Délmagyarország, 1968. november (58. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-20 / 272. szám

Télen is dolgozik £5 lakosság jól jár ve!e az építőipar Somogyi Károlyné felvétele Az újszegedi új, 12 tantermes iskola építkezése jól halad. A napokban helyükre keAz építőipar szamára nagyjelentőségű a téliesítés; sok múlik azon, hogy a munkások télen is dolgozhatnak-e a készülő épületeken. A Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat az elmúlt évhez viszonyítva kedvezőbb helyzetben van. Munkahelyein előreláthatólag teljes létszámát, azaz 3 ezer embert foglalkoztatnak a hidegebb hónapokban is. Heim János főmérnök, tegnap arról tájékoztatott, hogy az előkészületek megfelelő ütemben folynak. Eldőlt, hogy Szegeden mintegy 15—20, Szentesen 6. Csongrádon 3, Vásárhelyen 3, és Makón 3 épületen dolgoznak télen. Szeged legjelentősebb építkezése a tarjántelepi lakónegyed. A tervek szerint itt mintegy 550—600 fő dolgozik majd. A vállalat életében ennyi munkást téliesített körülmények között eddig sehol sem foglalkoztatott. rültek az épület ablakai Heim János elmondotta, hogy a Tarjántelepen 80—100 lakásnál válaszfalazást, 350— 400 lakásnál pedig építőmesteri munkákat végeznek. Alkalmazzák az új technológiát, a habarcsüzem télen is működik. Különleges, fűthető szállítókocsikat alkalmaznak, amelyeknek segítségével mínusz 5 fokig1 továbbítják majd az előmelegített habarcsot. Ugyancsak dolgozik a beton-előregyártótelep, ahonnan 40—45 fokig hevített betont szállítanak majd az építkezésekre. Szegeden a Tarjántelepen kívül a Bajcsy-Zsilinszky utca és Lenin körút által bezárt területen 88 lakásban munkálkodnak majd a víz-, gáz- és fűtésszerelők. Ha az időjárás engedi, dolgoznak az MTA biológiai kutatóintézetén, a párt-KISZ iskolán, valamint Újszegeden, egy 20 lakásos lakótömbön. Jól halad az Odessza lakóteIdényzárás a Tiszán Elcsendesült a Tisza, a folyó hazai déli szakaszán réget ért a hajózási idény, s a Szegedi Kossuth Halászati Szövetkezet tagjai a tiszai holtágban befejezték az őszi lehalászást. Az idei zsákmány mintegy hatszázötven mázsa, főleg nemes hal: ponty, harcsa, süllő, máma, kecsege. Nem volt , ritka az idén a tíz-tiaenkét 'Jfcilós ponty, harcsából pedig •a legnagyobb fogás hetvenkilenc kilós volt. Most még ,. y utolsó lehalászás vár a szövetkezet tagjaira. A rókxisi Búvár tavon hétfőn láttak munkához. Ide a tavaszszal hetven mázsa ivadékot telepítettek, amelyek — az első mérési eredmények szerint — jól fejlődtek. A tápéi téli kikötőbe vontatták a fürdő- és csónakházakat. Utoljára „vonult be" a nyári ünnepi játékok idején sok vendéget fogadott és pár év alatt a város idegenforgalmi nevezetességévé vált Szőke Tisza hajószálló. A téli szálláshelyen felújítják. a tavaszig kijavítják, új köntösbe öltöztetik az uszályokat. a hajókat, a csónakházakat. Egyedül a tutajbontók dolgoznak még a vízen s a Süllő haltároló bárka vesztegel, amely hozzá tartozik a folyó téli képéhez. Akkor is helyén marad a halas bárka, ha befagy a Tisza, lepi 12 tantermes iskola építése, ahol télen is folytatják a munkát; valószínűleg azonban még az idén átadják •rendeltetésének ezt az új oktatási intézményt. Ugyancsak szakiparosok dolgoznak a kábelgyárban, s kisebb szünet után tovább készül a Lenin körút 27. szám alatti 16 lakásos emeletráépítés. Mucsi Lajos termelési osztályvezető közölte, hogy november második felében valamennyi szegedi munkahelyen elvégzik a homlokzatvakolásokat, s ha az időjárás engedi, hozzálátnak a jövő évre tervezett ilyen feladatokhoz is. Előreláthatólag mínusz 5 fokig zavartalanul dolgozhatnak, mínusz 20 fok alatt viszont csak épületen belüli feladatokat végeznek majd. A vállalat gondoskodik dolgozói téli körülményeiről s felülvizsgálnak valamennyi felvonulási épületet. Több építkezés közelében körzeti felvonulási épületeket állítanak fel; eldöntötték, hogy ezentúl nem készítenek falazott segédépületeket, hanem úgynevezett modul barakkokat állítanak fel. A munkások számára biztosítják a megfelelő védőfelszerelést és védőitalt is. M. L Valamikor — a két világháború között, de még inkább az első előtt — Szeged kisipara messze földön híres volt. A mai ipari vásárok őse is a kézműiparosok készítményeinek vására volt. Érthető, hogy a felszabadulás után a kisipar jelentősége visszaesett, bár az mindig tagadhatatlan volt, hogy a szocialista állami ipar és a szövetkezeti kisipar mellett a magán kisiparnak fontos kiegészítő szerepe van a lakosság ellátásában, kiszolgálásában. Akárhogy is nézzük, nagyon szomorú, hogy manapság Szegeden mindössze 29 kőművesmester, 11 szobafestő, 106 cipész, 25 villanyszerelő, 44. lakatos, 26 műszerész él és dolgozik, vagy hogy a magán kiskereskedőkből is vegyünk példát: 15 fűszeres. Nincs gázszerelő, nincs központifűtés-szerelő, nincs műköves, nincs egyetlen gesztenyesütögető sem, és még sorolhatnánk a hiánylistát. Csak súlyosbítja a helyzetet, ha szemügyre vesszük, hogy a meglevők hol dolgoznak? A kisiparos fele, a kiskereskedők csaknem négytizede a Belvárosban találja, vagy véli megtalálni egzisztenciáját, a külterületeken, a lakótelepeken egyetlen kiskereskedő sem működik. A városi párt-végrehajtóbizottság után tegnapi ülésén a városi tanács végrehajtó bizottsága is megtárgyalta, hogyan lehetne minél hamarabb segíteni ezen a gondon. Ma már ugyanis mindenki előtt egyértelműen világos lehet, hogy a magánkisiparosok és -kiskereskedők becsületes munkájára szükség van, s ezért a jelentőségükhöz mért támogatást is meg kell adni számukra. A tanács végrehajtó bizottsága úgy határozott, hogy utasítja a kerületi tanácsokat, hogy valamennyi szakmában, de különösképpen a fodrász, a cipő-, a ruhajavító, a kőműves, az ács, a tetőfedő, a bádogos, a víz- és a villanyszerelő, a szobafestő és mázoló, valamint a gázszerelő szakmában segítsék elő az iparengedélyek kiadását. Külterületen legyen gondjuk az élelmiszer-kiskereskedői engedélyek kiadására. Szükség van tisztított baromfi, virágés gesztenyeárusokra is. A magánkisiparosok üzlethelyiségeit ezentúl esetleges megszűnés után ismét a magánszektor számára kell biztosítani. Köztudomású, hogy a magánkisiparosok és kiskereskedők többsége már idős, 50— 60—70 éves, utánpótlásuk talán az elmondottaknál is nagyobb gond. A mostanában emelkedő számú iparitanuló-képzés mellett arra is szükség van, hogy az állami iparban dolgozó szakmunkások egy része számára is lehetővé tegyék a magánkisipari tevékenységei. Az utóbbi időben több mint 60 ilyen jellegű működési engedélyt adott ki a tanács. Mindent összevetve: úgy látszik, rövidesen ez az ügy is túljut a holtponton, s a lakosság csak jól jár vele, ha majd nem kell a fél várost bejárnia, ha egy kulcsot be akar reszeltetni az ajtózárba vagy netán egy csokor virágot szeretne venni szerény otthoni figyelmességül. Hatszázezer ügyirat A lakosság ügyeinek, panaszainak, bejelentéseinek intézésével elsősorban a tanácsok szakigazgatási szervei foglalkoznak. Egyáltalán nem mindegy, hogy a különböző ügyeket rövid idő alatt és megnyugtató módon intézik-e el. Ezért 1959-ben kormányhatározat jelent meg, amely eléírta, hogy évenként a megyei tanács végrehajtó bizottsági ülésen tárgyalja meg az ügyintéző munka tapasztalatait. azonban még mindig vannak fogyatékosságok. A szakigazgatási szervek első fokú döntéseit — leggyakrabban meg nem alapozottságuk miatt — sokan megfellebbezik. A felieboezések során az eiső döntések mintegy 25 százalékát megváltoztatta, vagy megsemisítette a felettes szakigazgatási szerv. Még az ezen a fórumon hozott határozatok ellen beadott panaszok 22 százalékának is helyt kellett adni — ügyintézés. Ilyen esetek a komplikáltabb, alaposabb utána járást és helyszíni tisztázást igénylő ügyekben fordulnak elő legtöbbször. A Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága az ügyintéző munka további javításáról tárgyalt tegnapi ülésén. Megerősítette az egy évvel ezelőtt ebben a tárgyban hozott határozatait, s felhívta a szakigazgatási szerveket a még meglevő hibák, hiányosságok megszüntetésére. Ugyanakkor rámutatott, hogy következetesebben kell eljárni a tanácsi döntések, határoOlajbányászszálló Tizenötmillió forintos költséggel épült 600 személyes olajbányász munkásszállót adtak át rendeltetésének kedden az Alföldi Kőolajfúrási Üzem szegedi központjában. Képző- és iparművészetünk egyre sokrétűbb Kedden az Újvárosháza beszámolót. A Magyar Kép- gazdasági erejéhez mérten nagytermében — kétnapos zőművészek Szövetségének a megnőtt az alkotó művészek programmal megkezdte mun- legutóbbi közgyűlés óta vég- száma, ugyanakkor igazsákáját a Magyar Képzőművé- zett három esztendei munká- gos szelekció nem létezik. Ez szek Szövetségének közgyű- járói egyebek között hangsú- az aránytalanság aztán kedlésé. A közgyűlést Somogyi lyozta: vezőtlenül hat a művészeti József Kossuth-díjas szob- — Nem keveset és jó érte- közéletre. A művészeti élet rászművész nyitotta meg. A lemben változott művészevendégek között üdvözölte a tünk arculata az utóbbi évekmás művészeti ágak társszö- ben. A kultúrpolitikai irányvetségeinek képviselőit. A ta- elveknek, a stílusok szabad nácskozáson részt vett Mol- kibontakozását biztosító fel- tünk tehát távolról sem for nár János művelődésügyi tételeknek, a művészet belső málódik problémamentesen, a miniszterhelyettes és Garam- fejlődési törvényszerűségei- változás megítélése, értékelévölgyi József, az MSZMP nek következtében képző- és se, még korántsem egyértelKözponti Bizottságának osz- iparművészetünk egyre sok- mű, s ez érezteti hatását a tályvezető-helyettese is. Ta- rétűbbé válik. A sokféle tő- képzőművészek szövetségé„ . f t- c rekvés szembetűnően gazda- nek belső életében is. A szömas trvin restomuvesz, a gította a kiállitások széles vétség helyzete sem tisztázószovetség főtitkára tartott skáláját, fellendítette az al- dott még teljesen, bár jekotó kedvet — mondotta Ta- lentős előrehaladás történt e más Ervin, majd arról be- tekintetben. A közelmúltban szélt, hogy nem kis szám- több lényeges kérdésben mai jelentkeztek az utóbbi megállapodás jött létre a Maévekben igen tehetséges fia- gyar Képzőművészek Szövettaiok. A fiatal képzőművé- sége és a Művelődésügyi Miszek stúdiójának kiállítása- nisztérium között, in pályázatain, egyéb rendez- A beszámoló végül a szö_ vényéin egyre-masra erdekes, 6 eredeti egyéniségek tűnnek vétség szervezeti eletének feL Az ország lakosságához, időszerű kérdéseit taglalta. s bár ez az A fejlődés arra ösztönöz, arány az országos adatoknál hogy érdemes sok olyan jobb, mégsem megnyugtató, ügyet a járási, a járási jo- Még mindi sok a bejelen. gu városi, sőt a községi ta- , , . , nácsok hatáskörébe utalni, tesek< Panaszok megvalaszo- zatok megszegőivel, illetve be amelyekkel eddig a megyei lására előírt 30 napon túli nem tartóival szemben, tanácson foglalkoztak. Ez is egyik útja lehet a tanácsok mm^^mm^mm^—mm^^mmmmm^m^^^^^^^^^^^ önállósága növelésének. A szükség is errefelé mutat. Hiszen míg 1965-ben 524 ezer ügyiratot iktattak Csongrád megye tanácsi szervei, idén már az első fél évben meghaladta a 605 ezret az ügyiratforgalom — már ennek is több mint a felét a községi tanácsok apparátusai intézték. Helyes, ha ezek a szervek a sablonos ügyiratkezelés — mint például a járlatlevelek kiadása — mellett mind több, vizsgálatot és döntést igénylő ügyben is közvetlenül tevékenykednek a lakosság érdekében. Az ügyintéző munkában irányítása, zsürizési elveink, módszereink is hagynak még kívánnivalót maguk után. Erősödő, gazdagodó művészePanagulisznak élnie kell! A Hazafias Népfront Or- győzódésű, törvénytisztelő szágos Tanácsa táviratban emberével. Bízunk abban, tiltakozott a görög kormány- hogy meghallják és megszívnál az Alexandrosz Panagu- lelik a magyar nép, a döntés lisz perében hozott halálos megváltoztatásáért síkra szálítélet ellen. Egyebek között ló kormányok, politikai és hangsúlyozta: társadalmi szervezetek, va— A magyar közvélemény lamint személyek szavát és érzéseit tolmácsoljuk, ami- figyelmeztetését. Eleget teszkor tiltakozással válaszolunk nek a követelésnek: Panagua zsarnokság túlkapásának isznak élnie kell! újabb példájára. Az athéni Az Országos Béketanács és katonai bíróság azzal, hogy a Magyar ENSZ Társaság a halálra ítélte Alexandrosz görög kormány igazságügyPanaguliszt, szembe került a miniszteréhez fordult tiltavilág minden humanista meg- kozó távirattal. Az új Kossuth-adó próbája Az Elektromechanikai Vállalat elkészítette és felszerelte a Kossuth Rádió két új, egyenként 150 kilowattos adóberendezését, amely próbaképpen kedden hajnali 3 óra 08 perckor" jelentkezett először és sugározta első műsorát, a Kállai kettőst. A 300 kilowatt összteljesítményű adók átadási ideje december 31., s annak ellenére, hogy a gyártás és a szerelés igen sok akadályba ütközött, s többhónapos elmaradást kellett pótolni, ma már majdnem biztosra vehető, hogy az év utolsó napján a jelenlegi 135 kilowattos régi adót a nagyobb teljesítményű berendezésekkel válthatják fel. SZERDA. 1968. NOVEMBER 20. A keddi próbának a me^ legítés ellenőrzése volt a célja, a tapasztalatokat most értékelik. A végleges üzembehelyezés előtt, a KMP 50. évfordulója tiszteletére november 24-től megkezdik a rendszeres kfsérleti adást. A tervek szerint 24-én és az azt követő napokban is naponta 17 óratói műsorzárásig az új adón sugározzák a Kossuth Rádió műsorát. E kísérleti adások főleg a térerősséget, vagyis az adás-vételi lehetőségeit mérik. Ha a kísérletek a tervnek megfelelően sikerülnek, az új adóberendezéseket december 31-én végleg üzembe helyezik.