Délmagyarország, 1968. október (58. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-15 / 242. szám

Cernik Moszkvában 0 Moszkva (TASZSZ) Oldrich Cernik csehszlovák miniszterelnök vezetésével hétfőn reggel csehszlovák küldöttség érkezett Moszkvá­ba. A csehszlovák küldött­rág tagjai: Frantisek Hamo­uz miniszterelnök-helyettes, Peter Colotka miniszterel­nökhelyettes, Bohumil Ku­cera igazságügyminiszter és Koloman Boda, a Szlovák Nemzeti Tanács földművelés­ügyi megbízottja. A küldött­ség a moszkvai egyezmé­nyekből fakadó kérdésekről folytat tárgyalásokat Moszkva vnukovói repülő­terén, amelyet a Szovjetunió és Csehszlovákia állami lo­bogóival díszítettek fel, Alek­szej Koszigin miniszterelnök, Kirill Mazurov első minisz­terelnök-helyettes és mások fogadták a csehszlovák ven­dégeket Képünkön: Koszicin a vnukovói repülőtéren fogadja Cernik miniszterelnököt Űj pályán az ApolIo-7 # Kenndy-fok (MTI) Hétfőn délután új pályára vezérelték az Apolló—7 űr­kabint. Alig négy órával az­után, hogy az első televízió­képeket több millió amerikai néző láthatta otthonában, az űrhajó legénysége 9 másod­percre működésbe helyezett egy fékezőrakétát. Ennek következtében az Apolló—7 kabin sebessége kis mérték­ben csökkent s a pálya Apo­geuma (a Földtől való leg­nagyobb távolsága) 230 kilo­méterről 177 kilométerre mó­dosult. A legénység jelezte, hogy a manőver-végrehaj­tása kitűnően sikerült. Megszakadt Wilson és Smith tárgyalása 0 Gibraltár (Reuter, UPI) rikaiak jogaira vonatkozó el­Négy napig tartó megbe- ső két kérdésben kiderült szélés-sorozat után vasárnap hogy az álláspontok össze­este hivatalos közlemény ki- egyeztethetetlenek. adásával eredménytelenül ér- Wilson és Smith titkos tér­tek véget a rhodesiai fehér- gyalásainak megszakadása telepes kormány és a brit meglehetősen váratlanul ér­kabinet vezetőjének tárgya- te az angol sajtó jelentős ré­lásai. Vasárnap. Smith saj- szét A Daily Express tudó­tóértekezlete után még egy sítói szerint még mindig van utolsó, ötórás megbeszélésen remény az újabb tárgyalá­próbáltak valamilyen ered- sokra, mert Wilson a bú­ményt kicsikarni, azonban a csúzáskor életében először legfontosabb elvi jelentősé- keresztnevén szólította gű kérdésekben tűi nagynak Smith-t és bizalmasan azt bizonyult a nézeteltérés a mondta neki: „Jan, én tár­két fél között gyalni akarok veled". Az angol dokumentum Az angol miniszterelnök megismétli azt a hat elvet, hétfőn sajtóértekezletet tar­amelyet Nagy-Britannia mi- tott, amelyen kijelentette, nimális ellenértékként szöge- ,a tárgyalások után ... , , . ... .. nincs alap optimizmusra, de zett le a rhodesiai független- az ellenkezőjére sem. Annyi ség elismeréséért A tárgya- mindenesetre kiviláglott lásokon azonban már az af- hogy „igen-igen mélyreható­ak a nézeteltérések" London és Salisbury között a füg­Jelkép és valóság Vietnam élete igazán a sö­tétség beálltával élénkül meg. Pálmalevelekkel, ba­nánágakkal álcázott dizsipek ilyenkor zavartalanabbul ve­hetik birtokukba