Délmagyarország, 1968. október (58. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-15 / 242. szám

Küldöttségek Vietnamból A Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására vasárnap délben Budapestre érkezett a VDK Hazafias Frontjának küldöttsége. A delegációt Tran Dang Khoa, a VDK Hazafias Frontja elnökségének tagja, a nemzetgyűlés állandó bizottságának alelnöke vezeti. A KISZ KB meghívására hazánkba érkezett a Vietnami Dolgozó Ifjúság Szövetségének delegációja. A küldöttségnek Vu Quang. a Vietnami Dolgozó Ifjúsági Szövetség első titkára a vezetője. A Jegyzőkönyv felel Dokumentum Szeged felszabadulásának Az emlékezet szükségképpen korlátozott. Majd negyed század múltán nem csoda, ha Pálfy György nem emlékszik már mindenre oly élességgel. Az írás viszont maradandó, s őrzi a történelmet hitelesen. Pálfy György azt mondotta a Dél-Magyarország munkatársának október 11-én közölt visszaemlékezésében: nem tudja, hogy Bohó András küldetése a szovjet csapatokhoz a fölszabadulás előkörülményeiről estéjén milyen eredménnyel járt Az egykorú jegyzőkönyv, mely a Szegedi Állami Levéltárban található, részletesen megőrizte számunkra a történteket, s tanúsítja, hogy éppen ennek a küldetésnek eredményeképpen menekült meg Szeged attól, hogy a szovjet csapatok lőjjék. Jövő ilyenkor lesz a város fölszabadulásának 25. évfordulója. Hogy akkora tisztán állhasson előttünk az TUL A TÜRELMI IDŐN Még mindig „építik" a Dobó utcai orvosi rendelőt A módosított határidő is elmúlt már, mégsem nyithatta meg a szegedi III. kerületi tanács egészségügyi osztálya a Dobó utcai felújított körzetorvosi rendelőt. Ígéret ígéret hátán, s ki tudja, meddig kell még a két körzeti orvosnak és betegeinek szorongania Mátyás téri szűkös, korszerűtlen emeleti rendelő— Dehogynem, egyikünknek a normát kell írni. — No de reggel fél 7 óta? A munkában foglalatoskodó Tóth Márton, új ember lévén az IKV-nál, nem mondott semmit társára, aki állítólag menő félben van a vállalattól és szombaton „dolgozott" utoljára. Kerestük a kőművest, aki állítóben? A határidőmódosítás lag szintén munkában volt szerint október elsején már a Dobó utcai körzetorvosi rendelőbe mehettek volna a páciensek. Október felénél járunk már, a leendő rendelőben még mindig az építkezéssel járó felfordulás képét mutatja. Dr. Vitos György főorvos, a III. kerületi tanács egészreggel. Hogy hova ment, a többiek nem tudták megmondani. Az IKV igazgatója megfeszülhet, kitűzhet saját kivitelezésű munkáikra határidőket, azok csorbulást szenvednek, ha az általunk is tapasztalt jelenségek eluralkodnak. A szobafestők tényleg eiségügyi osztályának vezetője vonultak, munkájukat elvéabban a hiszemben volt, hogy a festők már elvégezték munkájukat a felújított rendelőben, sőt a gázosok is beszerelték a konvektorokat. Apró símítások vannak már csak hátra, és a földgáz bekötése. Dr. Vitos György szeretné legjobban, ha készen lennének már a munkákkal. Sajnos, az ígért határidő tovább tolódik. Dr. Agócsi János körzetorvos szombaton bemutatta a leendő rendelőt. Egyetlen vízvezetékszerelő dolgozott, Tóth Márton. Társa, a másik szakmunkás, Csóvás László ez udvarban lévő raktárhelyiség ajtajában ült fél 10kor. Még nem nyúlt a szerszámhoz, pedig fél 7-kor kezdenek. Nem a munkaruha volt rajta, hanem az utcai, amiben munkába jár. — Maga nem dolgozik? geztélc, de vissza kell térniük, mert utánuk vésték a falakat, hogy a gázcsöveket beszereljék. Micsoda összhang a munkában! A gázkonvektorok nem férnek a helyükre. Az ablakok alatt a frissen lerakott cementlapokat fel kell verni. Az orvosi rendelő párnás ajtajat nem tudják addig feltenni, amíg ki nem vésik a falat. Az emeleti munkahelyen valahol „elengedhették" a vizet, mert a váróterem és az orvosi rendelő menynyezete már átázott. A gázkonvektorok beszereléséhez is falat kell még vésni. A konvektorok nincsenek még a helyükön. Ha a még hátralévő és elrontott munkákkal az IKV készen lenne, mondjuk két hét alatt, nem költözhetnek a rendelőbe, mert azt még nem lehet fűteni. A 9800 kalóriás földgáz bekapcsolását csak majd mostanában kezdi a DÉGÁZ azon a környéken. Bölöni Imre, a DÉGÁZ szolgáltatási osztályának vezetője tájékoztatása szerint november első felében az Április 4 útjától a Petőfi Sándor sugárútig mintegy 500 lakás kap földgázt Ekkor kaphat csak fűtést a Dobó utcai orvosi rendelő is. Az épület emeleti részén azonban továbbra is rendetlenség marad. A födémcserével együtt átépítik a lakásokat, és még mindig van ott lakó, akit nem költöztettek ki, a feje fölött nem fogtak munkához. Bizony nehéz kivitelű munka folyik még sokáig ebben a házban, s aligha lenne majd ildomos emléktáblát helyezni a falra, hogy mikortól meddig készült ez a „műemlékvédelem", Lődi Ferene események minden mozzanata, érdemes máris idézni ezt a dokumentumot. S azért is, hogy megkereshessük azt a házat, a Petőfi Sándor sugárút végén, amelyre jövő októberben márványtáblának kellene kerülnie: a történelmi forduló emlékezetére. A jegyzőkönyvben egyebek között a következőket olvashatjuk a szovjet parancsnokságnak küldött levélről: „Ezen iratban mint a város vezetője kérte a parancsnokságot, hogy a város lövetését szüntesse be, és egyben felelősséget vállalt azért is, hogy a városban polgári ellenállás ki nem fejtetik. Ezen iratot alulírottak egybehangzó hozzájárulása alapján Bohó András mérnök este 18 órakor vitte el az orosz katonai parancsnoksághoz. Nevezett az orosz parncsnokságot este 20 óra tájban az alsóvárosi temető táján, a Petőfi Sándor sugárút végén érte el, ahol egy, a sötétben közelebbről meg nem jelölhető házban az orosz járőr által a katonai parancsnok elé vezettetvén, annak az iratot átadta és a kérelmet élőszóval w előterjesztette. Az orosz katonai parancsnok a kérelmet teljesítette, a város lövetését beszüntette; az orosz csapatok még aznap éjjel a városba nyomultak, és a várost október hó 11. napjának reggelére teljesen megszállták ..." A jegyzőkönyv teljes szövege megtalálható a Szeged múltja írott emlékekben című most megjelent dokumentumgyűjteményben is. P. L. Mozgalom az olvasó népért Egy évvel ezelőtt hirdette kodó vezetőség. Végül is armeg az Írószövetség az Ol- ra a megállapíttásra jutottak vasó Népért mozgalmat: azt a vita résztvevői, hogy egy a hosszú évekre tervezett szűkebb körű bizottság intéMTI foto — Vitályos József felvétele ÉPÜL A GAGAR1N HÖERÖMÜ. A Gyöngyösvisontán épiilő 800 megawattos hőerőmű első egységének kazánját a napokban kipróbálják, és a tervek szerint 1969 februárjában az erőmű megkezdi az áramszolgáltatást. Kénünkön: a hőerőmű Heller—Forgó rendszer szerint működő hűtőtornyai „hadjáratot", amelynek keretében valóban olvasó — könyvvásárló-könyvszerető — emberekké akarják nevelni hazánk lakóit. A mozgalom meghirdetésére az a felismerés vezette az Írószövetség vezetőit, hogy a felszabadulás óta a kulturális életünkben elért változások még korántsem tették mindennapi szükségletté a könyvet; az ország szellemi térképén még mindig igen sok a nem olvasó vidékeket jelző „fehér folt". Az Olvasó Népért mozgalom Csongrád megyei feladatairól tegnap, hétfőn délelőtt a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának székházában megtartott vitán — melyet a Csongrád megyei Könyvbarát Akcióbizottság rendezett — a mozgalommal kapcsolatos konkrét tennivalók kerültek szóba. Katona Sándor országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottsága titkárának magnyitó szavai és Mocsár Gábor Jószef Attila-díjas író, a dél-magyarországi írócsoport titkárának vitaindító előadása után a meghívott vendégek elmondották, hol, milyen eszközökkel lehetne megszerettetni a könyvet. A felszólalók egyetértettek abban, hogy az Olvasó Népért mozgalmat valóban hosszú évekre szóló mozgalomnak kell tekinteni, s abban is, hogy főképp a falusi lakosság körében kell aktívabb propagandát kifejteni. Vita alakult ki viszont abban a kérdésben, hogy milyen formában történjék a mozgalom zi majd az akció ügyeit, s határozza meg azokat a formákat, amelyek a különféle társadalmi szervek aktív segítségnyújtását biztosítják. A mozgalom szervezésiirányítási gondjai mellett több — a témához szorosan kapcsolódó — kérdésről is szó esett. Többek között arról, hogy iskoláinkban még korántsem kielégítő a nevelés, az olvasásra, igen sok diák tanulmányainak befejezése után felhagy a rendszeres olvasással. Éppígy nem aktív olvasó igen sok értelmiségi sem, s különféle okok — főképp a könyvtárak hiánya miatt — nem válnak a könyvek barátaivá a külvárosok lakói. A. L. Párhuzamosok A

párhuzamosok csak elméletileg találkoznak egymással. A matematika szerint a párhuzamos olyan két vagy több egyenes, amelyek egymástól minden pontjukban egyenlő távolságra vannak. Az élet azonban nem ilyen párhuzamosokból áll, vertikálisan és horizontálisan is találkoznak a mozzanatok. S minél tökéletesebb, modernebb a társadalom, annál gyakoribb, szövevényesebb és kötelezőbb a találkozások sorozata. A párhuzamosokról jutott eszembe, hogy nálunk sok vállalat éppen úgy viselkedik, mint a matematikai tétel: nem találkoznak egymással. Talán csak a „végtelenben". Pedig az érdekek nagyon is összefüggnek. A múltkor azt mondta a makói gépgyár igazgatója, hogy veszélyben van a nyereségrészesedésük. Miért? Visszaesett a termelésük az első félévben, mert anyaghiánnyal küszködtek. A gyárigazgató igen szenvedélyesen magyarázta, hogy ennek a késedelemnek, vagy hiányos teljesítésnek milyen következményei vannak. Őket is ígéret köti a partnerekhez, a partnereket ugyancsak megállapodások kötelezik tovább. Aztán ketté akarta választani a következményeket: ha a vállalata nem kap elegendő öntvényt, akkor nem készülnek el időre a mezőgazdaságnak ígért pótkocsik, ha a mezőgazdaság nem kapja meg időben a pótkocsikat, nem tudja kiszállítani földjeire a műtrágyát; ha nem szórnak elegendő műtrágyát a vetésre, gyengébb lesz a termés; ha gyengébb lesz a termés, emelkednek a piaci árak és a gyár munkásai drágábban jutnak mindennapi szükségleteikhez. Majd visszakanyarodott, hogy a munkások keresete a gépgyárban már eleve a jó munkaszervezés függvénye, vagyis ha nincs elegendő öntvényük, akkor csökken a kereset. Tovább folytatta, hogy a kiosztható részesedés! alap éppen úgy a termeléssel, a gazdaságos jó termeléssel van összefüggőben. A nyereségrészesedés nagysága viszont egyáltalán nem elhanyagolandó a mai munkaerő helyzetben. Egy stabil üzemben arra éppen úgy „építenek" a dolgozók, mint a napi produktumra. Egy másik gyárigazgató mondta, hogy az őnáluk ígért nyereségrészesedésre még az OTP is „hitelez". így volna ez jó mindenütt Csak nem ennyire egyszerű ez az egész gépezet valahol mindig meghibásodik egy csavarocska, akkor döcög az egész gépezet Elsősorban ott lesz hibás a csavar, ahol párhuzamos egyenesként futtatják gazdálkodásukat a vállalatok. Az előbb említett példát valószínű mind a két oldalról tovább lehetne bővíteni. Gondolom, hogy az öntödei is el tudná mondani ugyanazt, amit a gépgyár igazgatója. Vagy a Patyolat Vállalat épülő üzeménél is hosszú és szövevényes lenne a láncolat A kérdés pedig így hangzana: miért állnak a gépek ládába csomagolva a felépült üzemcsarnokban, s miért nem dolgoznak már ebben a ragyogó épületben? Mert a kazánok későn jöttek, mert az égőfejek árán vitatkoznak, mert a gázvezeték még ott sincs a kazánháznál. S addig? Addig nem jöhetnek a külföldi szerelők a gépeket elhelyezni, kipróbálni, mert ahhoz működőképes kazánházra, gőzre van szükség... Az érdekek pedig nagyon közel vannak egymáshoz, így szoktunk osztályozni: népgazdasági, vállalati és egyéni érdek. Nem vitás, hogy vannak ilyenek, sőt ütközhetnek is egymással, de valahol mégiscsak találkoznak ezek az érdekek. Hiszen ami jó a népgazdaságnak, az vagy a vállalatokon, vagy az egyéneken keresztül érvényesül. S önmagában nem létezik sem állam, sem vállalat, ha nem „töltik meg" ezeket emberek, azaz egyének. Egyik érdek sem lehet meg a másik nélkül és fordítva. Ha jó eredményt hoz a népgazdasági érdek, akkor annak a haszna az állampolgárok életében érződik. Másképp mi értelme lenne? Beszélgettem egy gyárimunkás ismerősömmel, megkérdeztem tőle, hogy mit tud a náluk készített termékek útjáról, sorsáról. Elmondta, hogy mely vállalathoz szállítanak, többek között a gumigyárba is, hogy a szövetet beépítsék a hevederekbe. A hevederek útjáról már kevesebbet tudott mondani. Persze hosszú volna a láncolat, sőt annyira érdekes, hogy visszakanyarodott az újszegedi szövőgyárig, ahol a műszaki szövetet szőtték. M

inden összefügg, szoktuk mondani. Meglepően öszszefügg és függ egymástól is. Az a néhány mázsa, vagy tonna öntvény száz és száz család mindennapjaival is kapcsolatban van. Mert ha kevesebb lesz a kereset, vagy a nyereségrészesedés, akkor a családi asztalkákra is az otthonokban. Ezért nem futhatnak a bera „nagy asztalra", úgy tudnak csak teríteni a kicsi asztalkákra is az otthonokban. Ezért nem futhatnak a termelő vállalatok egymástól elkülönült távolságban, mint a I párhuzamos egyenesek. Gazdagh István Szegedi írók A Magyar írók Szövetségének szegedi csoportja tegnap, hétfőn délután a Tiszatáj szerkesztőségében tartott tanácskozást. Ezen részt vett Forgó Pál, a Csongrád megyei pártbizottság munkatársa, és Radnóti Miklós, a városi tanács vb művelődésügyi osztálya népművelési csoportjának vezetője is. Mocsár Gábor, a Magyar írók Szövetsége dél-magyarországi csoportjának titkára beszámolt a szegedi írók egyirányítása: legyen-e mégha- évi munkálkodásáról, s vátározott program, s e prog- /olta a soros teendőket, felram végrehajtásán munkál- 1 adatokat. Hangsúlyozta a többi között, hogy meg kell teremteni — s erre lehetőség kínálkozik — a szegedi könyvkiadás folytonosságát, amely ez év elején megszakadt. A Szegedi Ünnepi Hetek alkalmával módot kell találni arra. hogy Szeged a külföldi írók találkozóhelye is legyen. A beszámolót élénk vita követte. K EDO. 1968. OKTÓBER 15. Munkaidőcsökkentés az élelmiszeriparban Hétfőn az ÉDOSZ székházban megkezdődött a Magyar Élelmiszeripari Tudományos Egyesület és az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének közös ankétja, amelyen az élelmiszeripari munkaidőcsökkentés problémáit tárgyalják. Az élelmiszeriparban speciális feladatot jelent a munkaidő csökkentése, mert össztársadalmi hatása is van.