Délmagyarország, 1968. október (58. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-15 / 242. szám

Csoport gazdaságok a járásban Maguk döntenek Volt idő, amikor a szegedi járás tsz-csoportjainak gazdái kicsit szerencsésnek is tartották magukat, hogy nem azonos típusú mezőgazdasági termelőszövetkezetekben kezdték el az új paraszti életet, hanem bizonyos fajta fokozatosságot tett lehetővé számukra a kormány. Mostanára viszont a csoportgazdák közül igen sokan jutottak el odáig a gondolkodásban, hogy számukra is sokkal előnyösebb volna a tsz. Élő példaként áll előttük sok termelőszövetkezeti község, barátok, rokonok példája, akik már csaknem azonos jogokat élveznek a társadalombiztosításban, a nyugellátásban, az üzemi munkásokkal. Ugyanakkor általános életszínvonaluk sem alacsonyabb, helyenként inkább magasabb, mint a csoportgazdáké. A járási párt-végrehajtóbizottság és a járási tanács végrehajtó bizottsága azonban abban a kérdésben, hogy átszervezik-e most vagy a közeljövőben a tszcsoportokat mezőgazdasági tsz-ekké, egyértelmű nemmel foglalt állást Ennek több oka is van. A legfőbb az, hogy az ilyesmi elsősorban nem az állami és pártszervekre tartozik, hanem kizárólag a tagságé a döntés joga. Másrészt népgazdaságunk sincs abban a helyzetben, hogy vállalni tudná az átszervezéssel járó tetemes anyagi kiadásokat. Továbbá azért sem lehet a kérdést így felvetni, mert a termelőszövetkezeti csoportok rendelkeznek mindazokkal az alapvető szocialista jellemvonásokkal, melyeknek kifejlesztése révén a tagság jelenlegi társadalmi problémái megoldhatók — még a társadalombiztosítás és a nyugellátás is. Módot kell találni arra, hogy a csoportgazdák reális összegű nyugdíjalapot fizessenek. Az eddigieknél nagyobb ütemben kell fejleszteni a közös tevékenységet, hogy az együttes jövedelemből több jusson az idős, beteg emberek gondtalan öreg napjainak biztosítására. Lehetővé kell tenni azoknak, akik a földjeiket a közösbe juttatják, hogy a tsz-ekben szokásos földjáradékot, háztáji földet kapjanak, és hogy bizonyos idő múltán azok is kellő számú nyugdíjévekkel bírjanak, akik még a közösön belül egyénileg termelnek. Ez az igény feltétlenül jogos. Például nyugdíjat élvezhetnek nálunk ma már a háziipari szövetkezetek bedolgozó tagjai is. Bizonyos járandóság folyamatos kifizetésével nyugdíjjogosultak lehetnek a magánkisiparosok is. Akkor miért éppen a termelőszövetkezeti csoportgazdáktól tagadná meg ezt a társadalom? Vizsgálta a két végrehajtó bizottság azt is, mi oka annak, hogy a tsz-csoportokban annyira megélénkült a tsz-ek iránt az érdeklődés. Közrejátszik ebben az is, hogy egyes pénzügyi hatóságok számos hibát követtek el az utóbbi években az adózás megállapításában. Hiba volt például megszüntetni a kiemelkedő jövedelműek fokozott adóztatását. Ez a rendelkezés a csoportközségekben 78 személyt érintett, 1 millió 346 ezer forinttal csökkentették adójukat, s ezt az összeget ráosztották a szolid jövedelmű csoportgazdákra. Különösen a szőlőtermesztés olyan magas adókulcsot kapott a csoportokban, hogy a munka 15— 20 mázsás átlagtermések mellett mostanára ráfizetéssé vált. Ezért is van az, hogy sok gazda most mindenáron szabadulni igyekszik a szőlőjétől, s szívesebben foglalkozik fűszerpaprikával, állattartással. Az adózás mostani rendszerének felülvizsgálata azért is indokolt, mert országosan is egyedülállóan magasak a csoportgazdák adókivetései. A szegedi járás 13 termelőhelyileg gyenge községében 34, illetve 191 százalékkal magasabbak a paraszti adóterhek az országos átlagnál. Itt nem téveszthet meg bennünket a sok új ház és az autók száma. Mert éppen azoknak kedvező a mostani adózási rendszer, akik új gazdagok módjára élnek. Az egyik községben például 60 személygépkocsit tartanak nyilván, a helyi takarékban elhelyezett 6 millió forint pedig csupán 250 betétkönyvön szerepel. De ugyanebben a faluban 1200 parasztcsalád él földművelésből, s közülük igen soknak megélhetési gondja is van. Jellemző példaként hangzott el, hogy Zsombó parasztsága 4672 hold földje után sokkal több adót fizet jelenleg, mint Szatymaz lakossága a 12 ezer hold után. Szatymazon 750, Zsombón pedig 623 hold szőlő van. Ugyanakkor Zsombó parasztsága 1967ben 1,6 millió forintot még a tsz-csoportok közös fejlesztési alapjába is befizetett Kérdésként merült fel, helyes-e az, hogy amíg az egyik helyen állami dotációt is kap a parasztság a közös termelés után, a másik helyen ugyanezért már nem jár állami segítség? A csoportokban 500 forintot kell egy-egy közös ló után adóként fizetni, a tsz-ekben az ilyen lovak után már semmit sem fizetnek. Egyetértett a két végrehajtó bizottság abban, hogy a jövőben sokkal igazságosabb formákat kell találni a közteher-viselésben. Ezáltal nagyobb anyagi erő jut a csoportközségekben is a szocialista alapok erőteljesebb gyarapítására. A párt és a kormány számára nem közömbös a szegedi járás csoportgazdaságainak jövője sem. Nem lehet megengedni, hogy sok egymással szomszédos községben nagy eltérések jelentkezzenek ugyanazon munka jövedelmezőségében. Azt, hogy ilyesmi megtörténhetett eddig, a csoportokban máris sínyli a szőlőtermesztés, s amint a tanácskozáson megfogalmazták: ha nem változtatunk a helyzeten, odáig is eljuthatunk, hogy nem lesz majd mit adóztatni... Csepl József A befejező rész következik: Vezetés és gazdálkodás. Hipotézis Georgij Tumanisvili grúz biofizikus feltételezése szerint minden szövetfajta kialakulásában több szomszédos egy típusú sejt, s nem csupán egy sejt génjei vesznek részt, mint ahogyan korábban feltételezték. Tumanisvili szerint a gének együttes működésének szabályozója a sejtekben koncentrálódott desoxiribonuklein-sav. Ennek az anyagnak a koncentrálódása szabályozza a szervezetben egyegy meghatározott szövet sejtjeinek számát és formáját Minden szervnél és szövetnél állandó a desoxiribonuklein-sav koncentrálódása. A grúz tudós véleménye szerint a desoxiribonukleinsavra vonatkozó információk kémiai tényezők segítségével továbbítódnak a szomszédos sejtek génjeibe. Egyes tényezők azt jelzik, ha a savból több van a kelleténél, mások pedig azt hogy nem elegendő a desoxiribonuklein-sav koncentrációja. Georgij Tumanisvili, a Grúziái Kísérleti Morfológiai Intézet egyik vezetője, tovább folytatja az olyan vegyi anyagokkal kapcsolatos kutatásait, amelyek a desoxiribonuklein-savnak a szövetekben való koncentrálódását szabályozzák. Tanulmányi szabadság L. K. olvasónk levelező badság a dolgozónak a rentagozaton a gazdasági j^-g; és p^rabads^on technikum első éves hall- nem adható ki utólag a gatója. Tanulmányainak nulmányi szabadságnak az a elvégzésére a vállalat kol- része, amelyet a dolgozó a lektív szerződése kötelezi, tanévre vonatkozó vizsgák , , , , .„ sikeres letetelehez nem vett Olvasónk ez evben 12 igénybe Ezek a szabályok alap- és 2 munkanap pót- lényegében kedvezőbbek a szabadságot kapott. Az is- dolgozónak, mint a korábkola megkezdése után vál- biak, mert megszüntette a ... ... .... . „„ - tanulmányi szabadsagnak a lalata közölte, hogy jovo- rendps sz^badságba vaió be. re 12 alap és 15 munka- számítását. Növeli a továbbnap pótszabadságra lesz tanulásra fordítható szajogosult. Olvasónk úgy badidöt. Ugyanakkor, ha a tudia. hozv az úi rendel- dolgozót egy évnél rövidebb, tudja, hogy az uj renaei hatórozott ,d6rp aikalmazkezés értelmeben a tanul- ták nem adbató ki részére mányi szabadság a rendes több tanulmányi szabadság, szabadságon felül jár. mint amennyi a vállalatnál munkaviszonyban töltött idejével arányos. A rendelkezés értelmében a szakközépiskola és a középfokú technikum levelező tagozatán tanuló dolgozónak A munkaügyi miniszter J5 munkanap tanulmányi 15/1967. (XI. 18.) Mü. M. szabadság jár. Természeteszámú rendelete szabályoz- sen ez nem naptári évenza a továbbtanuló dolgozók ként, hanem a teljes tanulkedvezményeit E rendelet mányi időre jár. Olvasónk esetében a szabadságának Kérdezi: az új rendelkezés szerint 1969-ben hány munkanap szabadságra lesz jogosult? szerint a tanulmányi szaA taxis borravalója Ifjű Kristóf Arpádné, Lugas utcai olvasónk férje szeptember 30-án egy minikalor olajkályhát vásárolt, ami személytaxin is szállítható. A taxis nem is tiltakozott a szállítás ellen, a fuvaroztató az út végén kirakta a szállítmányt majd rendezte a számlát s adott a taxisnak öt forint borravalót a fuvardíjon felüL A taxis azonban reklamált mondván, hogy „ilyen pogygyászért mi nem szoktunk tíz forinton alul borravalót kapni". Az utas bocsánatkérően odaadta a még nála levő három forintot, mire „a taxis a rendreutasítás biztos tudatával távozott". A kocsi rendszáma: JA 39—68. Ki-ki söpörjön a háza előtt Huzrik Józsefné Csongrádi sugárút 1. szám alatti lakos, házfelügyelő négy lakóépület gondozásával és járda takarításával van megbízva. Ezt a munkát rendszeresen, az előírásoknak megfelelően el is végzi, azonban — mint írja — ennek eredménye a mások hanyagsága miatt nem nagyon látszik meg. „A Szent István tér 8. számú magánház és a téren levő földművesszövetkezeti irodaház az általam gondozott terület közvetlen szomszédságában van. E házak előtt a járda mindig tele van szeméttel, úgy néz ki, mintha gazdája sem lenne. Így hiába takarítok, ha a szél az általam rendbe tett járdára hordja a szomszédok ott hagyott szemetét. Hasonló mulasztás tapasztalható gyakran a piactér takarításánál is: jó lenne, ha a városgazdálkodási vállalat ellenőrizné a tér takarításával megbízott dolgozóit. A járdatakarítást elhanyagolókat" pedig a kerületi tanács bírságolja meg" — írja olvasónk. Rossz a tető A Kossuth Lajos sugárút 16. számú ház III. emelete lakóinak levelét változtatás nélkül közöljük és ajánljuk az ingatlankezelő vállalat figyelmébe: „Már ez év kora tavaszán, de azóta is több alkalommal kértük írásban és szóban, hogy házunk III. emeleti födémjét javíttassa meg az ingatlankezelő vállalat Az utóbbi időben a sok esőzés miatt baleset- és életveszélyessé kezdenek válni lakásaink födémjei. Az átázott mennyezet miatt egészségtelen a lakások levegője, és ha még hamarosan megjavítanák is a födémet, a kellő kiszáradás akkor sem lenne biztosítható. Mégis, most már halaszthatatlannak tartjuk ezt a munkát, amelynek elmaradása nem csak nekünk, hanem az államnak, mint háztulajdonosnak is kár." KRESZ-ellenes intézkedés m I. KERÜLET Házasság: Ábrahám Szllveerter és Tápal Márta Ilona, Karsal István és Tirán Katalin, László Miklós és Hetesi Mária. Mihályi Árpád Miklós, és Fejes-Nagv Éva Ilona. Simon Mihály és Avramov Katalin, Zánthó Emil es Katona Katarin, Pajkó András és Hodermarszki Ilona Margit, Kalmár Latos és Vajas Anna. Krisztin-Német István és Nagyi Julianna. Zvolenszkl János és Dobó Katalin. Marton Péter Tibor és Tóth Márta, Szálát Imre és Sánták Katalin. Kis Balázs és Papp Mária Magdolna, Inhoff László Péter és Vitéz Teréz. Csányl szilveszter és Farkas Terézia. Kecskeméti Ferenc és Kovács ErzsébéT. Kordás Péter István és Bartolf Margit, Kmetykó Lajos Ferenc és Kasziba Julianna házasságot kötöttek. Születés: Varga Istvánnak és Papp Irénnek Katalin. Lipták Sándornak és Vazorka Erzsébetnek Andrea. Sánta Istvánnak és Sztankovics Ilonának Ágnes, Bartók Imrének és Ilyés Juliannának Edit. Dabis Jenőnek és Báthory Veronikának Gábor Balázs. Horváth Sándornak és Farkas Irénnek Imre, Jakab Lajosnak és Udvarhelyi Anikónak Lajos, Fátyol Mihálynak és Rácz Arankának Ildikó Rozália, Vetró Józsefnek és Ábrahám Honának Anita Edit. Deák Sándornak és Miklós Rozáliának Csongor, Szabó Andrásnak és Lampert Annának Anikó. Szögi Lászlónak és Lengyel Ágnesnek András, lakatos Károlynak és Furák Margitnak Éva. Korom Józsefnek és Seres Erzsébetnek Éva, Hell Pálnak és Gvörgv Katalinnak Fdit, Vass Vilmosnak és Ábrahám Rozáliának Éva. Hédi Józsefnek és Pálft Teréziának Anita Teréz, Kóvesl Ferencnek Anyakönyvi hírek és Gazdag Margitnak Tibor. Tőrök Ferencnek és Szabó Annának Anna Judit, Tajti Sándornak és Böszörményi Erzsébetnek Sándor, Hortibágyt Andrásnak és Bánhegyi Zsuzsannának Adrienn, Laczi Istvánnak és Tandart Valériának Miklós. Jenei Istvánnak és Grácz Zsuzsannának Ágnes, Gyetvai Józsefnek és Körösi Annának József, Herczeg Imrének és Molnár Rozáliának Rózsa, Pácsa Istvánnak és Kis Etelkának Tünde, Kiss Balázsnak és Molnár Veronikának Balázs, Gajdács Józsefnek és Virág Annának Zoltán, Tóthpál Józsefnek és Barankay Juditnak Veronika. Major Józsefnek és Barnabást Zsuzsannának Tünde. Kovács Lászlónak és Botos Júliának Attila nevű gyermekük született. Halálozás: Bánsági István, Szűcs Tibor. Várkonyi Nándor F.ndre, Rózsa Terézia Erzsébet. Harlamov Ferenc, Hógyes Katalin. Janosiczki Pál, Ferenezi Márton, Székesi József. Kosnás János. Szegedi Ferenc József, Sárkány Béláné Szöllősi Veronika. Marofka Péter. Antal János. Horváth Imre. Szalai Pálné Vikor Rozália meghalt. n. KERÜLET Házasság: Helmly Géza és Kis Erzsébet, Szűcs Illés Mihály és Szabó Mária. Birkás Géza Bálint és Sinka Zsuzsanna. Sebők-Pap Vilmos és Kocsis Erzsébet házasságot kötöttek. Halálozás: Csorba Katalin, Varga Imréné Kónya Julianna, Heinbach Ferencné Horváth Teréz, Vas Adám meghalt. IIL KERÜLET Házasság: Helli József Béla és Szántó Mária, Terhes László és Kerepeczky Mária. Tóth András és Berétl Mária, Kormányos József és Fekete Róza házasságot kötöttek. Születés: Kónya Andrásnak és Tanács Hona Erzsébetnek András Zsolt, Kovács Jánosnak és Kasza Erzsébetnek Anikó, Gyuris Imrének és Majláth Máriának Gyöngyike Marianna, Kovács László Lajosnak és Csapó Rozáliának Gabriella Krisztina, Szucskó Lajosnak és Mészáros Piroskának Zsolt István, Farkas Ferencnek és Savanya Irén Máriának Edina Irén, Minyó Adám Istvánnak és Csukonyi Erzsébetnek Gábor, Nagy Ferencnek és Veres Erzsébet Valériának Ferenc. Pádár János Bélának és Krizsán Erzsébetnek Erika. Kovács Józsefnek és Miczki Erzsébetnek Nóra Erzsébet, Magony Sándor Miklósnak és Megyesi Gizella Ilonának Sándor, Nagy Árpád Istvánnak és Balogh Irénnek Tamás Árpád. Pocskai Lászlónak és Izsó Anna Zsuzsannának Emőke Csilla, Gémes Tibor Ádámnak és Márki Rozália Ilonának Tibor. Nagy Gézának és Farkas Máriának Géza nevű gyermekük született. Halálozás: Teleki Aladár János. Faragó Vincéné Nagymezei Viktória, Lukai Andrásné Csiszár Piroska, Ördög Istvánné Bozóki Etelka, Szekeres Illés, Pető Péterné Zemkó Piroska. Zsemberi László, Szilbereisz András, Zslkat Ferencné Kaszab Julianna. Csókás! András. Csarrvsi G<borné Váisó Ilona Mária. Kátai Ferencné Révéss Mária. Benedek Éva. Antall Pálné Gaál Julianna meghalt. Papp Sándor (Moszkvai körút 29.) olvasónk szellemes hangvételű levélben hívja fel a közlekedésrendészettel foglalkozó illetékesek figyelmét egy általa KRESZellenes, s igen nagy balesetveszélyt rejtő intézkedésre. Szerintünk is jogosan kifogásolja, hogy a Bécsi körút és a Petőfi Sándor sugárút sarkán megkezdett építkezés munkaterületének és anyagtárolásának biztosítására elkerített részen a sugárút felőli oldalon közvetlenül a villamossín mellé helyezték a kerítés palánkját. Így — az egyébként nagy gyalogos forgalmú utcasarkon — a város belseje felé bekanyaradók csak a vágányok között, vagy azon kívül, az úttesten haladhatnak jó darabig. Igaz, át lehet menni a sugárút másik oldalára is, de erre nem figyelmeztet tábla, a deszkapalánktól pedig nincs belátás az esetleg közeledő villamosra. „Ha villamosvezető lennék ezen a vonalon, inkább lemondanék állásomról, minthogy az állandó balesetveszély miatt a rettegést vállaljam" — fejezi be levelét olvasónk. Válaszol az Illetékes Goromba kalauz Lapunk szeptember 24-i számában, az Olvasóink írják rovatban tettük közzé M. Istvánné olvasónk panaszlevelét. A Szivárvány kitérőben a villamoskocsi ajtajához állt. A kalauz emiatt durván utasitotta rendre. A panasszal kapcsolatban válaszolt most Peták József, a Szegedi Közlekedési Vállalat igazgatója. Arról tájékoztatott, hogy a panaszt kivizsgálták. Az udvariatlan kalauzt azonban nem tudták felelősségre vonni, mert időközben önkényesen kilépett vállalatunktól. A kalauznak ettól a panasztól eltekintve is több szolgálati vétsége volt, ami alkalmatlanná tenne munkája ellátására. Az általa okozott kellemetlenségért szíves elnézést kérnek olvasónktól. KEDD, 1968. OKTÖBER 15. megállapításánál vállalata tévedett, amikor a munkaviszonya alapján járó pótszabadságot nem engedélyezte, mert az érvényes rendelkezések értelmében a tanulmányi szabadság a rendes, alap- és pótszabadságon felül jár. Ezek szerint Olvasónknak az 1968/69-es tanévre 15 munkanap pótszabadság jár, és ezen felül 1969-re pedig munkaviszonya alapján 14 munkanap rendes szabadság. Dr. V. M. „Informacio bank' A hazai és külföldi szakemberek szerint az információtárolás egyik legfejlettebb változata az úgynevezett „információbank". Ez lényegében egy különleges számítógép, amely a beérkező információkat osztályozza, tömöríti, tárolja és az igény közlésekor kiszolgáltatja. Az ilyen információbankot valószínűleg meghatározott területekre fogják szakosítani. Jól használhatja a rendőrség a bűnözők azonosításihoz, a meteorológiai szolgálat, a műszaki információs és szabadalmi szolgálat, az orvostudomány és a jogtudomány is — például törvényekre, rendeletekre és felsőbb bírósági döntésekre vonatkozó információk feldolgozására. Természetesen gondoskodni kell róla, hogy a tárolt információkkal ne történhessék visszaélés. Műszakilag megvalósítható, hogy a számítógép csak a különleges jogosultsággal rendelkező személyek számára szolgáltassa ki a „bizalmas" jelzéssel ellátott információkat. Az információbankok közötti kapcsolat fejlettebb változatánál teljesen automatizált megoldások lesznek és amennyiben valamelyik berendezés egy kérdésre nem tud információt adni, akkor automatikusan átkapcsol egy másik információtároló központra.