az utakat. Elsősorban az l-es számú fő­közlekedési utat. (Ezen az uton dolgozik a legtöbb ön­kéntes Ifjúsági brigád, a töl­csérek betömésében, az Idő­zített bombák hatástalanítá­sában.) Ez a keskeny út va­laha Hanoit kötötte össze Sai­gonnal. Még a franciák épí­tették gyarmati uralmuk ide­jén. Ezen — a Vietnamot szinte kettészelő úton fek­szik a híres Ham-Rong-1 híd. Jelkép és valóság. A több mint 500 jelentősebb híd kö­zül egyedüli, amely áll. Meg­tépázva és megnyirbálva, de áll. Karfáit már rég letépték a bombák, padlózatát ezernyi szilánk ütötte át. De a híd áll. Vasúti sín vezet rajta keresztül, s éjjelente autóka­ravánok haladnak át rajta. A híd karcsú teste a sebes Maa folyón ível át Két ha­talmas szikla közé épült. Bombák, rakéták zúzták eze­ket a sziklákat. Ez a hely az amerikai gé­pek temetője. Eddig több mint 100 gépet lőttek le a híd környékén. Nagy jelentősé­get tulajdonít ennek a hídnak az amerikai hadvezetőség. Az egyik elfogott pilóta térképén úgy volt megjelölve, mint „Dél kulcsa". A déli ország­részben kétszer építették fel a híd megközelítően pontos mását. Ott próbálgatták; hot gyan lehetne az igazit el­pusztítani. A makettet sike­rült szétbombázni. A Ham Rong áll Valami különös érzés erre a hídra lépni. Annál szomo­rúbb a környezet látványa. A szó igazi értelmében: kő kö­vön nem maradt. A vietna­miak kiszámították a két parton vagy hat négyzetkilo­méternyi területre, négyzet­méterenként átlag 7—8 bom­ba esett. Ez az „égi áldás" a hídnak és védőinek szólt, akiknek nevét az egész or­szág megismerte. Életük nagy részét a lövészárkokban töl­tik. Halált megvető bátorság­gal védik a jelképpé nőtt Ham Rongot Regényt lehetne írni a le­gendás híd védőiről, de a ri­porter csak töredékekre vál­lalkozhat. Csak jegyezni kell. Nguyen Due Nhue százados, a légvédelmi egység parancs­noka készségesen válaszol. — Talán legizgalmasabb — emlékszik vissza — az ak­nacsata volt. Amikor az amerikaiak felülről nem bírtak velünk, lent próbál­koztak. A folyóba, repülőről víziaknákat dobtak — a Maaba — azzal az elképze­léssel, hogy majd ezek el­pusztítják a hidat. Szerencsé­re az első két akna a partnak ütődött és felrobbant. A har­madikat pedig katonáink szinte puszta kézzel fogták ki. hogy megvizsgálhassák, szétszerelhessék és megtalál­ják az ellenszerét. A híd áll, s tőle néhány száz méterre egy volt három­emeletes épület romokban hever. Ez volt a magyar erő­mű. Magyar berendezések és magyar szakemberek segítsé­gével épült 1959 és 1962 kö­zött. A 3-as katonai körzet energetikai rendszerének központja volt. Az erőmű egyik mérnöke, Do Duy Lien Magyarországon tanult, mindmáig kifogástalanul be­szél magyarul. Hazánk fel­szabadulása 20. évfordulójá­nak ünnepségére készültek az erőmű dolgozói (mire kiter­jed az amerikaiak figyelme), amikor először támadtak rá. juk. Az azt követő hónapok­ban elszabadult a pokol. Volt olyan nap, amikor tizenhá­romszor támadtak, s a későb­biekben is, amíg el nem pusztították az amerikaiak. Legalábbis ók azt gondol­ták. Zuhog a tópusi eső, amikor a szürkületben meglátogat­juk az erőművet Do Cank igazgatóhelyettes kíséretében. Mondom tolmácsomnak — tévedés történt. Azt fordí­totta nekem: — dolgozik az erőmű. O a megszokott viet­nami mosollyal nyugalomra int. De Chan szeblámpával világit lábunk elé. Síneken, törmelékeken bukdácsolunk, majd egy rozzant vaslépcsőn lefelé ereszkedünk. Egyszer­re csak fényt látunk és za­katoló turbinát. A lerombolt erőmű él Lényegében a föld alatt. Amit meg tudtak menteni, levitték a föld alá. Erre sem­milyen utasítást, parancsot nem kaptak, önként vállal­ták. Az ő erőmüvükről van szó. S ez az erőmű nem ad­ja meg magát. Hogy is mond­ta az egyik munkás? „Ránk tudják kényszeríteni, hogy nehéz legyen az életünk, hogy mindenért kétszer annyit kelljen dolgozni, de megállni nem fogunk ..." Micsoda iszonyatos dac, gyűlölet, el­szántság tüzeli őket. Sová­nyak, elnyúzottak, de mégis olyan erő árad belőlük, hogy az embernek összeszorul a torka, ha rájuk néz, és nehe­zen talál szavakat, ha velük beszél. Bokáig áll a vízben az egyik munkás. Keresetlen szavakkal méltatja népeink bátorságát. Arról beszél, hogy nem hagyják el, védik az erőművet, a magyar erő­művet — az utolsó leheletü­kig. Király Ferenc getlenséget illetően. • Amennyiben Smith és kor­mánya elutasítja Anglia fel­tételeit, akkor érvényben ma­radnak a korábbi szankciók, míg egyes országok még ha­tékonyabb gazdasági rend­szabályokat terveznek — mondotta a brit miniszterel­nök. Panamai helyzet 0 Panama (Reuter) Jósé Pinilla ezredes pén­teken éjjel katonai puccsal hatalomra került kormánya, a hírügynökségek jelentései szerint, ura a helyzetnek. Dr. Arnulfo Arias, akinek kormányát a katonai veze­tők megdöntötték, s aki je­lenleg az Egyesült Államok által ellenőrzött csatorna­övezetben tartózkodik, álta­lános sztrájkra és passzív ellenállásra szólította fel az ország lakosságát. Tóth Béla: (4 rikkancs Egy szegedi újságárus félszázados emlékei új­ságokról, szerkesztőkről, történelemről 1968. OKTOBER IS., KEDD — NÉVNAP: TEREZ IDŐNKÉNTI FELHŐSÖDÉS Várható időjárás kedd estig: időnkénti felhősődés, tőbb he­lyen, főként északon eső. Mérsékelt déli—délnyugati, majd nyugati szél. A nappalt felmelegedés gyengül. Várható legala­csonyabb éjszakai hőmérséklet 10—15, legmagasabb nappaU hő­mérséklet kedden 16—21 között. A Nap kel 6 óra 02 perckor, és nyugszik 16 óra 57 perckor. A Hold kel 22 óra 59 perckor, és nyugszik 14 óra 28 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél hétfőn plusz 210 em. (Apadó.) HÁROMSZÁZHATVAN ÉVE született Evangélista TorlcelH (1608—1647) olasz fizikus és ma­tematikus, a természettudomá­nyos gondolkodás kiemelkedő úttörője, Galilei legkiválóbb tanít­ványa és müvének méltó folytató. Ja. A fizika legkülönbözőbb ágai­ban nagy tehetségre és képzelő­erőre valló kísérleteket végzett. Legjelentékenyebb eredményét a róla elnevezett híres kísérlettel érte el, amelynek gyümölcse a légnyomás felfedezése lett. Ez a nagy jelentőségű kísérlet és az elvégzéséhez szerkesztett esz­köz — a hlganyoszlopot tartal­mazó TorrlcelU-féle cső — ve­zetett a légsúlymérő feltalálásá­hoz. SZÍNHÁZ Nemzeti: Bohémélet. Bérletszü­net. (7). MOZIK Szabadság: Bilincs és mosoly. (M. b. amerikai, fél 4, három­negyed 6 és 8.) Fáklya délután: Dollárpapa. (Magyar, 2 és 4.) Fáklya este: A hivatás kocká­zata. (M. b. színes francia, 8 és 8.) VIDÁMPARK Nyitva 19 órától 21 óráig. BALESETI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket a II. sz. Sebészeti Klinika (Pécsi utca 4.) veszi feL r RÁDIÓ Kossuth 4.99 Hírek. 4.22 Hajnaltól reg­gelig ... 5.00 Hírek. 5.30 Regge­li krónika. 5.45 Falurádió. 6.00 Hirek. 6.30 Hírek. 6.45 Hallgató­ink figyelmébe! 7.00 Reggeli kró­nika IL 7.15 Körzeti időjárás. 7.30 ÜJ könyveli. 8.00 Hirek. 8.05 Műsorismertetés. 8.25 Rigó Mag­da és Mátray Ferenc énekei. 8.50 Hol történt? 9.00 Harsan a kürt­szó! A Gyermekrádió műsora. (Ism.) 9.48 Könnyűzene. 10.08 Hírek. 10.10 Mexikó 1968. Olim­piai sporthírek. 10.15 Jordán Ra­dlcskov bolgár Író regényének ismertetése. 10.38 Az OTP Bar­tók Béla kamarakórusa énekel. 11.00 Iskolarádió. 11.37 Részletek Kaimén—Harsányt: Marica gróf­nő című operettjéből. 12.00 Hi­rek. 12.15 Balettzene. 13.00 A vi­lággazdaság hírei. 13.06 Szerenád. Babits Mihály és Radnóti Mik­lós műfordításaiból. (Ism.) 13.21 Gyöngyösi Rácz Géza népi zene­kara jálszlk, Borza Margit éne­kel. 13.50 A wtndsori víg nők. Részletek Nicolai operájából. 14.15 Hires tájak, érdekes em­berek: Kemenesalja. Az Ifjúsá­gi Rádió műsora. 14.35 A Ma­gyar Rádió és Televízió Gyer­mekkórusa énekel. 14.45 Mese a klscsibéról, meg az aranyhalróL Somogyvárt Pál. A Gyer­mekrádió műsora. 15.00 Hírek. 15.15 Bemutatjuk a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat új le­mezét. Fáklyavtvők. VII. Dalok, hősök, emlékek. 1933—1042. 16.15 Két részlet Rodgers: A muzsika hangja c. film zenéjéből. 16.25 Rádióiskola. 17.00 Hirek. 17.05 Tallózás a világsajtóban. 17.20 Gottlob Frlck énekel. 17.40 Mexi­kó 1068. Atlétika, öttusa, súly­emelés. 18.00 Mozart: D-dúr „Prágai" szimfónia. 18.30 A Műszaki Könyvkiadó meghívója. Rlportmüsor. 18.45 Mexikó 1863. Öttusa súlyemelés. 19.00 Esti Krónika. 19.25 Mexikó. 1968. öttu­sa. 19.30 A Szabó család. 20.00 Leo­nid Kogan hegedüL Zongorán kísér: AndreJ Mltnyik. 20.15 Me­xikó 1968. Öttusa. 20.20 Könnyű­zenei híradó. 20.55 László Mar­git és Melis György operetfda­lokat énekel. 21.20 Az Állami Népi Együttes zenekara játszik, Albert István vezetésével. 21.41 Glacomo Lauri-Volpl olasz áriá­kat énekel. 22.00 Hirek. 22.20-tól 1.00 óráig: Halló, Itt Mexikó! At­létika, ökölvívás, súlyemelés. Közben: Szórakoztató zene. Petőfi 4.30—8.05 Azonos 8 Kossuth Rádlő műsorával. 10.00 Zenekari muzsika. Közben: 10.45 Hervad már ligetünk... Dr. Koitál Al­bert előadása. 11.00 A zenekari muzsika folytatása. 11.40 Nulla. Barta Lajos elbeszélése. 12.00 Dallal — tánccal a világ körűi. 12.40 Házunk tája. A Falurádió műsora. 13.00 Liszt-zongoramű­vek. 13.47 Vízállásjelentés. 14.00 Kettőtől hatig... 18.10 Az If­júsági Rádószínpad bemutatója: Nappali csillagok. Rádiójáték. 19.10 Verbunkosok. 19.35 Kapcsol­juk a zeneakadémia nagytermét. A Magyar Rádió és Televízió énekkarának hangversenye a Budapesti Zenei Heteken, vezé­nyel: Sapszon Ferenc. Közben: Kb. 20.25 Esti Krónika n. ki­adás. Kb. 20.49 A hangverseny­közvetítés folytatása, Kb. 21.49 Mindenkire hasonlít. Mihail Le­vityin vidám elbeszélése. (Ism.) Kb. 22.00 Tánczene. 22.38 Zeneka­rt muzsika. nsf TEVE _ÍS Budapest 8.05 Iskola-tv. Orosz nyelv. (Alt. lsk. 0. oszt.) 9.00 Környezet­ismeret. (Alt. lsk. 9. oszt.) 8.55 Történelem. (Alt. lsk. 5. oszt.) Az egyiptomi állam. 11.05 Ké­mia. (Alt. lsk. 7. oszt.) 11.55 Filmesztétika. (Középlak. I. oszt.) (Ism.) 12.45 Osztályfőnöki óra. (Középisk. n. oszt.) 13.10 Orosz nyelv. (Ism.) 14.00 Környezetis­meret. (Ism.) 14.55 Történelem. (Ism.) 15.50 Kémia. (Ism.) 16.53 A XIX. Nyárt Olimpiáról je­lentjük. 18.30 Hirek. 18.35 Tessék kérdezni, a nyelvész válaszol. 19.05 Esti mese. 19.15 Futószala­gon. Közvetités a Vörös Csillag Traktorgyárból. 20.00 Tv-híradó. 20.30 Pirandello! Váróterem. 20.43 Gluck: A rászedett kádi. 21.40 Tv-hlradó. — 2. kiadás. 21.35 A XIX. Nyári Olimpiáról jelent­jük. Belgrád 14.30 és 16.30 Olimpia. 28.05 Hét nap. 18.20 A világ a képernyőn. 19.00 Kis kamarahsngverseny. 19.15 Vörös Jelzés. 30.35 Doku­mentumfilm. 20.50 „A nagy kombiné tor". 22.23 Tegnap, ma, holnap. Bukarest 16.00 Mexikói olimpiám 28.® Liverpoolról. 19.00 Közvélemény. 19.15 Francia Játékfilm — rendez­te Claude Chabrol. főszerepben Jean Claude BrtaJy. 31.00 Mexi­kóé olimpiász. KEDD. V^BESúB VMijiMM OKTOBER 15. HHfiHuianM © Még dél sem volt, a rengeteg maradék lapot visszavittem az új gazdának, hazaszaladtam enni, aztán vissza a Naplóházba, mert Lippai Pistával abban egyez­tünk, hogy lelógunk a Ti­szára, egy kicsit meglessük a versenyt és lejjebb a Bo­szorkány-szigetnél, a lóúszta­tóban megmerülközünk. Pis­ta falta is a levest azon for­rón, ahogy eléje tették. A konyhában lakott, ott evett, ivott, én meg ültem a kü­szöbön és siettettem. Hanem jött a távirat-kézbesítő pos­tás, Móra tekintetes urat ke­reste. Ugyanis akkor már egy jó éve ő volt a Napló főszerkesztője. De mivel ilyenkor nincs senki a re­dakcióban, hát a lakására hozták a táviratot A pos­táshoz kijött Móráné tekin­tetes asszony, átvette a táv­iratot, de nem bontotta föl, mert a miniszterelnökség sajtóosztályának a sürgős és bizalmas jelével volt ellátva. Olyan vörössárga stráfosak voltak ezek a táviratok. Ma­gyarul, németül rajta volt a jelzés. — No, Pista — szólt a te­kintetes asszony —, a levest megetted, fuss óm ezzel a távirattal Domokos László úrékhoz, mert a gazdánk ott ebédel. Pista letette a kanalat és együtt inaltunk el vele. Hát nem volt hosszú út, mert ma sincs messzi a Dugonics tér­hez a Zászló utca. Domokos László úr ott lakott Ebéd­idő volt valóban ott volt Móra úr Domokos úréknál. Domokos úr akkoriban a Napló belső embere volt, de amúgy is szoros barátság fűzte össze a két családot. Ügy emlékszem, ahogy meg­álltunk Pistával nagy liheg­ve a Domokos úrék ebédlő­jének ajtajában, hát akkor már éppen vége is volt az ebédnek, kávéztak, szivaroz­tak. Nem is nagyon kellett mondanunk jövetelünk okát, Móra fölállt egy kis puf­fancs székről, kivette Pista kezéből a táviratot, köröm­mel tépte le a pecsétjét Szá­jában a szivar úgy szólt, míg szétbontotta a lapot. — Mit akarhatnak ezök ilyenkor? Amúgy se volt valami ci­gányképű Móra úr, de most egyből elfehéredett — Ferdinándot megölték Szarajevóban. Domokos fölugrott, úgy nézte Móra válla fölött a táviratot — És a feleségét! — foly­tatta Domokos. Móra átad­ta az addig hallgató Domo­kosnénak a táviratot, azután a nyitott ablakhoz ment ki­nézegetett az utcára, s onnét visszafordulva mondta: — Ebből háború lesz. Itt a casus belli! Na, mire vártok még, gyerekek — fordult hozzánk, mert úgy álltunk tátott szájjal, mint a cüvek. De aztán megváltoztatta ál­láspontját és mindjárt ki is adta az utasítást. — Té, Pétör, szaladj el Dobó Matyi bátyádhoz, tu­dod, hol lakik, de a föld alól előkerítsd, de csak ha nincs halálán, azonnal jöjjön be­felé a redakcióba, mert hal­lottad té is, hogy mi van. Szaladj. Té mög Pista, Csil­lag Feri bátyádhoz, itt a pénz villamosra, kocogj a Csaba utca 6-ba. Mondjátok, hogy újságot köll csinálni, de mindjárt. Ök is jöttek velünk kifelé az utcára. Ahányan voltunk, annyifelé szaladtunk. Az én Dobó Matyi bátyám a Galamb utcában lakott. — Mi van? — kérdezte és nagyot ásított. Mióta rikkancs gyerek va­gyok. ismertük egymást jól. Nekik nem volt gyerekük, talán azért is ragaszkodott hozzám. Kéziszedő volt, s mikor akadt valamennyi ideje, tanítgatott a rekeszek rendszerére. Hogy az ember vakra tudja szedni, vissza­dobni a betűket, mikor a bontást visszaosztják. Vicce­sen tanítgatott tükörből ol­vasni. Talán kedvtelésből, talán, hogy megszeressem a szakmát De hát szerettem én azt anélkül is, az első pillanattól kezdve. Elég az hozzá, eldadogtam, ki kül­dött, s miért. A konyhában lógott a munkaruhája, fel­rántotta a nadrágot a fele­sége vizet öntött a kezére, megmosdott kicsit prüsz­költ a vízben, mint a kácsa, megtörülközött. Együtt jöttünk vissza villa­mossal. Mikor beértünk a szerkesztőségbe, lehetett olyan fél három körül. Móra, Domokos úr, meg Ortutai úr már készen voltak a rendkí­vüli kiadás szövegével. Mert még én odajártam, másik két távirat is befutott a részletekről. Ügy emlékszem nem sokkal múlhatott három óra, amikor az első néhány­száz darab féloldalnyi rend­kívülivel az utcára rohan­tunk. Még Panka, a Móra lánya is árulta a rendkívüli kiadást. És Veszter bácsi ár­va gyerekei ls hónaljazták a lapot. Én üzentem ki értük egy ismerőssel az Alföldi ut­cába. A többi szegedi újság sötét este tudott az utcára ván­szorogni a szenzációval. Ha nem tévedek, 16 ezer lapot adtunk el. Valósággal szét­szaggattak bennünket érte. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom