Délmagyarország, 1968. november (58. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-17 / 270. szám

Fölépül Tiszaszigeten a művelődési ház Felelősség a holnapi faluért Rendezett kisközség Tisza- társadalmi munkában, min- orvos, s ilyenkor bejönnek a sziget. Csinos, hangulatos a dent vállalunk és megcsiná- környező tanyákbóL Van, központja. Nem messzire, két lünk. A termelőszövetkezet amikor 40—50 ember vár kilométerre húzódik Térvár, is, hiszen részben az építő- gyógykezelésre. Ha valaki mindjárt a határszélen. Ott anyagok megszerzésében, esetleg a fogát szeretné meg­rnár korántsem ilyen kedves szállításában, másrészt pedig csináltatni, legjobb, ha Sze­a kép. tanyák sorjáznak. az építkezésben a munkája gedre utazik. Ebből is lát­— Ma már megnőtt az nélkülözhetetlen. Éppen az ható, hogy nem a legrózsá­emberek Igénye. A közös a legnagyobb garancia arra, sabb a helyzet Tiszaszigeten, gazdaságban egy nninkana- hogy jövőre elkészül a mü- Új orvosi rendelő, szolgálati pon könnyen megkeresik a velődési ház; a falu Ö6sze- lakással és egy orvos kel­90—100 forintot ls. A falu- fogása, a falu akarása és ál- lene. ban fürdőszobás lakásokat dozatvállalasa. — Később erre összponto­építenek. Lépést kell tarta- A művelődési ház 250 sze- sítjuk az anyagi forrásain­mink az igényekkel. Felelős- mélyt fogad majd be. A mo- kat. Meg szintén a társadal­séggel tartozunk a holnapi zi háta mögött jelölték ki a mi munkát, hiszen olyan ke­faluért És ha csinálunk va- helyét. Lényegében a terv is vés pénzzel rendelkezik a lamit, úgy csináljuk, hogy társadalmi munkáában ké- tanács, hogy abból vajmi ke­az évtizedek múlva ts jó le- szült, dr. Forgó László mér- veset építkezhet. De az or­gyen — sorolja Kiss András, nők lelkiismeretes, odaadó vosi rendelőről, lakásról nem a községi tanács vb elnöke, munkájával. Az egyedi terv mondunk le, azt is megépit­Jó néhány esztendeje nem- alapján készülő művelődési jük. Természetesen most igen dicsekedhettek a tisza- palota helyt ad majd a párt- minden gondunk, minden re­szigetiek. Hiszen az első kes- és a KISZ-irodának, továbbá ményünk a művelődési ház kenyvásznú mozi is 1952-ben 3 könyvtárnak is. Ugyanak- — mondja a tanácselnök, kezdett vetíteni a faluban, kor lehetővé teszi a klubélet az iskolában. Elmaradtak megteremtését a faluban. Az nagyon a kommunális beru- építkezést tavasszal kezdik házásokkal. Azóta sokat vál- meg. de már az építóanya­tozott a helyzet De gondok- gokért járják a TÜZÉP-te­ból akad bőven ma is. Tiszta víz Valóság lesz Az elmúlt esztendőben lepeket, a beszerzési helye- megalakult a társulat, s a ket. lakosság hozzájárulásával — A mi falunk 1944. ok- törpe vízművet építenek, tóber 3-án szabadult feL Udvaronként 5 ezer forintot Mindenképpen azon leszünk, kell befizetni a tiszaszigeti­Régi vágya már a falube- hogy a közösség összefogásé- eknek, s ezt vállalták is. lieknek, hogy egy művelő- val és áldozatvállalásával Ezért cserében minden ka­desi otthonuk legyen. Szí- ezt az új létesítményt a 25 pun belülre, két méterre a vesen áldoznának ls rá, jó éves felszabadulási évforduló kerítéstől viszik majd a vi­néhány esztendeje áldoztak jegyében adjuk át zet. Tervek szerint ez a ls. Akkor egy típustervet esi- munka 2 millió 800 ezer fo­náltattak, megtörténtek a ta- . •• . rintba kerüL Nem is lenne lajvizsgálatok, de csak a ter- \jiqdd CG/OK baj semmi, de a Csongrád víg jutottak. Egyedüli viga- megyei Csatorna- és Vízmú­szuk, hogy a régi tervbőll2 Nemcsak a ma, hanem a építő Vállalat elmaradt a ezer forintot tudtak „átmen- holnap ls gondja a községi munkával. Anyaghiányra hi­ten!" a mostani építkezéshez, vezetésnek. Hiszen nincsen vatkoznak, csőhiányra. — Hosszú évek után 800 orvos, nincsen gyógyszertár. _ Összesen 12 ezer 600 ezer forint segítséget kap- A közeli szomszédból jár he- folyóméter cső kellene. De tünk. A falu ls hozzájárul, tenként két alkalommal az nincs. Próbálkoztunk már mi is mindenfelé, de nem kaptunk. Jugoszláv csövekel hoznak majd, s lehet, hogy egy kicsit drágább lesz az ára. De aggodalomra semmi ok, hiszen már fúrattunk egy új kutat, és ha a csőszere­lési munkák el ls akadtak, azért a víz mindenkihez el­jut majd, egy kis késessel Tiszta víz lesz. Minden forintnak helye van Tiszaszigeten. Kis pénz­ből csinosodik. szépül nap­ról napra, rendeződik a táj. a központ. Maholnap fedél alá kerül — bár még csak az alapoknál tartanak, a kezdetnél — a művelődési ház. Sz. L L Fal a szelek útjában I. M. Sirsfn, a szarátoví vics Danyileev — nem pusz- kemény földre. Arcuk a hő­Kommuniszt című lap fő- tán csaik tájkép. Víz, dús ségtől s a portól feketéllik, szerkesztője több napos fű. vadkalószosok, madár- Iván Lebegyev és Grigorij baráti látogatásra Szeged- fészkek, vadak menedéke — Szavenko itt dolgozik az el­re, Csongrád megyébe ér- ez mind-mind az erdő. ső barázda felszántása óta. kezett. Látogatásának al- Állunk a sűrűben egy fia- A munka ereje az ilyen lel­kalmából lapunk számára tal, erős tölgy tövében. S kes emberekben lakozik. írta a Fal a szelek útjá- szinte hihetetlen, hogy nem Csapajevszk—Vlagyimirov­ban című cikket. is olyan régen itt minden- ka körzetében a telepítések hol, amerre a szem ellát, piár befejeződtek, az erdö­forró sztyeppei délibáb já- sáv Itt már „üzemben van", téka! imbolyogtak. a fák sokhelyütt elérik a Az új ügy errefelé külö- hatméteres magasságot, ko­nösen 1953 után hódított rónáik összefonódnak, s nagy lendülettel. Agronómu- most védik a mezőket a sok, erdő-talajjavítók, trák- tikkasztó szelektől, toristák érkeztek a sztyepp- „ formás zöld vé­re A szikár földet hatalmas dősávok falak húzódnak erdő. A telepítés összterülete TsikSS^üK: ^^-^"^zaratov csak a szaratovi területen tok az erdőteWto fléoet A?.,trahány VOIM,ában' a több mint tízezer hektár. ^era^Wepí^bL S^hatórST'T* fÖld" Létrehozása egy érdekes er- lányosa a Komszomol jeÜlek hatarán" A d,tszell talajjavító probléma ,ett A fiatalfVk lelkesen eldöntését Jelentette, hiszen gfteUtk a mélyszántásban és a Volga-vidék száraz föld előkészítésében. Sze­sztyeppéire kellett telepítem retette, neveltek minden a , faakatT - - vlz1!alaft^kka! egyes fácskát... szikkadó taj körülményei kdzött_ Ny. L. Danyilcewel, az A telepítések, melyeket ,gazgatóv*l ^ütt Erdők... A fák pompás zöld sora falként magaslik az ámuló utazó elé. Négy hatvan méter széles szalag fut a messzeségbe, akár egy hatalmas élősövény. Csa­pajevszk—Vlagyimirovka között hatszáz kilométer hosszan húzódik az állami magas, dús növényzet a környéket sc,~ vidám, eleven tájképpé va­rázsolja. Az erdő sűrűjében madarak fészke leng, jávor­szarvasok és más vadak csörtetnek. Az utóbbi három évben a szaratovi erdészek több mint errefelé a Pugacsov erdé- 150 küométert autóztunk az huszonnyolcezer hektárra telepítettek erdőt Erdősávok húzódnak a volgográdi ten­ger partjain, az utak hosz­szában, szárazerek és pusz­tai szakadékok mentében. szeti gazdaság kollektívája erdősáv hosszában. füröd mondhat magáénak, há- tünk a növényzet friss le­romezer hektárnyi területet vegőjében. Mindenütt fák foglalnak eL Akiklimatizálodott , , , ,, _ , , ,, , itt a tölgy - a legtartósabb, rebbentetlék leveleiket a a leghosszabb életű flajták szélbe, fölmagasodva. ott egyike, a nyír — az északi ahol száz és száz éven át a Az elkövetkező időszakban a és nyugati országrészek ős- forró, puszta sztyepp terült telepítések területe még hu­lakója — a szil- és a juhar- csak eL szonnégyezer hektárral nö­fa, a meggy és az aranyri- Egy fiatal telepítésiéi ál- vekszik. bizke. tapodtunk meg Mikor meg- A szovjet ember így újit­— Az erdő — így mondja látnak bennünket a trakto- ja meg az erdőtlen sztyep­a Pugacsov gazdaság igaz- risták lehalkítják a motort, pét, így sarjaszt belőle vi­gatója, Nyikolaj Leontye- s könnyedén ugranak a még rágzó mezőket és kerteket. £evélhobby Lenni, vagy-nem lenni, ez kedveljétek • magatokban a itt a kérdés! — hallom a komolyzenét, tündérkéim, monológot Gólyatöcs tanár megírom nekik egy sorban, úr szájából, de engem telje- hogy ... Illetve dkis dolog ez tipp hidegen hagy most a ma- a mentegetődzés; egyszerűen gyár óra nagy jelenete. Nem, Hamlet királyfi; írni vagy nem írni, ez Itt a kérdés, a posta tette fel nekem, sze­gény diáknak, kl naponta 4 —5 levelet véstem papírra eddig, s kábé ugyanannyit kaptam ls. Hobbym a levelezés, telje­sen jó hobby, ezerszer me­nőbb, mint kártyanapiára­knt vagy gyufacímkéket gyűjteni, már a régi római­ak is megmondták: annyi ember vagy, ahány levelező­partnert tudsz összeverbú­válnl. A Gólyatöcs persze ezt vitatja, na bumm, és ha nem ők mondták, attól még igaz lehet Szóval én levele­zek egy csomó csajjal, anvána szerint, már annyi le­velem van, mint egy óriás­fenyőnek. alig fér el a sok cucc a szekrényemben. Most \ iszont álljon meg a menet. Legalább a felét, abba keli hagyni, agyő hölgyeim, drá­gább lett a postabélyeg! A kiflik árát még osak rátok költöttem eddig, de a cigiről nár nem vagyok hajlandó le­mondani. Pláne nem akárki kedvé­ért.. „Vagy ha kiszáll önnön és figyeltem ls. Ne, még csak b Isorsa ellen" — nagyszerű- most az egyszer ne tessék rn trillázza őhamletsége, én beírni azt a fát, mert ha ha­bi zony kiszállok. Na, lássuk zavlszem az ellenőrzőt, csajt azt a révsort. Búcsú- atvám szelleme megvonja levél indíts Lakita Katalin- tőlem azt a kevéske zseb­rak, Szőlősbucsára, Fórhant pénzt is, amit levelezésre Eleonórának ls, Rudára, a költhetek... Kacsaláb utca nyolcba, csak S. M. nem írók majd és kész. És ha a többi legújabbaknak se írnék, sziasztok, volt kétszeri levélváltás, elmaradt a fény­kép, akkor az már annyi, mint... — Folytasd, Krecsmértl Hm, valami mennyei szó­zat mintha mégis azt javal­laná, hogy folytassam. Hát a kis Csillával mindenképpen folytatni is fogom, attól en­gem a magyar posta el nem tántoríthat. — Nagyothallasz, Krecs­méri fiam!? Hát ez egy fa. most már nem kétséges. A Gólyatöcs óhajtja, hogy folytassam. Súgjál már. Bú­bos, megkukultál?! — Lenni, vagy nem len­ni, mondotta Hamlet, ango­lul is tudta mondani, vala­hogy úgy, hogy hobby or not hobby, elnézést, ha nem egé­szen tökéletes a kiejtésem, tanár űr, én készültem, szó­val az ember kiszáll, a pos­tahivatalnak parkázásai, Bú­boskám súgjál, hány penny­be kerül a bélyeg, kérdezte Hamlet királyfi, mikor az öreg megjelent neki a köd­ben. Én nem ködösítek tanár úr, én készültem, beccsszóra A könyv áldozata fon A Kis Rókában... A szovjet asztrofízi­kusok elkészítették az SR 1919-es jelzésű pul­zárral azonosított gyen­gefényű csillag spektru­mát. Ennek a Kis Róka csillagképben található égitestnek a színképé­ből hiányzik a fémek és a hidrogén vonala. A pulzárok, amelye­ket nemrég angol csilla­gászok fedeztek fel, a hipotézisek tömegét hoz­ták létre. Joszip Sklovsz­klj neves szovjet tüdős véleménye szerint 8 Kis Róka csillagképben levő csillag nem lehet fehér­törpe. amellyel egyes el­méleti csillagászok a szokatlan kozmikus rá­dióforrásokat összefüg­gésbe hozzák. A szóban forgó csillag, állítja a tudós, sokkal inkább szubtörpe, amelyre az jellemző, hogy százszor kevesebb fémet tartal­maz. Feltehetően ez a ma­gyarázata annak, hogy színképéből hiányzik a fémek vonala A hidro­génvonalak a •- csillag alacsony hőmérséklete miatt nem látszanak. Szovjet tudósok számí­tásai szerint a csillag­felszínének hőmérsékle­te 4000° K körül mozog. A tudósok ügy vélik, hogy az SR 1919-es jel­zésű pulzár kettős rend­szer lehet, amely egy szubtörpéből és a tulaj­donképpeni pulzárból áll. Sq|áf portánkról Válasz olvasóinknak a közvélemény kutatás ürügyén „Kíváncsi vagyok, hogy minden ilyen beküldött közvéleménykutató lapot elolvasnak-e? — így záradékol­ta a kérdéseinkkel megpakolt ivet Műszaki rajzoló aláírású olvasónk. Sietünk őt megnyugtatni: nagyon is komoly figyelemmel! S nem is első­sorban a dicsérő sorokat — sokkal inkább figyeljük a bírálatot, a kéré­seket, javaslatokat. Első dolgunk volt a napi postából ezeket az íveket vé­gigböngészni, s jóllehet Igen alapos & figyelmes feldolgozásra még nem volt idő, egynéhány tipikus kérdés­re máris szeretnénk válaszolni olva­sóinknak. Főbenjáró dolgokra első­sorban, hogy jobban értsük egymást; hogy olvasóinkban eloszlassunk bizo­nyos tévedéseket, s egyúttal kifejez­zük: nem ragaszkodunk a magunk hibáihoz. Hát néhány címszóban ... KÖZÜLETEK. VÁLLALATOK, FIGYELEM! Az A FIT XVI. sz. Autójavító Vállalat, Miskolc, Zsolcai kapu 9—11., vállal M U L TI CA R mindennemű típusú ld« tehergépkocsi nagyjaví­tást. megegyezéses áron. Kérjük az üzemeltető­ket hogy Igényüket 1968. november hó 30-ig szíveskedjenek bejelenteni. Ügyintéző: Váradi István Igazgató. TeL: 36-373. „Olló" szerkesztő űr 4 OÉL-MAGYARORSZÁG vasárnap, 1968, NOVEMBER 17. Legeslegelébb egy méltatlan szemre­hányást szeret­nénk föloldani, ami igen-igen gyak­ran visszatér. Miszerint „ollóval" szerkesztjük a Dél-Magyarországot. Magyarabban szólva: más lapokból, főleg fővárosi újságokból vágjuk át híreinket, tudósításainkat, cikkein­ket. Pedig ez sosem volt nálunk szo­kásban. Ha mégis sok az egyforma­ság? S ha már egyben s másban „hi­bázzuk" a fővárosi lapokat, biztosan onnan vettük? Egészen más ennek a sora és a technikája. A külpolitikai és hazai hírek egy részét közös hír­szolgálati ügynökség, a Magyar Táv­irati Iroda adja rádiótelex-gépein minden lapnak, de a rádiónak és a televíziónak is. Ezek betúről-betüre egyező távirati hírek. Naponta 70— 80 hír is érkezik így, több oldalastól pár sorosig A fontosabbját minden újság közli. Egy latin-amerikai puccsról mi mást közölhetnének olyan lapok, melyeknek ott nincs állandó tudósítójuk? A szerkesztőségek erre a távirati híranyagra éppen úgy elő­fizetnek, mint olvasóink a Dél-Ma­gyarországra, s a telexgépek egy idő­ben kopogják ugyanazokat a híre­ket Pesten, Szegeden, Békéscsabán stb. De hogy is vennénk olyan la­pokból, amelyekkel egyidőben jele­nünk meg? Az Esti Hírlapot is so­kan emlegették, hogy az a hírforrá­sunk. Nem. Megelőz bennünket a délelőtti hírek kinyomtatásával — mi pedig előzzük a délutáni, esti és éjszakai hírekkel. Mint ahogyan so­kan ezt. is észrevették azért: a Dél­Magyarország frissebb a központi la­poknál. Maximálisan bizonyítottuk ezt olimpiai hírszolgálatunkkal, de naponta tapasztalhatják a közéleti híranyagban is. A pesti lapokat már kinyomtatva viszik a vasútra, ami­kor a mi telexgépeink még kapják a friss híreket, s éjfél után zárjuk az ügyeletes szerkesztést. Csanálosi Ist­ván épitészmérnök meg ls fogalmaz­ta ezt a közvéleménykutató lapon: „A későbbi lapzárta frissebbé leszi külpolitikai rovatukat, mint más la­pokét". És ez az igazság, ez a gya­korlat. A sportembernek kicsi a sportrovat, a gazdasági szak­embernek kevés a gazdaságpolitika, a Mi sok — ml kevés? színházkedvelők kedvenc színészeik­ről szeretnének többet olvasni.,. S ml az igazság? Az egész Dél-Magyar­ország kicsiny. Ebben a tempós mai életben hat oldalon napilapot szer­keszteni, úgy, hogy a hirdetőknek is eleget tegyünk valamelyest: a leg­főbb gond. Többen is adnak taná­csot, mit hagyjunk el. Igen ám, de ugyanazt az olvasóknak egy másik rétege kéri. Százszor is végiggondoltuk már, milyen elvek szerint szerkesszük a Dél-Magyarországot. S még mindig és ma is az a legsúlyosabb alapelv: úgy kell tekinteni olvasóinkra. mlv<­ha semmi más hírforrásuk nem vol­na. Sok-sok ezer családnak csak a Dél-Magyarország jár. Valami ter­mészetes munkamegosztás alakult kl a lapok között — vannak speciális rendeltetésű újságok —, de ahová csak egy lapot dug naponta a pos­tás. minden funkciót annak kell be­tölteni. Ha jó nyomon vagyunk ezzel a megfontolással, akkor máris ké­zenfekvő: úgy kell még a napi- 6 oldalt is fölparcellázni, hogy lehető­leg mindenre jusson hely. Egvszer már idéztük Csanálosi Istvánt.; Ó biz­toson tapintotta ki ezt az elvet, mert külpolitikai rovatunkról ígv fr: „Csak a lap egész terjedelméhez vi­szonyítva jó az arány". Ezen a tájon, ahol oly nagy az ol­vasottság. s oly változatosak az igé­nyek, végtelenül sürgető az oldalter­jedelem növelése. Ha rajtunk múlna, percig sem várnánk. Papírban azon­ban nem gazdag a mi országunk, s egyelőre többre nem is gondolha­tunk, mint hogy 1969. januárjától hetenként kétszer 8 oldalas legyen a Dél-Magyarország. E tervünkkel szo­ros összefüggésben van a közvéte­ménvkutatás, hogy lássuk, mit kérne az olvasó ezen a papiron. Igaz, hogy spórolni éppen még praktikusabban is lehet, s ehhez szá­mos tanácsot kaptunk. Kevesebb K X

Next

/
Oldalképek
Tartalom