan dolgoztak a magyar ha­difoglyok körében a forradalmi eszmék elter­jesztéséért, a forradalmi osztályharc gondolatá­nak megismertetéséért, a proletárforradalom magyarországi győzelmének előkészítéséért, olyan forradalmi gárda kineveléséért, amely ha­zakerülve Magyarországra, élére áll a proleta­riátus felszabadításáért vívott harcnak. A ha­difoglyok számára írt füzeteik, a hadifogoly-la­pokban megjelent cikkeik ós a fogolytáborokban tartott beszédeik népszerű, közérthető formá­ban, nagy agitatív erővel foglalták össze a le­ninizmusnak a proletárforradalomra vonatkozó nemzetközileg érvényes elméletét. Arra tanítot­ták a magyar munkásokat és szegényparaszto­kat, hogy a felszabadulás egyetlen lehetséges útja a hatalom forradalmi elfoglalása, a pro­letárdiktatúra megteremtése. „Az új harchoz — irta Kun Béla —, melyet rákényszerít a prole­tariátusra az imperializmus, új fegyverek kelle­nek, új harcmód és új csoportosulás, mely nem ragaszkodik a régi eszközökhöz, a régi harc­módhoz, hanem mindent a proletariátus új szük­ségleteihez szab. Ez a csoportosulása a proleta­riátusnak: a kommunista párt." Kun Béla röp­iratai, amelyeket. már 19X8 nyarán itthon is terjesztettek, a leninizmus magyar nyelven való megszólalásának dokumentumai. A magyar kommunisták a forradalmi pártépí­tő munkát Szovjet-Oroszországban kezdték meg részben azzal, hogy a leninizmus szellemében nevelték a hadifoglyok tömegeit és így kialakí­tották azt az öntudatos munkás- és katonatö­meget, amely a Kommunisták Magyarországi Pártjának gerincévé válhatott, részben pedig azzal, hogy létrehozták a bolsevik párt magyar csoportját (1913. március 24.), azt a szervezetet, amely a KMP hazai felépítésének az alapja volt. 1918 novemberében hazatért Kun Béla is, aki emberről emberre menő agitációval meg­győzte a hazai baloldali csoportok képviselőit a forradalmi párt megalakításának lehetőségé­ről és szükségességéről. Megmagyarázta, hogy a fellángoló spontán, objektíve a munkás-paraszt demokrácia helyi megteremtése irányába muta­tó tömegmozgalmakat ki kell szélesíteni és a burzsoá uralom megdöntése érdekében céltuda­tosan kell vezetni. „Hiszem — mondotta Kun Béla a pártalakítással kapcsolatos egyik érte­kezleten —, hogy a magyarországi proletariátus meg fogja szerezni a hatalmat. Erre nekünk elő kell készülnünk, elő kell készülnünk a forradal­mi munkára, a fegyveres felkelésre, amelynek az ideje immáron elkövetkezett. Ennélfogva kö­telességünk, hogy megalkossuk a Kommunisták Magyarországi Pártját." 1918. november 24-én Kelen József mérnök Városmajor u. 42. sz. alatti lakásán összeült az az értekezlet, amely kimondotta a KMP megalakulását és megvá­lasztotta annak Központi Bizottságát. Az érte­kezleten részt vettek a kommunista volt hadi­foglyok itlhonlevő vezetőin kívül a szociálde­mokrata párthoz tartozó különböző baloldali csoportok (az ún. régi — még az I. világháború előtt kialakult — baloldali ellenzék, továbbá a szindikalista munkások és az ellenzéki bizal­miak), valamint a forradalmi értelmiségiek kép­viselői is. A párt megalakításának folyamata azonban november 24-ével nem zárult le: a pártalakítás befejezését a párt első nyilvános fellépése, a Vörös Üjság december 7-i megje­lenése jelzi. A Kommunisták Magyarországi Pártja a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzel­me után megerősödött európai forradalmi moz­galmak eredményeként létrejött kommunista pártok sorában a legelsők közé tartozott. Kun Béla, aki döntő szerepet játszott létrehozásában, és közvetlen harcostársai is úgy tekintették, mint a nemzetközi forradalmi munkásmozga­lom osztagát, amely a nemzetközivé vált osz­tályharcban, a világproletariátus egységes har­cának részeseként a világimperializmus ellen küzd. Az internacionalista harccal összekapcsol­ta a magyar haladás hagyományait: a párt te­hét méltó örököse volt a társadalmi haladásért, népünk felemelkedéséért és függetlenségéert dí­vott évszázados küzdelmeinknek. Megalakulásával ugrásszerű változás történt a magyar munkás­mozgalomban, s ezzel új szakasz nyílt egész népünk történelmében is. A párt vezetésével megkezdődött a szocializmus forradalmi megte­remtéséért, a kizsákmányolók megdöntéséért, a proletárforradalom győzelméért vívott harc korszaka. A Vörös Üjság első számának vezér­cikke azt írta, hogy a tőkés rend megérett a bukásra, és elérkezett a szocializmus megvaló­sításának ideje. A szocializmusért való harc vezetésére a burzsoáziával szövetkezett SZDP nem alkalmas. „Ezért állunk mi, kommunisták, a magyar munkásság elé, hogy öt a szükség­szerűen elkövetkező, sőt már itt levő új, pre­letárforradalomra előkészítsük." Dr. GAÁL ENDRE előkészítő munkát. Azzal a céllal, hogy a tapasztalato­kat. a nagy számban beérke­ző munkásjavaslatokat fi­gyelembe véve megalkossák az egyes fejezeteket, külön­féle albizottságok jöttek létre. A vállalati szakszerve­zeti tanács is napirendre tűzte a témát. Mostanra már sok minden kikristályosodott, nagy vo­nalakban már kész az új kol­lektív szerződés arra, hogy a gazdasági vezetés és a szakszervezet közösen meg­tárgyalja, mint előzetes szö­veget. Hisz — ezt így kí­vánja az üzemi demokrácia — a továbbiakban a terme­lési tanácskozásoktól a párt­csoport-gyűlésekig, KISZ­megbeszélésekig még sok fó­rumon mondhatnak véle­ményt a ruhagyáriak arról, elégedettek-e a módosítá­sokkal. Kérdőjel és pont Persze még nem minden szilárd, a gondok, tervek, elképzelések, érvek és ellen­érvek szembesítése még tart. Több kérdésben — a törzs­gárdatagság, a túlórák eseté­ben — még nem mondták ki a döntést. Vitatott a szabad­ságok kiadásának rendje is. Általában évről évre kollek­tíve szabadságolják az egy szalagnál dolgozókat; ho­gyan lehet helyes mértéket szabni ebben úgy, hogy a termelés is jól menjen, de egy-két nap különszabadság is „kéznél" legyen azért a kevesebb szabadsággal ren­delkező munkásoknak? Számos, évközben kiala­kult hasznos változtatást is rögzít az új tervezet. Ke­vésnek bizonyult, amit a be­tanulási idővel kapcsolatban előírtak, 15 napról 30 napra emelték tehát a közvetlen termelőknél, a szabászat ma­gasabb képzettséget igénylő területein pedig egy helyett három hónapra a betanulási időt. Előnyös a dolgozóknak az is, hogy erre az időre biz­tosítanak egy megfelelő bér­összeget a teljesítménytől függetlenüL Hasonlóképp változtatásokat terveznek az átállások során előforduló bérproblémák megszünteté­sére is, stb. Felelősséggel Mint több helyütt, itt is felmerül egy kérdés: nem vagyunk-e túl szigorúak, amikor két napon felüli iga­zolatlan mulasztás esetén a teljes nyereségrészesedés el­vonásával büntetünk? A ju­talmazásnál pedig: „Hány olyan dolgozónk van, aki ki­emelkedő, a vállalat ered­ményeit jelentősen növelő munkájáért ez ideig juta­lomszabadságot kapott?" Ezt kérdezik a szakszervezeti bi­zottságon s nem tudnak sen­kit. Dilemmák tehát még min­dig akadnak. És ez így van rendjén, hisz azt tükrözi: fe­lelősséggel, a demokratizmus széles alapjain készítik elő az új, két évre szóló gyári alkotmányt. S. M. Tizenhat országból A gépipari termekek minő­ségének kérdése áll a közép­pontjában annak a négyna­pos tanácskozásnak, amely szerdán reggel kezdődött a Technika Házában. A konfe­rencián. amelyet a Gépipari Tudományos Egyesület ren­dezett. mintegy 450 szakem­ber vesz részt tizenhat or­szágból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom